Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-09 / 107. szám

Megyénk életéből UJ KELET Szatmári lelkészek találkozója „Imádkozzunk és dolgozzunk!” A határ menti református egyházmegyék lelkészei ta­lálkozóját tartották Csenger- ben csütörtökön és pénteken. A rendezvény a történelmi jelentőségű Csengeri Zsinat 425 éves évfordulójához kapcsolódott. A megnyitó istentiszteletet a csengeri református temp­lomban tartották, ahol dr. Kocsis Elemér püspök hirde­tett igét. Pál apostol római­akhoz írott levelét idézve el­mondta, a különbségek ne válasszák el az embereket, az erősek hordozzák a gyengéb­beket. A határok ugyan el­választanak nemzeteket, de egyházon, országon belül a krisztusi szeretet köt össze bennünket. Krisztus sem ma­gának kedvezett, hanem a rá­szorulóknak, és ez követen­dő példa, üzenet a mának is. Ezt követően két napon át a csengeri iskola aulájában folytatódott a határmelléki református lelkészek találko­zója. Részt vettek az előadá­sokon és a vitában a környe­ző településekről érkezett polgármesterek is. Nagy hatású előadást tar­tott dr. Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Teo­lógia professzora. Elmondta többek között, hogy a ma­gyarságot érintő körülmé­nyek sok tekintetben hason­lítanak most az 1570-es évi­hez, amikor a Csengeri Zsi­nat volt. Sok ember most is zűrzavarosnak, perspektívát- lannak tartja a világot, mint akkor, a török megszállás első évtizedeiben. Az akko­ri kor ideológiai válságát je­lentette a Szent Háromság nevű tagadó irányzat megje­lenése. Ezeknek a tanoknak a terjesztői elűzettek nyugat­ról, és Lengyelországban, valamint hazánkban, annak is az erdélyi részén találtak menedéket. János Zsigmond lengyel király befolyásos ta- násadója, Blandrata György is ezt az irányzatot patronálta, és Dávid Ferenc, debreceni egyházi személyi­ség volt magyarországi tá­mogatója. A Szent Három­ság Tan fontos politikai kér­dés is volt, mert annak taga­dása Magyarországot elsza­kította volna Európától, és ez az iszlám hatalom által fel­darabolt hazánkra végzetes lett volna. Akkor is és most is velünk volt (van) Isten, mert a Csengeri Zsinaton si­került egy bibliai műveltsé­gű egyházi szellemi vezetés­nek, Méliusz Péter vezetésé­vel, Báthory István ország­bíró közreműködésével visszaállítani a Szent Há­romság Tan erkölcsi erejét. Elfogadtak egy hitvallást, ami bekerült az európai hit­életbe, és évszázadokon át meghatározó volt. Jellemző, hogy már akkor is keveset tudtak hazánkról, mert a zsi­nat helyszínét Lengyelor­szágban lévőnek gondolták. és ezért őrzi ma is a történe­lem a Csengeri Zsinatot Confessió Polszka (Lengyel Hitvallás) néven. Akkor si­került hazánkat megmente­ni Európának, és ez a mának szóló üzenet is. A kétnapos vitában el­hangzott többek között, hogy olyan időket élünk, amikor a farkas a kertek alatt jár, szabadon vagyon. Egyete­mek, színházak, kórházak vannak csődben, önkor­mányzatok jutottak kilátás­talan helyzetbe, és ezt az egyháznak is észre kell ven­nie. Ebben a helyzetben Mé­liusz tanait kell követni, aki azt mondta: „imádkozzunk és dolgozzunk, párbeszédet folytassunk, hogy ne csak rólunk, hanem velünk be­széljenek”. Az Erdélyből és Kárpátal­járól érkezett lelkészek el­mondták, hogy az ő puszta jelenlétük is már politizálás. A legnagyobb terhük, hogy a szenvedőnek megtiltják, hogy fájdalmáról beszéljen. Történelmi időkben várfalak voltak a templomok a ma­gyarság számára. A kövek, téglák mellett most legyen nemzetvédő erő Szabó Dezső író üzenete: „Minden ma­gyar lélek felelős minden magyar lélekért.” Ezekkel a gondolatokkal, a székely és a magyar himnusz szavaival fejeződött be a kétnapos lel­késztalálkozó. Aradi Balogh Attila 1995. május 9., kedd Holland tapasztalatok A falfirkátok tisztogatnak Megyénk rendőr-főkapitány­ságának 1992-től gyümölcsö­ző szakmai kapcsolata van a holland Midden megye főka­pitányságával. A hasonló