Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-03 / 102. szám

AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE

A zöld finn

Vendegünk volt:

Az elmúlt héten öt napig Nyíregyházán tartózkodott feleségével és 12 éves fiával Pekka Kepanen (40 éves), finn testvér- városunk, Kajaani közgyűlési képviselője, aki a Zöldek képviseletében jutott mandátumhoz. A képviselő tagja a város irányító „szűkebb” vezetésnek is. (Kajaani képviselő-testülete több mint ötven főből áll. Két közgyűlés között a várost tizenegy fős városvezetés irányítja.)

Pekka Kepanen itt tartózkodása ideje alatt felvette a kapcsolatot a Szabad Demokraták Szövetsége nyíregyházi képviselőivel. A tárgyalások azzal a céllal kezdődtek meg, hogy a jelenlegi együttműködés ne korlátozódjon csak a kultúrára és a sportra, hanem jussanak benne nagyobb szerephez a gazdasági partnerkapcsolatok is. Éppen ezért a finn vendég és Poroszka Ottó, az SZDSZ városi elnöke megállapodott abban, hogy szeptemberben egy nyíregyházi gazdasági szakemberekből álló csapat látogat el Kajaaniba, hogy a testvérváros vállalkozóival találkozzon. Az ismert nyíregyházi vállalkozó, Kerülő Sándor és felesége volt abban segítségünkre, hogy a finn vendég nyilatkozzon az Új Keletnek.

— Nyolc évvel ezelőtt csak annyit tudtunk Magyarországról, hogy Budapest nagyon szép város — mondja a Kajaa- niban rendkívül népszerű szakállas, tipikus finn kinézetű képviselő. — Az évek során volt alkalmam meggyőződni arról, hogy a magyar emberek nagyon barátságosak. Nyíregyháza központja és környéke nagyon szép. Első látogatásunk óta nagyon sokat változott, fejlődött, szépült. Bár az is igaz, hogy akkor még minden sokkal olcsóbb volt, több orosz jármű koptatta az utakat. Most már ahhoz hasonló minden, mint nyugaton.

—Milyen területen képzelhető el együttműködés a két város között?-— Első sorban a papíripar, a számítástechnika jöhet szóba, de nyilvánvaló, ha közelebbről megismerkednek a szakembereink egymással, akkor megbeszélhetik a lehetőségeket. Valószínűleg nem szűkül majd le a kapcsolat mindössze erre a

két területre.

— Mennyire van szükség a Zöld pártra Finnországban, mekkora a súlya? Hiszen a finn emberek messze földön híres természetbarátok.

— Csalóka a kép. A pártra szükség van, és egyre inkább szükség is lesz, mert nagyon sok embernek az erdő hozza a megélhetését. Komoly pénz rejlik benne. A fairtás, a fafeldolgozás fejlesztése a vállalkozók érdeke. Nekünk mindent meg kell tennünk a természet megóvásáért. A parlamentben 207-ből kilenc helyünk van, az elmúlt ciklusban tíz képviselőnk volt.

— Melyik az a probléma amelyik leginkább foglalkoztatja Kajaani önkormányzatát?

— Csakúgy, mint Nyíregyházán, a munkanélküliség. Bár, mi már, úgy tűnik, túl vagyunk a „csúcson”, de sajnos, a munkanélküliek száma még mindig magas, húsz százalék körüli. Úgy próbáljuk ezt a számot még lejjebb faragni, hogy azoknak a vállalkozóknak, akik munkanélkülieket foglalkoztatnak, segítséget nyújtunk.

— Mivel foglalkozik, amikor nem politizál?

— Munkám során börtönviselt, hátrányos helyzetű, elesett embereknek segítek az életbe való visszatérésben. Nagyon sokat foglalkozom három gyermekemmel, akik jelenleg még tanulnák, 12, 16 és 17 évesek. Egyébként szeretek túrázni, halászni, imádom a nomád életet. Nagyon fontos számomra a rendszeres testedzés, ma reggel például zuhogó esőben futottam körbe Nyíregyházát.

Száraz Attila

Strandnyitó

Jó hír a fürdőzni, napozni vágyóknak, hogy május 27-én nyílt a sóstói strand. A nyitvatartási idő változatlan, reggel kilenc órától este hét óráig várják majd a látogatókat.

A belépőjegy gyerekek részére 80, felnőtteknek 115 forint.

Kepanen úr és családja Fotó: Martyn

Május 26- ától nagyszabású Lego- kiállítás nyílik Nyíregyházán, a 3. sz. általános iskola tornatermében.

„Lego- ország” egy hónapig lesz nyitva

A költségvetés központilag kevesebb tíz százalékkal

Az óvodákat összevonják, ugye?

A nyíregyházi közgyűlés elé került egv tervezet — tudtuk meg Békési Elemértől, a Humán Iroda vezetőhelyettesétől —, amely leegyszerűsítve arról szólt, hogy a városi költség- vetés csökkentése miatt a huszonhét óvodát össze kell vonni tizenhat intézménnyé az 5. Számú Óvoda kivételével, mert az augusztus 1-jétől egyházi tulajdonba kerül.

