Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-10 / 108. szám
UJ KELET Közelkép 1995. május 10., szerda 9 Közgyűlési pillanatok Dr. Gyulai Gábor (KDNP) polgármesterjelölt is volt Az SZDSZ-frakció néhány tagja: Lővei Csaba, Bartha László, Szentesi Péter Veress István fó'őpítész tárgyalás közben Fotó: Martyn Péter A tiszta és szép Nyíregyházáért • • Otemeletnvi Ion Nyíregyháza az ország egyik legtisztább közterületekkel rendelkező, és a lakosság arányához viszonyítottan nagyon jó levegőjű nagyvárosa. A turisták elismerően nyilatkoznak nemcsak történelmi nevezetességeiről, hanem az azokat körülölelő sétányok, utak és járdák tisztaságáról, a tarka, virágos, zöldellő pázsitokról is. A helyi lakosoknak a rohanó hétköznapokon lehet, hogy fel sem tűnik mindez, pedig a látványos eredmények eléréséért, a környezeti szépség megőrzéséért hatalmas apparátus dolgozik igen keményen. — A lakosság véleménye a város közterületeinek tisztaságát illetően megosztott, de hála istennek, egyre többen- minősítik eredményesnek a munkánkat — mondta Soltész József, a Köztisztasági Kft vezetője. — Nagyon szerencsésnek tartom, hogy Nyíregyháza útjainak, járdáinak, parkjainak vagy akár szökőkútjainak kezelése egy kézben összpontosulhat, mert így gazdára lelt a „mindenki földje”. — Amikor „tél tábornok” megfújta a visszavonulását jelző sípszót, az egyben vállalatunk tavaszi nagyüzemének beindulását is jelentette — folytatta a szakember. — A beköszöntő új évszakot az útszegélyezésekkel kezdtük. Az utakra télen felhordott só, homok és fürészpor az útpadka mellé ragad le. Ezeket tá- volítottuk el a kezelésünk alá tartozó mintegy 390 kilométeres közút mellől — természetesen mindkét oldalon. A kora tavaszi időjárás kedvezett a munkálatoknak, amiket a tervezettnél egy hónappal korábban, március végére be is tudtunk fejezni, azóta az autóutak folyamatos portalanítását végezzük. — Március 15-ére a városi szabad zöld felületeket szabadítottuk meg az esztétikailag rendkívül romboló látványtól: a tél során odakerült és mindent ellepő apró szeméttől. Ekkorra a közterületeknek mintegy 70 százaléka már tisztán fogadta az ünneplő polgárokat. Ezen letisztítások után nekiláttunk a bel- és a külvárosi — például ilyen terület volt a trafóház környéke, de a Kossuth utcától a körúton át a Toldi utcáig jellemző — illegális szemétlerakóhelyek szisz- tematikus felszámolásához. Ezzel párhuzamosan beindítottuk lomtalanítási akciónkat. Ekkor 15 körzetben helyeztünk ki gyűjtőkonténereket, illetve jártunk körbe pótkocsis teherautókkal. A tízhetesre tervezett hulladékgyűjtés lassan a végéhez ér. Eddig mintegy 4200 köbméter — ez több mint öt emelet magas élhosszúságú kocka űrtartalma — hulladékot szállítottunk el, aminek a nagy része lakásból kidobott, feleslegessé vált holmi volt. Május végére tolódik ki a külterületek, például Felsősima, Butyka vagy Oros lakossági hulladékainak a begyűjtése. Több, nagyobb kiterjedésű illegális szemétlerakóhelyet — például a Simái úton, Nyírpazonyban vagy Oroson — számoltunk fel, illetve területrendezéseket is végeztünk az adott helyeken. Május 1-re a város minden egyes közterülete legalább egyszer le lett takarítva. Ezek mellett elkezdődött a Soltész József virágos Nyíregyháza megteremtéséért a kétnyári hagymás virágok (mint amilyen a tulipán) gondozása, illetve az egynyári növények (például ilyen a petúnia vagy a begónia) ültetésének az előkészítése. Az utóbbiakból 95 ezer palántát neveltettünk, több mint 70 fajtájú, illetve színű virág kerül megtervezett formában és ösz- szeállításban kiültetésre május 25-től kezdve. Az atlétikai Ebre tervezett virágképet sajnos nem tudjuk a rendelkezésre álló idő alatt megcsinálni, illetve a belvárosi virágképeket sem áll módunkban idén létrehozni, de azért fogunk valamilyen szemet gyönyörködtető látványossággal szolgálni — ami egyelőre maradjon titok. A Benczúr és a Bessenyei téren parkfelújítási munkákat végzünk, ahol egyelőre az öntöző- rendszer telepítése folyik,, de június' végére befejeződik a tényleges parkosítás is. Ezután a Hősök terét is új ruhába öltöztetjük. Nyíregyháza két erdővel rendelkezik: az egyik a főiskola és a Tölgyes-csárda közötti, a másik pedig a Múzeumfalutól balra eső részen található. Ezek gondozására egy hároméves programot dolgoztunk ki. Első lépcsőben a Sóstói út mentén kicseréltük a betonpadokat fapadokra, 12-25 méteres mélységig letisztítottuk az aljnövényzetet, az esőházakat és a szalonnasütő helyeket felújítottuk. A csárdánál sajnos ki kellett vágni nyolc koros fát, mert életveszélyessé váltak, de ősszel pótoljuk őket. Ezeket a munkálatokat mintegy 90 százalékban már elvégeztük. Jövőre a sétaerdőben ligeteket, tomapályákat szereménk kialakítani, illetve a főiskola melletti erdőrészt — ami eredeti