nagyságú, lélekszámú tarto­mány, és megyénk rendőrei kölcsönösen látogatják egy­mást, igyekeznek egymás mun­kájából ellesni azt, amit a min­dennapi munkában hasznosíta­ni lehet. Ezúttal a szabolcsi rendőrök kis csoportja töltött el pár napot Hollandiában, olya­nok, akik főleg a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkoz­nak, ezen a szakterületen igye­keztek tapasztalatokat szerezni. A csoport vezetője Nagy Tibor őrnagy, a nyíregyházi rend­őrkapitányság bűnügyi osztá­lyának vezetője volt, aki kész­séggel tájékoztatta lapunkat a Hollandiában tapasztaltakról. — Ötfős csoportunkban va­lóban olyan szakemberek vol­tak, akik hatékonyan foglal­koznak ezzel a területtel. így a mátészalkai főkapitányság és a nyíregyházi kapitányság vizsgálati osztályáról utaztak ki rendőrök. Midden megye főkapitányságán külön csoport foglalkozik a gyermekkornak sérelmére, illetve az azok ál­tal elkövetett bűncselekmé­nyekkel. így alaposan tanul­mányozhattuk ezt a területet. — Hogyan működik náluk a gyermek- és ifjúságvédelem? — Hollandiában már hagyo­mánya van a gyermek- és fia­talkorúakkal való foglalkozás­nak. Ezért az ezzel kapcsola­tos egész intézményrendszert bemutatták nekünk, hogy va­lamennyi területről ízelítőt kapjunk. — Ha jól értelmezem, akkor Hollandiában elég komoly problémát jelentenek a fiata­lok ellen és által elkövetett bűncselekmények. — Pár évvel ezelőtt felis­merték azt, hogy a fiatalkorú­ak egyre nagyobb számban vesznek részt a bűncselekmé­nyek elkövetésében, illetve lesznek az áldozatai. Ez külön­ben megegyezik a hazai ta­pasztalatokkal is. — Térjünk vissza az előző kérdéshez. Hogyan is működik az intézményrendszer, ami a fiatalkorú bűnözőkkel foglal­kozik? — Ezek egymás mellett működő intézmények, és bizo­nyos értelemben egymásra is épülnek. Amit elsősorban meg kell említeni, az a Bureau-Halt iroda, amely tíz olyan norma­sértő magatartást határozott meg, amely a gyermekkorúak- kal szemben intézkedésként al­kalmazható. Ennek az a lénye­ge, hogy a fiatalnak, ha ezek közül bármelyiket is elkövet­te, bizonyos időt dolgoznia kell! Például ha falfirkálást kö­vetett el, akkor meghatározzák számára, hogy a megrongált falfelületet megtisztítsa, lefes­se. Természetesen ehhez a se­gítséget megadja az intéz­mény. Vagy ha parkot rongál­nak meg, akkor annak a sze­mélynek kell helyreállítani a kárt, aki okozta. Ezt ők úgy fo­galmazták meg, hogy bocsá­natkérés a fiatal részéről azért, amit tett. Egyébként ezekért a kis ügyekért még nem indíta­nak büntetőeljárást, ez megelő­ző intézkedés. Lényege, hogy visszatartsák a fiatalokat ha­sonló cselekményektől, vagy súlyosabbak elkövetésétől. Amióta bevezették, 30 száza­lékkal csökkent az ilyen ese­tek száma. Aztán van olyan, hogy alternatív büntetések. Ez azt jelenti, hogy az eljárás le­folytatása után vagy dolgoznia kell az elkövetőnek, vagy va­lamilyen tanfolyamot végez el a büntetés ideje alatt. Például ha tűzkárt csinált, akkor egy tanfolyam keretében megis­mertetik vele, hogy a tűz mi­lyen veszélyes és milyen ká­rokat, sérüléseket képes okoz­ni. Egy ilyen tanfolyamnak az elvégzése 20 órás alternatív büntetésnek felel meg. De ugyanez a helyzet, ha szexuá­lis bűncselekményt követett el. Itt a normális szexuális életről kap felvilágosítást. Ezzel szemben vannak olyan tanfo­lyamok, ahol azt mutatják be, hogy milyen kihatással vannak az áldozat későbbi életére az ellene elkövetett bűncselekmé­nyek, mint például az előbb em­lített szexuális bűncselekmény. Az elkövetőnek azt is bemutat­ják, hogy neki milyen hát­ránnyal jár a későbbiek folya­mán az, hogy büntetve volt. Ha bírói döntés alapján dolgoznia kell, akkor egy cashbában (ott­hon) egyénenként foglalkoznak az elkövetőkkel. Például megfelelő irányítással régi bú­torokat javítanak. —Mi van akkor, ha valaki nem ért egyet az alternatív büntetés- 'sel? — Semmi gond, kérheti az eljárás