Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-24 / 120. szám

2 1995. május 24., szerda UJ KELET nemzetközi Grozniji béketárgyalások Mészáros Sándor, az EBESZ grozniji missziójának vezetője szerint megtartják csütörtökön a csecsenföldi konf­liktusban érintett összes fél részvételével tervezett rendezé­si tárgyalásokat. Mészáros, aki magára vállalta a közvetítő szerepét a békéltető találkozón, az ITAR-TASZSZ Groz- nijban tartózkodó tudósítójának nyilatkozott kedden. Boszniai szerb parlament A boszniai szerb parlament Banja Luka-i ülésszakán jelenlévő képviselők kedden közfelkiáltással üdvözölték a krajinai szerb parlament döntését, amelyben határoztak a két szerb „állam” egyesítéséről — jelentette ki kedden Momcilo Krajisnik, a törvényhozás elnöke. Jelcin iráni meghívása Borisz Jelcin elfogadta az iráni vezetők meghívását, de a látogatás időpontját még nem rögzítették — jelentette be kedden Mihail Gyemurin orosz külügyi szóvivő. Az orosz elnök az iráni meghívásra adott válaszában „késznek mondta magát egy teheráni látogatásra, időbeosztásának függvényé­ben”. Halálos fenyegetés Halálosan megfenyegették kedden a Magyar Rádió belg­rádi tudósítóját. Varga Szilvesztert tizennégy óra előtt nem sokkal Gombosról telefonon hívta fel egy magyar férfi, aki a szerb radikálisok támogatójának számít a nyugat-bácskai faluban. A végig szerbül beszélő Kerekes György előbb felelősségre vonta Varga Szilvesztert azért, mert a múlt csü­törtökön beszámolt a jugoszláv rendőrség által végrehajtott gombosi házkutatásokról, majd közölte: a tudósításról érte­sítette a jugoszláv belügyminisztériumot, vagyis a rendőrséget, valamint a katonai elhárító szolgálatot. Kere­kes György ezt követően azzal fenyegette meg a tudósítót, hogy úszni fog a Dunában, méghozzá a víz alatt. A fenye­getés elhangzása után a gombosi férfi válaszra sem várva letette a kagylót. A rádió tudósítója a fenyegetésről értesí­tette a Belgrádban akkreditált külföldi újságírók szerveze­tét is, s a testület várhatóan közleményben követeli majd a Jugoszláviában dolgozó külföldi újságírók biztonságának szavatolását. Román rendőrség A román rendőrség sajtóosztálya hétfőn este kiadott köz­leményében kereken elutasította az Amnesty International Romániát több tekintetben élesen bíráló jelentését, és azt hangoztatta, hogy az abban a homoszexuálisokkal, a letar­tóztatásban lévő személyekkel és a cigányokkal szemben elkövetett jogsértésekről szóló közlések azt mutatják: az Amnesty International „egyoldalúan, teljesen szubjektív módon” tájékozódott, és „nyilvánvalóan nem ismeri a ro­mániai realitásokat”. Christopher Európába utazik Európába utazik a jövő héten Warren Christopher ameri­kai külügyminiszter. Először a hollandiai Noordwijkban részt vesz a NATO-tagországok tavaszi miniszteri értekez­letén, majd Portugáliába és Spanyolországba utazik tovább — jelentette hétfőn az AFP francia és a UPI amerikai hír- ügynökség az amerikai külügyminisztériumra hivatkozva. Tádzsik tárgyalások A tádzsik kormány és az iszlám fegyveres ellenzék tár­gyalásainak Almatiban kezdődő negyedik fordulóján nem lesz szó koalíciós kormány alakításáról —jelentette be ked­den tartott sajtóértekezletén a dusanbei kormány küldöttsé­gének vezetője, Mahmadszaid Ubajdullojev miniszterelnök­helyettes. Az ellenzék