De korántsem ilyen egyszerű a probléma! A tervezetet tovább olvasva kiderült, hogy az elképzelések szerint az említett tizenhat óvoda önálló intézmény lenne, s a többi hozzájuk csatolva tagóvodaként működne. A testület elé került tervezet a felülvizsgálati program szerint készült el, amit a koalícióban részt vevő frakciók jóváhagytak.

Az önkormányzat gazdasági irodája végezte el az óvodák kihasználtságának a felmérését, amiből egyértelműen kiviláglott, hogy e tekintetben nem kell különbséget tenni az intézmények között, mert az állapotfelmérés kimutatta, hogy a jelenlegi csoportszámok alapján körülbelül hetven százalékos a kihasználtság, ami nagyon alacsony.

A közgyűlés hosszas vita után egy határozatot fogadott el ebben a kérdésben: alapvetően a tizenhat óvodás variációra adták a voksukat a képviselők, de ha a május 10- től 19-ig tartó felülvizsgálat más eredményt mutat ki, azaz a csoportok arányai másképpen alakulnak, akkor annak megfelelően kell az összevonásokat módosítani. Az viszont szinte biztos, hogy az úgynevezett vezető óvodák száma tizenöt és tizennyolc között fog maradni. Ellenben két szigorítást belevettek a határozatba: egyrészt azt, hogy az óvodai költségvetéseket tíz százalékkal csökkenteni kell, másrészt nyolcvan százalékos kihasználtság alatt nem működhet óvoda, pontosabban óvodai csoport. (Meg kell jegyezni, hogy az összevonási program a létszámra és az ettől függő bérekre irányul, nem a dologi kiadásokra.)

A májusi intézményi felülvizsgálatok célja, hogy megtakarításokat érjenek el. A kormány felkérte (utasítások adására nem terjed ki a jogköre) az önkormányzatokat, hogy tegyenek meg ez irányban minden tőlük telhetőt, viszont azt közölte, hogy a támogatások mértéke nem fog nőni. A nyíregyházi testület úgy döntött, hogy elsősorban nem óvodákat zárnak be, inkább átszervezik a jelenlegi struktúrát.

A mostani felállásban az óvodák — átlagban hét csoporttal üzemelve — huszonnyolc vezetőóvónőt foglalkoztatnak. Összevonva, tizenhat intézmény esetén javul az egy vezetőre eső csoportszám, olyan módon, hogy az így kialakult intézményi struktúrában nem szenved csorbát a pedagógiai munka: megmarad a két óvónő csoportonként, a beíratási körzetek nem változnak, nem éri hátrány a szakmai munkát, sem a pedagógus, sem a gyermekek és a szülők vonatkozásában.

Egyszerűsítve ez úgy is mondható, hogy az átalakítás során a városháza spórol vezetőkkel, ugyanis az összevonás miatt csökken a számuk, tizenegyen visszakerülnek a pedagógiai munkakörükbe, ezáltal vezetői pótlékukat megtakarítja a város. A tervezett felülvizsgálat a dajkai munkakört — egyes helyek kivételével — nem érinti, ifiért a törvény szerinti normánál kevesebben vannak a városban. Más, nem pedagóiai munkaköröket — például az adminisztratív dolgozókat vagy a karbantartókat — is érinti a felülvizsgálat. Ezekben á munkakörökben is várható a költségmegtakarításra való törekvés elvének az érvényesítése.

Az intézményi vizsgálatok minden esetben a helyszínen és tárgyalások alapján történnek.

Május 4-én délelőtt tíz óráig lehetőséget biztosít a felmérő munkacsoport, hogy az óvodák javaslatot tegyenek a tervezett programmal kapcsolatban, ami mindkét részről megkönnyíti a tárgyalásokat.

Gyakorlatilag a kocka el van vetve, mert az idei óvodai költségvetés tíz százalékkal kevesebb, azaz központilag is eleve hiánnyal lett megtervezve. Ha az ösz- szevonások során tíz százalékot le tud faragni a költségekből a városiakkor könnyebben lesznek finanszírozhatók az intézmények. Tehát úgy is meg lehet fogalmazni az összevonásokat, hogy azok az óvodai működőképesség megőrzésének a kulcsai.

Azokban az egyes intézményekben, ahol a vezetésegyesítés miatt elkerülhetetlen bizonyos munkakörök megszüntetése, ott a munkahely felszámolása a törvényben szabályozott módon lesz lefolytatva. Ekkor a munkacsoport egy bizonyos sorrendet vesz figyelembe: javaslatot tesz először az üres munkahelyek feltöltésére, másodszor: akik tisztes kort elértek, nyugállományba vonulnak, továbbá az aktív dolgozók két évvel a nyugdíjkorhatár előtt igényelhetik a kor- kedvezményt. Amennyiben olyan esetben szűnik meg a munkahely, hogy az aktív dolgozó a fenti kategóriák egyikébe sem sorolható, akkor az adott óvodának kell javaslattal élnie, hogy melyik munkatársa tevékenységével elégedett a legkevésbé.

Vitéz Péter

A pedagógiai munkát nem éri csorba