Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-10 / 108. szám

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NAPILAP U. évfolyam, 108. szám — 1995. május 10., szerda Ára: 1 2,50 Ft MA Nyíregyházi Közelkép négy oldalon Koszorúzás a Hősök terén Koszorúzási ünnepség volt a Hősök terén a második vi­lágháború befejezésének 50. évfordulóján. Elhelyezték a megemlékezés virágait a Szabadság téri szovjet em­lékműnél is. Magyar megfigyelők Még ebben a hónapban magyar megfigyelők utaz­nak a Közel-Keletre a Sinai- félszigetre. Ezt a külügyi szóvivő közölte tájékoztató­ján. Szentiványi Gábor el­mondta: a megfigyelők fel­mérik magyar békefenntar­tó erők ottani állomásozta- tásának lehetőségeit. Az egység kiküldéséhez parla­menti hozzájárulásra lesz majd szükség. A Nyugat nem segít A világ üdvözli a magyar kormány szigorú intézkedé­seit, ám továbbra sem hajlan­dó segítséget nyújtani az or­szágnak. Hajdú János szocia­lista képviselő a parlament­ben, a Bokros-csomag vitájá­ban emlékeztetett arra, hogy akárcsak 1990-ben Antall Jó­zsef, úgy négy évvel később Horn Gyula is hiába kérte a nyugat együttműködő segít­ségét a szükséges reformok megvalósításához. Részvénytolvajok A rendőrség közlemény­ben tudatta, hogy a bíróság előzetes letartóztatásba he­lyezett két személyt, akik alaposan gyanúsíthatok a Budapest Banknál történt részvénylopással, illetve az értékpapírok további értéke­sítésének kísérletével. Egy bécsi bank által letétbe he­lyezett 400 millió forint név­értékű részvény egy része előkerült. Az ellopott rész­vényeket a tettesek egy má­sik banknál hitel felvételére próbálták felhasználni. A tolvaj egyébként a Budapest Bank letétkezelője volt. Privatizációs törvény Az Országgyűlés 208 igen, 86 nem és 5 tartózko­dó szavazattal elfogadta a privatizációs törvényjavas­latot. Az új törvény — amelynek megszületését a koalíción belül is komoly vi­ták kísérték — a magá­nosítás jogi szabályozását teremti meg. A parlament el­fogadta a közbeszerzésről szóló törvényjavaslatot és a Ház többsége igent mondott az egyes helyi közszolgálta­tások kötelező igénybevé­teléről szóló törvényjavas­latra is. Közbeszerzés A munkáltatók országos érdekképviseleti szervei és a gazdasági kamarák összesen hét személyt jelölhetnek a tanácsba, amelynek fontos szerve a Közbeszerzési Dön­tőbizottság. Ide fordulhatnak azok, akik közbeszerzési el­járást kifogásolnak valami­lyen okból. A Közbeszerzé­si Tanács saját hivatalos ki­adványt jelentet meg Közbe­szerzési Értesítő címmel. A közbeszerzési eljárás fő fajtái a nyílt, a meghívásos, illetve a tárgyalásos eljárás. A nyílt eljárásban bármilyen ,belföldi székhelyű cég részt vehet, míg a meghívásos el­járásban a meghívottak te­hetnek ajánlatot. A tárgyalá­sos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal. A pályá­zatokat a Közbeszerzési Értesítőben kötelezően köz­zé kell tenni. Lehetőség van úgynevezett előminősítő el­járásra is. A törvény részletesen megszabja, hogy a pályázat­nak, illetve a hirdetménynek mit kell tartalmaznia, és azt is, hogy az ajánlattevő, illet­ve az ajánlatkérő mikor tér­het el az ajánlatában foglal­taktól. A nyilvánosság a döntés után is érvényesül, mert az ajánlat elbírálójának döntését szintén közzé kell tennie. A törvény intézkedéseinek többsége 1995. november 1- jén lép hatályba. Drága gyógyítás Ötvenmillió kellene a gyermekekre Az egész magyar lakosság figyelemmel kísérte, miként gyűlik a pénz az Aranyág című jótékonysági műsor hatására, melyet a Magyar Televízió 1. csatornája sugárzott május 8- án. A műsor támogatókat ke­resett — és a jelek szerint ta­lált is — a budapesti és a me­gyei kórházak gyermekosztá­lyainak jobb ellátása érdeké­ben. Megkérdeztük dr. Dicső Fe­renc gyermekgyógyászt, me­gyei szakfőorvost, mennyi pénz eredményezne érezhető javu­lást megyénk gyermekosztálya­inak felszereltségében? — A megyei kórház számá­ra égetően szükséges lenne egy röntgen- és egy hörgőtükröző rendszer, amely 12-13 millió forintba kerülne. Az intenzív gyerekőrző rendszer cseréjéhez tízmillió forint, az újszülött és koraszülött infúziós pumpa, valamint a betegőrző monito­rok megvásárlásához 2-3 mil­lió forint kellene. Elavault di­agnosztikai műszereinket 8-10 millió forintért lehetne kicse­rélni. Városi kórházainkban is szükség