vezetője, Akbar Turadzsonzoda előreláthatólag kedden este érkezik a kazah fővárosba, ahol így szerdán kezdődhetnek az ENSZ védnöksége alatt az ér­demi tárgyalások. Az AFP értesülése szerint az ellenzék három fő követelése: 1.: Dusanbéban az ENSZ felügyeleté­vel megtartandó választásokig „semleges személyiségekből” álló átmeneti kormány vegye át az irányítást; 2.: nemzetkö­zi ütközőerők helyezkedjenek el a két tábor között; 3.: vo­nuljanak vissza az áprilisban a Pamírba küldött orosz csa­patok. Nem szabhatnak feltételeket Joseph Kruzel, az amerikai védelmi minisztérium euró­pai és NATO-ügyekért felelős államtitkára kedden Prágá­ban lehetetlennek nevezte, hogy a közép-európai államok valamiféle sajátos feltételekkel integrálódjanak az észak­atlanti szövetségbe. Kruzel kétnapos prágai látogatásának első napján Vilém Holán cseh védelmi miniszterrel és Alexandr Vondra külügyminiszter-helyettessel tárgyalt. Parlamenti hírek Az Országgyűlés plenáris ülésének déli szünetében meg­tartott sajtótájékoztatón a kor­mány stabilizációs csomagjá­ról mondtak véleményt szava­zás előtt kormánypárti és ellen­zéki képviselők, illetve a készülő jövedéki törvény mó­dosításáról fejtették ki állás­pontjukat. Az SZDSZ-frakció részéről Gaál Gyula a kormány stabili­zációs programjával kapcsolat­ban kijelentette: az SZDSZ megszavazza a törvényjavasla­tot, mert jogszerűnek és meg­alapozottnak tartja. A jelenle­gi gazdasági helyzetben az egyedüli alkotmányos megol­dást választotta a kormányzat, amikor e tervezetet társadalmi vitára bocsátva hozta a köz tu­domására, hogy mit kell vál­lalnia. A kormánypárti képvi­selő még hozzátette: nem ar­ról van szó, hogy van egy go­nosz újraelosztó hatalom, a kormány, amely ül a kincses­ládán, hanem arról, hogy eb­ben a kincsesládában adósság- levelek vannak, tehát csak az adósságot lehet újra elosztani. Bauer Tamás hozzátette: az, hogy az SZDSZ megszavazza ezt a törvénycsomagot, nem azt jelenti, hogy nem látja, milyen következményei lesz­nek ezeknek a megszorító lé­péseknek. Ezért is próbálták kormánypárti oldalról módosí­tó indítványokkal igazságosab­bá tenni a szociálpolitikát érintő intézkedéseket. Szóvá tette, hogy a jelenlegi ellenzék csak bírál, és — ellentétben az előző ciklus ellenzékével — nem tesz javaslatot arra, hogy hol lehetne takarékoskodni. Az MSZP-frakció sajtótájé­koztatóján Tompa Sándor, La­katos András és Miklós László a feketegazdaság folyamatai­nak visszaszorítását szolgáló jövedéki törvény módosításá­ról szóltak. Véleményük sze­rint az 1993-ban megszületett törvény jó alapokat teremtett a szabályozásra, de nem adott megfelelő jogi hátteret az ellenőrzésnek és a szankcioná­lásnak. A tervezett módosítá­sok nyomán a törvény több alapfogalmat fog definiálni, így a nagykereskedelmi, a kis­kereskedelmi forgalom tartal­mát, a számla tartalmát, szigo­rítja a jövedéki engedély meg­adásának feltételeit és nem utolsósorban bevezeti a jöve­déki biztosítékokat, azaz jöve­déki engedélyt a jövőben csak az kaphat, aki megfelelő va­gyoni fedezettel rendelkezik. A fedezetet változó, a termék­től és a forgalmazástól függően 5 és 200 millió forint közötti összegben határozza meg a tör­vény. A jogszabály azonban a már jövedéki engedéllyel rendelkezők számára kellő időt biztosít az új feltételek megte­remtéséhez. A