Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-23 / 119. szám
UJ KELET Hit-vallás Négyszázéves hitközség 1995. május 23., kedd Félelmek és tények Romboló szekták 11 Rozsály község megyénk keleti részén fekszik, néhány kilométerre a szovjet és a román határtól. A szomszédos községekhez képest egyik előnye, hogy elég nagy az átmenő forgalom, így van „élet” a faluban. A 780 lelkes település közepe táján, pár méterre az úttól, a gondozott parókia területén szemkápráztató fehéren tör a magasba a református templom. Egyszerűsége ellenére szembeötlik, hogy gondos kezek nemrégiben varázsolhatták újjá. Beljebb mennénk, de a kis ajtó nem nyílik. Érdeklődésünkre megjelenik a porta gazdája. A közvetlen, puritán öltözékű, mosolygós, bajszos emberről senki fia nem mondaná meg, hogy a falu református lelkésze. Ha elvegyülne a helyi emberek között, nem sikerülne kiválasztani közülük. Mint kiderült, éppen ebben rejlik titka, ami miatt 29 évvel ezelőtt bizalmukba fogadták a község lakói az egri származású segédlelkészt. Sohajda Mihály 53 éves, egyszerű ember, aki a hitre és a szeretetre taA szakértők mintegy hatszáz évre teszik a paposi örég templom korát. Sok száz éven át rendeltetésének megfelelően használták, majd 1941-ben hagyták el, amikor a jelenleg renoválás alatt álló új templom elkészült. Ezt követően szénfa- és lomtárként funkcionált, elég lerobbant állapotba is került. Az épületet az elmúlt évek során kívül-belül restaurálták. Régészeti anyagokból egyhánítja, neveli a rozsályi hitközösség közel 300 tagját. Udvariasan'beljebb invitál bennünket, egy erőteljesebb rántással kitárja a kiskaput. Mosolyogva nyugtázzuk,* hogy nyitva volt, csak kissé nehezen jár. Kitárva a templom bejárata is. A verőfényes nap és az enyhe szellő kedvez a falak száradásának. A templomba lépve a tiszteletes úr kérdést sem várva büszkén mutat körbe birodalmán. A református templom 1890-ben épült. Sajnos már akkor is az előző templom faanyagát használták, így mostanra szükségessé vált a tetőszerkezet cseréje, a meny- nyezet teljes felújítása. A kivitelezés két és fél millióba került, melyet a gyülekezet, a helyi és a megyei polgármesteri hivatal, az egyházkerület, valamint a püspöki és esperesi hivatal adott össze. Jelentős összeggel járult az újjáépítéshez a HEKS nevű svájci segélyszervezet is. A restaurálás során új elemekkel is bővült a templom díszítése. A református templomokban szokatlan kazettás mennyezet bibliai kézi kő kiállítást terveztek ide, de sajnos ez nem jött össze. A legfrisebb fejleményekről dr. Németh Péter megyei múzeumigazgató tájékoztatta lapunkat. Az Országos Műemléki Felügyelőség által Szabolcs- Szatmár-Bereg megye területén az elmúlt harminc évben végzett templomfelújításokról szeretne itt egy kiállítást rendezni - mondta. A baj az, hogy a helyszíneken készült fényképeket és idézeteket ábrázol. Látható a rozsályi főúri család, a Kunok címere, mely utal arra, hogy 1595 óta, immár 400 éve van református egyházközség Rozsályban. Sohajda Mihály a tiszántúli egyházkerület műemlékvédelmi felügyelője is. Az ő irányításával Szabó László rozsályi ezermester végezte a munkálatokat. Segítséget nyújtott ebben a két kurátor: Molnár Ferenc és Krakkó Zsigmond. A gyönyörködésben észre sem vesszük az idő múlását. A tiszteletes úr udvariasan elnézést kér, de a szomszédos épületben, a gyülekezeti teremben, melyet az önkormányzat visszaadott az egyháznak, készíti fel a helyi iskolásokat a konfirmálásra. A 14 éves kor elérése előtt kerül sor az ünnepélyes eseményre, pünkösd előtti vasárnapon. A konfirmáció alkalmával a gyerekek megerősítik hitüket, majd ezt követően az első