Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-25 / 121. szám

12 1995. május 25., csütörtök Sport UJ KELET Szabadidősport IV. Nemzetközi Sport- és Játékfesztivál Ismét két oldalon jelentkezik szabadidősport-sorozatunk, hiszen egyre közeledik a Kihívás Napja és egyre több prog­ramról kapunk hírt. Múlt heti, kerékpározással kapcsolatos cikkeinkre is érkeztek észrevételek. Mai központi témánk­nak nem egy sportágat vagy sporteszközt választottunk, ha­nem egy több napos eseményt, a IV. Nemzetközi Sport- és Játékfesztivált. Ez a háromnapos rendezvény immár hagyo­mányosan a megyei szabadidősport központi eseménye, az egészséges, sportszerű életmód fesztiválja, illetve a szabad idejükben rendszeresen sportolók találkozója. Az eseményre egy hónap múlva kerül sor, de nem árt már most elkezdeni a tervezgetést, hogy ki hol, milyen esemé­nyen szeretne ott lenni. Természetesen, szándékaink szerint, az Új Kelet is részletesen beszámol majd a fesztivál eseményeiről. Ennek egyik újdonsága, hogy strandtollaslab- da-versenyt is rendeznek, a többi versenyszám nagy része pedig mára már hagyománnyá vált. A kezdet és a fogadtatás Az idén immáron negyedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Sport- és Játék­fesztivált. E tömegsport, illet­ve szabadidős rendezvény megvalósítói a megyei sport- hivatal koordinálásában a me­gyei sportszövetségek, vala­mint a Spori Sport Alapítvány, így természetesen a múltról és a jövőről dr. Bige Lászlóné sportigazgató asszonnyal és Szoóh Bélával, a Spori Sport Alapítvány titkárával beszél­gettünk, s tőlük kértünk felvi­lágosítást az idei fesztiválról, hiszen e rendezvény az elmúlt három alkalommal is nagy tö­megeket mozgósított kerékpá­rozásra, evezésre, túrázásra. Első beszélgetőpartnerünk dr. Bige Lászlóné volt, akitől a rendezvény megálmodásáról ég megszervezéséről kaptunk felvilágosítást. — Mi adta az alapötletet a sport- és játékfesztivál megva­lósításához? — Számomra a kezdet igen kemény időket idéz fel, hiszen 1991 nyarán, talán fogalmaz­hatok úgy, munkanélküli vol­tam. Rengeteget kerékpároz­tam Sóstón és környékén, azon gondolkoztam, hogy hogyan lehetne Sóstót, a nyaralófalut, a tereket, valamint a Múzeum­falut érdeklődőkkel és sportol­ni vágyókkal megtölteni, hi­szen akkortájt eléggé kihalt volt e terület. Ez úgy is mond­hatjuk, uborkaszezonnak mi­nősült, mivel a nyári idő­szakokban a sportpályák üre­sen tátonganak. És ekkor jött az ötlet, hogy Nyíregyháza és a megye lakóinak valamilyen programot kellene biztosítani. Tehát ez volt az egésznek a mozgatórugója. — A fesztivált kimondottan szabadidős rendezvénynek és kimondottan a „nagy tömegek­nek" álmodták meg? — Valóban, mindenki szá­mára — kicsinek és nagynak, fiatalnak és öregnek -— szeret­tünk volna egy olyan színes programot biztosítani, ahol a résztvevők szabadidejüket nagyrészt sportolással töltik el. — Az ötletet a megvalósítás követte. Milyen volt az első fesztivál fogadtatása, illetve népszerűsége? — Mivel ebben az évben már a negyedik következik, nyu­godtan mondhatom, hogy nép­szerű lett az emberek körében a sport- és játékfesztivál. Mi­kor túl voltunk az első rendez­vényünkön, akkor a bizottság úgy fogalmazott, hogy érde­mes volt megrendezni, folytat­ni kell minden évben. Ha csak annyit mondok, hogy a legelső évben mintegy 2000-2500 fő vett részt a különböző verse­nyeken s túrákon, akkor ez önmagáért beszél. Ezt a részt­vevői kört szerettük volna még jobban „kitágítani” a megye egész területét figyelembe véve. — A rendezvény lebonyolí­tásához szükséges pénzösszeg mindig a szervezők rendelke­zésére állt? — Az igazsághoz tartozik, hogy minden évben szűkül ez az összeg, de eddig még min­dig sikerült a megrendezéshez szükséges pénzt előteremteni. Ebben a különböző sporthiva­talok mindig nagy segítsé­günkre voltak, de meg tudtuk nyerni a megyei