Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-31 / 126. szám
Megyénk életéből 5 UJ KELET Újra üzemel a Bereg Hotel Bizonyára sokan emlékeznek kedves olvasóink a vásá- rosnaményi Bereg Hotel el nem adásának kálváriájára, amikor is a felbuzdult, felháborodott lakosság tiltakozása eredményeként meghiúsult az arab üzletemberek vásárlási szándéka. A hotel azóta elhagyatottan, lecsupaszítva mintegy mesebeli hercegnő módjára várta a megmentét, a fehér lovon érkező királyfit. Kitartása nem volt hiábavaló. A helyi ÁFÉSZ egyik dolgozója, aki már fénykorában is foglalkozott a szállodával, bizalmat szavazott neki, bérbe vette. —Mikor nyitotta meg kapuit a hotel? — teszem fel kérdésem Pankotai Pálnak, a Pedit Bt. vezetőjének. — Május 1-jével. — Talán mondanom sem kell, hogy nagy fába vágta a fejszéjét... —Ezzel tökéletesen tisztában voltam és vagyok jelenleg is. Tudom, hogy nagyon nehéz lesz megnyerni a vendégek bizalmát, és visszacsalogatni őket, de mindent megpróbálunk. — Milyen szolgáltatásokkal várják a vendégeket? — Húsz kétágyas szobánk van, de mindegyikbe berakható egy pótágy. így akadálytalanul tudunk fogadni hatvanfős csoportokat is. Áraink mérsékeltek, mi több. csoportoknak kedvezményt is adunk. Sajnos étteremmel nem szolgálhatunk, annak beindításához rengeteg pénz kellene, és nem garantált a kifizetődés. Ráadásul egyelőre egy idényről van szó, így érthetően nem akarunk nagyobb beruházásba belekezdeni. — Külföldi vendégekre szá,- mítanak? — Semmiképpen sem. Nekik vagy luxuskategória kell, vagy pedig kempingezni szeretnének. Sajnos más városokból dolgozni idejáró munkásokban sem gondolkodhatunk, mert ezen a környéken nincsenek nagy gyárak, de még nagyobb vállalkozások sem igen. —Diszkóüzemeltetés? — Talán ősszel elindulhatunk ebben az irányban, de a megoldást nem ez jelentené. __ j> — Talán, ha a határon számunkra kedvező változás történne, az fellendítené az itteni életet... Gyermeknapi horgászverseny A legfiatalabb és legeredményesebb A nap már korán reggel szinte égetett az 1995. év gyermeknapján, de az égiek megszánták egy kis széllel a kocsordi gyermek horgásztónál gyülekezőket. Más kérdés, hogy ez a vizet is megmozgatta, ezt pedig nem vette mindenki jó néven. Első alkalommal rendezték meg a gyermeknapi Megyei Gyermek Csapatversenyt. Bár várakozáson alul érkeztek résztvevők, de azért 35-40 ember, köztük 20-25 gyerek várta, hogy fél kilenckor felhangozzon a jelzés, be lehet dobni a horgokat. Előtte öt perccel már beetettek a versenyzők, volt is fogás szép számmal. A versenyről, a szabályokról, és sok egyébről Ladányi Istvánt, a Megyei Horgászszövetség Ifjúsági Oktatás, és Verseny Szakbizottságának vezetőjét kérdeztük. — Eddig gyermek korcsoportos — vagyis 14 éves korig — verseny nem volt. Ez az országban is szinte egyedülálló. Maguk a szabályok ugyanazok itt is, mint a felnőtteknél. Tavaly merült fel a lehetőség, hogy Kocsordon ezután hagyományosan gyermeknapi horgászversenyt tarthatnánk. Most kevesen vagyunk, hat csapat jött el, de máshol ennyien sincsenek. A gyerek versenyzőkkel az utánpótlást akarjuk biztosítani. — Hogyan lehet egy gyerek az egyesület tagja? — Van egy gyermek területi engedély, ami elméletileg nincs egyesülethez kötve. Kivált egy állami jegyet száz forintért, és 250-ért területi jegyet, ami arra jogosítja, hogy egy bottal horgásszon napkeltétől napnyugtáig. Nemes halat nem vihet el, tehát csak olyan apró halat foghat