Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-11 / 109. szám
4 1995. május 11., csütörtök Külföld-Belföld UJ KELET NATO-gépek Boszniában? A washingtoni külügyminisztérium kedden ismételten szorgalmazta a NATO légierejének bevetését a boszniai védett területek ellen támadó szerb egységek megbüntetésére. — Támogatunk minden olyan intézkedést, beleértve a NATO légicsapásait is, amelyek révén a boszniai szerbek értésére tudjuk adni, hogy a biháci és a szarajevói védett övezet státusát megsértő támadásaik következményekkel járnak közölte kedden Christine Shelly helyettes szóvivő. A boszniai ENSZ-erők fő- parancsnoka, Rupert Smith altábornagy kezdeményezte ugyan a szövetséges repülőgépek akcióba lépését, ám a világszervezet polgári megbízottjai elutasították a kérelmet. Döntésük heves tiltakozást váltott ki Madeleine Albright amerikai ENSZ-nagykövetből, aki kijelentette, hogy nem egészen érti a világszervezet képviselőinek gondolatmenetét. A külügyminisztérium helyettes szóvivője szarkasztikus hangnemben úgy fogalmazott, hogy tudomása szerint nem változtak meg a Biztonsági Tanács és a NATO között született megállapodás feltételei a szövetséges légierő bevetéséről. Nincs áttörés a reaktorvitában Az eredetileg tervezettnél lényegesen hosszabb, mintegy négyórás tárgyalás során nem sikerült dűlőre jutnia Borisz Jelcin és Bili Clinton elnöknek a Washington által élesen ellenzett orosz-iráni atomüzlet ügyében. A „probléma alapos elemzése” végett a kérdést a Gore- Csernomirgyin bizottságra bízták, amely ajánlást tesz az elnököknek. Szergej Medvegyev orosz elnöki szóvivő szerint öt közös nyilatkozatban állapodott meg a két államfő, azonban az Interfax jelentése szerint a másik vitás kérdés, a NATO bővítésének ügye nem szerepel a tárgyalások után közzéteendő közös nyilatkozatok sorában. A meglehetősen feszült tárgyalások után jutott megállapodásra Jelcin és Clinton az öt közös nyilatkozatról. Ezek az európai biztonsági kérdésekre, a gazdasági együttműködésre, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására, valamint a kiégett atomerőművi fűtőanyag katonai célú újrafelhasználására történő átadásának megakadályozására, illetve a rakétavédelmi rendszerekre vonatkoznak. Ez utóbbi nyilatkozatban a két ország vezetői megerősítik a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló 1972-es ABM-PRO szerződés érvényét, illetve kifejezésre juttatják: különbséget kell tenni a hadászati és taktikai rakétavédelmi rendszerek között. Jelcin és Clinton négyszemközti találkozója után kezdődött meg a tárgyalóküldöttségek bevonásával tartott második forduló, amelynek során biztonságpolitikai és külpolitikai, valamint gazdasági kérdéseket vitattak meg. A Jelcin-Clinton tárgyalásokkal párhuzamosan találkozott a két külügyminiszter, Andrej Kozirev és Warren Christopher. Az orosz-iráni reaktorüzlet mellett megvitatták a jugoszláviai helyzetet, a csecsen válság, illetve az EBESZ ebben játszott szerepét. Warren Christopher a találkozó után újságíróknak nyilatkozva azt közölte, hogy az orosz-iráni reaktor- üzlet ügyében „közös nyilatkozatra vonatkozó javaslatot ■tettek” az elnököknek. A megegyezést feltételező kijelentés kapcsán az álláspontok lehetséges közeledésére vonatkozó, amerikai részről felröppentett értesülések láttak napvilágot Moszkvában. Ezekre azonban rácáfolt, hogy a két elnök a Gore-Csernomirgyin bizottságra bízta további kidolgozásra a reaktorvita ügyét. Christopher a találkozó után újságíróknak elmondta: kifejezésre juttatta reményét, hogy a csecsenföldi