Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-03 / 102. szám

ÚJ KELET mmmmm Vélemények lapunkról Hogy tetszik? Mint azt minden bizony­nyal észrevették, tegnapi szá­munk már új formátumban jelent meg. S hogy kinek hogy tetszett ez az arculat, arról a legérintettebbeket, az olvasó­kat kérdeztük meg. Szabó Pál, a megyei posta- hivatal vezetője: — Kellemes meglepetés volt számomra az újság. A fejléc korábban sokak­nak nem tetszett. Ez a mostani jobban jellemzi a lapot, jobban felkelti az emberek érdeklő­dését. A terjedelemben is sze­rencsés a változás, mert egy jobb, színesebb lapot könnyeb­ben el lehet adni. Tolnai Istvánná, hírlapárus: — Hét elején és ünnepnapok után mindig több újság fogy, mint hétköznapokon. Ez a szám azonban nagyon meglepett. Kérdezgettem a vásárlókat is, kinek hogy tetszik a megújult Új Kelet. A vélemények csak a fejlécet illetően voltak kedve­zőtlenek. Az emberek többsé­ge nem tartotta elég mutatósnak ezt a színösszeállítást. (Időköz­ben ezen gyorsan változtattunk — a szerk.) A tartalommal, a küllemmel és a megnőtt oldal­számmal azonban mindenki meg van elégedve. Tamási Sándor, a nyírmadai művelődési ház igazgatója: — Nagyon elfoglalt napom volt, így reggel csak arra volt időm, hogy gyorsan átfussam az új­ságot. A külső azonban min­denképpen szebben mutat. Örülök annak is, hogy nincs annyi szürke kísérő szín a szö­vegek alatt. A 16 oldalnak vi­szont kimondottan örültem. Több és változatosabb lett az olvasnivaló. Szerintem ez a lap­szám hatalmas előrelépést je­lentett az Új Kelet életében. Kádár Zoltán, 40 éves, máté­szalkai kereskedő: — „Szüle­tése” pillanatától rendszeres olvasója vagyok az Új Kelet­nek. Örömmel vettem a kezem­be a május 2-ai számot, mely új arculatával, tartalmával még olvasmányosabbá tette a lapot. Úgy érzem, az áremelésre fe­dezetet nyújt a plusz négy ol­dal terjedelem. További sok si­kert kívánok az újságnak! Hétvégi vízjelentés A Felső-Tisza-Vidéki Víz­ügyi Igazgatóság tájékoztatója szerint a felügyeletük alá tarto­zó területen az utóbbi napok­ban a kisebb csapadéknyomok­tól eltekintve a vízgyűjtő terü­leteken a napos, száraz időjárás volt a meghatározó, aminek eredményeképpen általában a folyóvizek lassú apadása to­vább folytatódott. A Vásárosnamény—Záhony közötti szakaszon a múlt éjsza­ka folyamán megszűnt az árvíz- védelmi készültség. A tiszai árhullám elhagyta Záhonyt, pil­lanatnyilag Dombrád térségé­ben Tiszabercel alatt tetőzik. A folyó magas vízállása a Ló- nyay-főcsatorna középső sza­kaszán olyan mértékű vízduz­zasztást eredményezett, hogy első fokú árvízvédelmi készült­séget kellett elrendelnie a víz­ügyi igazgatóságnak a térség­ben. A védőtöltések mellett enyhe szivárgás már most is tapasztalható, de komolyabb beavatkozást egyelőre nem igé­nyelnek. A kialakult helyzetet kihasz­nálva a vízügyi szakemberek feltöltötték a Rétközi tavat és a Szamóssályi tározót, illetve a belvízcsatornákon keresztül folyamatosan csökkentik a jelentős vízhiánnyal küszködő Beregi térség vízutánpótlását. A mélyfekvésű Felső-Sza- bolcsban éppen a magasan álló bekvíz okozza a problémát. Az értékes mezőgazdasági területek elöntését megelőzendő belvíz- védelmi készültség érvényben van, a felhalmozódott fölös vi­zet a szivattyútelepek folyama­tosan visszajuttatják a Tiszába. A megye magas vízállású te­rületein a védelmi munkákban közel kétszáz ember vett