Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-03 / 102. szám
Kisgazdák: „lakást és munkahelyet”! Torgyán József, a Kisgazdapárt elnöke nemrég a megyében járt. A vele készített interjóban a maga szokott stílusában mondja el véleményét... 9. oldal A kisebbségek támogatása Az Országgyűlés nagy többséggel megszavazta a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló ország- gyűlési határozati javaslatot. Az előterjesztő emberi jogi bizottság nevében Hága Antónia (SZDSZ) elmondta: a testület — három lépcsőben — összesen 320 millió forint sorsáról dönt. Most 65 millió forintot osztottak szét 104 szervezet között. A pályázók közül előnyt élveztek a kulturális tevékenységet végző szervezetek. Egyházi ingatlanok Készül az egyházi ingatlanok visszaadását 10 évre meghatározó jegyzék, amit egyébként a korábbi kabinetnek kellett volna elfogadnia — válaszolta Szabó Zoltán művelődési államtitkár parlamenti ülésen Kovács Kálmán (KDNP) képviselőnek az egyházi ingatlanok visszaadására vonatkozó interpellációjára. Elmondta azt is, hogy a végrehajtás során a korábbinál jobban megvizsgálják az igények indokoltságát és összegét. Drága a fenékgát A fenékgát költsége 450 millió forint, járulékos költségei (amelyek bármilyen más vízpótlás esetén is jelentkeznének) 300 millió forintot tesznek ki, a jövő évtől esedékes karbantartás mintegy 60-80 millió forint, a bontás költsége pedig várhatóan az építési költség fele lesz — válaszolta Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a parlamenti ülésen Deutsch Tamásnak (Fidesz), aki a Dunán épülő fenékgát építési, karbantartási és majdani bontási költségei iránt érdeklődött. Komolyabb magánosítás A privatizációs folyamat nem a törvény megalkotásának elhúzódása miatt esett vissza. Az ok az, hogy olyan vagyoni kör magánosítása következik, amelynél komolyabb előkészületekre van szükség. Remény van azonban arra, hogy ez a folyamat az év második felére felgyorsul — hangsúlyozta Puch László (MSZP) képviselő parlamenti sajtótájékoztatón. Az önkormányzatok vagyonhoz jutásáról Göndör István (MSZP) elmondta: a kormány nem ellenzi, hogy az önkormányzatok részesedjenek a nagy közszolgáltatók vagyonából. Raskó György (MDF) örömteli napnak nevezte, hogy a Parlament végre eljutott a privatizációs törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok feletti szavazásig. Szerinte a törvény előkészítése a politikai presztízsharcok miatt húzódott el, nagy károkat okozva a magyar gazdaságnak. Földárverési szabályok A földárverési szabályok módosítását sürgette Gyi- móthy Géza (FKGP) a parlamenti ülésen. Lakos László földművelésügyi miniszter tudatta: a tárca két jogszabálymódosítást is kidolgozott ez ügyben, s azokat már a kormány elé terjesztette. Az Országgyűlés még ebben a hónapban dönthet az indítványokról. Javasolják egyfelől, hogy a jelenlegi ötven százalék helyett a kettes számú állami földalap 80 százalékának árverésén vehessenek részt csak a helybeliek. Indítványozzák az árveréseken meghatalmazottként részt vevő személyek körének szűkítését. A nagy begyűjtő Bokros Lajos pénzügyminiszter az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén támogatta a szakszervezetek javaslatát: hozzanak létre egy olyan hatóságot, amely hatékonyan gyűjthetné be a vámokat, adókat, illetékeket, sőt a társadalombiztosítási járulékokat is. Megvalósíthatná a négyelemű bevallási rendszert, így egybevethetné a vállalkozói és a személyi jövedelmeket, a vállalkozói és a személyi vagyont. Amíg erre nem sikerül megoldást találni, addig csupán szándék marad a feketegazdaság elleni fellépés — hangsúlyozta a miniszter. Áprilisi balesetek — Áprilisban a megye útjain ötven baleset során hetven személy sérült meg, mintegy harmaduk a megyeszékhelyen — tudtuk meg dr. Gál Györgytől, a megyei főkapitányság közlekedési osztályának vezetőjétől. — Sajnos öten életüket is vesztették a karambolok során, harmincnégyen súlyosan, harmincegyen pedig könnyebben megsérültek. Továbbra is a gyorshajtás „vezet”, ezt követi a kanyarodási szabályok be nem tartása. Ittas volt a baleset okozója tizenhárom alkalommal, sajnos egy halálos gázolásnak az alkohol volt az oka. Személygépkocsi harmincnégyszer, gyalogos és tehergépkocsi ötször-öt- ször okozott kisebb-nagyobb tragédiát. A legtöbb baleset dél és este tíz óra között történt. Tavasz? Nyárelő? Jó idő! KvZ Polgármesteri felkészítés Riasztás, kitelepítés Fejlődik az Interspan Az idén és jövőre újabb 800 millió forintot költenek a vásárosnaményi Interspan Faforgácslapgyár fejlesztésére. A nyugat-európai Kro- nospan Faipari Vállalatcsoporthoz tartozó Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei üzemet egyrészt bővítik és növelik a termelését, másrészt világszínvonalú csúcstechnológia bevezetésével javítják a termékeinek minőségét. Minderről a svájci többségi tulajdonos, Ernst Kainál nagyvállalkozó tájékoztatta az MTI-t. Megyénk polgármesterei számára a belügyminiszter által megrendelt konzultatív jellegű felkészítést szervez a megyei polgári védelmi parancsnokság. A felkészítés tananyagát Berényi Levente ezredes, megyei parancsnok ismertette: — Az oktatásokat május 12—15. között tartják munkatársaim megyénk hét nagyobb városában. A polgármesterek mint településük polgári védelmi parancsnokai átfogó ismereteket kapnak ez irányú feladataikhoz. Először is tájékoztatjuk a városok, községek vezetőit felkészítésük szükségességéről, annak jogi alapjairól, körzetük veszélyforrásairól. A megye kétharmada árvízveszélynek van kitéve, ezért az érintett települések polgármestereivel erről külön beszélgetünk. Ismereteket kapnak arról, hogy árvíz esetén milyen feladatok hárulnak a polgármesterre, a lakosságra és a polgári védelmi alegységekre. Megbeszéljük a lakosok riasztásának, tájékoztatásának módozatait, valamint a kitelepítés, a befogadás főbb kérdéseit. Az ÁNTSZ a közegészség- és járványügyi szervezetekről és feladatokról tart előadást. A megyei polgári védelmi szövetség elnöke a polgári védelmi szervezetek és a kimenekített lakosság ellátásának a rendjéről nyújt tájékoztatót, de szó lesz még a lakosság egyéni radiológiai, biológiai és vegyi védelméről is. Szociális segítségnyújtás A Héra támogatása Energetikai szakemberek egy csoportja 1991-ben saját jövedelme terhére országos alapítványt hozott létre, a Hérát, azzal a céllal, hogy az energiaárak drasztikus emelése által leginkább érintett rétegek számára az energiaszolgáltatás díjai csökkenthetők legyenek. Részben a díjak részleges vagy teljes átvállalásával, részben az energiatakarékos készülékek rendelkezésre bocsátásával, illetve más energiafelhasználást csökkentő intézkedések végrehajtásával érhetők el. Ezekkel a gondolatokkal vezette fel Csabai Lászlóné polgármester asszony a városi közgyűlésen az alapítvány támogatására tett javaslatot. Három éve a nyíregyházi városi testület nyújtott már egy 100 ezer forintos támogatást az alapítványnak, az egészségügyi, szociális és lakásügyi bizottság idén is közhasznúnak minősítette a támogatását. A testület 300 ezer forinttal járult hozzá az alalpítvány ez évi működéséhez, amit az önkormányzat céltartalékaiból különítenek el. Az adható támogatás mértékét mindig a szociális rászorultság mértéke és a szociális cél együttesen határozza meg. A rászorulók javára a szociális gondozó intézetek (például a családsegítő, népjóléti intézet vagy a gyámügyi hivatal) nyújthatnak be pályázatot a Hérához. Egy kérvényen belül átlagosan és rászorultanként legfeljebb háromezer forint adható, kivételes esetben ötezer. Ha a rászoruló önhibáján kívül lett energiadíj-hátralékos, akkor kivételesen a hátralékának a harmada, de legfeljebb tízezer forint adható neki. Ezt akkor igényelhetik a rászorulók, ha az áramszolgáltatás visszakapcsolását kérnék, vagy felszólítást kaptak, hogy ki fogják kapcsolni az áramot, amennyiben nem egyenlítik ki a számlájukat, illetve a hátralékos a befizetendő összeg harmadát más forrásokból tudja fedezni. A Héra karitatív szervezetként próbál segíteni a rászorultakon. Az eddigi befizetések és elkötelezettségek figyelembe vételével az alapítvány tőkéjének a megteremtésére irányuló erőfeszítések még csak kezdeti stádiumban vannak. —vp— Csonka Róbert felvétele Laptárs a szomszédban Roppant kellemes hangulatú sajtótájékoztatón, a tegnap megjelent első szám ajándékba adása kíséretében mutatták be lapjukat a sajtó képviselőinek és a megjelent vendégeknek a Hajdú-Bihari Nap vezetői és tulajdonosai. Bemutatkozó beszédében Szalai Csaba főszerkesztő gondolatban végigjárta azt a másfél éves utat, melyet a lap előkészítésével és sínre állításával töltöttek el. Elmondta, hogy hagyományos lapot készítenek, hagyományos módszerekkel, minden politikai elkötelezettség nélkül. Céljuk — természetesen a cívis város olvasóinak kiszolgálása mellett — eljuttatni a lapot a megye legtávolabbi zugaiba, és ezeket a zugokat viszontlátni az újságban. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a lap tiszta magyar tulajdonú, kizárólag magyar befektetők pénzéből született.- — Ennek óriási előnye —- mondta a főszerkesztő —, hogy a lapot nem kell naponta lefordítani a tulajdonosnak. Célkitűzéseik meglepően sok helyen csengenek össze azokkal a feladatokkal, melyeket lapunk fogalmazott meg indulása idején. Gondolunk itt a vidék már említett célbavételére, a frissességre, valamint a merev rovatrendszer kezdeti mellőzésére. Őszintén kívánjuk, hogy munkájuk során mindezeket meg tudják valósítani!