lenne betegőrző moni­torokra, infúziós pumpára, in- halációs készülékekre. Kisvár­áéra és Fehérgyarmatra inku­bátorok kellenének, Mátészal­kára egy újszülöttélesztő asz­talt kell nagyon sürgősen be­szerezni. Ide 8-10 millió forint kellene. Ha mindet összeadunk, ak­kor közel 50 millió forint te­hetné biztonságosabbá a megye gyermekellátását A tavasz hírnökei a virágpiacon __Harascsák Annamária felvétele Ad ománygyűjtés a Startnál A Magyar Televízió vasár­nap közvetített Aranyág című jótékonysági műsorában köz­zétett felhívásra nagyon sok, mintegy 44 millió forintos fel­ajánlás érkezett be ez idáig. Nyíregyházáról is jelentkeztek jóérzésű emberek és vállalatok képviselői, hogy a kórhá­zi gyermekosztályok felsze­reltségét adományaikkal segít­sék. A Start Rehabilitációs Vál­lalat, élve a május 31-ig kitolt határidővel, együttműködésre kérte fel dolgozóit e nemes ügy érdekében. Az áprilisi fizetések felvételekor gyűjtőperselyeket helyeznek el a pénztárnál, s a vállalat minden munkatársa akkora összeggel támogathat­ja a gyermekgyógyászatot, amekkorával a lehetőségei megengedik. Ezek után lép színre maga a cég: a perselyek­ben összegyűlt adományokat megduplázva, még egyszer ak­kora pénzösszeget hozzátesz, s az így kialakuló jótékony ado­mányt az Aranyág elkülönített számláján keresztül a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórház Gyermekosztályának kizárólagos rendelkezésére bocsátja. Júniusban összesítik az or­szágos karitatív akció eredmé­nyeit, amit a televízió is fog közvetíteni. A szervezők a későbbiekben évente két alka­lommal szeretnének hasonló adománygyűjtést rendezni. Agrobank: STOP! Az Állami Bankfelügye­let a következő közleményt juttatta el az MTI-hez: „Az Állami Bankfelügyelet 1995. május 9-i hatállyal — a Bankfelügyeleti Bizottság teljes egyetértésével — ide­iglenesen megtiltotta az Ag­robank Rt. számára az új be­tétek elfogadását. (Folytatás a 2. oldalon) Férfi kézilabda-vb: Magyarország—Egyesült Államok 26-14 (13-7) Megoldódik a záhonyi káosz? Hosszas előkészítő munka után ülésezett a megyei védel­mi bizottság. A megbeszélés témája, a Záhonyban uralko­dó katasztrofális helyzet nem­csak a várost és megyénket érinti, hanem országos gazda­sági kihatása is van. Ezért is hívták meg az ülésre dr. Gyur- kovics Sándort, a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium közigazgatási ál­lamtitkárát, a MÁV, a rend­őrség, a pénzügyőrség, a határ­őrség országos vezetését. A tárgyalás utáni sajtótájékozta­tón dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés és a védelmi bizott­ság elnöke a következőket mondta: — Aktuális volt, hogy a vé­delmi bizottság és a meghívott vendégek a záhonyi határ- átkelőhely helyzetével foglal­kozzak. Az utóbbi négy évben ugyanis az utasforgalom meg­négyszereződött, és kétszer annyi jármű lépi át a határt, mint korábban. Konkrét szá­mokkal: az elmúlt évben több mint nyolcmillió utas és há­rommilliójármű lépte át a „Ke­let Kapuját”. A határátkelő- helyet és infrastruktúráját ne­gyedennyire tervezték. (Folytatás a 3. oldalon) A Uj kezekben a vízművagyon A korábbi megyei vízmű­ből, a SZAVICSAV-ból Nyíregyháza és a körzet 29 települése megalakította a Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Vállalatot, ám a vízművek közműva- gyona továbbra is a szolnoki székhelyű, állami Tiszamen- ti Regionális Vízművek — azóta Tiszamenti Vízművek (TV) — tulajdonában ma­radt. A NYITVICSAV mint a vízművek üzemeltője bíró­sághoz fordult a közműva­gyon átadása miatt. A me­gyei bíróság mint másodfo­kú hatóság április 20-ai dön­tésében kötelezte a TV-t, hogy a mintegy egymilliár­dos közművagyont adja át a vállalatnak, s a működtető vagyon marad állami tulaj­donban. Tegnap a harminc település polgármestere tes­tületi tulajdonosi értekezle­tet tartott. Felbermann End­re, a vállalat elnöke nyitóbe­szédében ismertette a bíróság döntését, kiemelve: — A Tiszamenti Vízmű­vek közművagyonát tizen­négy település kapta meg, a működtető vagyon továbbra is állami tulajdonban marad. A települések közgyűlései­nek dönteni kell a vagyonát­adásról és a vízellátást biz­tosító cégről. Célszerű to­vábbra is az eddigi üze­meltetőt — a vállalatot, amelynek önök is tulajdono­sai — ezzel megbízni. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom