Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
Belföld 1995. május 2., kedd Próbavoks Kaposvárott A kaposvári próbavoks rendezvénysorozat második napján 17 órakor kezdődött fórum témája a vállalkozás és a politika kapcsolata sok érdeklődőt vonzott. A zsúfolásig megtelt fórumsátorban a 10 induló párt szakértői előbb egyenként fejtették ki nézeteiket, majd kérdésekre válaszoltak. A fórum zárásaként a résztvevők sajtó- tájékoztatót tartanak az elhangzottakról. A meglehetősen éles hangvételű fórumot követő sajtótájékoztatón Morvay Ferenc, a Független Kisgazdapárt képviseletében hangsúlyozta: a kisgazdapártot nem terheli felelősség az előző kormány működéséért, mivel ők már akkor is ellenzékben voltak, s nem volt beleszólásuk a gazdasági ügyekbe. Egyébként, mint mondta: azért léptek ki a koalícióból, mert nem szolgálta a magyar érdekeket. A jelenlegi kormánykoalíciót bírálva egyebek között azt állította: a Bokros-csomag nem oldja meg a valós problémákat. Az MDF szakértője Pongrácz Tibor visszautasította, hogy bármely kormány is magyar édekek ellen volna. A privatizáció.és a pótköltségvetés kapcsolatáról szólva kiemelte: azért van szükség pótköltségvetésre, mert a privatizációs bevételek alakulása már most nyilvánvalóvá teszi, hogy nem lesz meg a tervezett 150 milliárd forint. A munkáspárti Kar ács Lász- lóné azt mondta: ők bizony szeretnék, ha az új tulajdonosok vállalnák nyereséggel működtetni a vállalatot, és továbbra is munkát adnának a dolgozóknak. Kell a párbeszéd! Ne kettessel kezdődjön . .. •! v - , v -rti t ü á £. Az MSZOSZ kényszerűen számol az idei jelentős reálbér-csökkenéssel, de fellép azért, hogy a kétszámjegyű pozícióvesztés legalább ne kettessel kezdődjön. Ezt Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke mondta hétfőn, a szak- szervezeti szövetség Városligetben rendezett majálisán. Az MSZOSZ akár vitákat is vállal, ha egy szélsőségesen liberális gazdaságpolitika megváltoztatása, a >cél, mert .ez a felfogás nincs tekintettel az emberi dimenziókra. A szak- szervezeti szövetség alapelve, hogy megállítsák az elszegényedés folyamatát, mérséklődjön a munkanélküliség. A viták során konfliktus alakulhat ki az MSZOSZ és a kormány között. Az elnök viszont leszögezte, ez nem változtat meggyőződésén, miszerint az ország és a kisemberek gondját csak egy demokratikus baloldali alternatíva oldhatja meg. Amikor a kormányzat megszorító intézkedésekre kényszerül, ezek a lépések a szak- szervezetek részéről ellenérzést vagy ellenállást váltanak ki. Vannak, akik azt mondják: az MSZOSZ az érdekvédelemben azért nem határozott, mert együttműködésre lépett az MSZP-vel, a szakszervezeti vezetők bekerültek á parlamentbe, a szocialista párt képviselőcsoportjába. Ha viszont a szakszervezeti vezetők otthagynák a parlamentet, s keményebben bírálnák a kormányt, sztrájkokat, demonstrációkat szerveznének, ettől sem csökkenne az országot nyomasztó adósságteher, nem lenne kevesebb az államháztartás hiánya, nem kezdődne el a gazdasági fellendülés — szögezte le Nagy sándor. Az MSZOSZ reálpolitikát folytat. Nem vitatja tehát, hogy mérsékelni kell az egyre nagyobb hiányokat, s azt, hogy átmenetileg a rászorulókra koncentrálják a szociális támogatásokat. Ugyanakkor fellép azért, hogy ezek a terhek ne legyenek aránytalanul nagyok. Az MSZOSZ ezért dolgozott ki a kormány stabilizációs intézkedéseire alternatív javaslatot. Az Érdekegyeztető Tanács ülésén hamarosan kiderül, mennyiben fogadókész a kormányzat, s mitől zárkózik el. Arra a véleményre, hogy a nehéz helyzetben nem kell párbeszéd, érdekegyeztetés, a szakszervezetek ellenében kell kormányozni, Nagy Sándor hangsúlyozta: aki ilyet állít, az valójában nem csak a szakszervezetekben, de a demokráciában sem hisz. UJ KELET Horn Gyula nyilatkozata a Nap-Keltében Kiszolgáltatottak vagyunk a pénzvilágnak Szűk a kormányzat és az Érdekegyeztető Tanács mozgástere a március 12-én elhatározott intézkedésekkel kapcsolatban —-jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök interjújában, amelyet a Nap-Kelte című tv-műsor hétfőn sugárzott. A kormányfő május elseje kapcsán beszélt a megszorító intézkedésekről és arról, hogy a kabinet csak bizonyos határokon belül adhat engedményeket az MSZOSZ követeléseinek. Horn szerint a szakszervezetek bizonyos javaslatait figyelembe lehet venni, ám a kormányzat nem engedhet elveiből, például a rászorultság érvényesítésével kapcsolatban. Hangsúlyozta: a Bokros-csomag intézkedéseivel 170 milliárd forintot mindenképpen meg kell takarítani az államkassza számára. A miniszterelnök megfogalmazása szerint a kritikák ellenére a kabinet a gazdasági növekedés mellett kötelezte el magát, de ez csak úgy valósítható meg, ha a pénzügyi helyzetet stabilizálják, és az egyensúlyt helyreállítják. Horn Gyula azt is megjegyezte, hogy bár az előző kabinetnek — a Nemzetközi Valutaalapnak tett ígérete szerint — végre kellett volna hajtania számos megszorító intézkedést, de ezt inkább a következő kormányzatra hárította. Azt is elmondta, hogy míg a korábbi kormánypártok a mostani hatalmat ostorozzák, a jelenlegi kabinet kénytelen az örökölt adósságokat, így például a bankkonszolidációból származó 47 milliárd forintos veszteségek fedezetét előteremteni. A miniszterelnök nyilatkozatában leszögezte: a gazdasági stabilizáció többek között azért is szükséges, mert a kormányzat csak így tud felvenni további 2—2,5 milliárd dolláros hitelt a nemzetközi pénzvilágtól, a telefonhálózat, az utak, az ingatlannyilvántartás fejlesztésére, korszerűsítésére. A kormányfő kiemelte: be kell végre látni, hogy minden további nagyobb, komoly átalakulás a nemzetközi pénzvilágtól is függ. S a rideg valóság az, hogy minden ország és jórészt Magyarország is ki van szolgáltatva nekik. Véleménye szerint egyébként nincsen baloldali, jobboldali, illetve liberális válasz a helyzet javítására, mert erre csak a realitások figyelembevételével lehet feleletet adni. Az újabb energia-áremelések hírével kapcsolatban — kérdésre válaszolva — Horn leszögezte: a kormány legutóbbi ülésén mindenkinek nyomatékosan felhívta a figyelmét, hogy senkinek sincs joga az energia árának újbóli emeléséről beszélni, amikor nincs ilyen kabinetdöntés, sem pedig konkrétjavaslat. Sajnálatosnak vélte a miniszterelnök két korábbi kormánytag ( Békési László, Kovács Pál) napokban elhangzott bíráló nyilatkozatait, és Békési azon kijelentését, hogy hiba volt a szakszervezetekkel szövetségre lépni. Mint elmondta, ugyanis Békési korábban sohasem kritizálta ezt a lépést, sőt mindig a szakszervezetekkel való együttműködés mellett kardoskodott. (MTI) Hat szakszervezet demonstrációja Nem félünk, de féltjük a jövőt A zuhogó eső ellenére több ezer szakszervezeti tag gyűlt össze Budapesten a Roosevelt téren az MTA épülete előtt, hogy tiltakozzon a kormány stabilizációs intézkedéscsomagja ellen. A békés demonstrációt kezdeményező Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nevében Sári Lajos elnök kijelentette: nem félünk, de féltjük a jövőt, ugyanis nem tudjuk elfogadni azt a jövőképet, amit a kormány elénk tárt március 12-ei intézkedéseivel. Hozzátette: úgy akarunk tanítani és nevelni, hogy a ma gyerekei képesek legyenek végigjárni az Európába vezető utat. Burányi Márta, a PSZ kecskeméti titkára azokat az ígéreteket kérte számon az ország- gyűlési képviselőkön, amelyekben megválasztásuk előtt azt vállalták, hogy támogatják az oktatás prioritását más ágazatokkal szemben. Emlékeztette őket: ők még ingyen juthattak azokhoz a diplomákhoz, amelyekért most fizetni kell majd. A szónok feltette a kérdést: a művelődési és közoktatási miniszter kiállt-e már az oktatás mellett, amióta a székében ül. Véleménye szerint a koalíciós pártok az elitképzést támogatják. A demonstrációhoz csatlakozó Belügyi Dolgozók Szak- szervezetének képviselője kijelentette: követelik ’a 'rendőrség, a honvédség, a tűzoltóság és a polgári védelem szakmai finanszírozási biztonságának biztosítását és működő- képességének megőrzését. A Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének szónoka azt hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlannak tartják a