KDNP-frakció tájékozta­tóján Csépe Béla frakcióveze­tő-helyettes a Bokros-csomag parlamenti vitájában az ellen­zéket ért kritikára válaszolva kijelentette: képtelen az a vád, hogy az ellenzék obstrukcióval akarta megakadályozni a mi­niszterelnök amerikai útja előtt a Bokros-csomag megszavazá­sát. Ez azt sugallhatja, hogy az ellenzék nincs tisztában az or­szág helyzetével. A frakció­vezető-helyettes hangsúlyozta: az ellenzék tudja, hogy szük­ségesek a megszorító intézke­dések, de azok tartalma és a kezelés módja miatt a keresz­ténydemokraták sem fogják tá­mogatni a javaslat megszava­zását. Kifejtette: A kormány bizalomvesztő politikája ellen­tétes a stabilizációs csomagtól várt hatással, azaz infláció- gerjesztő. Nevetségesnek tar­totta a családi pótlék korláto­zásából származó 9 milliárdos „nyereséget” akkor, amikor a privatizáció elmaradása több tízmilliárdos veszteséget okoz. Csépe Béla szerint az előző kormányzati munka vége felé meginduló gazdasági növeke­dést, a fékentartott inflációt „siratja” az ország. Ivanics Ist­ván azt tette szóvá, hogy a szakszervezeteknek sokkal jobb elképzeléseik vannak a gazdaság stabilizálásáról, mint a kormánynak. Kovács Kál­mán kétségbe vonta azt a kor­mányzati kijelentést, hogy a közoktatást nem érintik a meg­szorító intézkedések. A Fidesz-frakció nevében Varga Mihály koncepciótlan és átgondolatlan intézkedéscso­magnak nevezte a stabilizáci­ós tervet, szerinte a kormány destabilizál. Ezért a Fidesz nem fogja megszavazni az előterjesztést, és név szerinti zárószavazást kért. Trombitás Zoltán az egészségügyben ter­vezett, átgondolatlannak neve­zett intézkedéseket bírálta, és hangsúlyozta: a Fidesz kez­dettől fogva ellenezte az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár felállítását. A fideszes politikus szerint a kórházi ágyak megszüntetése azt fog­ja eredményezni, hogy a bete­gek 50 százaléka azért hal meg, mert nem kaphatja meg a megfelelő ellátást. Sasvári Szilárd a családalapító fiatalo­kat sújtó intézkedések kapcsán az újlakás-építés ellehetetle­nítését rótta fel a kormánynak. Kevesebb valutát vásárolunk Szekeres— Thürmer találkozó Thürmer Gyulával, a Mun­káspárt elnökével találkozott kedden, az országgyűlési iro­daházban Szekeres Imre, a Ma­gyar Szocialista Párt parlamen­ti frakciójának vezetője. A két politikus a kormány gazdasá­gi stabilizációs tervéről cserélt véleményt. Thürmer Gyula a találkozó után azt nyilatkozta a sajtónak, miszerint a Munkáspárt meg­érti, hogy a gazdasági stabili­záció érdekében határozott in­tézkedéseket kell hozni, de el­utasítják az említett kormány- csomagot. Úgy vélik, hogy an­nak komoly szociális, belpoli­tikai következményei lenné­nek, ezért azt szeretnék, ha a parlament levenné azt a napi­rendről, és új intézkedéscso­magot dolgoznának ki. A Mun­káspárt szerint a kormánynak az év végéig le kellene állíta­nia a nagyvállalatok és a ban­kok privatizációját, és hitelek, valamint kötvénykibocsátás helyett meg kellene egyeznie a jegybankkal és az állami ban­kokkal kedvezményes kölcsö­nök folyósításáról. Thürmer hozzátette: ők elsősorban a NATO-kiadásokon és az egy­házi ingatlanok visszaadásán takarékoskodnának. Tárgyalá­sokat kezdeményeznének a külföldi adósságokról is. Szekeres Imre kijelentette: nem tartja megvalósíthatónak a Munkáspárt javaslatait. Hangsúlyozta: a kormány cél­ja a magyar gazdaság verseny- képességének javítása, az álla­mi kiadások csökkentése, illet­ve új szociális intézményrend­szer kialakítása.. Áprilisban jelentősen csök­kent a lakosság által kiváltott turistavaluta összege a meg­előző hónapokhoz képest. A Magyar Nemzeti Bankban kedden az MTI érdeklődésére elmondták, hogy míg január­ban 120 millió, februárban 11'6 millió, márciusban 107 millió dollárt adtak el, addig április­ban már „csak” 45 millió dol­lárt. Négy hónap alatt összesen 389 millió dollárt értékesítettek a lakossági évi 800 dolláros tu­ristakeret terhére, és ez csaknem háromszorosa az elmúlt év ha­sonló időszakához képest. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy tavaly április 1-jétől emel­ték évi 800 dollárra az addig 350 dolláros keretet. Az áprilisi visszaesést szak­értők többek között azzal ma­gyarázzák, hogy sokan előrehozták vásárlásaikat, il­letve a márciusi jelentős forint- leértékelés is visszavetette a valutavételi kedvet. Azt sem szabad figyelmen kívül hagy­ni, hogy a kiszámítható forint- leértékelés miatt érdemesebb­nek látszik forintban takaré­koskodni. Az alkotmány győzött Alkotmányellenes a kormány azon határoza­ta, amellyel elrendelte a Magyar Televízió létszá­mának ezer fővel való csökkentését — mondta ki kedden aláírt határo­zatában az Alkotmánybí­róság. Az MTI-hez eljuttatott ezzel kapcsolatos közle­mény szerint a határozat megállapítja, hogy az al­kotmányellenes rendel­kezésekhez semmiféle joghatás nem fűződik, azoknak semmiféle köte­lező erejük nincs. Az Alkotmánybíróság indokolásában rámutat arra, hogy a jogalkotási törvény szerint a kor­mány csak az irányítása alá tartozó szervekre bo­csáthat ki határozatot. A Magyar Televízió azon­ban nem tartozik a kor­mány irányítása alá, ezért kormányhatározat­tal létszámleépítésre sem kötelezhető. Az Alkotmánybíróság utalt arra a korábbi ha­tározatára is, amelyben alkotmányellenesnek mi­nősítette, hogy a televízió költségvetési előirány­zata fölött a kormány rendelkezzék. A határozat leszögezi, hogy ésszerű takarékos­ságra a költségvetési előirányzat révén az Or­szággyűlés kényszerítheti a Magyar Televíziót. Az elmúlt év bírósági számadatai Az Igazságügyi Minisz- tihez képest lényegesen térium Kutatásszervező nem változott. A közvá- és Elemző Főosztályá- das eljárásban elítélt nak tanulmánya szerint felnőttkorúak főbb de- a jogerősen elítéltek szá- mográfiai-társadalmi jel­ma tavaly 78 324 volt, lemzők szerinti megosz- csaknem 4 ezerrel több, lása ugyancsak az 1993- mint 1993-ban. A fiatal- as évben megfigyelt ará- korú elkövetők száma nyokhoz hasonlóan ala- 1994-ben 7537 volt, s ez kult. 14,1 százalékkal maga- A bűnözés szerkezetét sabb az elmúlt évinél. A vizsgálva az összeállítás közvádas eljárásban el- megállapítja: a fiatalko­réit felnőttkorúak száma rúaknál és a felnőtt- 69 781, az emelkedés 4,5 korúaknái egyaránt első­százalék. sorban a vagyon elleni A tanulmány szerint a bűnözés dominál, bár a fiatalkorú elítéltek élet- felnőttkorúaknál a sze- kor, családi környezet, mély elleni bűncselek- iskolai végzettség és mények miatt elítéltek előélet szerinti megosz- száma 17 százalékkal lása tavaly a tavaly élőt- emelkedett egy év alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom