Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-18 / 115. szám
UJ KELET Halló, itt vagyok! Szerintem, ha a Matáv holnap is táv akar maradni, akkor nemcsak a pénzsóvár, tőkeéhes, nyereséghajhász Nyugatot kellene majmolni, hanem egy kis úri gesztusért is el kellene utazni... Azt tudjuk, hogy megkezdték a telefonvonalak bővítését, meg is jelentek az alvállalkozók, hogy felszereljenek egy-egy dugaszolóaljzatot. Aztán valamelyik céggel feltúratták az egész várost, építettek alközpontokat — gondolom, így történt ez az ország sok városában... Aztán nagy csend. És ha csend van, akkor az embernek suttogni lesz kedve. „Azt mondják, duplája lesz." „A szomszéd anyósának az unokája ott dolgozik, az csak tudja, biztosan emelik.” „A bekötéssel megvárják az áremelést." Az áremelés megtörtént— lehet bekötni. Itt bújt belém a kisördög. Mi lenne, ha mi — az igénylők — nem fizetnénk be az előfizetési díjat. A válaszkézenfekvő: nem kötik be a telefonvonalat... Ha én Matáv lennék (de nem vagyok) hosszú távon gondolkoznék: „Ezek a piszok előfizetni vágyók kampányt szerveztek, aláírást gyűjtöttek, és nem fizetnek, mert ilyen áron nem kell nekik a telefon, pedig én beruháztam, vonalakat fejlesztettem, és ha nem adok nekik vonalat, nem fognak telefonálni, pedig nekem abból is busás hasznom van, mivel lassan már azt is megfizettetem velük, ha nem hajlandók eleget telefonálni." Tehát, ha én Matáv lennék, maximálisan önző nyereség- vágyból, meg előre megfontoltan, esetleg aljas indokból is előfizetési díj nélkül hirdetném meg a telefonvonalakat — emelés helyett. Ezzel megszüntetném az előfizetők kiszolgáltatottságát, egy csomó embernek lenne telefonja, és ha már kéznél van, akkor telefonál —pillanatok alatt eltelefonálja a jelenlegi előfizetési díjat, ha másért nem, örömében... Hogy lehetetlen minden lakásba bevezetni a telefont és a fejlesztést meg kell előlegezni? Ha én Matáv lennék, minden lakásba bevinném a telefont, megelőlegezném a fejlesztést... csakhogy én nem Matáv vagyok, hanem egy kis senki holnaptáv. Halló! Ki érti ezt? F. Sipos József Szezon előtt Tivadarban Megyénk életéből 1995. május 18., csütörtök 3 Nőnek majd a lyukak Fogunkhoz verjük a garast Éppen, hogy beértünk Tivadarba, és már kint is vagyunk a faluból. A mintegy háromszáz lelkes község igazi üdülőfalu, hiszen lélekszáma nyáron többszörösére ugrik, mert itt található a megye egyik legnagyobb Tisza-parti üdülő- komplexuma. A szezonnyitás előtti állapotról, a tervekről és változásokról Danó Sándor polgármestert kérdeztük.- Még nincs teljesen rendben a part. Tartanak az építkezések a centrumban, másrészt pedig az áradás is hátráltatta a munkákat. Háromszor is feljött a víz, és utoljára majdnem az egész területet befutotta. Le- iszapolt, különösen a főlejáratnál semmit nem tudunk csinálni, csak ha apad a Tisza. A strandszezon beindítása nem csúszik, mert amikor strandolásra alkalmas lesz az idő - ha rendben leszünk, ha nem-jönnek a vendégek. Vendéglátó- egység egyébként van már nyitva. Reméljük hogy június első hetében megnyitjuk a partot, annál is inkább mivel június első hetében a fehérgyarmati városi televízió szervezésében egy turisztikai fesztivál lesz itt. A keleti rész lehetőségeit mérik fel turisztikai szempontból, és húsz ország televíziója vesz rajta részt. Öthatszáz résztvevőre számítunk. A parton az ellátás az előző évekhez viszonyítva még jobb lesz.- Mennyibe kerül majd a belépő?- Személyenként húsz és tíz, autóknak ötven, egy busznak pedig száz forint lesz egy napra.- Kempingek?- Egy önkormányzati, kettő pedig magánszemélyek tulajdonában. Növekszik az üdülőterület is. Jelen pillanatban megközelítőleg 230 üdülőtelek van. Évente általában 10-15 ház épül, mintegy 200 elkészült. Telkeket 800-tól 1200 forintig, 56 és 300 négyzetméter között lehet kapni. Út, víz villany kilencven százalékban épült ki. Ahol nem készültek el a házak ott a későbbi munkák miatt nem is akarunk egyelőre szilárd burkolatú utat. A szemét- szállítást korábban hetente kétszer, egy billencskocsival végeztük, idén pedig felvettük a gyarmati kommunális vállalattal a kapcsolatot. Nagy tartályok lesznek elhelyezve, és azonkívül kisebb kukák. Ezeket a vállalat autói fogják rendszeresen üríteni.