Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-27 / 123. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. május 27., szombat 5 Gyermeknap Idén is gazdag programmal várja az érdeklődőket a Tréner Kft. hagyományos gyermeknapi rendezvényén, a nyíregyházi repülőtéren, május 28-án. vasárnap. . Az ide látogatókat 9.50-től légiparádé szórakoztatja, a kötelék- és helikopterbemutatóktól az egyéni repülésig sok érdekesség lesz látható. Ezt követik majd a lovasok, az íjászok és a rendőrség programjai. Műsort ad a Mesekert bábszínház, a Bessenyei Színkör és a Slip tánccsoprot is, valamint fellép a Texas countryzenekar. Egész napos programot nyújtanak továbbá a gyermekversenyek, az utazó vidámpark, a lovaglás és a mászófal, illetve az Audi- ésVW-bemu- tató. Természetesen nem maradhat el a sétarepülés sem. A belépés gyerekeknek ingyenes (14 éves korig), felnőtteknek 100 Ft/fő. A szerencsés tombolatulajdonos megnyerheti a fődíjat, egy ingyenrepülést egy kétüléses sportgéppel. Kelet-Afrika kiállítás Mátészalkán Zulu pajzs és dárda A mátészalkai Szatmár Múzeum adott helyet a Curio Kft. által megrendezett, Kelet-Afrika törzsi kultúráját bemutató, vásárral egybekötött kiállításnak, mely június 11-ig várja az érdeklődőket. A kiállítást május 24-én 17 órakordr. Füssi-Nagy Géza, az ELTE Afrikanisztika Program vezetője, a Magyar Afrika Társaság elnöke nyitotta volna meg. Az időpont maradt, de a professzornak sürgősen Afrikába kellett utaznia, ezért a megnyitást a gyűjtemény tulajdonosa, Lendvai Pál vállalta magára. A földszinti kiállítóteremben elhelyezett trófeák, játékok, fafaragványok, pajzsok, dárdák, zeneszerszámok, képek és szobrok közül néhány eredetével, történetével, a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekkel adott ízelítőt a fekete Afrikából. Ezt követően újra jellegzetes afrikai népzene csendült fel a hangszórókból. Félő volt, hogy az intenzív zene zavarná a diktafont, ezért a múzeumigazgatói szobába mentünk fel Lendvai úrral egy rövid interjúra. — Amit itt hall, az a lokali (tamtam). Ennek segítségével tartják az egymástól távol eső falvak a kapcsolatot, valahogy úgy, mint hajdan a karos teleg- ráfok. Kelet-Afrikában ez ritkább, de Nyugat-Afrikában minden falunak van lokalija. Dallamsorokkal továbbítják az üzenetet. Persze nem mindenki érti a lokalit! Tanzániában voltam, és hallottam a dobolást. Kérdem az egyik barátomat, mi ez? Azt mondja, ő sem érti, de hoz valakit, aki igen! Elmegy egy fiatalemberért, és az „olvassa”, hogy a Nyasa-tónál krokodilok támadtak egy falura, és így tovább. Először azt gondoltam, csak viccel, de a barátom azt mondta, nem, ez teljesen normális, és figyeld meg, egy fél óra múlva ő is elkezdi verni a dobot. És tényleg, egy idő után hallom, hogy a falu másik végén ő is elkezdi verni a saját dobját. Az is érdekes, hogy Afrika minden nyelvében lokalinak hívják a lokalit. — Ön nem ma kezdte a gyűjtést. Honnan jött az ötlet? —Lázi Ilona kolleginámmal, barátnőmmel fogtunk ebbe bele. Mindketten alapvetően abból élünk, hogy élelmiszer- ipari gépeket exportálunk külföldre. Ennek nyomán jutottunk el Kenyába is, ahol egy nagy konzervgyárat csináltunk volna, de ez bizonyos törvényi változások miatt nem jöhetett létre. Közben viszont eladtunk egy kis gyárat Nairobiba, és azóta is adunk el abba a térségbe. így szerettük meg Afrikát. Ez a gyűjtés kedvtelés, hobbi. Kilencvenegyben csináltunk egy kis boltot Pesten, az Urániával szemben, a Rákóczi úton. Nem nagy, csak huszon- valahány négyzetméter. Mi nem mentünk el olyan irányba, hogy