részt. —vp— Érettségi menetrend Vizsgáztatás listáról Már csak néhány nap, és a megye több ezer fiatalja érkezik élete egyik döntő állomásához, az érettségihez. A megmérette­tés menetrendjéről és néhány változásról Leskovics József, a megyei önkormányzat főtanácsosa beszélt. — A megyében 168 csoportban több mint 3700 fiatal — ebből hétszázan levelezőn — kezdi meg az érettségi vizsgákat. Az is­kolák igazgatói a napokban kapják meg a bizottságok elnökei­nek a neveit, újdonság, hogy ezt a posztot csak az országos vizs­gáztatási listán szereplő, megbízólevéllel rendelkező kollégák tölt­hetik be. Az érettségi tételeket a nyíregyházi polgármesteri hiva­tal oktatási referensével május 10-én hozzuk el a fővárosból. A lepecsételt borítékokat másnap kapják meg és őrzik a vizsgákig hét lakat alatt az intézmények vezetői. — Mikor kezdődnek a vizsgák? — Május 15-én matematikával indítanak, egy nappal később pedig magyarral folytatják a tanulók. Ezek tételeit a vizsganapo­kon reggel nyolc órakor a Magyar Televízió és a Rádió is be­mondja. A korábbiaktól eltérően, amikor is öt tantárgyból kötelező volt érettségizni, az idén ezekhez választhatnak a hallgatók plusz­tárgyakat. Változás, hogy az érettségizők az intézmények vezetői által meghatározott napokon a kijavított érettségi dolgozataikat megtekinthetik. Amennyiben a javítással nem értenek egyet, azt jegyzőkönyvezik, amit csatolnak a szóbeli érettségik anyagához. A javítótanárt kizárják a bizottságból, és helyette mást jelölnek ki. A szóbeli érettségi vizsgák június 8. és 20. között lesznek. Megyénk életéből 1995. május 3., szerda Még mindig majális Tegnapi számunk­ban képes összeállí­tást adtunk közre a hétfői majálisok ese­ményeiről. Termé­szetesen nem fért el minden arra érdemes kép az oldalakon, ezért kettőt itt mutatunk meg a Tisztelt Olva­sóknak. Aki komolyan vette a kirándulást, biciklire ült... Mégsem ingyen? Nem azért a húsz fillér­ért — ahogy mondani szok­ták —, de bosszantott a ma- jálisi parkolásom története Harangodon. Rengeteg parkírozó jármű között aránylag hamar ta­láltunk szabad helyet. Ki­szálltunk a kocsiból és in­dultunk bámészkodni, ami­kor megjelent egy férfi, ke­zében parkírozó-cédulát lo­bogtatva, és közölte, hogy itt 50 forint a parkolási díj. Ezen nincs is semmi megle­pő, hiszen ha úgy döntünk, hogy egész nap itt ünnepe­lünk, akkor ez még méltányos összeg. Hogy mégis miért teszem szóvá az 50 forintot? Az Uj V ____________________________ Ke let április 13. számában Nagykállóról írtunk egy két­oldalas összeállítást. Többek között információt adtunk ar­ról, hogy a képviselők döntöt­tek a harangodi üdülőtelepen alkalmazható szolgáltatások díjtételeiről, megemlítve, hogy a parkolásért is fizetni kell, naponta 50 forintot. Ezek a díjak május l-jétől szeptember 20-ig érvénye­sek, kivétel ezalól május 1. és augusztus 20., amikor minden szolgáltatási díj — a parkolás is — INGYE­NES! Mit lehet ehhez hoz­zátenni? Augusztus 20-án is ér bennünket ilyen megle­petés? —fullajtár — Már ezért a vattacukorért megérte kijönni Új Kelet ankét Nyírmadán Optimista oldalt kérnek Kellemes, jóízű beszélgetésre kaptunk meghívót a nyírmadai művelődési házba. Az olvasókkal való találko­zás nagy élményt jelentett számunkra, hiszen szemtől szem­be kaptunk visszajelzést munkánkról. Örömünk telt abban is, hogy elmarasztaló véleményt alig-alig alkottak