Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-13 / 111. szám
Hétvége 1995. május 13., szombat Ikerlányok örökbe A kislányok annyira egyformák, mint két tojás. Ugyanaz az arc, ugyanolyan hosszú haj. Egyedül csak a szemük más. Éváé világosabb, Barbaráé sötétebb. Míg szüleikkel az ő kis életükről beszélgetünk, vidáman csivitelnek körülöttünk, játékosan produkálják magukat. — Mióta élnek veletek a gyerekek? — kérdezem az asszonyt! — Négy évvel ezelőtt kerültek hozzánk, ők éppen akkor voltak kétévesek. — Milyen volt az életetek nélkülük? — Tálán úgy fogalmazhatunk, hógy egyszerűbben éltünk — veszi át a szót a férj — Tíz éven át kitartóan próbálkoztunk, de nekünk nem lehetett saját gyerekünk. Míg a férfi beszél, az egyik kislány anyjához bújik, és izgatottan a fülébe súg valamit. — Mond csak bátran hangosan -j- biztatja az anyja, s ő boldogárí'^icse^szik él' elsőként kihullott fogáról. — Már a próbálkozások alatt felmerült bennünk az örökbefogadás gondolata — folytatja Gábor. — Úgy beszéltük meg a feleségemmel, hogy akár egy fejlettebb országból is magunkhoz fogadnánk egy apróságot. — Tehát először csak egy gyerekben gondolkodtatok? — Első nekifutásra igen. Nem is álmodtunk arról, hogy ekkora szerencsénk lesz. Amikor elindítottuk az ügyünket, minden ismerőst bevetettünk, hogy minél előbb célba érjünk. így találtunk rá a lányokra. — Milyen volt az első találkozás? — Mi úgy éreztük, szerelem volt első látásra. — Amikor rájuk köszöntünk, annyira megijedtek a férjem morgó hangjától, hogy sírva fakadtak — emlékszik vissza Ágota. —Az ismerkedés után menynyire gyorsultak fel az események? — Annyira, hogy három hét állt a rendelkezésünkre ahhoz, hogy mindent elrendezzünk a gyerekek fogadása előtt. Mi addig csak egy babában gondolkodtunk, így gyorsan be kellett szerezni minden felszerelésnek a párját is. — Könnyen beilleszkedett a két kicsi? — Először minden szokatlannak és kicsit félelmetesnek bizonyult a számukra. Újdonság volt a lift, a tévé, a kanál, a szilárd étel. A csecsemőotthonban, ahol addig éltek, ilyesmi nem volt. — Ok tudják, hogy nem ti vagytok az igazi szüleik? — Természetesen. Gyakran elmeséltük már nekik a történetet. Sőt, többször jártunk már azon a helyen, ahol csecsemőkorukban éltek! “ '. t — Mit szólt a család a kis jövevényekhez? — Mindenki nagyon izgatottan várta őket. A sok nagynéni, nagybácsi a tenyerén hordozza a lányokat. Soha senki nem olvasta a fejünkre, hogy nem a saját gyerekeinket neveljük. — Mikor ért véget az örök- befogadás hivatalos része? — Egy évvel ezelőtt. Elég hosszú és bonyolult tortúra ez. Sok idő eltelt addig, míg végre a nevünkre vehettük a kislányokat. — Pár nappal vagyunk csak az anyák napja után. Milyen volt? — Csodálatos. Olyan hosszú verset mondtak a gyerekek, hogy szinte el sem hittem. Bar- bi, Éva, elmondjátok a néninek is? — simogatja meg az asz- szony az apró buksikat.A lányok gondolkodnak, majd összesúgnak. Rövid szünet után egyszerre nyílik meg a két kicsi száj, hogy rímekbe foglalva megköszönje anyu jóságát. ■—Sokan ódzkodnak az örök- befogadástól, még akkor is, ha más módon nem lehet gyerekük. Ti hogy érzitek ezt? —fordulok Gáborhoz a produkció után. — Szerintem ez a világ legtermészetesebb dolga. Bár az alapkérdés az, hogy kinek mire kell a gyerek. Van, aki a munkáját, céljait szeremé továbbadni, van, aki csak sze- retetet akar adni és kapni. Szerintem ez utóbbi a család legfontosabb feladata. — Mit jelent számotokra a szó, örökbefogadás? — Ebben minden benne van. E szerint befogadom őket, örökre az enyémek maradnak, mindig együtt leszünk. Erről is sokat beszélgettünk a gyerekekkel. S ha , valami gondjuk, problémájuk volt, sokáig úgy szólítottak minket, hogy örökanyu és örökapu. — Végül, hogy teljes legyen a beszélgetés, arra lennék kíváncsi, van-e valami kedves történet a tarsolyotokban ? — Több is — mosolyodik el az asszony. — Talán azt mesélném el, ami az egyik fürdetés közben esett meg velünk. Míg Éva vígan lubickolt, Barbarán láttam, hogy erősen töpreng valamin, s amikor végre megszólalt, a következőket mondta: — Tudod anya, ha mi nagyok leszünk, ti pedig ilyen kicsik -— mutatta az ujjával —, akkor mi is örökbe fogadunk majd téged és a papát. SiTi Sütés szagok nélkül Az olaj melegítésekor bizonyos hőmérsékleten túl felszaporodnak olyan kátrányszerű anyagok és bomlástermékek, amelyek rendkívül károsak egészségünkre, s hosszú távon különféle gyomorpanaszokat okozhatnak. Különösen ártalmas a már egyszer sütött olajat újra felhasználni, ugyanis annak felhevítésekor újabb károsodások érik. Sajnos a nálunk kapható étolajok égéshője nagyon alacsony, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy felhevítve már az első sütés alkalmával tönkre mennek. Az olajsütő (fritőz) legnagyobb előnye, hogy megakadályozza az olaj túlhevülését, ugyanakkor egy automata szabályozza, hogy elérje azt a megfelelő hőfokot ,ami a beletett élelmiszer megsüléséhez kívánatos. A készülékek zöménél kontroli-lámpa ki és bekapcsolása jelzi, hogy az olaj sütésre kész. Ha az olaj nem elég forró, akkor a beletett sütnivaló elázik, ezért nagy jelentősége van a beépített termosztátnak, amely állandóan a kívánt hőmérsékleten tartja áz olajat, tehát a túlhevítés kizárt, és így az olaj többször is felhasználható anélkül, hogy nagyobb károsodás érné. Az olajsütőbe csak annyi olajat töltsünk, amennyi az előírásban szerepel. Ellenkező esetben a forró olaj kicsapva nemcsak balesetet okozhat, de a készüléket is tönkreteszi. Figyelembe kell venni a sütnivaló mennyiségét. Ha túl sok hús kerül a sütőkosárba, akkor nincs elegendő hely ahhoz, hogy a szeletek szétterüljenek, és így legfeljebb párolódik, de nem sül a hús. Nagyon fontos, hogy a bundázott sütnivalók mindig szárazak legyenek. A nedves bunda azonnal leválik róla, és a „meztelenül” megsülő étel kérges, száraz lesz. Hogy hány alkalommal lehet ugyanabban az olajban sütni, az a következő tényezőktől függ: — milyen hosszú volt a sütés ideje, — mennyi volt a beletett élelmiszer nedvességtartalma, — mennyire volt fűszeres a sütnivaló. Az olajat akkor kell lecserélni, ha a színe sötétebbé válik, vagy kellemetlen a szaga. Előfordulhat, hogy az első sütés után is cserélni kell az olajat, mert olyan erős, domináló íz marad benne, amely egy másik ételt tönkretehet. Ha például halat sütünk, ugyanabba az olajba ne tegyünk húst sülni. UJ KELET Szőlőfajtákról kertbarátoknak Dr. Széles Csaba, a MG Főiskola docense, a Megyei Kertbarát Szövetség elnöke nyitotta meg azt a tanácskozást, amelyet a nyíregyházi Központi Kertbarát Klub és a Westsik Népfőiskola szervezésében tartottak május 2-án a Vasutas Művelődési Házban. Elmondta, hogy több érdekes foglalkozás várja az érdeklődő kertbarát népfőiskolásokat. így 1995. május 16-án 17 órakor a Vasutas Művelődési Házban Környezetbarát növényvédő szerek címmel Baksa János, a ZENECA cég munkatársa tart tájékoztatót. 1995. május 25- én (16.30 h) a TIT-ben a Szelíd növényvédelem, környezetbarát termelés szabadegyetemi előadássorozat részeként Biológiai háttér címmel hangzik el előadás, melyet Sallai Pál, a Növényegészségügyi Állomás igazgatója fog tartani. 1995. májusának elején a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület, a TESZ és a TIT vendége lesz Pozsgai Imre politológus, egyetemi tanár Debrecenből, akivel aktuális közéleti-társadalmi kérdésekről tartandó beszélgetésnek lehetnek hallgatói az érdeklődők. (A pontos időpontról az egyeztetés jelenleg is folyik!) Kőhegyi Imre, a Vasutas Kertbarát Klub titkára Szőlőfajták címmel tartott előadást. Elmondotta, hogy a termőképesség a fajta egyik legfontosabb tulajdonsága. A várható termés nagysága mindenekelőtt a környezeti feltételektől és a termesztési eljárásoktól függ, de fajtasajátosság is. Az időszerű munkák közül igen fontos a szőlőlisztharmat elleni védekezés, melye), Neo- pollal vagy Karathane FN-57- tel kell elvégezni. A levél- és a gubacsatka ellen Neoronnal érdemes permetezni. Az utóbbi időben nagy érdeklődés mutatkozik a különböző csemegeszőlő-fajták iránt. A Kozma Pálné muskotály a Csaba gyöngyétől bővebben terem. Augusztus 5-16- ig érik. Egy fürt átlagtömege 180 g. Sárgás-fehér bogyói 20x18 mm-esek. Muskotályos ízűek, savszegények. Viszonylag fagytűrő fajta. Az Anita fürtje nagy, vállas, tetszetős, 350 g-os. Bogyói nagyok tojás alakúak, 28x23 mm-esek, 6 g-osak. Hamvas, kékes-vörös színeződésűek; bőven terem, s szeptember közepétől fogyasztható. Az Éva fürtje nagyon nagy, vállas, középtömött. Egy fürt átlagtömege 400 g. Bogyói nagyok, oszloposak, 24x18 mm-esek, 6,5 g-osak. A bogyók színe borostyánsárga, vékony, olvadékony héjú, ropogós. Kevés magvú. Nagyon korán, augusztus első felében szedhető. Sajnos fagyérzékeny! A Néró fürtje nagy, ágas, 200 g tömegű. Bogyói tojásdad alakúak, egyenlőtlenek, 22x17 mm-esek, 3,2 g-osak. Sötétkék színűek. Vékony héjúak, lédúsak, nagy barna magvúak. Augusztus végén érik. Pereonosz- póra- és lisztharmattoleráns. Fagytűrése jónak mondható. A Reflex (RF 5) fürtje közép- nagy, hengeres. Fürttömege 190 g. Bogyói középnagyok, gömbölyűek, 19x18 mm-esek, 3,5 grammosak. Halványsárga színűek, kevés savat tartalmaznak. Augusztus közepén érik, peronoszpóratoleráns. A Suzy fürtje nagy, vállas, középtömött, 300 g súlyú. Bogyói nagyok, oválisak, 23x18 mm-esek, 4,5 grammosak. Sárgászöldek, hamvasak, vékony, puha héjúak, lédúsak. Szeptember közepén érik, kissé fagyérzékeny. A borszőlőfajták közül kedvelt az Ezerfürtű, mely közép- nagy, vállas, közepesen tömött fürtöket nevel. Bogyói középnagyok, gömbölyűek, fehéressárgák. Bora fajtajelleges, jó minőségű. Érési ideje szeptember közepe, vége. Téli fagyállósága jó! A Jubileum 75 fürtje kicsi vagy középnagy, hengeres, vállas, tömött. Bogyói kicsinyek, gömbölyűek, húspiros színűek. Bora finom fajtajelleggel rendelkezik. Érési ideje október közepe. Téli fagyállósága jó! Termése még csapadékos őszön sem rothad! A Bianka fürtje középnagy, vállas, tömött. Bogyói középnagyok, gömbölyűek, fehéreszöldek. Bora megbízható minőségű, alkoholban, zamatban gazdag. Érési ideje szeptember közepe. Peronoszpórára kevésbé érzékeny, nem rothad! Dr. Széles Csaba o FIW JLm. S; Az anyag kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy az a leendő ruhadarabnak megfeleljen, könnyen és gyorsan tudjunk vele dolgozni, és kezelése is egyszerű legyen. Vékony anyagokkal különösen nehéz dolgozni, mivel a szabásnál köny- nyen elcsúsznak és gyűrődnek. A finom, vékony anyagok könnyen összehúzódnak szabás közben. Nehéz anyagok varrásához feltétlenül varrógépre van szükség. Kockás anyagoknál a szétvágott kockák összeillesztése