katonai cselekményekre vonatkozó moratórium állandó lesz. A jelen lévő Andrej Kozirev azonban nem volt hajlandó kommentálni Christopher kijelentését. Támad az Ebola Amerikai járványügyi szakértők indulnak útnak szerdán Zaire-ba, hogy tanulmányozzák azokat az immár járványos méreteket öltő megbetegedéseket, amelyeket állítólag a félelmetes hírű Ebola-vírus okozott. A fővárostól, Kinshasától 600 kilométerre keletre fekvő Kikwit városának 600 ezer lakosa gyakorlatilag karanténban van, miután április közepén több mint százan haltak meg egy titokzatos mikroba okozta betegségben. Jelenleg az elhunytakéhoz hasonló tünetekkel több mint hatvan embert ápolnak. Egy helyi szakértő szerint a kórokozó az Ebola-vírus. Az amerikai betegségellenőrzési és megelőzési központ keddi bejelentése szerint speciális védőruházattal és eszközökkel felszerelt szakértőcsoportot küldenek Zaire-ba. Az Ebola-vírus — amelynek tünetei között különféle belső és testfelszíni vérzések, láz és hányás szerepelnek — 90 százalékban halálos. Jelenleg nincs ellene oltóanyag, és eredetét sem ismerik, csupán annyi tudnak róla, hogy testnedvekkel és váladékokkal terjed. A tudományos világ a vírusra először 1976-ban figyelt fel, amikor az általa okozott, addig ismeretlen kór egy zaire-i faluban járványszerű gyorsasággal kezdte szedni áldozatait. Akkor 300 fertőzött közül közül 274-en haltak meg — írja az AP. Katasztrófalista az elmúlt évből Jelenleg a Földön 56 fegyveres konfliktus zajlik, és miattuk az idén 17 millióan menekültek el otthonukból, illetve 26 millió embert telepítettek ki lakóhelyéről — áll abban a jelentésben, amelyet a Vöröskeresztes Szervezetek Nemzetközi Szövetsége hozott nyilvánosságra kedden este Genfben és Londonban. Az adatokból kiderül az is, hogy tavaly 160 millió embert érintett valamilyen — nem háborús jellegű — katasztrófa, és százmillió azoknak a száma, akik nehéz anyagi helyzetük miatt hagyták el hazájukat. A katasztrófalista összeállítói azokat a természeti csapásokat figyelembe véve, amelyekben egyenként legalább tíz személy életét vesztette, vagy legalább 100 ember került nagyon súlyos helyzetbe, kiszámították, hogy tavaly 20 ilyen földrengés, 4, szárazságból adódó éhínség, 68 árvíz, 5 földcsuszamlás, 51 hurrikán és 8 vulkánkitörés volt. A földrészek közül Ázsia áll az első helyen a hurrikánok és a árvizek számát tekintve, messze megelőzve Amerikát, amelyet Afrika. Európa és Óceánia követ. A szövetség egyik szakértője a kiadvány megjelenése kapcsán rámutatott: a katasztrófamentés ma már önálló iparággá nőtte ki magát. Az 1993-as esztendőben összesen 2,75 milliárd dollárnyi összeget költött el a szövetséghez tartozó 50 ország a rászorultak megsegítésére. Három Három nap sem telt el azóta, hogy Jacques Chiracot Franciaország köztársasági elnökévé választották, s máris három életrajz jelent meg róla — jelentette a Reuter brit hírügynökség. Először Michele Cotta rádióriporter könyve került a boltokba ezzel a címmel: ,Egy győzelem titkai. Egy nappal később két másik biográfia követte. Egyiknek a címe: Chirac elnök, egy győzelem kulisszái. Szerzője két újságíró, Rap- haelle Bacque és Denis Saverot. A harmadik címe: Maraton az Elysée-ért. Ennek a műnek szerzője nem nap alatt életrajz fedte fel kilétét, a Scrutator álnevet használta. Mind a három könyv leírja annak az éjszakának az eseményeit, amelyen Chirac győzelme bizonyossá vált. Tartalmazzák, hogyan fogadta Chirac a győzelmet, és milyen szavakkal ismerte el Lionet Jospin a vereséget. A Libération című lap azt írta, a nyomdák