Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-15 / 112. szám

MA Neves vendégei voltak megyénknek (2-3. oldal) HAZAI A Bank és Tőzsde különszáma Amerikai különszámot je­lentet meg hétfőn a Bank és Tőzsde. A szerkesztőség a kiadást úgy időzítette, hogy az a miniszterelnök tengeren túli útja előtt már a külföldi befektetők kezébe kerülhes­sen. A 64 oldalas színes ki­adványban egyaránt szó van a magyar—amerikai kapcso­latokról, a tőkebefektetések lehetőségeiről és a kormány modernizációs programjá­ról. Surányi György, az MNB elnöke részletesen is­merteti a magyar monetáris politikát és több Magyaror­szágon működő amerikai cég is bemutatkozik, így a GM Opel, a KPMG, a Wes- tel, a Bankers Trust, a Tungsram és a Ford. NOE­demonstráció Több ezren vettek részt a Nagycsaládosok Országos Egyesülete által meghirde­tett vasárnapi demonstráci­ón, amelyen a családokat sújtó kormányzati intézke­dések ellen tüntettek. Az or­szág legkülönbözőbb telepü­léseiről összegyűlt tiltako­zók 11 órakor indultak el a Pénzügyminisztérium elől, hogy a Parlament elé vonul­va beszédeket hallgassanak meg. Torgyán Orosházán Az ország élén álló libe- rálbolsevik hatalom — fi­gyelmen kívül hagyva a ma­gyar nép igényeit és tehetsé­gét — a Bokros-csomag cí­mén idegen érdekeket szol­gál, és a végsőkig megnyo­morítja az embereket. Ezt Torgyán József, az FKGP el­nöke jelentette ki vasárnap Orosházán, a kisgazdák nagygyűlésén. A pártelnök bírálta az elmúlt négy év országvezetését is, mert az — véleménye szerint — szintén nem képviselte kellőképpen a magyarság érdekeit. Kiju­tott a bírálatból a Fidesznek is, amelyet Torgyán József úgy jellemzett, mint amely párt hol ide, hol oda áll, így aligha lehet megbízható szö­vetségesnek tekinteni. Eredménytelen népszavazás Eredménytelenül zárult a vasárnap megrendezett helyi népszavazás a Heves me­gyei Petőfibányán. A község lakóinak azt kellett volna el­döntenie: épülhet-e Hulla­dék Akkumulátor Feldolgo­zó (HAF) üzem a települé­sen. A 3305 lakosú, Hatvan­hoz közeli község 2550 vá­lasztópolgára közül 1276- nak kellett volna véleményt nyilvánítan,decsak 1171-en mentek el voksolni. ✓ Ázsiai tréning az Ifjúsági Kamaránál Országos táncfesztivál A Re-flex különdíja Összecsukták az osztálykönyveket Font-os kérdések a Tisza Napokon A Magyar Ifjúsági Kamara nyíregyházi szervezetének meghívására szombaton váro­sunkban tartózkodott Shinji Higuchi, a Nemzetközi Ifjúsá­gi Kamara oszakai képviselője. A szervezetét bemutatva el­mondta, hogy 1951-ben alakult meg a japán ifjúsági kamara és a magyar szervezeti struktúrá­tól különbözik a japán rend­szer, mert ott minden felada­tot orientáltan bizottsági kere­tek között csapatmunkában vé­geznek. Szerinte a sikernek ez a felépítés a kulcsa, mert így lehet a több mint 65 ezer tag­nak a munkáját hasznosítani a szervezet érdekében. A kama­ra célja, hogy tagjai részére hasznos programokat dolgoz­zon ki, mint például személyi­ségfejlesztő vagy időmened­zselő tréningeket, de a ’95-ös évre meghirdetett programok között van környezetvédelmi fotópályázat és egy globális projekt a gyermekek jövőjéért is. Az ázsiai sajátosságra jellemzően Higuchi úr nagyon nehezen tudta megérteteni azt a kérdést, hogy mi van akkor, ha egy bizottság nem végzi el a munkáját. Mosolyogós vála­szából kiderült, hogy náluk olyan nem létezik, de ha a dol­gok rosszul sülnek el, akkor a vezető tartja érte a hátát. A magyar szervezet 1989- ben alakult meg, Nyíregyházán két éve segítik egymást a jövő fiatal szakemberei. A fővárosi Művész Színház adott otthont szombaton az Országos Gyermek Táncfesz­tivál döntőjének (bár a „gyer­mek- és ifjúsági” elnevezés helytállóbb lenne, hiszen kis­gyerekektől már-már felnőtt fiatalokig terjedt a résztvevők életkori skálája...). Az ország minden részéből összesen hu­szonhárom táncegyüttes, tánc­klub fiataljai mérték össze tu­dásukat három kategóriában: bemutatkoztak a klasszikus balett, a társastánc és a modem tánc ifjú művelői. Ezt megelőzően három helyen — Zalaegerszegen, Veszprémben és Nyíregyházán — rendezték meg az elődön­tőket, ahol a zsűri kiválasztot­ta, kik és milyen produkciók­kal vehetnek részt a budapesti döntőben. A nyíregyháziakat két csoport képviselte három produkcióval. A Primavera balettcsoport a Felhívás kerin- gőre című koreográfiát mutat­ta be (koreográfia: Feketémé Kun Ildikó), míg a Re-flex moderntáncstúdiót