mint a kárász, készeg, törpeharcsa, sneci stb. Fenekező horgászbotot nem használhatnak. Felügyelet nélkül persze 14 éves korig nem horgászhat a gyerek. —Egész szép számmal vannak a parton felállítot asztalon díjak. — A kupát és az érmeket a megyei szövetség ajánlotta fel. Vándorkupa, ezért minden évben újabb csapatnév fog rákerülni. Az első három csapat díja három bot és három horgászláda, ezt a kocsordi horgászegyesület, és az Általános iskola ajánlotta fel, az öt különdíjjal együtt. A legkisebb halat fogó, a legnagyobb halat fogó, a legtöbb halat fogó, a legfiatalabb versenyző és a legeredményesebb halfogó kap még jutalmat Sajnos, lány versenyző nincs, pedig szinte minden megyében ez a legnagyobb gond. A felnőtt megyei csapatba is kell egy hölgy, és gyakran kényszerből, muszájból ülnek be, hogy kilegyen a csapat. — Honnan és milyen csapatok jöttek? — A Szatmárvidéki Hor- gyászegyesület, az Alkaloida Lombik Tiszavasvári, a Kocsord Általános Iskola, a Nyírteleki Horgász Egyesület és a megyei szövetség csapata. Súlyra megy a verseny, minden gramm egy pontot ér. Egy két kilós hal — kétezer pont. Szektorok vannak, mégpedig A, B és C. Minden csapatban három fő, ebből egy-egy kerül a különbö-ző szektorokba. A végeredményt úgy tudjuk megállapítani, hogy összeadjuk a három versenyző helyezési számát. Akinek a legkevesebb van, az a csapat nyert. Ha egyenlőség van, akkor a fogott halak súlya dönt. — Melyek a soron következő versenyek? — A megyei szövetség rendezésében öt központi verseny van. Kezdődik hagyományosan az évadnyitóval, az ifjúsági (ahol gyermekkorú is horgászhat, de ez visszafelé nem érvényes!), a megyei A és B csapat versenye, (az A az elit osztály, ott négy felnőtt, egy női és két ifjúsági versenyző van) utána jön a meghívásos megyei egyéni, és vannak még az országos versenyek. Tavaly, hosszú évek után, sikerült oda felkerülnünk. Július elsején és másodikén a Velencei tavon lqsz az országos A kategóriás csapatbajnokság. Van még egy olyan országos verseny, ahol mindig az adott év megyei bajnoka képvisel bennünket négy versenyzővel, ez a bajnok csapatok országos bajnoksága. — Egy utolsó kérdés, visszatérve Kocsordra. Mi lesz a kifogott halakkal? — Általában sportszerű módon vissza szokták borítani őket. Miközben beszélgettünk, folyt a verseny, többnyire ujjnyi, de néha nagyobb halak is horogra akadtak. A verseny lefújását mérlegelés, eredményhirdetés, és a díjak átadása követte. Abban, hogy ez így megvalósulhatott, nagy szerepe van az adakozó kedvű kocsordi vállalkzóknak, például Kastély cukrászda, vagy a Jumató Bt. tulajdonosainak. Dojcsák Tibor VEGEREDMENYEK: 1. Szatmárvidéki HE. 2. Nyírteleki HE. 3. Megyei Szövettség 9 helyezési szám 9 helyezési szám 9 helyezési szám 9 helyezési szám 12 helyezési szám 15 helyezési szám 3380 7360 1780 4. Nyíregyházi Vasutas 5. Általános Iskola Kocsord 6. Alkaloida Lombik 1-3 csoport: 1. Papp Zoltán, H. Gellért Győző, Nagy Miklós 2. Borbély Tamás, Czipó Tamás, Lukács Márton 3. Havacs Krisztián, Ladányi Gergő, Csorba Richárd Különdíjak: Legnagyobb hal 1. Kerekes Tamás Kocsord 2380 gramm 2. Borbély Tamás Nyírtelek 2340 gramm 3. Ladányi Gergő M. Szöv 1280 gramm Legtöbb hal: Papp Zoltán Szatmárvidéki HE. Legkisebb hal: Nagy Sándor Szatmárvidéki HE. Legfiatalabb, legeredményesebb: Kerekes Tamás (10 év) Kocsord ponty:2380 1560 1240 gramm gramm gramm ponty ponty ponty gramm gramm gramm Tomboladíj: Toldy Tibor