Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-09 / 107. szám
2 1995. május 9., kedd Belföld-külföld UJ KELET A horvátok nem támadnak Franjo Tudjman horvát elnök vasárnap Londonban Douglas Hurd brit külügyminiszternek megígérte, hogy a horvát hadsereg a jövőben nem támad a szlavóniai szerbekre. Tudjman a győzelem napi ünnepségeken vett részt a brit fővárosban, és ennek keretében tárgyalt Hurddel, aki a londoni kormánynak a horvátországi helyzettel kapcsolatos aggodalmát fejezte ki. Tudjman azt is jelezte, hogy lehetővé teszik ez ENSZ-erőknek a szabad mozgást a térségben. Újabb harckocsik a Dunánál A jugoszláv hadsereg újabb harckocsikat vezényelt a horvátországi szerb területeket és Jugoszláviát összekötő Duna- hidak térségébe. Az MTI vajdasági forrásokból szerzett értesülései szerint már nemcsak az erdődi hídnál, hanem az attól északra lévő batinai hídnál is több harckocsi, illetve katonai tehergépkocsi áll. „A T-55 típusú harckocsik szemmel láthatóan védelmi állásokat foglalnak el, s semmi jel nem utal arra, hogy támadó szándékaik lennének” — mondta az MTI-nek az egyik szemtanú. A Jugoszlávia és Horvátország közötti harmadik, iloki Duna-hídnál egyelőre nincsenek jugoszláv harcjárművek. A jugoszláv harckocsik a múlt hét közepén jelentek meg a határon, s válaszként Horvátország is harcjárműveket vezényelt a határ másik oldalán lévő térségekbe. Vajdasági források arra is felhívták a figyelmet, hogy a jugoszláv hadsereg 1992-ben is harckocsikat irányított Jugoszlávia északnyugati határvidékeire, ám akkor légvédelmi fegyverek is voltak a körzetben. Horvát visszavonulás? A vasárnap létrejött megállapodás értelmében a horvát hadsereg megkezdte a visszavonulást abból az ütközőövezetből, amelyet Zágrábtól délre egy héttel korábban foglalt el — közölte hétfőn AFP az ENSZ zágrábi illetékeseitől szerzett értesülése alapján. A Horvátországban állomásozó ,ENSZ.-békefenntartók szóvivője, Christopher Gunness el- ; mondta: „néhány katona és egy harckocsi” hétfőre virradóra, vagy a reggeli órákban elhagyta az ütközőövezetet. Az értesülést a horvát külügyminisztérium szóvivője is megerősítette. Kresimir Macan közölte: kivonulunk az ütközőövezet déli és keleti szektorából, tiszteletben tartva a két fél 1994. március 29-i tűzszüneti megállapodását, amely szerint a felek az ütközőövezettől 10 km-es távolságban tartózkodhatnak. Az ENSZ szóvivője ezzel kapcsolatban megjegyezte, „mindkét fél biztosította a világszervezetet arról, hogy el fogják hagyni a kérdéses övezetet”, de mint hozzáfűzte, egyelőre semmiféle jelzés nem érkezett a szerb visszavonulás megkezdéséről. Keleti Brüsszelbe utazik Május 12-én, pénteken Brüsszelben, a NATO központjában tárgyal Keleti György honvédelmi miniszter a magyar integrációs törekvésekről. Az MTI informácói szerint a védelmi tárca vezetője megbeszélést folytat Sergio Balanzinoval, a NATO főtitkár-helyettesével, valamint Sir Richard Vincent marsallal, a NATO katonai bizottságának elnökével. Az MSZP-frakció a kormánycsomagról Az Országgyűlés szocialista képviselőcsoportja hétfői ülésén lefolytatta a gazdasági stabilizációs csomaghoz benyújtott módosító indítványok első vitáját. A tanácskozás azonban nem zárult le, mivel több kérdésben még számításokat kívánnak végezni és modelleket kidolgozni. A frakció két héten belül meghatározza minden részletre kiterjedő végleges