- Számos házon láttam zim- mer frei - szoba kiadó- feliratú táblát! A Hivatal támogatja a falusi turizmust?- Beléptünk a falusi turizmust szervező és irányító szövetségbe. Most hat magánlakásban foglalkoznak a faluban szállásadással. Segítjük őket, ha jönnek körlevelek vagy pályázatok, akkor eljuttatjuk azokat hozzájuk. Utóbbiakon már többen is nyertek, például lakáskomfortosítást. Telefonon egyeztetik, hogy ki mikor tud vendéget fogadni. Egyelőre ezt itt kell megoldani a hivatalban, mert a falunak még nincs telefonja.- Elég nehéz lehet telefon nélkül boldogulni...- Úgy néz ki, hogy építenek egy átjátszót, ami június 15-ére elkészül. Lesz egy crossbar rendszerű nyilvános készülék, ami az üdülővendégek szempontjából is fontos. A községnek és a Tisza partnak az ellátása - 30 ezer forintos hozzájárulással - a Matáv szerint a jövő évben várható. Dojcsák Tibor A tervek szerint június elsején, a Bokros-csomag részeként lép életbe a fogászat finanszírozását szabályozó új törvénymódosítás. Közel másfél hónappal előtte átlátható-e valamennyire ez a tervezett változtatás, tudnak-e konkrétumot a szakemberek, elég idő van-e az átállásra? Kérdéseimre dr. Csiszár Gabriella az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének megyei elnöke és dr. Bakó Attila megyei szakfőorvos válaszol. — Miként fogja érinteni az egészségügyi dolgozókat ez az intézkedés? Dr. Csiszár Gabriella: — Sajnos nekünk is csak közvetett információink vannak. Magyarországon jelenleg 4000 fogorvos dolgozik közalkalmazottként, a tervek szerint kétharmad részének megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, tehát körülbelül 2600 fogorvos kényszervállalkozóvá válik, magánrendelőt nyit, és vagy meg tudja tartani betegeit, vagy nem. Mi történik? Jelenleg 15-20 éves fogászati kezelőegységekkel dolgozunk, sok közülük már értékvesztett, talán bérelni sem gazdaságos. Az új felszerelés nagyon drága, ára 2-10 millió forint között mozog. Egy magánrendelő működési költségei magasak, az eszközök drágák... ezt csak a betegre lehet hárítani. Az orvosok még úgy-ahogy megoldják ezt a problémát, de a fogászati asszisztensek egyszerűen kikerülnek az utcára, mert ezzel a szakmával még az egészségügy más területein sem tudnak elhelyezkedni. —A magánrendelőben nincs rájuk szükség ? — Nagy szükség lenne rájuk, de nem biztos, hogy egy vállalkozás ki tudja gazdálkodni két ember megélhetését. Az orvosnak két lehetősége van: vagy egyedül dolgozik, vagy családtagot alkalmaz. Szakmailag mindkettő kifogásolható. Arról már beszélni sem érdemes — mert úgyis hiába —, hogy jó ideig nem lesz gazdaságos ez az intézkedés, hiszen az elbocsátottaknak felmondási idő és végkielégítés jár... vajon lesz-e erre pénze az önkormányzatoknak? — Mi érinti a beteget? Dr. Bakó Attila: — A beteg Május 21., Buda varanak visszafoglalása a dátuma a Magyar Honvédség napja. E jeles ünnepet méltóképpen ünnepük meg a nyíregyházi katonai hejyőrség hivatásos tisztjei és közalkalmazottjai. A rendezvénysorozat tegnapelőtt kezdődött, amikor is a nyíregyházi Helyőrségi Klubban vetélkedőt tartanak a honvédség napjának tiszteletére. A megyeszékhely négy és á nyírteleki katonai alakulat mérte össze szellemi tudását. A csapatokban a hivatásos és sorkatonák, valamint közalkalmazottak kaptak lehetőséget a „harcra”. A leküzdendő feladatok között általános és zenetörténelmi, valamint irodalmi feladatok szerepeltek, ezenfelül haditörténeti ismeretekből is számot kellett adniuk a versenyzőknek. A vidám hangulatú versenyt a Vay Adám laktanya csapata nyerte, őket elsősorban azt fogja érzékelni, hogy egy sor beavatkozás finanszírozása megszűnik. Nézzük a számokat. Az Országos Egészségügyi Pénztár az eddigi 7 milliárd forint helyett (197 milliárdból 190 milliárdra) 4 milliárd forintot kíván áldozni a fogászat finanszírozására. Az egész egészségügy költségvetését 7 