Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-27 / 123. szám
UJ KELET Hétvége 1995. május 27., szombat Születőben az új ebrendelet SAJTÓHELYREIGAZÍTÁS. A Magyar Kutyások Szövetsége, a Nemzeti Boxer Klub és a Magyarországi Német Juhászkutya Klub válasza az Uj Keletben 1995. május 20-án megjelent Születőben az új ebrendelet? című cikk interjúalanyának valótlan állításaira. A megnevezett cikkben dr. Várszegi Zsolt, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) elnöke újságírói kérdésre az alábbi nyilatkozatot tette: Újságíró: — Milyen az Önök viszonya ezekkel az egyesületekkel? Dr. Várszegi Zsolt: „—Talán úgy fogalmazhatnánk meg legegyszerűbben, hogy semmilyen. Ok a Magyar Ebtenyésztők Egyesületének tagjai óhajtanak lenni. Ám olyan emberekből állnak ezek a nemzetközi szinten is disszidensnek nevezett klubok, akik éppen összeférhetetlenségük miatt váltak ki korábban közülünk. így aztán mi nem nagyon kívánjuk létrehozni azt a szövetséget, amitől egyszer már megszabadultunk. Mi megválogatjuk azokat a partnereket, akikkel együtt kívánunk dolgozni.” Eddig az idézet. Válaszunkhoz megküldtük az Új Kelet szerkesztőségéhez a fenti állításokat cáfoló dokumentumokat, így most csak hivatkozni kívánunk rá. A MEOE és a nevezett klubok közti kapcsolatról szóló állítás az alábbiak szerint valótlan. 1. A Magyarországi Német Juhászkutya Klub nemcsak óhajt, hanem valóságban is tagja a MEOE-nek. Ezzel kapcsolatban írásomhoz 1. sz. mellékletként csatoltam a Legfelsőbb Bíróság kb. II. 25.982/ 1993. sz. jogerős ítéletét. Az ítéletben „Ä Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes (MNJK) 1988. április 6-tól jogi személyiségű tagja az alperesnek.” (ld. ítélet 10. o. 2. bek.) 2. A Magyar Kutyások Szövetségével kapcsolatban egészen más a helyzet. Az MKSZ-nek ugyanis esze ágában sincs a MEOE tagjává lenni. A valóság az, hogy az MKSZ és a MEOE együttműködési megállapodást kötött 1988. július 19-én, melyet 2. sz. mellékletként csatolunk. A megállapodásban — egyebek mellett — arról volt szó, hogy a MEOE kiterjeszti a MEOE-tagok jogait az MKSZ-tagokra is. Továbbá, hogy egymás tagjainak biztosítják a nevezési kedvezményt a kiállításokon. Az MKSZ vállalta azt is, hogy betartja az FCI (Kynológiai Világszervezet) szabályzatait. A megállapodás a szerződés utolsó bekezdése szerint: „Az aláírás napján lép életbe, és a közös szövetség létrejöttéig hatályos”. Ezzel a megállapodással kapcsolatban jelenleg per van folyamatban. Ugyanis a MEOE 1989. április 15-én megtartott közgyűlése egyoldalúan érvénytelennek nyilvánította a megállapodást. Az ezzel kapcsolatos MEOE-levelet 3. sz. mellékletként megküldjük, ugyanis pontosan a MEOE volt az, „aki” — alapszabály-változtatásra hivatkozva — azt a megoldást kínálta az MKSZ-nek, hogy lépjen be a MEOE-ba jogi személy tagnak. Ezt a megoldást az MKSZ nem fogadta el, mert ragaszkodik mindazon jogosultságokhoz, amiket a megállapodás biztosít számára, és főképp nem kíván jogi személy tagként függő helyzetbe kerülni. 3. Ami a Nemzeti Boxer Klubot illeti, ők valóban kérték felvételüket a MEOE-ba jogi személy tagnak, de mivel ez nem történt meg, az MKSZ-hez fordultak tagfelvételi kérelmükkel, így ők most az MKSZ tagiai. A fentiek alapján tehát valótlan Várszegi úr állítása, mely szerint a felsorolt egyesületek a MEOE tagjai óhajtanak lenni, mivel: a. AZ MNJK jogerős ítélet alapján valóságosan a tagja, b. az MKSZ sosem akart MEOE-tag lenni c. a Nemzeti Boxer Klub a cikk megjelenésekor már az MKSZ tagja volt, tehát ekkor már ők sem kívánták a MEOE-tagságot. Valótlan az az állítás, mely szerint ezek az egyesületek „nemzetközi szinten disszidensnek nevezett klubok.” Disszidens egyesületnek nevezi az FCI azon szervezeteket, melyek nem az FCI-hez, hanem más nemzetközi szervezethez — például Europäische Hundesport Unió (EHU) — tartoznak. A fenti szervezetek közül azonban