álláspontját, s közben folyamatosan egyezteti elképzeléseit koalíciós partnerével — közölte az MTI érdeklődésére Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője a szocialista képviselőcsoport mintegy ötórás eszmecseréje után. Az ülésen részt vett Horn Gyula miniszterelnök és a kormány több minisztere is. Szekeres Imre elmondta, hogy a csomaghoz 11 szocialista képviselő összesen 96 indítványt fűzött. Ezek a stabilizációs csomagban szereplő 21 törvényjavaslat közül hatot érintenek. Az indítványok döntő része illeszkedik a kormány koncepciójába, s azt pontosítja. Ebbe a körbe tartozik az illetéktörvényt és a szerencsejáték-törvényt érintő indítványok többsége. A javaslatok másik része a családi pótlékkal, a társadalombiztosítási alapokkal és a szociális ellátásokkal, valamint az önkormányzatokkal kapcsolatos kormányelképzelésekre vonatkozik, s változtatásokat is javasol. A szocialista módosító indítványok közül hétfőn 20-25-öt biztosított támogatásáról a frakció és a kormány, s mintegy 30-at vetett el. A további 40 javaslat ügyében később folytatják a vitát. Bokros Budapest Bank-ügyek Fidesz-saj tótáj ékoz tató Felháborító, hogy miközben különböző megszorító intézkedésekkel riogatja a polgárokat, a kormányzat törvénytelen módon 12 milliárd forintot adott a Budapest Banknak —jelentette ki a Fi- desz-Magyar Polgári Párt frakciójának hétfői ülését követő sajtótájékozatatón Szájer József, a képviselő- csoport vezetője. A Fidesz egyébként azt is tudni véli, hogy a 12 milliárd forinttal párhuzamosan a Budapest Bank ingyen megkapta a Vörösmarty téri (1-3 milliár- dot érő) székházát is, amit addig bérelt. Szájer József megfogalmazása szerint a parlamenti vizsgálóbizottság felállítása mellett ebben az ügyben szükség van arra is, hogy az Állami Számvevő- szék szintén ellenőrizze a történteket. Más témáról szólva a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Fidesz elfogadja az Alkotmánybíróság döntését a népszavazás kiíárásával kapcsolatban, mert ők is úgy vélik, hogy a kisgazdák kezdeményezése formailag nem megfelelő. A Fidesz annak a híve, hogy a parlament válassza meg a köztársasági elnököt. Deutsch Tamás bejelentette: a párt országos választmánya június 10-i ülésén dönt arról, hogy a Fidesz kit támogat ezen a poszton. A médiatörvénnyel kapcsolatosan Deutsch elmondta: tudomása szerint a. kormány puccs-szerűen kívánja megvitatni csütörtöki ülésén a saját médiatörvény-tervezetét és rögtön be is akarja terjeszteni az Országgyűlés elé. A politikus véleménye szerint ezt azért teszi a kabinet, hogy ne a Giczy György (KDNP) nevével fémjelzett tervezet kerüljön a T. Ház elé, hanem a kormány javaslata. OTP-vélemény A hollandoknak nem kell Az ING Csoport holland pénzügyi holding ebben az évben nem szándékozik Budapest Bank-részvényeket vásárolni — közölte újságírókkal a csoport hivatalos álláspontját Adrianus G. Jacobs, a holding igazgatótanácsának elnöke, miután Horn Gyula fogadta őt parlamenti dolgozószobájában. Az ING egyfelől nagyon csalódott volt, amikor a Credit Suisse svájci bankkal szemben csak második befutó lett, másfelől a holland csoport jelentős erőforrásait más irányban hasznosította. Az ING vezetése Magyarország rövid távú gazdasági kilátásait illetően ma kevésbé optimista, mint néhány hónappal ezelőtt. Mindezek következtében a Budapest Bank megvétele a korábbi kiemelt helyről jóval