Nyh. Vasutas 1440 gramm 1995. május 31., szerda Az önkormányzatok felelőssége Megfogni minden lehetőséget! Május 26-án Balsán át vitt az utunk. A község művelődési háza előtt ünneplőbe öltözött emberek gyűrűjében a település polgármesterét, dr. Mátyás Lászlót ismertük fel. Az üdvözlés, bemutatkozás után megtudtuk, hogy az összejövetel célja nem más, mint a helyi mezőgazdasági szövetkezet végelszámolása. A határozathozatal minősített többségi szavazást igényel, amelyhez a tagság legalább kétharmadának meg kellett volna jelennie. A csekély résztvétel meghiúsította a döntés meghozatalát, így az a következő közgyűlés feladata'lesz. Tóth István, a szövetkezet megbízott elnöke javaslatára erre már csak az aratás utáni időszakban kerülhet sor — tájékoztattak a balsai szövetkezeti tagok. Ezt követően dr. Mátyás Lászlóval a polgármesteri hivatalba mentünk beszélgetni, ahol főként a kistelepülések önkormányzatainak működése került szóba. A polgármester úr elmondta, hogy Balsa 1991. január 1 - tői önállósodott, vágták el a korábban Gávavencsellőhöz kötő köldökzsinórt. A két település közötti viszony nem szűnt meg, sőt több kapcsolati formában tovább él, elég, ha csak a Felső-Dadai Térségi Társulásban betöltött szerepükre gondolunk. A részt vevő tíz Tisza-parti települést füzérként „fűzi fel” a társulás, amelynek működési és földrajzi központja is Gávaven- csellő. Az önnállósodás révén mégis újfajta lehetőségek nyíltak meg Balsa előtt is, ahogyan nagyon sok más, korábban társközségi formában működő kistelepülés előtt. Egy település életében az önállóság nagyon fontos dolog, meglehet, hogy súlyos terheket ró a helyi önkormányzatra, a képviselő-testületre (a polgár- mesterekre is), de a magunk urai vagyunk, annak a felelősségét is viselve! — mondta dr. Mátyás László. — Az önkormányzati felelősség-felelőtlenség kérdése újabban ugyancsak előtérbe került. Meggyőződésem — folytatta a polgármester —, a képviselő-testületnek, amelyet egy település egész közössége választ (s melyiket nem?!), kutya kötelessége a település léte érdekében minden megtehetőt megtenni, minden megvalósít- hatót megvalósítani, azokat a fejlesztéseket is, amelyek korábban valamely oknál fogva elhaltak vagy elmaradtak. Természetesen mindezt a biztonságos működés figyelembevételével. — Néhány fejlesztéseink sorából: elsőként az általános iskolát bővítettük három tornateremmel s egy tornaszobával, kiegészítve zuhanyfülkékkel. Negyvenhárom millió forintos gázberuházást valósítottunk meg, amelynek felét állami céltámogatás biztosította, egynegyedét a lakosság állta, a további negyedet az önkormányzat adta, így jelentős fejlesztési hitel nélkül sikerült megoldanunk a gázprogramot. Nagyon sokat kilincselünk a különböző megyei és országos hatáskörű hivataloknál, másképpen nem megy, de a tapasztalatom az, hogy meg is éri. Ezeken a helyeken soha nem néztek még rám rossz szemmel csak azért, mert egy kisközség polgármesterként annak érdekében járok el. Ha a közvetlen segítségadás nem minden esetben történt is meg, megfelelő tanácsot mindig kaptam, amellyel közelebb juthattunk a megvalósuláshoz. Minden pályázatot figyeltünk, s igyekeztünk megfogni minden lehetőséget. A már említett társulással a PHARE-program keretében munkahelyteremtő beruházást szeretnének megvalósíta ni. a körzet burgonyatermésére alapozva. Balsán is sok a munkanélüli, illetve a jövedelempótló támogatásban részesülő, a község munkaképes lakosságának a felét teszik ki ezek az emberek. Az 1931-ben épült, s a II. világháborúban felrobbantott híd feladatát jelenleg két komp tölti be. Az önkormányzat szeretné, ha a Dombrádnál felszabadult pontonhíd Bal* sára kerülne.