az MNJK a MEOE-tagsággal, a többi pedig az említett együttműködési megállapodásban vállalta, hogy az FCI szabályzatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. Megjegyezni kívánom, hogy az MKSZ egyik bíróját, dr. Szemerédi Gyulát meghívták és egy hónapig vendégül látták az FCI Argentínában megtartott világkiállításán. Valótlan az állítás, mely szerint „olyan emberekből állnak a klubok, akik éppen összeférhetetlenségük miatt váltak ki korábban közülünk”. Ezzel kapcsolatban 4. számú mellékletként csatolom a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének önkormányzatát felfüg- gesztőKVM 1473/1988. sz., február 25-én kelt határozatot, mely intézkedésre azért került sor:, Az ellenőrzés feltárta, hogy az Egyesületben alapszabály-ellenes és törvénysértő gyakorlat folyik, amely különösen a következőkben nyilvánul meg: az Egyesület a tagság érdekeit súlyosan veszélyeztető, törvénysértő fegyelmi felelősségrevonási gyakorlatot alakított ki.” 5. sz. mellékletként csatolom továbbá a MEOE lapjának, A KUTYA folyóiratnak 1988/4. számában a 3. oldalon Fogjunk össze, dolgozzunk együtt az egyesületi rend helyreállításáért, interjú dr. Klement Tamással, a MEOE felügyelőbiztosával című írást, melyből idézem: „Nehezen gyógyítható sebeket ejtett sok becsületes emberen, neves tenyésztőkben, jó hírű bírókban, volt egyesületi alkalmazottakban a vezetők között évekig dúló hatalmi harc, kétes legendává vált torzsalkodás, széthúzás, az intrika, a fenyegetés és a bizalmatlanság. Emiatt sokan elhagyták az egyesületet, és új szervezeteket alakítottak, vállalva a megbélyegzést és a kiátkozást.” Valótlan továbbá a nyilatkozó állítása, mely szerint „mi nem nagyon kívánjuk létrehozni azt a szövetséget, amitől egyszer már megszabadultunk.” Röviden: ez idáig még semmiféle szövetség nem jött létre a MEOE és az MKSZ vagy a többi szervezet és a MEOE között. Végül reflektálni kívánunk a riportalany azon kijelentésére, mely szerint „Mi megválogatjuk azokat a partnereket, akikkel együtt kívánunk dolgozni.” Sajnos nem közli a nyilatkozó, hogy milyen szempontok szerint válogatja a partnereit, így csak megjegyezni kívánom, hogy a cikkben nevezett szervezetek a mai napig minden kritikán felül állnak. Egyiknek sem függesztették fel az önkormányzatát törvény- és alapszabálysértő tevékenysége miatt. Ellentétben a MEOE-val, egyetlen szervezetük egyetlen döntése ellen sem nyújtott be óvást a Legfőbb Ügyészség. (Dokument 6. sz. mellékelve) Ezzel szemben pontosan a Magyar Kutyások Szövetsége az a szervezet, mely aktívan részt vállal az állatvédelemben. Az MKSZ egyik tagegyesülete, a Fortuna Állatvédő Egyesület rendszeresen kiváltja az állategészségügyi telepről a kutyákat, ápolja, gyógykezeli és gazdához juttatja. A szövetség és tagegyesületei pedig immár két éve rendeznek a fajtatiszta kutyák versenyével egyidejűleg Keverékkutya Kiállításokat, melynek bevételét állatvédelmi célokra fordítják. Erről egyébként hamarosan a helybeliek is meggyőződhetnek, mert 1995. július 15- én tartja az MKSZ nyíregyházi egyesülete a KEVMTE éves Klubkiállítását és jótékony célú Keverékkutya Kiállítását az MNJK-sportpályán. Érdeklődni lehet Szekeres Pál elnöknél a Nyíregyháza, Őz köz 34. címen, és a 316-146 telefonon. Ennyit kívántunk hozzáfűzni a MEOE elnökének nyilatkozatához. Dr. Pozsonyi Anikó, MKSZ jogi képviselője, az MNJK alkalmi képviselője. (A hivatkozott dokumentumok másolatai a szerkesztőségben rendelkezésre állnak. Mivel mindkét fél kifejtette állásfoglalását a magunk részéről a továbbiakban nem kívánunk az üggyel foglalkozni, — a szerk.) Június a kiskertekben Ilyenkor kicsit már élvezhetjük a kertet. Májusban még aggódtunk a gyümölcsfákért a felhőtlen éjszakákon, mert ehhez a hónaphoz éppúgy hozzátartoznak a fagyok, mint a pezsgő tavaszi élet. Június be- köszöntével nézzünk szét először a díszkertekben. Itt a legtöbb