hátrébb került az ING prioritási listáján. Pénzügyi manőver? A Budapest Banknak juttatott összeg nem jelent valóságos kiadást a költségvetésnek, az ugyanis egy pénzügy- technikai manőver volt. Ezt Akar László pénzügyi államtitkárjelentette ki az Ország- gyűlésben napirend előtt kibontakozott több mint egyórás vitában. Csépe Béla, a KDNP frakcióvezető-helyettese paritásos parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelte, valamint azt, hogy a pénzügyminiszter mielőbb válaszoljon a képviselők által ez ügyben felé tett kérdésekre. — Ha Bokros Lajos nem tud válaszolni, akkor mondjon le — tette hozzá Csépe Béla. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője ugyancsak szorgalmazta a vizsgálóbizottság létrehozását, de felhívta a figyelmet, hogy az nem a kormány kegyéből működik majd. Szájer javasolta azt is: az Állami Számvevőszék kezdjen vizsgálatot a Budapest Banknak juttatott összeggel kapcsolatban. Mit mond az érintett? Az OTP-nél teljesen más jellegű tőkeemelés történt, mint a Budapest Banknál. Minderről a pénzintézet képviselői közleményt juttattak el az MTI-hez hétfőn. A tájékoztatás szerint az OTP Bank számára nyújtott alárendelt kölcsöntőkét, valamint a végrehajtott alaptőkeemelést nem lehet a Budapest Bank Rt. 12 milliárd forintos tartaléktőkejuttatásához mérni, mint ahogy ezt felelős szakemberek a nyilvánosság előtt tették. Az OTP Bank állami részvétellel történő tőkeemelése a pénzintézet üzleti infrastrukturális mozgásterének bővítése miatt került sor. Az alárendelt kölcsöntőke folyósítását a kormány az 1993. évi költség- vetésről szóló törvény alapján hajtotta végre. Az 5 milliárd forintnak megfelelő alárendelt kölcsöntőke az OTP részére visszafizetési és folyamatos kamatfizetési kötelezettséget jelent. A kamat jelenleg évi 30 százalék feletti. A tőkeemelést — szintén 5 milliárd forint értékben — úgy hajtották végre, hogy a Pénzügyminisztérium 5 milliárd forintnyi részvényhez jutott, amelyet alig egy év elteltével nagy valószínűséggel kedvező áron tud értékesíteni. A tranzakció kapcsán a PM az OTP-t szakértő céggel átvilágította, és a tőkejuttatás érdekében az OTP Bank kilenc pontban vállalt szerződéses kötelezettséget a banki szolgáltatások fejlesztésére, amit részben már teljesített. A Budapest Bank jövedelmezősége az elmúlt egy év során lényegesen javult. A bank likviditási helyzete kedvező, több mint 50 milliárd forint likvid eszköz áll rendelkezésre, hogy kötelezettségeit a pénzintézet mindenkor kielégíthesse. A pénzintézet nyereségességét nem befolyásolta az, hogy a kormánnyal kötött megállapodás alapján 12 milliárd forinttal növekedett az év elejétől a Budapest Bank tőke- ellátottsága. Minderről Sing- lovits Béla, a Budapest Bank vezérigazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit hétfőn. A sajtótájékoztatót azért szervezték meg, mert a sajtóban több, a bank veszteségeiről szóló információ látott napvilágot. Elhangzott, hogy a pénzintézet mérlegfőösszege az 1993 végi 156 milliárd forintról múlt év végére 192 milliárd forintra emelkedett. A bank egy évvel korábban még veszteséges volt, ennek nagysága 13,4 milliárd forintot tett ki. A múlt év végén viszont az adózás előtti nyereség elérte a 2,5 milliárd forintot, így a jövedelmezőség ebben az időszakban több mint 15 milliárd forinttal javult. Lényegesen kevesebb céltartalékot kellett képeznie