őserdő — egy díszkerítéssel körbekerítjük. Két év múlva a vadaspark melletti fás területnek adunk sétaerdő jelleget. A városkörnyék 46 ezer hektáros területe pollenveszélyes, parlagfüves. Ennek nagy részét már sikerült lekezelnünk, és például Örökösföldön e mellett területrendezési és füvesítési munkákat is végzünk. Huszonnyolc hektáros területen vegyszeres gyomirtással szeretnénk megelőzni a parlagfű virágzását. A város belterületén kértük a lakosság és az iskolák segítségét is ennek irtásában: a legtöbb gyomnövényt begyűjtő iskolának felajánlottunk 100 ezer forint értékű sportfelszerelést. További lakossági akciónk, hog’y á város bizonyos részein balkonföldeket helyezünk ki a virágosítást segítve, illetve az ősz folyamán szeretnénk a polgárokat bevonni egy nagyszabású fásítási programba. Vitéz Péter Titkos virág a kedvesnek Nem mindennapi vállalkozásba fogott négy évvel ezelőtt a nyíregyházi Csabai János. A munkanélküliség réme őt is fenyegette. Ahhoz, hogy nagyobb dologba foghasson, komolyabb indulótőkével kellett volna rendelkeznie. Ő csak a korábbi munkahelyein szerzett tapasztalatokkal rendelkezett, így az erényből kovácsolt tőkét. Dolgozott a postánál, és felismerte az ottani szolgáltatások hiányosságát. Ilyen például, hogy csomagot csak a postahivatalban lehet feladni. A Turul Express — merthogy így hívják a vállalkozást — el is megy a küldeményekért. Ha az ügyfél ragaszkodik ahhoz, hogy csak a címzett kezébe adható, még a családtagok sem kaphatják meg. Futár- és boyszolgálat is szervezett. A Valentin-nap és a nőnap jelenti a csúcsforgalmat számukra. Amikor a férj a feleség tudta nélkül szeretne virágot küldeni a kedvesének, akkor is őket veszi igénybe... A tevékenységi körük többi ágára is az a jellemző, hogy csak időszakonként — nem folyamatosan — munkalehetőséget biztosító szolgáltatásokat végeznek. A közvélemény- és piackutatás, valamint a tolmácsolás a főiskolásoknak ad lehetőséget az ösztöndíj kiegészítésére. Sokkal rázósabb a személy- és vagyonvédelem. Két dologgal nem foglalkoznak: pénzbehajtással és diszkók őrzésével. A tartozások begyűjtését túl rizikósnak tartják a szórakozóhelyek védelméhez pedig fiatalabb emberekre van szükség. Mostanában előszeretettel lopják el az épülő házakból a nyílászárókat, csaptelepeket és egyéb szerelvényeket. Különösen a hétvégeken, amikor a munkálatok szünetelnek. De említhetnénk azt is, amikor valaki több millió forinttal utazik, és közben itthon hagyja a családját. Ilyen esetekre is tudnak fegyveres védelmet adni. A cég egyszemélyi tulajdon, de a családtagok is közreműködnek. Sokat segít a lánya és a veje, akik az Egyesült Államokban végezték egyetemi tanulmányaikat marketing szakon. Ők elsősorban a szervezésben nyújtanak nagy segítséget. A fia a nyíregyházi repülőtéren dolgozik, de szabadidejében ő is kiveszi a részét a családi vállalkozásból. Természetesen a bedolgozók létszáma mindig az adott feladattól függ. Gyakran keresnek alkalmi munkásokat egy-egy megrendelés teljesítéséhez. Nem mindig sikerül. Jelenleg is egy komoly referenciamunka hiúsulhat meg azon, hogy nincs jelentkező a kivitelezésre. Pedig nem nagy dologról lenne szó. Síküvegre kellene fény- és hővédő fóliát felragasztani. Különösebb szakértelmet nem igényel, és jól is lehetne vele keresni, mégsem vállalja senki. Elgondolkodtató ez, ismerve a munkanélküliség mai helyzetét... F. T. Kilenc vagy tíz éve már, hogy a két fiammal minden anyák napján kimegyünk a nyíregyházi volt Déli temetőbe, hogy onnan ölnyi orgonával térjünk haza. Annak idején fölfedeztük, hogy az elhagyott sírkertben hatalmas, öreg orgonabokrok ringanak, ágaikon szebbnél- szebb fürtökkel... Az évek teltek, a bokrok megöregedtek, a fürtök kevésbé csábítóak — de idén is kimentünk orgonát szedni. És elborzadtunk. VkJ • • • Pár évvel ezelőtt a sajtó is hírt adott arról, hogy a felszámolt temető helyén a város pihenőparkot szándékozik kialakítani. El is kezdték a munkákat. Abba is hagyták. A hatalmas terület senkiföldje lett— vagy inkább maradt. S nem az a legrémesebb, hogy a fűben hevernek rozsdamarta sírkeresztek, hogy gyomos és elhagyott minden — hanem az, hogy telistele van a terület szeméttel, építési törmelékkel. Valakik rendre ide járnak, s szívbaj nélkül öntik le a szemetet. Természetesen alapvetően ők a hibásak, hiszen tudott dolog, hogy ez nem szeméttelep. De... Azt is jól tudjuk, hogy a hulladéknak, az elhanyagoltságnak vonzatai vannak. Ha valahol megjelenik egy el nem takarított szemétdomb, ott hamarosan több is lesz. Ez már így működik nálunk. Azaz: ha a város nem gondoskodik a területről, akkor ott kialakul a káosz. Pedig milyen kellemes parkot lehetne itt csinálni—sóhajtottunk fel a fiúkkal, és leszedtük az utolsó orgonavirágokat. Többet nem jövünk... —tgy—