milliárd forinttal akarják csökkenteni, és ebből há- rommilliárdot a fogászattól vonnak el. Úgy látszik, hogy fogaink egészsége ezután sem lesz fontos. A fogászati ellátás csak 0-18 éves korig lesz ingyenes (valamint a sorkatonáknak). A munkaképes lakosság számára csak a foghúzást és a gyökérkezelést finanszírozza az OEB, a többi már a beteg zsebére megy. Az árak az alábbiak szerint alakulnak: A tömés 600—1500 forintig várható, a fogpóltás árának az eddigi 2,5-3 szorosa terhelődik a betegre. (Eddig a fogtechnikai költség 50 százaléka finanszírozott volt.) A korona alsó hangon 800 forint lesz, egy fogsor minőségtől függően 2000—10 000 forintba fog kerülni, és ezek még korántsem extrák. — Ki készíti elő mindezt? — A Népjóléti Minisztérium és az Országos Egészségbiztosító Pénztár. Elvileg a döntéselőkészítésbe a Szakmai Kollégiumot és a Magyar Orvosi Kamara Fogászati Tagozatának szakembereit is be kellene vonni. __? — Eddig még senki sem volt kíváncsi a véleményünkre. F. Sipos József a tűzoltók követték, a harmadik helyen Nyírtelek végzett. Tegnap - ugyancsak a klubban — dr. Vinnai Győző főiskolai tanár nyitotta meg a Varga Gyula geszterédi általános iskolai tanár helytörténeti gyűjteményéből, hadtörténeti kutatásaiból és rajzaiból rendezett kiállítást. Pénteken délelőtt a laktanyákban ünnepi állománygyűléseket tartanak, amely végén a Jósa népitáncegyüttes ad műsort, ezután sportrendezvények színtere lesz a Báthory laktanya. A katonák a társ fegyveres és rendészeti szervek ellen „harcolnak” majd többek között a futball- és a teniszpályán, valamint a pingpongasztal két oldalán, s a fizikai erőnlét mellett a szellemiről sem felejtkeznek meg, hiszen sakkbajnokságra is várják az agytornászokat. KvZ Zárt ajtók A múlt héten ballagtak az érettségizők a középiskolákban, s mérföldkő ez a tanárképző főiskolán is. Pénteken számukra is véget ért az utolsó szorgalmi időszak, s a vizsgaidőszak után a négy év koronájaként a záróvizsgával kell megbirkózniuk. A záróvizsgáról az alsóbbéves tanárjelöltek nem sokat tudnak. S a negyedévesek? A részletekről kérdeztük Csizmadia Valériát, a tanulmányi osztály vezetőjét. — A végzős hallgatók a második félév kezdetén már megkapták a szükséges információkat a záróvizsgáról a tanszékeken keresztül. — Záró- és nem államvizsga? Mi a különbség? — 1993-ig valóban államvizsga volt a hivatalos elnevezés, de egy rendelet ezt megváltoztatta. A jellege is más lett. A régebbi név tükrözte a vizsga lényegét, a központibb irányítást. Ám a rendelet arra is felhatalmazta a főiskolákat, hogy saját maguk dolgozzanak ki egy tanulmányi- és vizsgaszabályzatot, mely természetesen kitért a záróvizsgára is. —Eszerint mire számíthatnak az idei záróvizsgán a végzősök? — Ez idén is három napot vesz igénybe, hiszen sok a vizsgázónk. Az ezt megelőző héten kell a hallgatónak megvédenie a szakdolgozatát egy több tagú bizottság előtt. Ezzel bizonyítja, hogy ő maga írta, az ő munkája, kutatásai fekszenek benne. — S milyen szerepe van a védés eredményének? — Az erre kapott jegy is része a diploma minősítésének. — Ezek szerint újra lesz különbség a diplomák között, hiszen tavaly csak kétféle létezett: megfelelt vagy nem. Miből áll össze a diplomába kerülő jegy? — A szigorlatok átlagából, a zárótanítás osztályzatából, a záróvizsgán szerzett érdemjegyekből, a szakdolgozatvédés jegyéből, illetve ezek átlagából. — A záróvizsga mennyire méri a fiatalok tudását? — A hallgatóknak szakuk vagy szakpárjuk szerint kell vizsgát tenniük. Úgy gondolom, mivel a tételsorok felölelik a 6, illetve 8 félév anyagát, kitűnően mérhető, hogy a jelölt tudásszintje megfelel-e a tanári pályán elvárhatónak. Azok a tanárok, akiket megkérdeztem, s a diákok, akik előreláthatólag majd örülhetnek a jó minősítésnek, elengedhetőnek tartanák magát a védést, ám örülnek az értékelés differenciálásának. Viszont mindnyájan azt remélik, hogy talán egyszer — ha végre lesz állásuk — nemcsak a főiskolák, egyetemek, hanem a munkahelyek is rangsorolni fogják a diplomákat. Varga Irén Csapatversenyek