önkormány­zatot, valamint a sportbizottsá­got a támogatók körébe, és a helyi önkormányzatok is segí­tő jobbot nyújtották számunk­ra. Már elkezdődött a szervezés Ahhoz, hogy valami időben megvalósuljon, már jóval előbb el kell kezdeni a szerve­zést. így van ez a fesztivállal kapcsolatban is, hiszen a tava­lyi esemény befejezése után a szervezők már elkezdték az idei versenyek, események, programok előkészítését. Ezekről a dolgokról szintén dr. Bige Lászlóné sportigazgatótól kértünk felvilágosítást. — Mikor kell elkezdeni a konkrét szervezést egy ilyen nagymérvű szabadidős rendez­vény lebonyolítására? — Nem lehet elég hamar kezdeni. Mi úgy vagyunk vele, hogy amikor vége az előzőnek, akkor már a következő évi fesztiválon törjük a fejünket. Ráadásul fel kell venni a kap­csolatot más szövetségekkel, illetve alapítványokkal, hiszen az utcai kosárlabdát (street- ballt) például nem mi szervez­zük, hanem a Kosárlabda Ala­pítvány, így velük időben egyeztetni kell. — Az idei fesztiválra beke­rült valamilyen új sportág? — Ha a programfüzetet megnézzük, akkor rögtön kitű­nik, hogy szerepel a sportver­senyek között egy úgynevezett strandtollaslabda-verseny is. Ez teljesen új a versenyek so­rában, és úgy gondoljuk, hogy a résztvevők között is nagy népszerűségnek fog örvendeni, hiszen nagyon sokan szeretik űzni ezt a sportágat szabad­idejükben. — Eddig a szervezés olda­lát néztük. Most vegyük a má­sik oldalt, a résztvevőket. Ha valaki indulni akar a külön­böző eseményeken, versenye­ken, mennyire mélyen kell bele nyúlnia a pénztárcájába? — Általában minimális ne­vezési díjak vannak: tíztől száz forintig terjednek, s az utóbbi a „plafon”. Ezeket az összege­ket a sportági szövetségek ha­tározzák meg, mivel ebből tud­ják a rendezés költségeit vala­melyest fedezni. A kiadási ol­dalhoz tartozik még a részt­vevők szempontjából a szállás és étkezés költségei, valamint az útiköltség. Ez teljesen elfo­gadott dolog, hiszen nemcsak a szabadidős rendezvényeknél, hanem más sportos esemé­nyeknél is ezek a kiadások a résztvevőket terhelik. Igénybe lehet venni a kollégiumokat, de a tapasztalat azt mondatja velem, hogy nagyon kevesen igényelnek szállást, hiszen so­kan csak egy napra jönnek, és másnap visszatérnek a verse­nyek színhelyére, valamint az események nagy része, egyna­posra van tervezve. — Akkor lehet úgy fogal­mazni, hogy a részvétel telje­sen önköltséges? — így van, a sport- és játék­fesztivál mindenki számára ön­költséges. — A díjakról hallhatnánk valamit? — Tulajdonképpen ezen a rendezvényen nem a díjazás a lényeg. De a legjobbak számá­ra lesznek érmek, oklevelek és természetesen lesz „fesztivál­kupa” is. A díjak attól függnek majd, hogy a szervező szövet­ségek milyen formában isme­rik el a legjobbakat a viadalok végén. De azt hiszem, hogy nem is a díjakon van a hang­súly, hanem azon, hogy minél több embernek tudjunk sporto­lási és játéklehetőséget nyújta­ni. — Hogyan lehet jelentkezni a fesztiválra? — Előzetes jelentkezéseket is szívesen elfogadunk, hiszen az érdeklődők felmérése szá­munkra is fontos, mert így mi is meg tudjuk határozni a kellő mennnyiségű segítő munkatárs létszámát, valamint az elő­zetesen jelentkezőknek már el tudjuk küldeni a részletes prog­ramot. Ha nagy az igény, ak­kor természetesen nagyobb rendezői gárda áll a résztvevők rendelkezésére. — Ha valaki arra „téved", akkor a helyszíneken is nevez­het? — Erre is van lehetőség, hi­szen, mint már mondtam, szá­munkra az a lényeg, hogy mi­nél többen szórakozzanak, il­letve versenyezzenek a feszti­vál ideje alatt. Batai ■fi K5E ff |pP^ Íp#’* 1 -v \ i»' ■ Wí m. 1, * ­A III. fesztivált Gallov Rezső nyitotta meg Az asztalifocitól a falufamászásig A konkrét programokról már Szoóh Bélától, a Spori Sport Alapítvány titkárától tudhat­tunk meg dolgokat. Az első témakör a a Falusi virtuskodás, ami 1995. június 24-én En- csencsen a Szabadidőparkban kerül lebonyolításra. —- Meghirdettek olyan ver­senyt is, hogy „nyúlláng pus­ka, célbalövés csúzlival”. Ez például milyen versenyszámot takar? — Ebben a „sportágban” agyagból készült mellalakra kell majd célozni csúzlival, más szóval parittyával. Az el­múlt években találkoztunk itt olyan „mesterlövészekkel”, hogy az már szinte hihetetlen. Egyébként ez a verseny na­gyon népszerű a résztvevők között. — A krumplibombaverseny mit jelent? — Egyszerű a dolog. Egy szalonnasütőnyársra kell fel­húzni a „krumplibombát”, és egy meghatározott helyhez a legközelebb dobni. — A Falusi virtuskodásra mennyi jelentkezőt vártok? — Az elmúlt évek tapaszta­latai alapján 5—8 csapat indu­lását várjuk. Itt már kialakul­tak a csapatok, mint például Encsencs, Nyírtelek, Nyírtura, Opályi és Szabolcsveresmart gárdái. Úgy tűnik, hogy ebben az évben már Hajdúból is ér­kezik egy gárda. — Nézzük a következő téma­kört, a turizmust. Különböző vízitúrák lesznek a fesztivál ideje alatt. Ha valakinek nincs csónakja, akkor az tud a szer­vezőktől majd bérelni, s ha igen, menynyiért? — A Spori Sport Alapítvány rakamazi vízisportbázisa ren­delkezésre áll majd a fesztivál ideje alatt. Mintegy száz be­ülőhellyel rendelkezünk, s le­het túrázni annak, aki akar. Ezeken a napokon kedvez­ménnyel lehet majd csónakot bérelni, ami azt jelenti, hogy a fesztivál ideje alatt száz forin­tot kell fizetni egy beülőhelyért egész napra. — A két túranap közötti éj­szakán biztosítotok szálláshe­lyet? — A vízibázis természetesen lehetőséget nyújt majd egészen nagy területen a sátorozásra, így az éjszakai pihenés bizto­sított lesz a résztvevők számá- .ra. — A Túra Show mit takar, milyen programok lesznek ezen belül? — A különböző sportágak bemutatóját takarja e „fedő­név”. Lesz karate-bemutató, búvárbemutató (hiszen nem sokszor láthat ilyet a nagykö­zönség) és természetesen a tu­risztikát bemutató programok, hiszen ez a show ennek jegyé­ben zajlik majd. — Elérkeztünk a lovas­túrához. Ki biztosítja a lova­kat? — Egy kicsit nehéz helyzet­ben vagyunk ezzel kapcsolat­ban, hiszen az a vállalkozó, akivel megegyeztünk, mostan­ra csődöt jelentett, és felszá­molta vállalkozását. De van­nak a környéken mások, akik ilyen irányú tevékenységet folytatnak, velük az egyezte­tés még tart, így most bővebbet jelen pillanatban nem tudok mondani. — Kerékpározás? — Természetesen mindenki a saját bringájával túrázhat, de aki kerékpár nélkül érkezik, valószínűleg annak is lesz lehetősége a túrázásra, hiszen van egy olyan elképzelésünk, tfogy egy vállalkozóval meg szeretnénk oldatni a bicikliköl­csönzést. Egyébként akik részt akarnak venni a túrákon, azok­nak talán szerencséjük is van, oly formában, hogy mindig van egy tíz-tizenöt fős „mag”, akik minden évben indulnak, s hozzájuk nyugodtan lehet „csapódni”. Gondolok itt el­sősorban a kisvárdaiakra, a laskodi általános iskolára, de mondthatom a nagycserkeszi- eket is. Tehát kezdenek kiala­kulni azok a kerékpárosbá­zisok, amelyekre szervezetten is lehet számítani a Sport- és Játékfesztivál alkalmával. Végül, a harmadik témakör­ben, a sportversenyekről, ismét dr. Bige Lászlónét kérdeztük. — Ki rendezi, illetve szerve­zi ezeket? — Mint már említettem, a sportági szakszövetségek, vagy mint az utcai kosárlabdá­nál, a Kosárlabda Alapítvány. A részletes versenykiírást ők készítik el, és ők az illetéke­sei, illetve házigazdái az ese­ményeknek. Mi tulajdonkép­pen ezeket a sportversenyeket koordináljuk és foglaljuk „csokorba” . — Ezekre is lehet a helyszí­nen nevezni? — A legtöbb versenyre igen, bár a csapatsportágaknál azért jobb az előnevezés, hiszen pél­dául a kispályás labdarúgásnál — a népszerűségénél fogva — a sorsolás elkészítése már ha­marabb megtörténik. Utcai kosárlabda a Sóstói tó partján

Next

/
Oldalképek
Tartalom