mindegy, mit adunk el, csak pénzt hozzon, hanem tényleg azt akarjuk eladni, amit ott csinálnak. Kevés benne az úgynevezett turistacikk. —Itt minden eladó? — A kiállításon van tizenhárom vagy tizennégy tétel, amit nem adunk el, ezek már — hogy is mondjam — nem a cégünk, hanem a sajátunk. De azért a gyűjtemény legnagyobb része eladó, úgy működik az egész, mint egy galéria. A tulajdonos is vásárol egy-egy képet a kiállításain, és végül egész csinos kollekciója lesz szép képekből. — Milyen árfekvésűek a kiállított tárgyak? — Nehéz kérdés. Végeredményben ezer-kétezer forint értékben már lehet egy szép maszkot vagy valamit venni, ugyanakkor láthatta, hogy a hátsó sorban áll egy fából faragott maszáj pár (17 ezer forint). Széles a skála. A maszáj párból egyébként nekem sincs másik. — Önök milyen kritériumok szerint vásárolnak? — Azt, hogy megveszünk-e valamit vagy sem, az dönti el, hogy műhelyben készült-e, helyi festékkel van- e festve (ha festett), ha ében. akkor pedig hogy van kikészítve. Ezek alig valamivel drágábbak, mint az igazán turistadolgok, viszont ugyanannyiért tudjuk adni. Vannak nálunk is turistaáruk, mert vannak, akik ezt keresik, de igazából másféle igények kiszolgálására rendezkedtünk be. — A következő kiállítás? — Valószínűleg Veszprémben lesz. Ezen a tavaszon voltunk Tiszaújváros- ban, aztán vittük a gyűjteményt Csongrádra, utána hoztuk ide. Ősszel volt Miskolcon és Pesten az anyag. Ide hívtak. Én nem szerve^ zek kiállítást, nem járok utána. Ha hívnak, és össze tudjuk egyeztetni az időpontokat, akkor nagyon szívesen jövünk. Dojcsák Tibor Beszélgetés Rezsőfi Istvánnal Több lesz a munkanélküli Az országban a Szabolcs- Szatmár:Bereg Megyei Munkaügyi Központ Nyíregyházi Kirendeltsége az egyik legnagyobb. Nyíregyházán kívül még 23 környező település is .hozzá tartozik. Ez év január 15-ével Rezsőfi István személyében új vezetője lett a kirendeltségnek. A Műszaki Egyetemen végzett közlekedés- mérnök és számítástechnikai szakember 1990-ben került az akkor még Benczúr téri központba. Bejárta a kötelező ranglétrát, ügyintézőből lett vezetőhelyettes, majd kirendeltség-vezető. A munkanélküliség jelenlegi helyzetéről és azokról a lehetőségekről kérdeztük, melyekkel segíteni tudják a munkavállalókat, illetve a munkaadókat. —Hogyan alakul a munka- nélküliek száma Nyíregyházán és környékén? — Az általunk készített statisztikai számításokat nézve a regisztrált munkanélküliek összlétszáma 11 509. Ez körülbelül ezerrel kevesebb, mint tavaly márciusban. Ebből 1545 a pályakezdő. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás a következőképpen alakul: jelenleg 322 felsőfokú végzettségű részesül munka- nélküli ellátásban, 55-en pedig jövedelempótló támogatást kapnak. A munkanélküliek legnagyobb hányadát, körülbelül 70 százalékát a középfokú végzettségűek adják, összesen 8191 fő. Ezenbelül is a gimnáziumi érettségivel rendelkezők vannak többségben. Közülük 7005-en részesülnek munkanélküli segélyben. míg 1186-an kapnak jövedelempótló támogatást. Végül pedig a szakképzetlenek száma 4231 fő. Ebbe a kategóriába azok tartoznak, akiknek nyolc általános (vagy még az sem) az iskolai végzettsége. — Mi okozta a csökkenést? — Több okkal is magyarázhatjuk: az idei évre lassan befejeződtek a nagy létszámleépítések, 1991-től évről évre csökken a munkanélküliség ideje (két évről jelenleg egy év), sokan nem is regisztráltatják magukat, az úgynevezett aktív eszközök adta lehetőségek sok munkanélkülinek megnövelik az elhelyezkedési esélyeit. Egyébként ez év februárjától a