Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-10 / 108. szám
Ballagó negyedikesek Irány a munkanélküliség? Napoztak a gyíkok, előbújtak a siklók Amerikai békeszolgálatosok is takarították a mocsarat Néhány nap múlva véget ér a tanév, és lezárul egy korszak a negyedikes középiskolások számára. A ballagás boldog izgalma és a köny- nyes-vidám búcsúzás azonban csak időlegesen feledteti el az „életbe kilépő" fiatalokkal az előttük álló nehézségeket és a többség számára bizonyára nagy fejtörést okozó kérdést: Hogyan tovább? A végzős diákok körében legnépszerűbbek az úgynevezett „sikerszakmák”, a legtöbben — például a Zrínyi és a Krúdy Gimnázium tanulói — a jogi, közgazdaságtudományi egyetemekre, valamint más pénzügyi és gazdasági profilú főiskolákra, egyetemekre jelentkeznek. A Kölcsey Gimnázium diákjai közül legtöbben a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára pályáznak, elsősorban magyar—történelem, történelem—könyvtár, magyar— népművelés szakokra, illetve a biológiával és az idegen nyelvekkel párosított szakpárokra. Viszonylag kevesen jelentkeztek a természettudományi karokra és az ilyen jellegű szakokra, szakpárokra. A gimnáziumokban általában igen magas a tovább tanulni szándékozók aránya, ami a kilátástalansággal, a munkalehetőségek hiányával magyarázható. Azok számára, akik nem akarnak egyetemen, főiskolán tovább tanulni vagy a felvételi vizsgán nem szerepelnek majd sikerrel, egy-két rövidebb képzésidejű tanfolyam, továbbképző kurzus nyújt segítséget a könnyebb elhelyezkedéshez. így például az egészségügyi szakközépiskola által meghirdetett ápolónőképző tanfolyam. Sajnos így is valószínű, hogy a frissen végzett középiskolások egy része a közeljövőben a munkaügyi központ ügyfeleinek számát fogja — leendő munkanélküliként — gyarapítani. M. Zs. Nyíregyháza közvetlen közelében található a város egyetlen természetvédelmi területe, az Igrice-mocsár. Ez a temészetvédelmi terület nem csak Magyarországon, de egész Európában egyedülálló. Ehhez hasonló érintetlen táj ilyen zajos és sűrűn lakott nagyváros közvetlen közelében nem látható máshol. Páratlan lehetőséget kínál az ősi nyírségi tájrészlet a mocsárvilág és a természet megismerésére, a kutatásra. Ennek megóvása közös feladatunk és érdekünk. A terület kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park megbízásából a Felső-Tisza Alapítvány, tulajdonosa immár majdnem teljes egészében a város. Tóth Miklós, az alapítvány programvezetője számolt be a jelenlegi helyzetről és a közeljövő eseményeiről. — Fontos állomáshoz érkezett a mocsár fejlesztése. Május végéig szeretnénk megnyitni a tanösvényt a látogatók előtt. Már az előkészületekhez tartozik az április 29-ére szervezett „Igrice-mocsár tavaszi nagytakarítási akció”. A város szélén csordogáló Igrice patak vize a tavaszi esőzések hatására felduzzadt, összegyűjtötte és elszállította a város szemetét a természetvédelmi területre. Célunk a mocsár területének megtisztítása volt. A munkát önkéntes alapon hirdettük meg a diákok és a környékbeli lakosok körében. Az előzetes jelentkezések alapján körülbelül harminc főre számítottunk, de sajnos a péntek reggeli kezdésre csak tizenhármán érkeztek. Ennek a maroknyi kis csapatnak a fele amerikai békeszolgálatos fiatal volt. Nem mindennapi látvány fogadta a takarítóbrigádot. Volt ott minden: hűtőszekrény, fóliázott kutyatetem, gumiabroncs, ruha, cipő, műanyag flakon és a szokásos vegyes lakossági hulladék. A csapat legnagyobb örömére a terület valódi lakói is kíváncsiak voltak a munkálatokra. Napoztak a gyíkok, előbújtak a siklók, a pici teknősök, és az erdei egér sem zavartatta magát. A zenei aláfestésről a területen fészkelő körülbelül 400 pár dankasirály gondoskodott. Köszönet illeti a Köztisztasági Kft. dolgozóit a segítségükért, akik biztosították a szemeteszsákokat, a nagy gyűjtőkonténert, és elszállították a szemetet. A jelenlevők lelkesedése és aktív közreműködése a biztosíték arra, hogy a jövőben minél többen fognak