munkát most talán a rózsák adják. Az elvirított részeket az alattuk lévő két levéllel együtt vágjuk le. A rózsabokrok így ápolt benyomást keltenek, valamint megakadályozzuk a termésképződést. A metszéssel azonban mindenekelőtt új hajtás képzésére sarkentjük a növényt. Tartós szárazság esetén locsoljuk, de a víz ne érje a levélzetet, mert árt a virágnak, és elősegíti a gombás betegségek terjedését. A hónap vége felé trágyázzunk másodszorra is. Ellenőrizzük, hogy nem veszélyeztetik-e gombabetegségek cserjéinket. Az alsó részeken jelentkezik először a rozsda. Fertőzése folytán a levél megsárgul, s rajta fekete, többnyire csillag alakú foltok jelennek meg. Konténeres évelőket még június folyamán is ültethetünk. Az évelő szarkalábat közvetlenül elnyílás után vágjuk vissza a talajszint közelében, és trágyázzuk meg, így nyár végén szép másodvirágzásban gyönyörködhetünk. Az elnyílott haranglábat és a gyűszűvirágot a levelek fölött, a talaj közelében vágjuk vissza, egy- egy magszárat hagyva rajtuk, ugyanis ezek az évelők magjukat elszórva kitűnően szaporodnak. Még mindig érdemes egy- nyáriakat ültetni, mert csak alig később kezdenek el nyílni, mint a májusban ültetettek. A kétnyáriak többségét elég június első felében elverni. Az árvácskát a hónap közepén juttassuk a földbe, hogy őszre már fejlett növényke legyen. Minthogy az árvácska sötétben csírázik, a vetőtálat takarjuk papírral és helyezzük árnyékba. Június vége felé megnyírhatjuk a lombhullató sövényt. Ezután nézzünk szét egy kicsit a zöldségeskertekben is. Már szabad földön is számos zöldségfélét szedhetünk. Ilyen például a fejes saláta, a hónapos retek, a karalábé, a korai káposzta, a kelkáposztái a karfiol. Ültessünk a már felszabadított helyekre nyári fejes, jég-, kötöző- és tépősalátát, karalábét, késői káposztaféléket. A paradicsom középső hajtását kötözzük karóhoz, a hónaljhajtásokat törjük ki. Két szárat is hagyhatunk, ha megfelelő nagy helyünk van. Az alsó 2-3 levelet szedjük le, mert a gyakori fitoftóra-fertőzés mindig innen indul. A nagyobb paprikapalántákat karózzuk meg, nehogy kidőljenek. Rendszeresen öntözzük és trágyázzuk, különben a fejlődés leáll, csököttek lesznek, s termésüket lehullatják. Az üvegházi kígyóuborkán már megjelennek az első hosszú termések. Ez megterheli a növényt, s az inda felső részein gátolja a termésberakó- dást. Ezért érdemes 80 cm magasságig minden termést eltávolí- tanunk. Májusban és júniusban érik az eper zöme, itt a szedés ideje. Száraz időben feltétlenül öntözzük, hogy a termés később is be tudjon érni. Mihelyt a virágkezdemények felismerhetők a szőlőn, a hajtásokat a virág felett 2-3 levéllel csípjük vissza. Semmiképpen ne távolítsunk el túl sok levelet, mert ezek képezik a növény tüdejét és gyomrát, nélkülük a termés sem fejlődik ki. Esős időszakban a köszmétén és a ribiszkén nagyon elszaporodik a levélfoltosság kórokozója. A levelek eleinte csak sárgulnak, később fekete foltok terjednek el rajuk, s ez végül lombhullást okoz. Megelőzhetjük a betegséget, ha ellenálló fajtákat vásárolunk, és a már meglévő bokrokat mindig úgy ritkítjuk metszéskor, hogy a lomb elegendő fényt kapjon. Kedves kis Kató! Sajnos, lassabban gyógyultam, mint ahogy én azt elgondoltam, de most már igazán mondhatom, újra egészséges vagyok, kedveskéim. Köszönöm a segítő leveledet és látogatásodat. Katókám. No, de most már ne az én vén csontjaimmal törődjünk, hanem ti- veletek. Mert aztán jól belejöttünk a tavaszba, igaz, ma reggel nagykabátban mentem vásárolni. De sebaj, mert szép kis eső jött, és jó a föld a virág- palánta-ültetésre. Elmúlik ez a Szervác-Pongrác-Bonifác, aztán napsütés is jön rájuk. ígértem neked, hogy elmesélem, hogyan ültették a virágokat öreganyámék, hogy mindig virítson a kert. Először azt kell meggondolnod, milyen színű legyen a virágágyásod. Énszerintem a legjobb, ha nem egy nagy ágyat