a pénzintézetnek, mivel kedvezőbb lett a követelésállomány is. 1993- ban a rossz követelések fedezetéül szolgáló céltartalékot 21 milliárd forinttal növelték, a múlt évben erre csak 8,9 milliárd forintot kellett fordítani. A problémamentes követelések állománya az 1993. évi 37 százalékról 56 százalékra emelkedett a múlt esztendőben. A bank folyamatosan teljesíti az állammal kötött konszolidációs megállapodást. Mindez a bank privatizációja szempontjából lényeges, arra számítanak, hogy a feljavított pénzintézet részvényeit árfolyamnyereséggel lehet értékesíteni, s ez fedezi a tőke- injekciót. Szó volt arról is, hogy miért nem tájékoztatták a részvényeseket a tőkehelyzet változásáról. A bank vezetése úgy érzi — mondotta Singlovits Béla —, hogy helyesen járt el, amikor titokban tartotta ezt az információt. A tulajdonosokkal ebben a kérdésben így egyeztek meg. Az Értékpapír Felügyeletnek jogában áll, hogy megvizsgálja a történteket, várják a felügyelet munkatársait. A tőkeátadás nem nyilvánosan történt, de az eljárás törvényes volt. Az ÁV Rt.-tői kapott pénzből a Budapest Bank hitelkonszolidációs államkötvényeket vásárolt. A tájékoztatón szóba került az eltűnt Richter-részvények ügye is. Négyszázmillió forint névértékű papírt lopott el a bank egyik értéktárosa. A 40 darab részvényt tartalmazó csomagot kicsempészte a bankból. A részvények eltűnését követően a rendőrség 24 órán belül megtalálta a tettest, anyagi kár ez ügyben nem keletkezett. Singlovits Béla szerint a bank megfelelően járt el a részvények őrzésénél, a papírokat olyan személy tulajdonította el, aki az őrzéssel volt megbízva. Ez ellen pedig szinte sehol a világon nem tudnak megfelelően védekezni. A lopás felfedezése után azonnal teljeskörű leltárt hajtottak végre. A bank több milliárd forint értékű részvényt őriz a trezorokban, s ezek mind rendben megvannak. Bokros Tokióban Kono Johei külügyminiszterrel, Takemura Maszajosi pénzügyminiszterrel, valamint a Long Term Credit Bank és a Sumitomo Bank vezetőivel folytattak hétfőn megbeszéléseket a hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó magyar pénzügyi vezetők: Bokros Lajos pénzügy- miniszter, Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Hárshegyi Frigyes MNB-alelnök. Kono Johei a közelmúltban járt Budapesten, így a mostani megbeszélések részben az akkori tárgyalások folytatásának tekinthetők — állapította meg az MTI-nek nyilatkozva Bokros Lajos. Az első nap tapasztalatait összegezve kiemelte, hogy a japán tárgyalópartnerek egyöntetűen és fenntartások nélkül támogatásukról biztosították a magyar kormány gazdaságpolitikáját. Ez érvényes e politika minden elemére, tehát az exportösztönzést és a gazdasági növekedés elősegítését célzó intézkedésekre éppúgy, mint a költségvetési hiány lefaragásának és a belföldi fogyasztás korlátozásának céljára. Emellett az eddigiekhez hasonlóan a japán kormány továbbra is támogatja azt, hogy Magyarország mielőbb megállapodásra jusson a Nemzetközi Valutaalappal — fűzte hozzá. Bokros Lajos lényegesnek nevezte azt a támogatást is, amelyet Japántól a kölcsöntőke és működőtőke beáramlásához kapunk. Tájékoztatása szerint biztosították tárgyaló partnereiket arról, hogy szóba sem jöhet a magyar adósságok átütemezése vagy ehhez hasonló olyan intézkedések, amilyeneket Magyarországon „felelőtlen közgazdászok és politikusok” gyakran emlegetnek.