■****-- A ’pályázati idő még tart, mi mindenesetre nem adjuk fel — mondja a polgármester, majd búcsúzásként hozzáteszi: — Megszállottnak kell lenni! A megszállottak ugyanis vagy célba érnek, vagy megbolondulnak. (lefler) Feketegazdaság, idénymunkások Megyénkben siralmas a munkaerőhelyzet. Évek óta nincs jelentős javulás ezen a téren. Azoknak, akik kikerülnek a munkanélküli támogatás rendszeréből, még kisebb az esélyük az újraelhelyezkedésre. Jelentős hányaduk a feketegazdaságban próbál szerencsét. Ugyanezt a szektort célozták meg a szabályosan vagy illegálisan itt tartózkodó külföldiek is. Erről a témáról kérdeztük Járos Lászlót, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Munkaügyi Központ ellenőrzési osztályának vezetőjét. —Milyen kockázattal jár ma feketén munkát vállalni? — Aki törvénytelenül vállal munkát, az gyakorlatilag ki van szolgáltatva a munkaadójának. Sem beteg-, sem nyugdíjbiztosítást nem fizetnek utána. Nem illeti meg a táppénz, nem számít bele a szolgálati időbe, és egy esetleges, maradandó károsodást okozó baleset után akár évekig is pereskedhet a volt munkaadójával. Ha egy ellenőrzésen rajtakapjuk az illetőt, elveszítheti a munkanélküli segélyt is. — Mégis sokan kényszerből vállalják ezt a rizikót. Tudna-e egy-két kirívó esetet említeni? — Gyulatanya térségében egy ellenőrzés során több mint 30 illegálisan foglalkoztatott személyt értünk tetten, mező- gazdasági munkavégzés közben. De volt olyan ukrán állampolgár is, aki 1990-től folyamatosan dolgozott engedély nélkül. A külföldieket ilyen esetekben kiutasítják az országból, kenyéradó gazdáját pedig megbírságoljuk. —Milyen büntetésre számíthatnak azok a vállalkozók, akiket tetten érnek? — A hatályos törvények értelmében a bírság összege a kifizetett munkabér kétszerese, de nagyon nehéz bizonyítani, hogy mennyi is volt az. Most van előkészület alatt egy olyan módosítás, hogy ha bizonyítható a bér nagysága, akkor a kétszeres tétel. Ha nem, akkor első esetben a mindenkori minimálbér ötszöröse lenne, a második és minden további esetben pedig a tízszeres szorzót alkalmaznánk. — Hol szállásolják el ezeket az idénymunkásokat? — Általában romos épületekben, melléképületekben, és nem mindig emberhez méltó körülmények között. A rendőrséggel közösen tartott ellenőrzések során készíthettünk olyan felvételeket, amikor istállóban, csűrben, pincében, padláson és minden egyéb lehetetlen helyen szállásolták el őket. — A megyében hol lelhetők fel leginkább az illegális munkavállalók? — Nyíregyházán és vonzás- körzetében, Újfehértón és környékén, valamint a határátkelő helyek térségében. Településeken belül leghamarabb a kocsmákban találnak rájuk, a városokban a pályaudvarok és piacok környéke az, ahol ezek az emberek lézengenek. — Arra vonatkozóan van-e valamilyen előírás, hogy törvényesen milyen munkakörben lehet külföldi állampolgárt alkalmazni? — Erre jelenleg nincs, de készül olyan törvénymódosítás, amely a németekhez hasonlóan megszabná, hogy mely munkákra lehetne külföldit felvenni. A munkaügyi központok javaslata szerint rendkívüli elbírálás alapján csak hiányszakmára és rendkívül indokolt esetben. Az idén július 1 -jétől várhatók a változások. — Fekete —