lefolytatását, és a bün­tetését a fiatalkorúak börtöné­ben tölti le. Általában az a tö­rekvés, hogy alternatív bünte­tést kapjanak, de a legtöbben ezt is választják. —Talán még le sem ülepedtek a Hollandiában tapasztaltak. Mi az, amit ezzel kapcsolatosan hasznosítani fognak itthon? — Egy dolgot emelnék ki, ami nálunk hiányzik, és meg­ítélésem szerint ez nem igényel pénzt. Ez a gondolkodásmód. A látott és tapasztalt eljárása­iknak az volt a célja, hogy se­gítsék a fiatalt, ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy bűn- cselekményt kövessen el vagy tovább folytassa a bűnöző élet­módot. Fontos tapasztalatokat szereztünk még a fiatalok ki­hallgatásának módszereiről is. Általában kölcsönös-.bizalom alakult ki a-gyerék és a kihall­gató között. Azt hiszem, hogy a D.A.D.A.-programjaink ki- szélesítésénél ezeket tudjuk majd hasznosítani. — Szimpatikusnak tűntek az említett alternatív büntetések. Gondolkodnak ehhez hasonló módszerekben? — Ahhoz, hogy ezt nálunk megvalósítsuk, előbb a jogal­kalmazóknak kell elfogadniuk. Ez nemigen menne egyik nap­ról a másikra. Mi már legalább tízéves gyakorlatot láttunk, és kell hozzá egy megfelelő előkészítés. Folyamatosan fel­dolgozzuk a tapasztalatokat, és megtesszük a kezdő lépéseket, hogy hasonló módszereket al­kalmazzunk. Fullajtár András Megyénkről írták A kocsordiak egészsége A Magyar Napló áprilisi szá­ma érdekes beszélgetést közöl. Az interjúalany Nagy Károly, az Egyesült Államokban élő tanár és tudós gondolkodó. Az amerikai magyarság ismert alakja Nyíregyházán született. Az 1956-os emigránsokhoz tartozik, ő a New York-ban működő Bessenyei Kör szerve­zője és egyik vezetője. Sokat tett barátaival közösen azért, hogy az amerikai népet meismertesse történelmi igaz­ságainkkal, a magyar kérdés­sel. Több évtizedes munkája elismeréseként a Bethlen Gá­bor Alapítvány Márton Áron emlékéremmel jutalmazta. Ebből az alkalomból látogatott haza és készült vele az interjú. Egy színháztörténeti adalék­kal leszünk gazdagabbak, ha a Honismeret ez évi 2. számában elolvassuk a Maróthy Margit­ról szóló cikket. A Nemzeti Színház örökös tagja 1872-ben Rozsályban született. Gyer­mekéveit is itt, a rozsályi vár­ban töltötte, mivel édesapja földbirtokos volt. Nehéz, há­nyatott életével, színészi pá­lyájával ismertet meg az írás, amely hiteles források felhasz­nálásával készült. A Népegészségügy című egészségpolitikai folyóirat 2. száma eredeti közleményt pub­likál. Címe: A lakosság egész­ségi állapota elemzésének lehetőségei egy kis településen a háziorvosi tözskarton alapján. A vizsgálat és elemzés a kocsor- di háziorvosi szolgálat és a Má­tészalkai Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézet közös munkája. A szerzők a Kocsord községben élő lakosságot vizsgálták. Cél­juk az alapellátás, a leggyako­ribb rizikófaktorok és a króni­kus betegségek nem és kor sze­rinti elemzése volt. A munkát a háziorvosi adatbázis segítette. A módszer bemutatása példa lehet arra, miként oldható meg a há­ziorvosi és városi intézetek informatikai rendszerének ösz- szekapcsolása, amely nem csak tudományos elemzésekkel szol­gálhat, hanem elsősorban a betegek jobb ellátását, a be­tegségek megelőzését segíti. A Juss című társadalomis­mereti és kulturális szemle leg­utóbbi számában tanulmányt közöl Cigányok nemzettudata egy rétközi településen cím­mel. A tanulmány alapjául szolgáló szociológiai felmérés Ibrányban készült, ahol a la­kosság egytizede cigány. A kutatás új megközelítésben tár­ja az olvasó elé a cigányetni­kum identitás-problémáit. Ugyanis a korábbi felmérések jelentős része a „nem cigány lakosság körében vizsgált előítéletekre, sztereotípiákra próbál választ adni”. Ezúttal a cigányközösség tagjai vála­szolnak kérdőívek és interjúk segítségével. A felmérés ered­ményét megtaláljuk a cikkben. Gombás Sándor Ferenc fO

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom