Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-12 / 110. szám

4 1995. május 12., péntek Külföld-belföld UJ KELET Törvénytervezet a szomszédban Szlovák államnyelv Kudarc volt a moszkvai csúcs A pozsonyi Új Szó csütör­tökön közzétette a szlovák „Államnyelvről szóló törvény alapelveinek tervezetét”. A lap nem tünteti fel, hogyan jutott hozzá a terjedelmes tervezet­hez, melynek megalkotói a május 4-i sajtótájékoztatón csak kivonatosan ismertették a dokumentumot, s azt csak ha­tályos törvény formájában akarták nyilvánosságra hozni. A tervezet alkotói sem a so­káig keservesen vajúdó anya­könyvi törvénnyel, sem az úgynevezett „táblatörvénnyel” nem kívánnak megbékélni, és a jövőben megengedhetetlen­nek tartják a magyar névalak anyakönyvezését, ugyanígy a magyar helységnévtáblák lega­lizálását, mert azok „a legdü- hödtebb magyarosítás és a Horthy-féle megszállás ide­jéből származó mesterséges megjelölések”. Az államnyelv ismeretét a szlovák állampol­gárság feltételének tekintik, és leszögezik, hogy a „nemzeti­ségi kisebbségeknek az állam iránti lojalitása az államnyelv ismeretéhez való jog gyakor­lásában” hivatott megnyilvá­nulni. A tankönyveket és más ok­tatási segédeszközöket a terve­zet szerint „államnyelven kell kiadni”. A szlovák művelődési tárca és a Matica slovenská ál­tal előkészített tervezethez csa­tolt „történelmi áttekintés,” zárófejezete kimondja: ,,A Szlovák Köztársaság állam­nyelvéről szóló törvénynek tar­talmaznia kell olyan rendelke­zést is, amely nyelvi elégtételt vesz az erőszakos magyarosí­tásért a történelmi Magyaror­szág idején, illetve az 1938 és 1945 közötti években, amikor Magyarország megszállás alatt tartotta Dél Szlovákia nagy részét, és olyan mértékben kényszerítette rá az emberek­re a magyar nyelvet, hogy az máig nyitott sebeket hagyott.” A dokumentumtervezet sze­rint: „A hivatalos nyelv min­den használója államnyelven köteles cselekedni, államnyel­ven köteles ügyeket intézni és iratokat vezetni.” Azt hangoz­tatja, hogy „a törvényjavaslat teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek­hez tartozó személyek jogai­nak védelme és ezen szemé­lyek fejlődésével kapcsolato­san a Szlovák Köztársaságra háruló, illetve az általa ezzel összefüggésben elfogadott kö­telezettségeket.” Az állam­nyelvről szóló törvény célját rögzítő indoklás az előző (szo­cialista) rendszer szemére veti: elhanyagolta a szlovák nyelv védelmét, megengedte, hogy „a magyar kulturális szövetsé­gek és az iskolák agresszív te­vékenysége” nyomán Dél- Szlovákiában a szlovák nyelv „tekintélye viszaessen”. Ugyanitt és ugyanezért a szlo­vák nyelv „a közhasználatból is kiszorult” - miközben „a magyar nemzetiség nagylelkű állami támogatást élvezve asszimilálta és elmagyarosítot­ta a déhszlovákiai szlováko­kat” - áll a csütörtökön nyil­vánosságra hozott dokumen­tumban. A tervezet megállapítása szerint a dél-szlovákiai isko­lákba nagy számban kerülnek „irredenta tartalmú magyaror­szági tankönyvek és segédesz­közök”, melyek a nem létező történelmi Magyarország iránti nosztalgiát sugallják, Dél- Szlovákiát Felvidékként emle­getik, és ez a „szlovák állami­ság iránt nem lojális szellemi­ség uralkodik a Szlovák Köz­társaság állami költségve­téséből finanszírozott szlová­kiai magyar lapokban is”. A törvénytervezet alapelvei­nek megalkotói azt javasolják, hogy az elektronikus médiák­ban csak az után lehessen kö­zölni a magyar nyelvű szöve­get, ha előbb az már ugyanott államnyelven is elhangzik. Ez mérsékeltebben vonatkozik a „nemzetiségi kisebbségek tag­jainak kulturális, főként folk­lór jellegű rendezvényeire” is. Az ilyen rendezvényeket „az adott kisebbség nyelvén is meg lehet tartani, de a rendezvény kezdetén a tartalmukat mindig államnyelven kell bemutatni” - áll az Új Szó szerkesztőinek fordításában közzétett terve­zetben. „A Szlovák Köztársa­ság területén a vallási szertar­tásokat és istentiszteleteket ál­lamnyelven tartsák meg” - rendelkezik a javaslat még a keresztelőkről és a temeté­sekről is. Mint az MTI azt már a szlovák művelődési tárca - tervezetismertető - sajtótájé­koztatója napján, május 4-én jelentette, az alkotók elképze­lése szerint az államnyelvről szóló törvény rendelkezései­nek tiszteletben tartását „Köz­ponti Nyelvi Komisszariátus” valamint annak regionális szer­vei fogják felügyelni és ellen­őrizni. A törvény megszegőit 1000- től 100 000 szlovák koronáig terjedő mértékben lehet majd bírságolni. Kétéves a KMTT . 1993 áprilisában tartotta alakuló ülését a Kárpátaljai Magyar Tudományos Tár­saság. A kéttucatnyi ala­pítótaghoz azóta sokan csat­lakoztak, most közel száz tudóst, kutatót, egyetemi tanárt egyesít a szervezet, közülük harminckilencen viselik a nagydoktori címet. A KMTT-nek jó kapcsola­tai vannak az Ukrán Nem­zeti Tudományos Akadémi­ával és a Magyar Tudomá­nyos Akadémiával. A társaság tevékenysége nem csupán tudományos szempontból figyelemre­méltó, feladatai közt szere­pel a kárpátaljai magyar ér­telmiség támogatása, meg­tartása is. S ez utóbbi sem kevésbé fontos, hisz sokan már elhagyták, sokan el­hagyni készülnek Kárpát­alját. Itt-tartásuk, megtartá­suk a helyi magyarság ele­mi érdeke. Horváth Az amerikai szövetségi ügyészség szerdán egy máso­dik személy ellen is vádat emelt az Oklahoma Cityben április tizenkilencedikén elkö­vetett terrormerénylet ügyé­ben. Terry Nicholst ugyanazzal vádolják, mint a már letartóz­tatásban lévő Timothy McVeigh-1: állami tulajdon robbanóanyaggal történt meg­rongálásával és lerombolásá­val. A konkrét vádpontokat és bizonyítékokat tartalmazó ügyészségi irat azonban lepe­csételve marad, hogy az eset­leges kiszivárogtatásokkal ne befolyásolják a vádlott ügyé­ben vallomást tevő szemtanú­Az amerikai szenátus több­ségi republikánus csoportjának a vezetője, Robert Dole szer­da esti nyilatkozatában kudarc­nak minősítette a moszkvai csúcstalálkozót, és közölte, hogy a kongresszus felül fogja vizsgálni az orosz-amerikai kapcsolatrendszert. A kansasi szenátor leszögez­te, hogy megítélése szerint Bili Clinton és Borisz Jelcin talál­kozója „jóval sikeresebb volt a külsőségekben, mint érdemi eredmények elérésében”. Csa­lódottságát fejezte ki amiatt, hogy az amerikai elnöknek nem sikerült rávennie partne­rét az iráni-orosz reaktormeg­állapodás felbontására, illetve nem történt előrelépés a cse- csenföldi konfliktus lezárása felé sem.- A kudarc fényében elke­rülhetetlen, hogy a kong­resszus ne tekintse át az Oro­szországhoz fűződő kapcsola­tainkat - mondta. Jelezte, hogy kát. A vádat Wichita város bí­róságán olvasták fel, és az el­járást egyidejűleg az Okla­homa City-i esküdtszék elé utalták. (Terry Nicholst a kansasi Wichitában őrizték egy, a robbantástól független vádpont alapján. Az oklahomai ügyben eddig csak mint köz­vetlen tanú szerepelt.) Az Egyesült Államok törté­netének legnagyobb terrorme­rénylete százhatvanhét ember halálát követelte, alapjaiban megrendítve az amerikaiak biztonságba vetett hitét, egy­szersmind önvizsgálatra kész­tetve a közvéleményt. Ezen túlmenően az akció ráirányí­totta a figyelmet a szövetségi a felülvizsgálat bizonyosan ki fog terjedni a Moszkvának nyújtott támogatásra, illetve „egyéb olyan opciókra,,, ame­lyek révén esetleg meg lehet akadályozni, hogy Irán hozzá­jusson az orosz nukleáris tech­nológiához. Jesse Helms, a szenátus külügyi bizottságának erősen jobboldali nézeteiről ismert elnöke úgy vélekedett, hogy tulajdonképpen a jelen­legi törvényes keretek is le­hetővé teszik az Oroszország­nak folyósított amerikai gazda­sági segélyek felfüggesztését, ha Moszkva teljesíti a Tehe­ránnal kötött szerződését. Arra a rendelkezésre utalt, amely kimondja: a volt szov­jet köztársaságok közül nem részesülhetnek amerikai támo­gatásban azok az országok, amelyek az elnök megítélése szerint más államoknak tö­megpusztító fegyverek gyártá­sára alkalmas technológiákat adtak át. kormányt ádáz ellenségnek tekintő, többnyire különböző összeesküvés-elméleteket val­ló és a fehérek felsőbbren­dűségét hirdető milíciákra. Rendőrségi forrásokból csak­nem kétszázra teszik a hason­ló, magukat népinek vagy ha­zafinak nevező szélsőjobb- oldali fegyveres csoportok szá­mát; vannak olyan becslések, amelyek szerint mintegy százezren tartozhatnak hozzá­juk. A hatóságok rendelkezésére álló információk szerint mind Timothy McVeigh-t, mind Terry Nicholst szálak fűzték a Michigani Milícia nevű szer­vezethez. Vádemelés Nichols ellen * ítélet a Szajol-ügyben Kárpátalja aranya ítéletet hirdetett a hazai vas­út történetének egyik legsúlyo­sabb - az 1994. december 2- án Szajolban bekövetkezett - katasztrófájának ügyében csü­törtökön Szolnokon a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Bí­róság Dr. Jenővári László büntetőtanácsa. A bíróság mind a három vád­lottat bűnösnek találta a Btk. 185. paragrafus 1 bekezdésbe ütköző és a 3 bekezdés szerint büntetendő vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlensé­get okozó gondatlan veszé­lyeztetés vétségében. Ezért Szűcs Ferenc törökszentmikló­si lakos, váltókezelőt, el­sőrendű vádlottat öt és fél évi fogházbüntetésre ítélte, és öt évre eltiltotta a MÁV-vál- tókezelői tevékenységtől. Far­kas István kisújszállási lakos, tolatásvezető másodrendű vád­lott két év, míg Illyés Ferenc örményesi lakos, vonatvezétő, harmadrendű vádlott másfél évi fogházbüntetést kapott. A bíróság elnöke az ítélet in­doklásakor elmondta: bebizo­nyosodott, hogy a vádlottak hanyagsága idézte elő a 613- as számú gyorsvonat kisiklá­sát, és több vagonjának össze- roncsolódását. A baleset igen súlyos következményekkel járt, hiszen harmincegyen éle­tüket vesztették, ötvenketten pedig kisebb-nagyobb sérülé­seket szenvedtek. Hangsúlyoz­ta: azt minden vasutasnak tud­nia és érezni kell, hogy mun­kája során mulasztást nem kö­vethet el, mert ez a lelki teher mellett büntetőjogi következ­ményekkel is jár. Ebben a büntetéskategóriá­ban a kiszabható legmagasabb büntetés nyolc év, ám az elsőrendű vádlott esetében fi­gyelembe vették a 24 éves fia­talember gyakorlatlanságát, őszinte megbánó magatartását és családi körülményeit. Az ítéletet áz ügyész az elsőrendű vádlott esetében elfogadta, a másod- és harmadrendűnél sú­lyosbítást kért. Az elsőrendű vádlott védője enyhítésért fel­lebbezett. A másod- és har­madrendű vádlottak védői egyaránt felmentést, illetve enyhítést kértek. A bíróság a szabadlábra helyezési kérel­mek közül Farkas Istvánét en­gedélyezte, Szűcs Ferenc to­vábbra is őrizetben marad. A harmadrendű vádlott, Illyés Ferenc eddig is szabadlábon védekezett. Az ügy immár másodfokon a Legfelsőbb Bíróságon foly­tatódik. Immár évek óta titkok fáty­la, rémhírek kusza hálója öve­zi a Beregszász, pontosabban Nagymuzsaly közelében lévő aranylelőhelyet. A kutatások már több mint két éve be­fejeződtek, ám a kitermelés mind ez idáig nem kezdődött el. Ennek több oka is van. Az enyhén szólva zavaros ukraj­nai gazdasági és hatalmi viszo­nyok közepette lehetetlen volt tisztázni, kié is a kitermelés joga. A helyi önkormányzatok illetve a környék lakói katego­rikusan tiltakoztak a munkála­tok megkezdése ellen, mivel elterjedt, hogy az aranyat olyan módszerrel kívánják kitermel­ni, mely tönkretészi a környe­zetet. A tiltakozás eddig sikeres volt, most viszont úgy tűnik, Magyarország integrációs törekvéseiről tárgyal a NATO brüsszeli központjában pénte­ken Keleti György honvédel­mi miniszter. Erdélyi Lajos ezredes, hon­védelmi szóvivő csütörtökön az MTI-nek elmondta, hogy a védelmi tárca vezetője a tervek szerint megbeszélést folytat Sergio Balanzinoval, a NATO az aranyláztól már semmi sem mentheti meg a Beregvidéket. A Geológiai Állami Bizottság elnöke, Nyikolaj Havrilenkó ugyanis immáron mint kész tényről nyilatkozott a nagy- muzsalyi aranybánya megnyi­tásáról. S véleménye szerint évi egy tonna arannyal gazda­godhat az ország. Sőt, Bereg­szász környékén mégegy ne­mesfémlelőhelyre is bukkan­tak, melynek elemzése most folyik. A kérdés most már csak az, ki kapja meg a bányászati jo­got. Az említett bizottság el­nökének véleménye szerint ugyanis, ha állami cégre bíz­zák a kitermelést, a munkála­tok elkezdéséig másfél-két év is eltelhet. A vállakozók vi­szont mindössze fél évet kér­főtitkárhelyettesével, valamint Sir Richard Vincent marsallal, a NATO Katonai Bizottságá­nak elnökével. Keleti György a vezető szö­vetséges államok nagykövete­it is tájékoztatja Magyarország NATO-törekvéseiről. A hon­védelmi miniszter egyúttal tá­jékozódni kíván a NATO- bővítéssel foglalkozó tanul­nék az előkészületekre. Egyéb­ként az sem kizárt, hogy orosz- országi, esetleg nyugati cég kapja a megbízatást, mivel a kiaknázásra eddig tizenkét pá­lyázat érkezett. A nagymuzsalyiak egyálta­lán nem örülnek e nagy szeren­csének, mivel e földínséges időben ők termőterületet vesz­tenek, nyerni pedig vajmi ke­veset nyernek. Nem kétséges, Ukrajnának égető szüksége van a kárpátal­jai aranyra, hisz padlóra került gazdaságának talpraállításához pénzre, nagyon sok pénzre van szüksége. Hogy mi marad a helybelieknek az aranyból? Félő, hogy jól bevált gyakor­lat szerint —csak a meddő­hányás... Horváth mány kidolgozásának me­netéről, továbbá Magyarország és a magyar hadsereg NATO- beli megítéléséről. Mint ismert, a NATO-ban megkezdődött a szervezet bővítési feltételeinek kidolgo­zása, amelyet a tervek szerint a NATO-tagállamok az év vé­gén véglegesítenek. Agrobank Maximálisan 20 ezer fo­rintot vehetnek fel péntektől az Agrobank lakossági fo­lyószámla-tulajdonosai. Mindezt az tette lehetővé, hogy az Országos Betétbiz­tosítási Alap - gyorsított el­járás keretében - 1 milliárd forintot folyósított a kifize­tések biztosítására az Agro- banknak. A kifizetés azt a célt szol­gálja, hogy a folyószámla­tulajdonosok addig is némi pénzhez jussanak, amíg a remények szerint rövid tá­von sikerül rendezni a pénz­intézet sorsát. Minderről az Agrobank és az Országos Betétbiztosítási Alap csü­törtöki sajtótájékoztatóján számoltak be. Elhangzott, hogy a pénzintézet csaknem 50 ezer lakossági folyó­számlát vezet. Lehetetlen, hogy az első napon mind az 50 ezer ügyfelet kielégítsék. Ezért arra kérik az érintet­teket, hogy csak az igazán rászorulók jelenjennek meg a pénztáraknál, illetve a bank pénzkiadó automatái­nál. Tíz ilyen automata mű­ködik a pénzintézetnél és különböző intézményeknél. Ezeknek az automatáknak a pénzfeltöltését megkezdik. Az előlegkifizetések júni­us 1-jéig tartanak. Keleti Brüsszelbe utazik

Next

/
Oldalképek
Tartalom