az a meg­tiszteltetés érte, hogy a zsűri két számukat is beválogatta az országos döntőbe: a Kitörés és az Övéi közt idegen című Szakolyban tett látogatást szombaton a szociális föld­program és a Dél-Nyírségi Közhasznú Társaság működé­sének megtekintése végett dr. Bíró Boldizsár, a Népjóléti Minisztérium helyettes állam­titkára. A megnyitón Rényai János. Szakoly polgármestere koeográfiát (mindkettő Rácz Erika alkotása). A fesztiváldöntőt — amely­re zsúfolásig megtelt a Nagy­mező utcai Művész Színház nézőtere — érdekes módon nyíregyházi pordukció nyitot­ta és zárta. A Primavera tán­cosai léptek elsőnek a színpad­ra, és a Re-flex fiataljai zárták a mintegy két és fél órás mű­sort. (Bennfentesek szerint egy ilyen eseményen zárószámot táncolni külön megtiszteltetés, mint az is, hogy egy együt­testől két számot is „beszavaz­nak” a döntőbe - mindössze három ilyen csoport volt a Re­flex mellett ezen az eseményen az országból.) A fesztiváldöntőn mindhá­rom kategóriában nívódíjat és Réti Piroska-díjat adtak át a hosszú ideje eredményes mun­kát végző táncpedagógusok­nak, s különdíjak átadására is sor került. A Re-flex táncstúdió ve­zetője, Rácz Erika különdíjat vehetett át, ami komoly elis­merés a pár évvel ezelőtti kezdéstől a mai, igen magas színvonalú produkciókig elju­tott nyíregyházi együttes szá­mára. kijelentette: nem halat, hanem hálót kémek a minisztériumok­tól, azaz lehetőségek további megteremtését, hogy a telepü­lések dolgozni és élni tudja­nak... (Az eseményről a holnapi számban részletes beszámolót közlünk.) Jelzésértékűnek is felfog­ható, hogy a tiszadobi And- rássy-kastély dísztermében tartotta háromnapos tanács­kozását a hétvégén a Tisza Napok rendezvénysorozata. Innen indult el a Tisza sza­bályozásának gondolata gróf Széchenyitől. Széchenyi és Vásárhelyi mesterséges Tisza-szabályo- zását a terület termővé téte­lével gazdasági érdekek mo­tiválták. A beavatkozás ért­hető volt az akkori körülmé­nyek ismeretében, de napja­inkban már egyértelműen je­lentkeznek káros következ­ményei is. Hiába fekszik az Alföld a Kárpát-medence mélypont­ján, hiába folynak ide a vi­zek, kiegyensúlyozott víz- készleti gazdálkodás helyett hol az árvízzel, hol az aszáy- lyal kell megküzdeni. Az 1994-ben a kormány által is jóváhagyott Alföld-program egyik célterülete az úgyne­vezett Tisza-program. Ennek koordinálására hozták létre a Tisza Tanácsot, mely a Ti­sza Szövetség és az Alföldi Tárcaközi Bizottság képvi­selőiből áll. A Tisza „terv” igen jelentős üggyé vált, ezt mutatja a konferencia utáni érdeklődés is. Valamennyi érintett szakterület (vízgaz­dálkodás, erdészet, mezőgaz­daság, stb.), minisztériumi tárca és helyi önkormányzat egyaránt érzi a feladat súlyát, és kész együttműködni a program sikeréért. Az előké­szítés egyezik a területfej­lesztési-és rendezési törvény közeli életbelépésével. A találkozó utolsó napján dr. Font Erzsébet, a KTM képviselője, a Tisza-program koordinátora összegezte a konferencián elhangzottakat. Azonnali feladatként jelöl­te meg egy új monitoring jelzőrendszer beindítását, a térség humán erőforrásainak felkészítését, tájékoztatását, és azoknak a gazdasági sza­bályzóknak az áttekintését, melyek kártékonyak lehet­nek a terv megvalósítására. Cél: 1. a megváltozott kli­matikus viszonyoknak meg­felelően a tájrehabilitáció és a biztonságos mezőgaz­dasági termelési feltételek érdekében biztosítani a tér­ség kiegyensúlyozott vízház­tartását. 2. legfontosabb szempont az árvízvédelem mellett a ha­zánkba érkező vizek vízmeg­tartása úgynevezett természe­tes vízvisszatartással (holt­ágak, csatornák feltöltése). 3. következetes tájreha­bilitációval helyrehozni a vi­zes élőhelyeket, ezzel kiala­kítani egy természetes puf- ferzónát a folyó mentén, mentesítve a vegyszeres mű­veléstől. 4. az így kialakult termé­szetes ökológiai tájat az úgy­nevezett ökoturizmus célja­ira felhasználni. A jelenlévők egyetértet­tek, közös célunk az, hogy a Tisza mente legyen az utó­dainktól „kölcsönkért jövő” egyik visszafizetett része. Csősz Imre Európa-bajnok! A Birminghamban megrendezett cselgáncs Európa- bajnokság abszolút kategóriáját a debreceni versenyző nyerte. A döntőben ipponnal verte a német Kosért. Nem hal, hanem háló SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NAPILAP II. évfolyam, 112. szám — 1995. május 15., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom