Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-03 / 102. szám

AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE A zöld finn Vendegünk volt: Az elmúlt héten öt napig Nyíregyházán tartózkodott felesé­gével és 12 éves fiával Pekka Kepanen (40 éves), finn testvér- városunk, Kajaani közgyűlési képviselője, aki a Zöldek képvi­seletében jutott mandátumhoz. A képviselő tagja a város irá­nyító „szűkebb” vezetésnek is. (Kajaani képviselő-testülete több mint ötven főből áll. Két közgyűlés között a várost tizen­egy fős városvezetés irányítja.) Pekka Kepanen itt tartózko­dása ideje alatt felvette a kap­csolatot a Szabad Demokraták Szövetsége nyíregyházi képvi­selőivel. A tárgyalások azzal a céllal kezdődtek meg, hogy a jelenlegi együttműködés ne korlátozódjon csak a kultúrára és a sportra, hanem jussanak benne nagyobb szerephez a gazdasági partnerkapcsolatok is. Éppen ezért a finn vendég és Poroszka Ottó, az SZDSZ városi elnöke megállapodott abban, hogy szeptemberben egy nyíregyházi gazdasági szakemberekből álló csapat lá­togat el Kajaaniba, hogy a test­vérváros vállalkozóival talál­kozzon. Az ismert nyíregyházi vállalkozó, Kerülő Sándor és felesége volt abban segítsé­günkre, hogy a finn vendég nyilatkozzon az Új Keletnek. — Nyolc évvel ezelőtt csak annyit tudtunk Magyarország­ról, hogy Budapest nagyon szép város — mondja a Kajaa- niban rendkívül népszerű sza­kállas, tipikus finn kinézetű képviselő. — Az évek során volt alkalmam meggyőződni arról, hogy a magyar emberek nagyon barátságosak. Nyíregy­háza központja és környéke na­gyon szép. Első látogatásunk óta nagyon sokat változott, fej­lődött, szépült. Bár az is igaz, hogy akkor még minden sok­kal olcsóbb volt, több orosz jár­mű koptatta az utakat. Most már ahhoz hasonló minden, mint nyugaton. —Milyen területen képzelhe­tő el együttműködés a két vá­ros között?-— Első sorban a papíripar, a számítástechnika jöhet szóba, de nyilvánvaló, ha közelebbről megismerkednek a szakembe­reink egymással, akkor megbe­szélhetik a lehetőségeket. Va­lószínűleg nem szűkül majd le a kapcsolat mindössze erre a két területre. — Mennyire van szükség a Zöld pártra Finnországban, mekkora a súlya? Hiszen a finn emberek messze földön híres természetbarátok. — Csalóka a kép. A pártra szükség van, és egyre inkább szükség is lesz, mert nagyon sok embernek az erdő hozza a megélhetését. Komoly pénz rejlik benne. A fairtás, a fafel­dolgozás fejlesztése a vállalko­zók érdeke. Nekünk mindent meg kell tennünk a természet megóvásáért. A parlamentben 207-ből kilenc helyünk van, az elmúlt ciklusban tíz képvise­lőnk volt. — Melyik az a probléma amelyik leginkább foglalkoztat­ja Kajaani önkormányzatát? — Csakúgy, mint Nyíregy­házán, a munkanélküliség. Bár, mi már, úgy tűnik, túl vagyunk a „csúcson”, de sajnos, a mun­kanélküliek száma még mindig magas, húsz százalék körüli. Úgy próbáljuk ezt a számot még lejjebb faragni, hogy azok­nak a vállalkozóknak, akik munkanélkülieket foglalkoztat­nak, segítséget nyújtunk. — Mivel foglalkozik, amikor nem politizál? — Munkám során börtönvi­selt, hátrányos helyzetű, elesett embereknek segítek az életbe való visszatérésben. Nagyon sokat foglalkozom három gyermekemmel, akik jelenleg még tanulnák, 12, 16 és 17 éve­sek. Egyébként szeretek tú­rázni, halászni, imádom a no­mád életet. Nagyon fontos számomra a rendszeres test­edzés, ma reggel például zu­hogó esőben futottam körbe Nyíregyházát. Száraz Attila Strandnyitó Jó hír a fürdőzni, napozni vágyóknak, hogy május 27-én nyílt a sóstói strand. A nyitvatartási idő változat­lan, reggel kilenc órától este hét óráig várják majd a lá­togatókat. A belépőjegy gyerekek részére 80, felnőtteknek 115 forint. Kepanen úr és családja Fotó: Martyn Május 26- ától nagysza­bású Lego- kiállítás nyílik Nyír­egyházán, a 3. sz. általá­nos iskola tornatermé­ben. „Lego- ország” egy hónapig lesz nyitva A költségvetés központilag kevesebb tíz százalékkal Az óvodákat összevonják, ugye? A nyíregyházi közgyűlés elé került egv tervezet — tudtuk meg Békési Elemértől, a Humán Iroda vezetőhelyettesétől —, amely leegyszerűsítve arról szólt, hogy a városi költség- vetés csökkentése miatt a huszonhét óvodát össze kell vonni tizenhat intézménnyé az 5. Számú Óvoda kivételével, mert az augusztus 1-jétől egyházi tulajdonba kerül. De korántsem ilyen egysze­rű a probléma! A tervezetet tovább olvasva kiderült, hogy az