ugyancsak nehéz feladat. Ruhadarabok varrásához legjobb könnyű vagy középvastag anyagot venni. Ezekkel könnyebb dolgozni, mint a nagyon vastag anyaggal. Kerüljük a bársonyt és társait, mert ezek varrásánál nagyon kell figyelni a szálirányt, ami nem mindig sikerül. Merev anyagokat nehéz behúzni vagy plisszírozni. Vannak olyan anyagok, melyek varrása különös gondosságot igényel, mivel ezek általában drágák, vagy különleges anyagból készültek. Ha krepdesinnel dolgozunk, akkor állítsuk a gépet hosszabb öltésekre, és lazítsuk meg a szálfeszítőt. így elkerülhetjük, hogy az anyag ráncolódjon vagy nagyon meggyűrődjön. A kelmetovábbító és az anyag közé toljunk egy anyagcsíkot, hogy az anyag haladását elősegítsük. A vállvarrást és nyakkivágást fogjuk be egy erősebb anyagból készült csíkba, hogy ne húzódhasson össze. Először próbadarabon varrjunk. A bársony varrásához a kezelési útmutató szerint állítsuk be az öltéshosszt és a szálfeszességet. Fokozzuk a varrótalp nyomását, mert a bársony vastag, és a tűnek több rétegen kell áthatolnia. Szálirányba varrjunk, különben a varrás nagyon feltűnő lesz. A szegélyeket a lehető legkissebre vegyük, hogy a kész darab ne hasson túl vastagnak. A varrásokat vasaló hegyével vagy egyszerűen az ujjunkkal simítsuk szét. A mindkét oldalukon viselhető anyagokat színükről és fonákukról is varrhatjuk. Az ilyen ruhadaraboknál látatlan varrásokat alkalmazzunk, különben nem tudjuk mindkét oldalán viselni a ruhát. A csipkéket különös gondossággal kell varrnunk, mert dísznek tesszük a ruhára. Legjobb, ha az anyaggal együtt szegjük be. A bőrnél először szabókrétával jelöljük be a varrás vonalát, hogy egészen pontosan dolgozhassunk. Ezt megelőzően azonban egy kis darab bőrön próbáljuk ki, hogy a kréta el- távolítható-e anélkül, hogy a bőr károsodna tőle. Óvatosan varrjunk, mert a bőrön minden öltés nyomot hagy, ha a cérnát ki kell bontani az anyagból. A varrásokat ujjunkkal vagy langyos vasalóval simítsuk le. A vékony anyagokat különösen óvatosan kell varrni, mert az anyag színén minden öltés meglátszik. Ezt az anyagfajtát is úgy kell kezelni, mint a krep- desint, és vasaljuk óvatosan. A kötött holmik varrásához használjunk rugalmas műanyag cérnát, nehogy az anyag összehúzódjon, vagy a cérna elszakadjon. Azokon a helyeken, ahol a ruhának ki kell simulnia, fogjuk be a varrást 6 mm-es köperszalagba. Ha az anyag a széleken felpöndörödik, varrjuk megerősített rugalmas biztonsági varrattal. Elő a nyári ruhákat Még mielőtt felmelegszik az idő, elő kell venni az ősszel félretett nyári holmikat, ruhákat. Mi is vagyunk olyan ügyesek, mint a francia nők. Hallottam, hogy ők maguk szabják, varrják ruháikat. Egy-egy nyári szoknyát, kánikulablúzt minden évben varrhatunk mi is magunknak vagy gyennekeinknek. Ehhez persze varrógépre is szükségünk van. A hozzávaló anyagok folyamatosan gyűjthetők össze, beszerezhetők akár alkalmi-maradék boltokban is. Néha félretett, kiselejtezett anyagokból is készíthetünk egyet s mást. Ebben a tevékenységünkben segíthetnek a népszerű újságok is. Ha elsőre nem sikerül valami, ne csüggedjünk el, hiszen gyakorlat teszi a mestert. A nyári holmik használatba vételéből adódik, hogy a téli ruhák kerülnek a ruhás- szekrények mélyére. Ügyeljünk arra, hogy ne piszkosan rakjuk el a kabátokat, nadrágokat, vastagabb szoknyákat. Ha nem is tisztíttatjuk ki őket, legalább keféljük ki és tegyük szellős helyre. A szekrénybe tegyünk tüllzacs- kóban levendulát, s néhány jő illatú pipereszappant. A moly ugyanis utál mindenféle illatot.