úrvacsora vételével a gyülekezet nagykopek egy pesti fotós tulajdonában vannak, azokat tőle meg kell vásárolni. A kiállítás megrendezéséhez ezért 300-350 ezer forint szükséges. Ha a paposi önkormányzat és a Múzeumok Megyei Igazgatósága össze tudja hozni a szükséges összeget, akkor hamarosan realizálódhat ez a terv, addig csak a csupasz falakat tekinthetik meg a látogatók. Dojcsák Tibor Szamoskérről származott el dr. Bölcskei Gusztáv professzor, aki időnként még hazajön egy-egy rokonlátogatásra szülőfalujába. A Debreceni Református Teológián etikát és szociológiát oktat, kutatásai közé tartozik a szekták magyarországi elterjedésének és viselkedésének vizsgálata is. Tapasztalatairól, a honi társadalomban meglévő félelmekről kérdeztem. —- Gyakorta ismételt tény, hogy a magyarság befogadó nemzet, és ez nemcsak a más népek hazánkban otthonra találására, hanem a vallásra is vonatkozik. Ennek azonban vannak vadhajtásai is, mert míg korábban a tízet sem érte el a hazánkban lévő vallási közösségek száma, most a be- ♦ jegyzett felekezetek száma meghaladja a félszázat. Az úgynevezett rendszerváltoztatás időszakában indult el ez az egészségtelen folyamat. — Ön nagyon tapintatosan felekezetet mond, miközben a társadalom destruktív szektákról beszél. — Pontatlan ez a megfogalmazás, mert a destrukciónak, azaz a rombolásnak még nincsenek olyan jelei, mint például az USA-ban történt legutóbbi robbantás vagy a Japánban végzett gáztámadás a metróban. Másrészről a szekta valójában egy vallási közösségből kivált kisebb csoportot jelent, de ezeknek a hazánkban most induló csoportoknak nagyrészt semmi köze a valláshoz, vagy olyan Európán kívüli felekezetek, melyeknek nincs magyar- országi hagyománya. De sokszor erőszakosan megjelennek, és a fiatalok között fejtik ki romboló hatásukat. Jelenleg inkább a jó oldalukat mutatják, mert a hosszú berendezkedés időszakának elején el akarják hitetni magukról, hogy menynyire humánus csoportosulások. Ugyanakkor már a kezdeti gyakorlatukban megjelenik az a szándék, hogy pszichikailag semmisítik meg az egyént. — Az egyén önfeladására tett kísérlet már az elmúlt ötven év bolsevik gyakorlatából is ismert. — Az ókori időkig visszavezethető tapasztalat, hogy amikor a társadalomban a dolgok kibillennek a rendes kerékvágásból, elszaporodnak a titkos tanok, kultuszok, és ezt politikai csoportosulások is támogatják. Az elszegényedés, elbizonytalanodás évek óta hazánkban is érezhető. Míg a háború utáni nyugati társadalmakban fokozatosan történtek gazdasági, politikai, kulturális változások, addig nálunk hirtelen, az utóbbi öt évben jelent meg az, hogy amiben generációk hittek, hirtelen értelmetlenné vált. Sokan elveszettnek, idegennek érzik magukat a jelenlegi Magyarországon. Ilyen körülmények között megjelennek az olyan csoportosulások, amelyeket csodát ígérő lélektani háttér kísér. Kemény. Dr. Búlcskei Gusztáv gyakran üzleti módszerekkel az emberi tudat átformálására törekednek ezoterikus szándékkal, a magyarság megosztására kirekesztő szándékkal. — Miközben a másság tiszteletére szólítanak fel politikai szócsöveik... — A másság tiszteletét sajnos olyan értelemmel ruházták fel beteges hajlamú gondolkodók, hogy azt már nem lehet a vallási-politikai türelem szinonimájaként használni. A más vallásúak tisztelete viszont mindig is a református egyház alaptétele volt. — Ezek szerint Közép-Euró- pában helye van az iszlámnak, a Krisna-hívőknek... — Európában megvannak azok a kultúrkörök, történelmi hagyományok, amelyekhez e kontinens történelmi egyházai tartoznak. Nem hipotetikus tehát az a kérdés, hogy ezek és más hasonló vallások hogyan viszonyultak a