készenlétben álltak vasárnap éjjel, hogy megkapják a kézirat utolsó oldalait, és nekilássanak a nyomtatás befejezésének. Az első életrajz már hétfő délután, a választás másnapján ott volt az irodalomkritikusok íróasztalán. Magyar-osztrák együttműködés Magyarország és Ausztria az ENSZ égisze alatt együttműködik a békefenntartásban. Első alkalommal — az év második felében — Cipruson vetik be a tavaly ősszel kiképzett magyar békefenntartó század egyik szakaszát. Ezt Keleti György honvédelmi miniszter jelentette be szerdán Budapesten, azt követően, hogy befejezte tárgyalásait osztrák partnerével, Werner Fasslabendel. A magyar védelmi tárca vezetője elmondta, hogy mintegy 40 katona utazik majd a szigetországba, és az induló költségek — a különböző szükséges eszközök beszerzésével — 88 millió forintot tesznek ki. Az összeget — amelyet az ENSZ utólag részben megtérít — a központi költség- vetésből teremtik elő. A magyar békefenntartók kiutazását a kormány nemrég jóváhagyta, és a katonákat nemsokára Ausztriában készítik fel a feladatra. Werner Fasslabend többek között azt hangsúlyozta, hogy a magyarosztrák kontingens együttműködése Cipruson új távlatokat nyit a két ország kapcsolatában. Emlékeztetett arra, hogy Ausztria 1964 — a ciprusi válság kezdete — óta vállal szerepet az ottani békefenntartásban. Jelentős tapasztalatait nagy örömmel adja át, és jelzésértékűnek tekinti a kooperációt. Arra is felhívta a figyelmet: ez az első eset, hogy az Európai Unió egyik tagállama egy szervezeten kívüli országgal működik együtt ilyen feladatban. Keleti György azt is elmondta, hogy osztrák partnere teljes támogatásáról biztosította Magyarországot a NATO-csatlakozást illetően. Arról is tájékoztatott, hogy előkészítettek egy légvédelmi megállapodást, és kiképzési együttműködést is terveznek a NATO békepartnerségi programján belül. Atomsorompó-szerződés Az atomsorompó-szerző- désről tanácskozó New York-i konferencia főbb küldöttségei szerdára virradóan egyetértésre jutottak az egyezmény határozatlan időre való meghosszabbítását lehetővé tevő alapvető dokumentumokban — jelentette az AFP és az AP. Döntésre vár még az Izrael csatlakozására és az izraeli nukleáris tevékenységnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőrzése alá helyezésére vonatkozó arab javaslat. így a konferencia határozata az eredeti szerdai időpont helyett legkorábban csütörtök reggelre várható. A főbb küldöttségek megállapodása szerint három alapvető dokumentum kerül majd a konferencia elé. Ezek közül jogi érvénnyel csak a szerződés határozatlan időre való meghosszabbítását kimondó határozat bír majd. A további két, politikai jellegű dokumentum közül az egyik az egyezményt rendszeresen felülvizsgáló tárgyalásokról rendelkezik, a másik pedig az egyezmény bizonyos pontjait hangsúlyozó elvi nyilatkozat. E nyilatkozat kiemeli az egyezmény sorsdöntő szerepét, megemlítve a 178 tagország mellett a csatlakozástól elzárkózott három tényleges atomhatalmat (Izrael, Pakisztán és India), felhívja az öt nagyhatalmat a leszerelési tárgyalások jóhiszemű folytatására, az atomkísérletek 1996-tól való végleges betiltására, és atomfegyvermentes övezetek létrehozására — többek között a Közel-Keleten. Az atomhatalmak állásfoglalását, amely szerint nem használnak atomfegyvert az ilyennel nem rendelkező országok ellen, a nyilatkozat elégtelennek minősíti, és jogi szintre kívánja emelni. Felhív a NAÜ megerősítésére, és hangsúlyozza minden országnak a békés célú nukleáris technológiához való jogát. Brit katonák hadgyakorlaton