elképzelések szerint az említett tizenhat óvoda önál­ló intézmény lenne, s a többi hozzájuk csatolva tagóvodaként működne. A tes­tület elé került ter­vezet a felülvizs­gálati program szerint készült el, amit a koalí­cióban részt ve­vő frakciók jóvá­hagytak. Az önkormány­zat gazdasági iro­dája végezte el az óvodák kihasz­náltságának a fel­mérését, amiből egyértelműen ki­világlott, hogy e tekintetben nem kell különbséget tenni az intézmé­nyek között, mert az állapotfelmé­rés kimutatta, hogy a jelenlegi csoportszá­mok alapján körülbelül het­ven százalékos a kihasznált­ság, ami nagyon alacsony. A közgyűlés hosszas vita után egy határozatot fogadott el ebben a kérdésben: alapve­tően a tizenhat óvodás variá­cióra adták a voksukat a képviselők, de ha a május 10- től 19-ig tartó felülvizsgálat más eredményt mutat ki, azaz a csoportok arányai máskép­pen alakulnak, akkor annak megfelelően kell az összevo­násokat módosítani. Az vi­szont szinte biztos, hogy az úgynevezett vezető óvodák száma tizenöt és tizennyolc között fog maradni. Ellenben két szigorítást belevettek a ha­tározatba: egyrészt azt, hogy az óvodai költségvetéseket tíz százalékkal csökkenteni kell, másrészt nyolcvan százalékos kihasználtság alatt nem mű­ködhet óvoda, pontosabban óvodai csoport. (Meg kell je­gyezni, hogy az összevonási program a létszámra és az ettől függő bérekre irányul, nem a dologi kiadásokra.) A májusi intézményi felül­vizsgálatok célja, hogy meg­takarításokat érjenek el. A kormány felkérte (utasítások adására nem terjed ki a jog­köre) az önkormányzatokat, hogy tegyenek meg ez irány­ban minden tőlük telhetőt, vi­szont azt közölte, hogy a tá­mogatások mértéke nem fog nőni. A nyíregyházi testület úgy döntött, hogy elsősorban nem óvodákat zárnak be, in­kább átszervezik a jelenlegi struktúrát. A mostani felállásban az óvo­dák — átlagban hét csoporttal üzemelve — huszonnyolc ve­zetőóvónőt foglalkoztatnak. Összevonva, tizenhat intéz­mény esetén javul az egy ve­zetőre eső csoportszám, olyan módon, hogy az így kialakult intézményi struktúrában nem szenved csorbát a pedagógiai munka: megmarad a két óvónő csoportonként, a beíratási kör­zetek nem változnak, nem éri hátrány a szakmai munkát, sem a pedagógus, sem a gyermekek és a szülők vonatkozásában. Egyszerűsítve ez úgy is mondható, hogy az átalakí­tás során a városháza spórol vezetőkkel, ugyanis az össze­vonás miatt csökken a számuk, tizenegyen visszakerülnek a pedagógiai munkakörükbe, ez­által vezetői pótlékukat meg­takarítja a város. A tervezett felülvizsgálat a dajkai munka­kört — egyes helyek kivételé­vel — nem érinti, ifiért a tör­vény szerinti normánál keve­sebben vannak a városban. Más, nem pedagóiai munkakö­röket — például az adminiszt­ratív dolgozókat vagy a karban­tartókat — is érinti a felülvizs­gálat. Ezekben á munkakörök­ben is várható a költségmeg­takarításra való törekvés elvé­nek az érvényesítése. Az intézményi vizsgálatok minden esetben a helyszínen és tárgyalások alapján történnek. Május 4-én délelőtt tíz órá­ig lehetőséget biztosít a felmérő munkacsoport, hogy az óvodák javaslatot tegye­nek a tervezett programmal kapcsolatban, ami mindkét részről megkönnyíti a tárgya­lásokat. Gyakorlatilag a kocka el van vetve, mert az idei óvo­dai költségvetés tíz száza­lékkal kevesebb, azaz köz­pontilag is eleve hiánnyal lett megtervezve. Ha az ösz- szevonások során tíz száza­lékot le tud faragni a költ­ségekből a városiakkor könnyebben lesznek finan­szírozhatók az intézmé­nyek. Tehát úgy is meg le­het fogalmazni az összevo­násokat, hogy azok az óvo­dai működőképesség meg­őrzésének a kulcsai. Azokban az egyes intéz­ményekben, ahol a vezetés­egyesítés miatt elkerülhe­tetlen bizonyos munkakö­rök megszüntetése, ott a munkahely felszámolása a törvényben szabályozott módon lesz lefolytatva. Ek­kor a munkacsoport egy bi­zonyos sorrendet vesz fi­gyelembe: javaslatot tesz először az üres munkahe­lyek feltöltésére, másod­szor: akik tisztes kort elér­tek, nyugállományba vonul­nak, továbbá az aktív dolgo­zók két évvel a nyugdíjkor­határ előtt igényelhetik a kor- kedvezményt. Amennyiben olyan esetben szűnik meg a munkahely, hogy az aktív dolgozó a fenti kategóriák egyikébe sem sorolható, ak­kor az adott óvodának kell javaslattal élnie, hogy melyik munkatársa tevékenységével elégedett a legkevésbé. Vitéz Péter A pedagógiai munkát nem éri csorba

Next

/
Oldalképek
Tartalom