Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
4 1995. május 2. kedd Képek, színek UJ KELET Május, majális A sikeres majális tit ka a napsütésben, az emberek érdeklődésében és a megfelelő programokban rejlik. A Kabalásön rendezett program szervezői ugyancsak elégedettek lehettek a látogatók létszámával. Kicsik és nagyók, fiatalok és idősebbek, aki csak tehette, a szabadban élvezte a munka ünnepét.- Sok apró, de nagyon fontos munka előzte meg a mai napot - mondta Mrenkó László, az; MSZOSZ főrendezője. Összehívtuk a pártok képviselőit, megbeszéltük, hogy ki hová szeretne a sátrával letelepedni. Tavaly mindenki a színpad közelébe vágyott, most ez nem jellemző. Békésen, nyugodtan elférnek egymás mellett.- A Munkáspárt és a Szocialista Párt közé beékelődtek az anarchisták.- Jelezték, hogy eljönnek, elhelyezkedésük már nem a mi hatáskörünkbe tartozik.- Szervezőként hogyan ítéli meg a mostani és a néhány évvel ezelőtti ünnep- lési módot?- Tapasztalataim szerint az emberek úgy gondolják, hogy a mai nap legyen boldog és felhőtlen. Annyi gondjuk, bajuk van, hogy ennyit igazán megérdemelnek. Vágynak a szórakozásra, beszélgetésre. A majálishoz a virsli, a korsó sör, s a gyereknek vett fagylalt is hozzátartozik. Olyan családok esznek- isznak, vásárolnak, akiknek valószínűleg holnap kenyérre is alig lesz pénzük. Nem bánják, ez a nap a vidámságé, a boldogságé, a kifizetetlen villany- számlát, s más tartozást félretették egy napra. A problémákat nem oldja meg helyettük senki. Ráérnek holnap is gondolkodni rajta. A majálisokról tudósítottak: Kozma Ibolya Fekete Tibor Kiss Dániel Fotó: Csonka Róbert Fekete Tibor Május a Sóstói tó partján (felül) Ismerkedés a pacival (lent) Nézőpont M ájus első reggelén májusfákat, virágkosarakat kerestek a lányok házuk udvarán. Másoknak éji zenével, szerenáddal vallott szerelmet kedvesük. A májusfák divatja már mólóban van, de bizonyára él még néhány romantikus szerelmes szívében vagy emlékeiben. Néhány éve felvonulásokkal emlékeztünk meg a munka ünnepéről, a gyerekek lufikat, a felnőttek zászlókat lobogtattak. Mára megcsendesedtek ünnepeink. Május elseje családi ünneppé vált, ezen a munkaszüneti nápón végre van idő arra, hogy a szülők gyermekeik társaságában kiránduljanak, sportoljanak vagy Nyíregyházán különböző rendez- • vényeken vegyenek részt. ; A Sóstói Múzeumfalu programjai a népi mesterségek- \ hez„a pépi kultúrákhoz kapcsolódtak. A, vajai Rákóczi tá- 1 rogató-együites, a Be^senyi György Tanárképző^Főiskola • népzene szakos hallgatói, valamint a Vajdabokori-Tirpák; Népzenei együttes lépett.fel. Délután a gyermek' néptánctalálkpzó gálaműsorát tekinthették, meg az 1 érdeklődők. A Vadasparkba gyerekeket vártak leginkább,< hisz az aszfaltrajzversenyt és a Dongó együttes műsorát is ; számukra szervezték. . • . A Kabalás vonzotta legtöbb a városlakót, akik a színpadon csaknem tíz kulturális csoport bemutatóját láthatták, a majális résztvevőinek biztonságát csaknem félszáz rendőr biztosította. A pártok sátrai békésen foglaltak helyet egy-' más mellett. A gyerekek boldogan vették igénybe a vidámpark valamennyi szolgáltatását, s a virslit, sört és üdítőt árusítók sem maradtak munka nélkül. A K. O. tánccsoport nagy sikert aratott bemutatkozásával Kabalásön M ézeskalácssütők, ádárok, kékfestők lunkáit mutatták be a Sóstói Múzeumfalu minikiállításai. Az ötvös-, fafaragó-, nemezelő- és bőrművesmesterek nemcsak árulták, hanem helyben készítették is portékáikat,Dióst yózic/fafaragómestemek, ha vásárlója nem is. de tanítványa akadt, a negyedik osztályos Polgári Bencét tanította a mesterség fogásaira - Mi készül Józsi bácsi? - Egy ceruzatartót készítünk mondta, s közben fel sem emelte a tekintetét. - Jár hozzam néhány gyerek, érdekli őket, érdekesnek találják a munkámat.’ Mióta nyugdíjas vagyok, csak ezzel foglalkozom. Faragok, gobelinképeket és citerát készítek. Közben megpendíti a citerát, s ujjai alatt egy vidám nóta dallamait ismerem fel.- Kiállításokra, előadásokra is járok, a citerán kívül száj- harmonikán és harmonikán is játszom. Panellakásban élünk, a pincében vagy a konyhában dolgozom. A huszonegy év alatt körülbelül 2.50 szobrot készítettem, nagy részét elajándékoztam vágy mégvásárolták.- Nem vagyok elragadtatva mondta Erzsiké néni. Józsi bácsi felesége. - Egyik szemén kontaktlencse van, ehhez a tevékenységhez nagy figyelemre van szükség, szépek a művei. de mi lesz. ha túlerőlteti a szemét? Sokaság veszi körül Fel- vinczy Kálmán ötvösművészt. Látványosság, ahogy az egyszerű fémkorong a szemünk láttára alakul műalkotássá.- Erdélyből, Kolozsvárról jöttem, gyakran látogatok ide, de Hortobágyon, Tihanyban és Szilvásváradon is megfordulok. Szeretek lovas képeket készíteni és lovas helyeken járni. Ez a legszebb állat. Nincs két egyforma alkotásom, nem is tudnám kétszer ugyanazt elkészítem. Még ebből sem tudom, hogy mi lesz - mutat a sima korongra - elkezdem, s lassan kialakul, hogy mi lesz belőle- Mit szól a csalódta, hóg} állandóan utón van?, •, < ,- Árusítás közben készítek mindent, A gyerekeim, már felnőttek, a fiam Erdélyben él, a lányom pedig itt, Nyíregyházán Mindkettő mérnök. A feleségem Kolozsváron van - örökre. Diósi bácsi es a kis tanítvány