haderő- reform nélküli 3000 honvédségi közalkalmazottat érintő elbocsátásokat. A tudományos akadémia épülete előtt több helyi szak- szervezeti vezető felszólalását követően a tüntetés résztvevői a Parlament épülete elé vonultak. A Parlament épülete előtt összegyűlt a szervezők információja szerint több mint 10 ezer résztvevőnek a „Pedagógusok Szakszervezete érted van” feliratú transzparens alatt Sári Lajos a PSZ elnöke felolvasta Kuncze Gábor belügyminiszternek az önkormányzatokhoz intézett levelét. Ebben a miniszter arra emlékezteti az önkormányzatokat, hogy az állampolgárok adóbefizetéséből ?z^rm^zó közpénzek felhasználásakor joggal várható el az önkormányzatoktól is a hatékonyság figyelembevétele és a feladatvállalás mérlegelése. Ezzel összefüggésben Kuncze Gábor aláhúzta, hogy az önkormányzatoknak át kell tekinteniük az egyes általuk működtetett intézmények létszámkeretét, majd ezek ismeretében saját hatáskörükben meg kell tenniük a szükséges átalakítási és létszámcsökkentési intézkedéseket. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a március 12-i „förmedvény” szinte valamennyi pontjával sújtja a magyar fiatalságot. Bárdos Judit, a Belügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára az évek óta a létminimum szintjén élő rendőrök, tűzoltók és a polgári védelem tagjaiért emelt szót, Kuti László, a Tudosz elnöke ironikusan figyelmeztetett: olyan gazdag ország vagyunk, amelynek kormánya megengedheti, hogy pazarló módon bánjon értékeinkkel, és fölszámoljon egy olyan oktatást, ami- — véleménye szerint — minden statisztika alapján a világelsők között áll. Szöllősi Istvánná, a PSZ főtitkára a demonstráció záró szónoka kijelentette: a munkához és a tanuláshoz való jogért nem esedezünk, hanem követeljük. Álláspontja szerint a Bokros-féle intézkedés csomag azért nem fogja stabilizálni a magyar gazdaságot, mert a 21. századi európai munkamegosztásba nem lehet olcsó és képzetlen munkaerővel „megérkezni”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a művelődési tárca a közoktatási törvény módosítása révén az iskolai csoportlétszámok és a kötelező óraszám emelését tervezi. Ez újabb pedagógus munkanélküliséget jelent — mutatott rá a főtitkár asszony. Május elsejei kitüntetés — És most engedje meg, hogy mint az ország legtakarékosabb háziasszonyának, átnyújtsam Önnek a Köztársasági Csirkeláb Fokhagymával ékesített Arany Fokozatát (Nemes) Horn Gyula—Nagy Sándor fórum Füttyszó az esőben Helyes volt, hogy összefogtunk az MSZOSZ-szel, s a jövőben is együtt kívánunk működni velük — így reflektált Horn Gyula Békési László volt pénzügyminiszter azon minapi kijelentésére, miszerint az MSZP életében tragikus tévedés volt a szakszervezetekkel való megállapodás. A szocialista pártelnök-miniszterelnök az MSZP és az MSZOSZ május elsejei városligeti fórumán Nagy Sándorral, az MSZOSZ elnökével közösen válaszolt az egybegyűltek kérdéseire. Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy tavaly ősszel éppen Békési hangoztatta: a szakszervezetekkel való együttműködés nélkül nem lehet az országot kivezetni a válságból. Azóta az élet ezt bizonyította. Az MSZOSZ az elmúlt hónapokban sokat tett azért, hogy a kormány és a munkavállalók között megegyezés szülessen — hangoztatta a kormányfő. Nagy Sándor, mint mondta, már csak azért sem ért egyet Békési kijelentésével, mert nem ismer Európában olyan szociáldemokrata pártot, amelyiknek nincs közeli kapcsolata a szakszervezetekkel. Ebből semmit nem von le az a körülmény, hogy olykor-olykor konfliktus is lehet e politikai erők között. Majd kifejtette, hogy az MSZOSZ-nek számos váddal kell szembenéznie: egyrészt, hogy akadályozza a gazdasági átalakulás végigvitelét, másrészt hogy nem elég markáns az érdekvédelme, hogy a szakszervezeti vezetők politikai értelemben kokettálnak az ellenzékkel, s hogy tévedés volt az együttműködés a szocialistákkal. Időközben a fórum színhelyére érkeztek a MIÉP és a kisgazdák felvonulásának résztvevői, akik füttyszóval jelezték jelenlétüket. Ám hangjukat — majd később a fórumot is — elmosta az eső.