keresztény miszsziókhoz. Azt viszont ön kérdezte, hogy ezek a vallások, és más bomlasztó csoportosulások honnan pénzelődnek, és engedje meg, hogy ne kérdezzek vissza. — Egyes pártok hangosan támogatják a szektás csoportosulásokat, mondván, hogy a vallás magánügy. — Ez egy tarthatatlan kijelentés, mert a vallást közösség éli meg. Jézus saját kora minden eseményében állást foglalt. Heródest például rókának nevezte. Az evangélium szerint Jézus azt tanította: amit tőlem hallotok, a háztetőn is hirdessétek. A pártoknak ilyen magatartást kellene tanuúsíta- niuk, ha a családi értékek megőrzése, az egyén autonómiája, a nemzeti hagyomány továbbvitele lenne programjuk része. — A szekták az utóbbi években a főiskolákra, egyetemekre is betelepedtek. Főképp a tanárképző intézményekben terjeszkednek. — Nem tudom, alkalmas lesz-e oktatásra olyan diplomás, aki saját személyiségét feladta a szektához tartozás okán. Annál is nagyobb baj ez, mert az iskola szerepe óriási lenne, ha az iskolákban valóban nevelés, meg az értékek átadása folyna. Ehelyett hirdetik az értéksemleges iskolát, ami fából vaskarika. A nevelés lényege, hogy valakit oda akarok elvinni, ahol még nem volt. Olyan modem hamissággal, hogy a gyerek partner, ez nem valósítható meg, mert ráadásul ez a felfogás szelektál is. Ugyanakkor ha a gyerek kezét elengedi az az egészséges közösség, amelyikhez valójában tartoznia kell, akkor következik az eltévelyedés, a destruktív csoportokhoz csapó- dás. — Az egyházaknak nincs ebben felelőssége? — Önkritikusan megmondhatjuk, hogy minden egyház olyan szektát érdemel, amilyet kap. Ez figyelmeztetés nekünk is, hogy mit kell másként csinálni. A leghatásosabb, ha életképes és vonzó közösséget mutatunk fel. Nem könnyű ez, mert az elmúlt negyven év vallásellenes magatartása még nem oldódott fel. Ez megnyilvánul az egyes egyházi iskolák visszaadása körüli hercehurcában is, amit éppen azok a pártok szítanak, amik a másság elviselését hirdetve a szektákat támogatják a nemzeti hagyományokkal rendelkező történelmi egyházakkal.szemben. * — Milyen megoldás vezethet a destruktív szekták elterjedésének megakadályozásához? — A sajtót is a különleges, a normálistól eltérő érdekli, ezért keveset ír a történelmi egyházakról, és ezzel akaratán kívül is az ilyen-olyan felekezetet támogatja. Vannak azonban vallásszociológiai felméréseink, amelyek azt mutatják, hogy szétestek az erőltetett közösségek, mint a KISZ, az ifjúgárda, az úttörőcsapat. Hiány mutatkozik az értékek felmutatásában, az egyén és a társadalom részéről is. A megoldás összetett, de annyit érdemes kiemelni, hogy a nevelés légkörén kellene változtatni, hogy a fiatalság ne érezze magát se láb alatt, se túldimenzionálva, mert ők a legveszélyeztetettebb réteg. Van azonban politikai-jogi lehetőség is a nemkívánatos jelenségek visszaszorításának, de ez nem az egyház feladata. A. B. A. rú tagjaivá válnak. Pénzes László Falak helyett múzeum A nagyváradi VARADINUM ünnepségsorozaton (május 7-től 15-ig) kilenc fő képviselte a Kelet-Magyarországi Szabadelvű Protestáns Kört Felhős Szabolcs titkár vezetésével. Az ünnepi műsoron Ratkó József Déva című versét Néző László nyíregyházi előadó mondta el. A Szent László király halálának 900. évfordulóján rendezett nagyváradi ünnepségsorozat második napján Tőkés László református püspök ökumenikus istentiszteleten prédikált a nagyváradi unitárius templomban, majd az imák után Tempfli József katolikus megyéspüspök méltatta a keresztényi összefogást a hit és a magyarság érdekében. Az alkalomhoz illően megemlékeztek Dávid Ferencről is, aki az összekötőkapcsot jelenti a történelmi egyházak között. —fsj—