csinálsz, hanem több kisebbet, legszebb úgy összevissza a fű között, nem olyan egyenesre mérve, mert a virág az nem káposzta, hogy sorban szeressen állni. Meg arra is vigyázni kell, hogy nem minden virág szereti egymást. Nyári virágzású ágyás lehet: Bordó-fehérben: vaníliavirág (még illatos is!), petúnia (lehet csíkos), paprikavirág, pletyka. Sárgában: záporvirág, rézvirág, arany szurokfű (szép is, fűszer is), egynyári krizantém (vágd vissza, hogy bokrosod- jon!), margitvirág. Fehér-ezüst: cipruska, hamvaska, fehér bokrosmuskátli, margitvirág, lehet hozzá istenfának nevezett alacsony cserjefélét vagy még fehér virágú harangvirágot ültetni (petúniát, árvácskát). Ősszel is virít barackszínben, ha petúniát, sarkantyúkát (tudod-e, hogy ehető a virága és gyönyörűen díszíti a salátát?), begóniát virágcsalánnal ültetsz egybe. Későig virít, narancsszínűezüst: hamvaska, büdöske, árvácska, begónia, szalmarózsa (télire megszáríthatod) mondjuk cirkás kúszó kecskerágó- val (ez kinn marad szép télen). Minden ágyúsba ültess olyat, aminek a levele díszít, mint a borostyán, varjúháj, kis meténg (télen is zöld), pipitér. így sosem lesz lyukas az ágyás, még akkor sem, ha valamelyik virágod nem úgy virít, mint szeretted volna. No hát, ennyit gyűjtögettem most össze. Te is találhatsz ki ilyesféléket, csak ne szégyelljél kérdezősködni a virágpiacon, hogy melyik palánt milyen nagyra nő és milyen színű a virágja. Inkább kisebb ágyást, de azt jól ültesd tele, még akkor is, ha csak egyféle virággal. Úgy nem is szárad ki olyan köny- nyen, persze, azért minden nap adjál nekik egy kis vizet. Jól esett, Katókám, megint hozzád beszélgetni, remélem, most már rendesen tudok majd válaszolni a leveledre. Ölellek: Emmi nénéd A koplalás A koplalás az egyik legjobb emésztésjavító módszer, és mindenkinek használ. Koplalhatunk, amikor nem érezzük jól magunkat, ha a gyomrunk nincs rendben, akár azért, mert túl sokat ettünk, akár mert emészthetetlen romlott ételt fogyasztottunk. Háziállataink mutatnak erre példát. A legkisebb emésztési probléma esetén minden ételt visszautasítanak. A macskák vagy a kutyák egy kis füvet vagy más cellulóztartalmú anyagot esznek, amit aztán a nyálkás váladékokkal- együtt kihánynak. Utána egészen addig koplalnak, míg teljesen rendbe nem jönnek. Az ember számára épp olyan hasznos a koplalás, mint az állatnak. A szervezet arra használja ezt a pihenőidőt, hogy számos ártalmas elemtől megszabaduljon. Egyébként ajánlott is időről időre egy diétás, gyümölcsnapot követően 2-3 napig koplalni, és ez idő alatt csak tiszta vizet inni. A gyümölcsléből álló diétához egészséges májra van szükség. Narancs-, szőlő-, grapefruitlét használjunk. A bogyók is jó szolgálatot tehetnek. A mérgező anyagcseretermékek eltávoznak, és a szervezet működése felgyorsul. Azoknak az embereknek. akiknek a koplalástól hányingerük van, bőrelvezetésre van szükségük. Mosakodjanak meg, és erőteljesen kefélve, dörzsölve a testüket, serkentsék a vérkeringést. Ha éhesek, szopogassanak mazsolaszemeket, szívogassák, lassan és alaposan rágják meg, mielőtt lenyelik. Mennyi ideig tartson a koplalás? Ez teljesen egyéni, esetenként változó. Néha elég 2-3 nap. Egyébként mindig az első három napot a legnehezebb elviselni. Aztán már könnyű a kúrát akár öt napig is folytatni. Egy nyolcnapos gyümölcslédiétának kitűnő tisztító hatása van, különösen így, tavasszal érdemes kipróbálni. Ám bármilyen üdvös is egy ilyen kúra, nem mindenkinek tesz jót. Csak óvatosan szabad alkalmazni! Ám a gyümölcslékúra nem jelent túl szigorú koplalást, mivel a levekkel a szervezetbe jutnak mindazok az anyagok, amelyekre szükség van. A koplalás alatt a gyógyszerek mennyiségét a szokásos dózis egyharmadára kell csökkenteni, mert ilyenkor a szervezet jobban és gyorsabban reagál rájuk. Nagyon fontos, hogy a pihenés és mozgás normális ritmusát betartsuk. Minden túlzás ártalmas.
