Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-31 / 126. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. május 31., szerda 3 A folyószabályozás könnyíti az árvízvédelmet Soha nem volt még ennyire időszerű az árvízvédekezésről beszélni, mint most, amikor szinte naponta hallani újabb és újabb híreket a folyóinkon kialakult árvíz- helyzetről. Most, amikor „mellesleg” 25 éves évfordulóját ünnepeljük az emlékezetes ’70-es árvíznek. —Árvízvédelmi szempontból hogyan értékeltétek az elmúlt évet? — tettem fel a kérdést Kerti Andornak, a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjének. — Épphogy csak előreléptünk az elvégzendő feladatokban. Sajnos, ma általános helyzet a mi szakmánkban, hogy a szükséges pénznek csak a töredéke jut a költségvetésből. A karbantartásnál a szinten tartást is nehezen tudjuk biztosítani, de az árvízvédelmi beruházások terén sem sokkal jobb a helyzet. A folyószabályozás pedig évek óta egyenlő nálunk az árvízvédelemmel. — Hogy érted ezt? — Normális esetben a fo- lyószabálypzás a kanyargós, szeszélyes folyók megzabo- lázására szolgál. Ezzel szemben nálunk kizárólag az ár- vízvédelmi szempontok érvényesülnek. Tavaly 22 millió forintot kaptunk erre a célra, amiből sikerült megerősíteni a szamoskéri töltéslábat, valamint Szabolcsve- resmartnál kiépítettünk egy terelőművet, hogy a jég akadálytalanul és a legkevesebb kártétellel vonuljon le. — Mennyibe kerülne az összmunka? — Ahhoz, hogy ne végezzünk félmunkát, körülbelül egymilliárd forintra lenne szükségünk. Ez így, első hallásra rengeteg pénz, de ha végiggondoljuk, az ország költségvetéséhez képest elenyészően kis összeg. Ráadásul nem is egyszerre kellene ezt átutalniuk, mert egy év alatt lehetetlen ekkora horderejű beruházást elvégezni. Nem, az összeg négy vagy öt évre osztódna el arányosan. —így már pláne nem nagy pénz... Melyek az árvíz szempontjából legveszélyeztetettebb szakaszok? — Az előbb már említett Szamos alsó szakasza, a Tisza Tiszabecs—Vásáros- namény és Lónya—Tarpa között, valamint a Túr mindkét partja. Ugyancsak nagyon rossz a helyzet a Krasz- nán Záhonynál egy öt kilométeres hosszon és a Lónyai főcsatornán is. Ez utóbbinál nem a levonuló árhullám, hanem a Tisza visszaduz- zasztása okozhat komoly problémákat. — Nem kaptam választ az imént arra a kérdésre, hogy milyen beruházások valósultak meg tavaly... — A rendelkezésünkre álló 144 millió forintból 87 milliót a Számos-töltés fejlesztésére fordítottunk. A hátralévő húsz kilométerből nyolcszáz métert haladtunk előre. Nem gonoszkodni akarok, de ha ilyen ütemben építjük, 2020- ra fejezzük be. A nagy árhullámok azonban ciklikusak, ismétlik önmagukat. Bizton állíthatom, hogy addig még jön egy 1970-es kaliberű árvíz. —Mire fordítottátok a többi pénzt? — Olcsvaapátibari feljavítottuk a zsilipek állapotát, és elindítottuk Olcsván az Északi-főcsatorna zsilipjének a javítását is. Emellett jutott pénz a Vásárosnamény és Zsurk között található tizenkét nagyon rossz állapotban lévő zsilip egyikének-mási- kának rekonstrukciójára is. — Mi várható az idén? — Az már biztos, hogy jóval kevesebb pénzt kapunk, mint tavaly. Terveink szerint 22 millió forintot költünk a Számos-beruházás keretén belül Panyolánál a partbiztosítás megerősítésére, 13 millió forintot szánunk a cigándi part bevédésére, és a szamosi töltésépítést további 20 millió forinttal finanszírozzuk. Ezek mellett területkisajátításra, tervezésekre és lebonyolításokra 12 millió forint, fenntartógépek beszerzésére pedig 6 millió forint jut. A tavaly elkezdett olcsvai zsilipfelújítást is szeretnénk befejezni, erre 7 millió forintot különítettünk el. A tavaly közel tízmillió forintos gátőrházi felújítással szemben az idén csak négymillió forintot tudunk erre a célra fordítani. Nagyon esedékes és szükséges lenne az árvízvédelmi eszköztár felújítása is. Ehhez körübelül 10 millió forint kellene, de esély sincs arra, hogy valamit is kapjunk. — Az árvízvédekezés mellett gyakran elfelejtkezünk a legalább annyira fontos belvízvédelemről. Tulajdonképpen mi a feladata? — A belvízvédelem feladata, hogy visszaszorítsa vagy elvezesse a felgyülemlett káros vizeket. Elsősorban erre a célra épültek a belvízvédelmi tározók, a szivattyútelepek és a