rólunk, dicséretet, megelégedést annál többet. Közvetlen fogadtatásban volt részünk, mint régi isme­rősöknek, noha eddigiekben csak írásainkon keresztül ta­lálkoztunk. — Ahányan va­gyunk itt, annyiféle pártból jöttünk — mondta a bajsza alatt mosolyogva Árpi bácsi, legidősebb vendéglátónk. — Egymásra vagyunk utalva. Nekünk össze kell tartani. A választások idején voltak vi­ták köztünk, de nagy össze­csapásokat, veszekedéseket szerencsére nem kellett meg­érnünk. Nekünk egyetlen cé­lunk van, a község fejlődése, hisz mindannyian itt élünk, s meghalni is itt szeretnénk. — A kormány intézkedései­ből azt sejtem, hogy nincs szük­ség nyugdíjasokra — mondta keserűen egy másik olvasó. — Talán az sem bántaná a veze­tőket, ha rendszeresen autó gázolná el az öregeket. — Ezen a helyzeten változ­tatni kell — szólt közbe egy optimistább résztvevő. — Miért házasodnának a fi­atalok, miért szülnének gyer­meket? Ide, erre a világra? — Körösi Csorna Sándor útján indult, egy kiránduló­csoport — megnézik, hogy merre kell visszafelé haladni, kelet felé — jegyezte meg ci­nikusan eddig hallgatag olva­sónk. A magyar ember jelleg­zetessége, hogy még a kínjain is képes gúnyolódni. — Amíg egymás gondolata­it megértjük, addig nem lehet baj —r szólt közbe valaki, szin­te vigasztalón. — A faluban a cigányok és a magyarok nagy­szerűen megértik egymást, nincs vita köztünk. — Két-három ember él a fa­luban, aki egymás ellen kiszteti a cigányságot és a magyarsá­got — mondta Berti, a becsü­letes arcú fiatalember, aki ki­csit sötétebb bőreszínével vá­lik ki a többiektől. Csodálko­zik ugyan, hogy a kisztetni szá­munkra ismeretlen fogalom, de gyorsan meg is magyarázza: egymás ellen ugratni. — Mi nem vágyunk külön cigányis­kolára, haladni sem tudnánk, ha nem működnénk együtt a ma­gyarokkal. Gyerekeink kéz a kézben járnak iskolába. Meg­alakult a cigányönkormányzat, de feleslegesen, hiszen nincs jogosítványa, munkája, hatás­köre. — Nyírmadán 4800-an élünk, ebből 1170 a cigány lakosság száma—pótolja Ki Berti szavait a mellette ülő úr, — Munkalehe­tőségre kaptak ígéretet még a választások előtt. A polgármes­tert is ők választották meg. ezt mindenki tudja, ha nem is be­szélünk róla. Vágyaik azonban egyelőre nem teljesülnek. — Itt nincs cigánykérdés, itt csak magyar ember van, a vá­lasztásokhoz nekünk is közünk volt. A mi hibánk, hogy nem mentünk el szavazni. A rossz idő otthonmarasztalt bennünket. — Sajnos, nem a polgár- mester győzött, hanem a töb­biek vesztettek — szólt köz­be egy tárgyilagos férfihang. — A háborút elvesztettük ugyan, de a csatának nincs vége. — Itt minden törvényesen történt. Törvénysértésről szó sincs — a hanglejtéséből ítél­ve a témát lezártnak tekinti a közbeszóló. — Etikátlanul, mint az előprivatizáció, amire hivata­losan adódott rá lehetőség, már nem volt mit eladni. —7- A jóízű beszélgetés talán kissé kesernyésre sikeredett. Bizonyára a polgármesternek is van mondandója az elhang­zottakkal kapcsolatban. Szíve­sen vennénk a reagálását, an­nál is inkább, mert ami az anké­ten elhangzott, az a faluban la­kók egy részének a véleménye. Mi mindenesetre örömmel tettünk eleget a meghívásnak, köszönjük, szívesen megyünk máskor és természetesen más­hová is. Mint ahogy igyek­szünk teljesíteni azt a javas­latot, hogy készítsünk néha optimista oldalt is. Főszerkesztőnk az olvasók egy csoportjával

Next

/
Oldalképek
Tartalom