csatlakozni a már megalakult Igrice Baráti Körhöz. Csisztn Csilla Áramszünet! Értesítjük fogyasztóinkat, hogy az alábbi időpontokban és helyeken áramszünet lesz. 1995. május 11-én 7—15 óráig: Nyíregyháza, Körmenditanya, Kemecsei u. 1995. május 12-én 7—15 óráig: Nyíregyháza, Körmenditanya, Kabalás. Kérjük a lakosság szíves megértését. Van kis tábla, van nagy tábla, van forgó izé, van világító micsoda. A jó ízlésű polgárt elönti az (Arany)méreg, ha a Rákóczi utcán jár. S azt mondja: nem kellene még egy gipsztörpe nagyméretű, fluoreszkáló andaxinokkal? Harascsák Annamária felvétele 38 órás munka? Az MSZOSZ múlt heti kongresszusának határozata értelmében a szak- szervezeti szövetség szorgalmazza — a mostani negyven helyett — a 38 órás munkahét bevezetését. Ennek elérése kétségkívül egy burkolt, öt százalékos béremelést jelentene a munkavállallóknak. Megyénk néhány nagyobb vállalatánál érdeklődtünk, hogyan érintené a megváltozott munkaidő cégüket. A gyárak nagy része nem is foglalkozott ezzel a lehetőséggel, nem mérték fel, miként hat e.z á munkavállalóra és a gyárra. Úgy tűnik — talán ez a realizmus — a munkaidő csökkentését egy távolibb jövő álmai között tartják számon. Felkészült és konkrét tájékoztatást az EKO Kft.-ben kaptunk. — Gyárunk munkarend- jében az idényjelleg a meghatározó — tájékoztatott Hársfalvi Gábor, a kft. munkaügyi osztályának vezetője: A mezőgazda- sági termékek feldolgozásának szezonjakor időszakos munkásokat alkalmazunk, csúcsidőben képtelenség lenne a csökkentett munkaidőt érvényesíteni. Állandó munkatársaink esetében sem tudnánk napi vagy heti szinten a 38 órás munkarendet bevezetni. Elképzeléseink szerint minden ötödik héten kapnának dolgozóink — felváltva — egy pluszpihenőnapot. A munkaidő csökkentése miatt bérköltségeink, számításaink alapján, mintegy két százalékkal növekednének. KvZ Gyűjtsd az elemet! A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) és a Felső-Tisza Alapítvány megállapodást írt alá Budapesten. A szerződés szerint 1995. áprilisától Nyíregyháza összes iskolájában az alapítvány szervezi és koordinálja a szárazelemgyűjtési akciót. A minisztérium biztosítja az ÁNTSZ előírásainak megfelelő gyűjtőedényeket és az összegyűlt elemek elszállítását, lerakását az aszódi veszélyes- hulladék-lerakóba. A szerződéskötés után megkérdeztük Bese Erzsébetet, a KTM Hulladékgazdálkodási Főosztályának tanácsosát a szárazelemgyűjtés országos helyzetéről. A tanácsos asz- szony elmondta, hogy a minisztérium ez évben is biztosított pénzt erre a programra. Jelenleg tizenöt várossal van szerződésük, melynek értelmében a városok önkormányzatai vállalják a szervezést és az ezzel kapcsolatos költségek biztosítását. Elmondta, hogy az érvényben lévő jogszabályok értelmében a települési hulladékokért az önkormányzat a felelős. Szerinte minden városnak kellene áldozni a lakossági veszélyes hulladékok külön gyűjtésére, igaz, ez még a mai napig sincs kötelezően előírva. Az elhasznált szárazelem is ebbe a kategóriába sorolható, melynek külön gyűjtése környezetvédelmi oktató, nevelő célt is szolgál az ifjúság számára. Az országos helyzetet tekintve egyedülállónak mondható, hogy egy alapítvány vállalja fel egy egész város területén a szervezést. A minisztérium illetékesei egy hosszabb távú megoldáson dolgoznak, melynek értelmében törvény határozza meg, hogy a kereskedelemben forgalmazott szárazelemek és gombakkumulátorok fogyasztói árának egy része képezze azt az alapot, mely fedezné a gyűjtés és a végleges lerakás költségét. Az áprilisban indult akcióra jelentkező iskolák nevét, címét, tanulói létszámát és a programért felelős pedagógus nevét várja a Felső-Tisza Alapítvány. A gyűjtés a tanév végén zárul, majd szeptemberben indul újra. Az Alapítvány kéri az iskolákat, hogy küldjenek valakit az üres konténerekért, és ha már van megtelt gyűjtőedényük, azt hozzák be az Alapítvány irodájába (Hősök tere 9., 239. sz.). További információt kérhetnek a 407-457-es telefonszámon. —Csisztu—