belvízvédelmi csatornák. A legnagyobb gondunk, hogy ezek a tározók mind-mind feliszapolódtak. mert a tízhúsz évenkénti iszapolásokkal szemben nálunk ötvenéven- ként jut rá pénz. — Említetted, hogy a tározók elsősorban belvízvédelmi feladatokat látnak el. Másodsorban? — Öntözési, harmadsorban halászati, azt követően pedig jóléti célokat szolgálnak. Nagyon fontos tudnivaló, mi több, kritérium, hogy az itt felsorolt sorrendet, szempontokat nem szabad felcserélni. Már csak azért sem, mert fejlesztésre szinte egyáltalán nincs lehetőség, kizárólag a már meglévő létesítmények rekonstrukciójára van módunk. így az idén például a tavaly elkezdett nagyecsedi szivattyú helyre- hozatalát folytatjuk. — Ennyi? — Másra nincs pénz. — Mire kellene? — A nyírségi tározók teljesen feliszapolódtak, lehetetlen állapotban vannak. A rohodi tározó kiszáradt, a vajai pedig kiszáradás előtt áll. De tulajdonképpen ez nem fejlesztés vagy nem fejlesztés kérdése, hanem egy kiadós csapadéké. Úri Mariann Kitüntették Gubek Tibort Ai fagyi la! 11 tja bánta... Gondolom, sokak emlékezetében él még élénken május 16., pontosabban a Szent István utcán lévő posta előtti fegyveres rablás. Tegnap délelőtt a megyei rendőr-főkapitányságon dicséretben és jutalomban részesítették Gubek Tibort, aki elfogta a pénzestáskával menekülő tolvajt. Az elismerést dr. Pintér Sándor rend- őraltábomagy nevében Hajzer László rendőrfőkapitány adta át. A rövid ünnepség után egy kávé mellett váltottunk néhány szót az ünnepelttel. — Hogy emlékszel vissza arra a délelőttre?-— Éppen fagylaltozni mentünk a Szent István utcára, s én a posta előtt parkoltam le. Egy- ' szer csak kisebb dulakodásra lettünk figyelmesek, ám az eseménynek csak akkor tulajdonítottunk jelentőséget, amikor különféle bankjegyek röpködtek a levegőben. A következő pillanatban már csak azt láttuk, hogy egy fiú, csomaggal a hóna alatt, szaladni kezd, egy férfi pedig üldözi őt. — Rögtön a menekülő után vetetted magad? — Szinte azonnal. Olyan gyorsan történt minden, hogy még gondolkodni sem volt időm. Egy pillanatra átvillant az agyamon természetesen a veszély is, de tovább szaladtam. — Mások is üldözőbe vették a fiatalembert? — Először nem. Sőt, még a megkárosított férfi is lemaradt, mert a szétdobált pénzt szedegették össze. Később megcsúsztam, és kénytelen voltam égy rövid időre megállni. Ekkor kezdett el a menekülő után szaladni egy köpcös férfi is. Összeszedtem magam, és tovább folytattam az üldözést. Egészen az Ady Endre utca sarkáig futottunk. A fiú ott mindent eldobott, és már csak a szabadsága érdekelte. Sikerült elgáncsolnom, és letérdeltem mellé. A fegyver a hasa alá került, és úgy intéztem, hogy ne is férjen hozzá. Akkor még nem tudhattam, hogy a pisztoly ártalmatlan. — Ki értesítette a rendőrséget? — Odajött egy fiú. aki később elszaladt a taxiállomásra, ahonnan CB-n értesítették a rend őreit. —Eddig a történet. Most pedig arra kérlek, mesélj egy kicsit magadról. — Van egy éjjel-nappalos ABC-m, ott dolgozgatok. Elváltam, de a hatéves tündéri kislányommal hetente két-há- rom alkalommal is együtt lehetek... Szeretek sportolni, focizok és tekézek. — Gondoltál arra, hogy hőstettedért pénzjutalom jár majd neked? — Akkor nem... Délután a pályán a haverok kezdték el pedzegetni a dolgot. Tudod, hogy az egészben mi bosszantott a legjobban? — mosolyodik el cinkosan. — Hogy mire visszaértem, félig elolvadt a fagylaltom. SiTi Mi lesz a piaccal? A kormány a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedéssorozatának egyik lényeges eleme az úgynevezett KGST- piacok, vásárok szigorú szabályozása! Ez év július 1-jén lép hatályba a kormányrendelet, melynek főbb szabályait ismertetjük: — A rendezhető vásárok és a fenntartható piacok típusait, az ezeken forgalomba hozható árucikkek és állatfajok körét tételesen meghatározza. — Vásárt, illetve piacot a helyi önkormányzat, továbbá a gazdálkodó szervezet és gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy rendezhet, illetve tarthat fenn, ha az illetékes jegyző hatósági nyilvántartásba vette. A nyilvántartásba vételhez nyolc feltételt ír elő: — Egyéni vállalkozó is rendezhet vásárt, illetve tarthat fenn piacot, ha egyéni cégként történő cégbejegyzéssel rendelkezik. — Vásáron és piacon csak az árusíthat, aki a devizajogszabályok szempontjából belföldinek minősül, tehát külföldiek nem. — Az egyéni vállalkozóknak, illetve mezőgazdasági kistermelőknek nem minősülő — a devizajogszabályok szempontjából belföldinek tekinthető — egyéb magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat a kirakóvásáron és használtcikk-piacon alkalomszerűen értékesítheti. Az értékesítés akkor alkalomszerű, ha az havonta legfeljebb két ízben történik. — A vásár, illetve piac nyitva tartásának idejét -— az ön- kormányzat által rendezett vásár, illetve fenntartott piac kivételével 5 és 20 óra között — a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója határozza meg. — A rendező (fenntartó) köteles a vásár, a piac rendjét, valamint más jogszabályok betartását folyamatosan ellenőrizni. — Az ellenőrzésre jogosult hatóságok kezdeményezhetik a vásár rendezőjének, a piac fenntartójának a nyilvántartásából való törlését, ha megállapítást nyert, hogy 3 esetben nem szerzett érvényt a vonatkozó jogi szabályozásoknak. — A helyi önkormányzat jegyzője, illetve az illetékes közigazgatási hivatal vezetője köteles kezdeményezni a hatályos helyi szabályozás rendelkezéseinek a 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelettel történő összhangba hozatalát. A kérdés csak az, hogy mi lesz a sok, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magyar árussal! Pénzes László A Vén-ügy tárgyalásáról jelentjük Csatároztak a szakértők A nyolcszázmilliós kár- pótlásijegy-csalással vádolt Vén István perének tegnapi tárgyalása is a szakértők meghallgatásával folytatódott. Már „hagyomány”, hogy a beidézett személyek hiányosan jelennek meg a tárgyaláson. Ezúttal hárman maradtak távol. A MÓL Rt. olajmérnök-szakértője elmondta, hogy 3-4 évvel ezelőtt ismerkedett meg Vén Istvánnal, és akkor mondta el neki, hogy termálvízből szeretne elektromos energiát előállítani. Ilyen kutakkal egyébként az olajkutatás során találkoznak. Konkrétan akkor esett szó a nagyszénási kút megvásárlásáról is. Vételi szándékát is bejelentette, de a kút körüli tulajdonjogok zavarosak voltak, így a lassú ügyintézés miatt a vétel nem jött létre. A szakértő elmondta még, hogy a kútnál további vizsgálatokra van szükség, hogy valóban bebizonyosodjon, elég energiakészlettel ren- delkezik-e vagy sem. Egyébként a MÓL Rt. hatvanmillió forintért hajlandó eladni ezt a kutat, és bárki megvásárolhatja, akár magánszemély is, erre vonatkozóan nincs kizáró ok. Megjegyezte még a szakember, hogy Magyarország Európában is egyedülálló geotermikus energiával rendelkezik, és szerinte féléves próbüzem is bizonyítani tudja, hogy 20 éven keresztül zavartalan lehet az áramtermelés, ami már — szerinte — 5-6 év után kifizetődő és akár nyereséget is termel. Az olajmémök állításával szemben az Energiagazdasági Rt. két szakembere azt állította, hogy erőmű építhető, de az nem lesz gazdaságos. Az általuk vizsgált dokumentumok nem elég pontosak, alaposabb számítások kellenek. A találmány lényege nem azonosítható a rendelkezésre álló iratokból. Olyan alapvető dolgök nin- ! csenek bizonyítva, mint például az energiakészlet. Az erőmű technológiáját is módosítani kell, és így elvégezni a gazdasági számításokat. I Továbbra is kitartottak amellett, hogy lehet ilyen energiát előállítani, de nem gazdaságos. Ennek a tervnek a megvalósítási esélye szinte nulla. Ugyanis az ötleten kívül nem sok konkrétumot tartalmaznak az általuk vizsgált anyagok. Vén István, reagálva a szakértők véleményére, azt mondta, hogy a nyilvánosságra hozott tervek. elképzelések csak tájékoztatók voltak. Szándékosan nem játszott ki mindent, hiszen itt egy találmányról van szó. Az ismert tervekkel csak a befektetők érdeklődését akarta felkelteni. Részletes terveket nem adott ki. Magyarországon nem talált befektetőket, de külföldön alkalmasnak találták az elképzelését. (Pénzt ők sem adtak.) Vén István azt is kétségbe vonta, hogy a szakértők egyáltalán elolvas- ták-e az anyagot, illetve nem azt vizsgálták, amit kellett volna. (A szakértők azokat az iratokat vizsgálták, amiket kaptak.) Aztán kisebb vita kerekedett a három szakértő és Vén István között. A kérdésekre valószínűleg még nagyon sokáig nem kapunk választ. —fullajtár—