kirendeltség dönt, idáig a megye határozott a munkavállalói engedélyekről és az aktív eszközökről is. Aktív eszközöknek nevezzük a közhasznú támogatást, a bértámogatást és a vállalkozóvá válás támogatását. Közhasznú támogatásban olyan munkaadókat tudunk részesíteni, ahol a foglalkoztatás valamilyen lakosságot vagy települést érintő közfeladat ellátása érdekében történik. A támogatás mértéke a munkabér és a tb-járulék maximum 70 százaléka, a felső határ itt 16 ezer forint. Tudni kell, hogy csak az általunk kiközvetített, regisztrált munkanélkülit lehet így foglalkoztatni. Jelenleg körülbelül hatszázan veszik ezt igénybe, főleg polgármesteri hivatalok a szociális gondozókra és a köztisztasági tevékenységekre. Bértámogatásban csak tartós munkanélküli részesülhet. Ez pályakezdőknél 3 hónapot, egyéb esetben 6 hónapot jelent. A támogatás mértéke a foglalkoztatott munkabérének a 60- 70 százaléka lehet. Márciusi adatok szerint 450 főt támogatunk ilyen módon, és a keretet igyekszünk a termelői szférában elosztani. Mind a bértámogatásra, mind a közhasznú foglalkoztatásra óriási az igény, de sajnos a lehetőségeink a korábbi évekhez képest nagyon leszűkültek. 1995-ben a keret a tavalyinak csupán az egy harmada. A vállalkozóvá válás támogatása azt jelenti, ha munkanélküli járadékban részesülő vállalkozásba kezd, az első időszakban úgy segítjük, hogy maximum hat hónapig még megkapja a korábban megállapított járadékát. Ezek odaítélése és mértéke teljes egészében a mi mérlegelési jogkörünkbe tartozik, és a mindenkori pénzügykeretünk függvénye. A munkaerőigény felmérése érdekében folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a külön-böző vállalatokkal, cégekkel. Sajnos nagyon kevés az igény, jelenleg is csak 150 fő, ennek nagy része varrónő, ügynök, vagy valamilyen pénzügyi végzettséggel rendelkező. — Ön szerint mi várható a jövőben? — A közeljövőben a kormány új szigorító intézkedései miatt ismét emelkedni fog a munkanélküliek száma, ez főleg a közalkalmazottakra és a köztisztviselőkre vonatkozik. A hullám első jeleit máris érzékeljük, ugyanis a munkáltatónak kötelessége jeleznie nekünk 1 -3 hónappal korábban, mielőtt létszámleépítést tervez. Csisztu Csilla Diszkóláz Oroson A hatvanas évek elején indult be Magyarországon a kultúrházmozgalom. Az aczéli kultúrpolitika mára már a múlté. A megmaradt épületeket az önkormányzatok különböző módon próbálják meg hasznosítani. Oroson három évvel ezelőtt diszkóval kísérleteztek, így szeretett volna a helyi képviselő-testület egy kis bevételre szert tenni. Csak szeretett volna, mert az üzemeltető nem fizetett, ezért szerződést bontottak vele. Újabb jelentkező, újabb szerződés, csakhogy itt megakadt a dolog. O is — elődjéhez hasonlóan — alkoholkiméréssel szerette volna nyereségesebbé tenni a vállalkozását, de ehhez a jegyző úr nem járult hozzá. Teljesen jogos az indoka, ugyanis 200 m-en belül található egy óvoda, így az ide vonatkozó rendelkezések értelmében tilos a pia. Csakhogy! Minden óvodának van egy nyitva tartási rendje, ameddig el kell vinni a gyerekeket, a vállalkozó pedig csak pénteken 17 óra után (amikor már hazavitték a szülők csemetéiket) kezdte volna az italkimérést. Mivel a szórakozáshoz — ezek szerint — az alkohol is hozzátartozik (no meg a bevétel sem lényegtelen), volt diszkó, nincs diszkó. Így a helyi fiatalok jobb híjján a környékbeli településekre, vagy még messzebb járnak szórakozni. Szerintem egy kevéske kompromisszumkészséggel meg lehetne állapodni a nyitva tartás idejében. így mindenki jól járna. —Sch—
