Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-24 / 95. szám
(11 mm ■Hl PASZAB — UJ KELET 1995. április 24., hétfő 7 Czomba Zoltán Budapesten született, de az általános iskolát már Pasza- bon végezte el. Ezután Debrecenben tanult tovább a műszeripari technikumban, ahol technikusi oklevelet szerzett. Katonaéveit követően a nyíregyházi 107-es Sz. Szakmunkásképző Intézetben a tanműhelyi gyakorlati foglalkozások egyik szervezője volt. A 80-as években tagja lett a paszabi elöljáróságnak, ezzel bekapcsolódott a közigazgatásba. A régi rendszerben a közös tanácsban dolgozott Tiszaberce- len. A rendszerváltás óta a paszabi önkormányzat szociálpolitikai osztályán látott el feladatokat. A nős, egygyermekes családapa munkaköre 1995-ben módosult. Áthelyezték az általános iskolába, ahol az iskolatitkár szerepét tölti be. —Mi a feladata egy iskolatitkárnak? — Új iskola épül, így több lesz a tanuló és ezzel párhuzamosan az adminisztratív munka is, amit a jelenlegi tanári kar képtelen volna ellátni. Ez a fél év, amit itt töltök, gyakorlati idő. A diákok nyilvántartásától kezdve a tankönyvmegrendelésig eléggé sokszínű a munkám. — Ha jól tudom, fotózással is foglalkozik. — Középiskolás koromban a kollégiumban működött egy fotószakkör, s ott ismerkedtem meg az alapokkal. Végső soron most is csak amatőr szinten űzöm ezt a szakmát. Amerre járok, fényképezgetek, például kirándulásokon. A faluban korábban igazolvány- képeket is készítettem, de a gépem eltörött, s ma már ezt a tevékenységemet nem folytatom. Diákként egy Sokol típusú fényképezőgéppel kezdtem, az volt az első, aztán lett egy félautomata Practica. Mindig is megmaradtam a hagyományos tükörreflexes gépeknél, hiszen ezeknél én alakítgathatom felvételeim menetét. A legutolsó gépem — egy Chinon — összetört. Pillanatnyilag Zenitet használok. — A helyi Bakancsosok Turista Egyesületnek ön a vezetője. Mondana erről pár szót? — A középiskolában osztályfőnököm természetbarát ember volt, aki s Czomba Zoltán belénk oltotta a négy év alatt a természet szeretetét. Amikor Paszab még Tiszabercel társközsége volt, közösen megalakítottunk egy természetjáró-szakosztályt, ami a berceli sportegyesület égisze alatt működött, és ebből jött létre a Bakancsosok TE 1991-ben. Előtte egy kis ideig a tiszaberceli DSK-hoz tartoztunk. Harminc-negyven főt számlál az egyesület. Kétharmad részük általános iskolai tanuló, egyharmaduk felnőtt. Többször túrázunk, bár anyagiakban nem dúskálunk. Segített bennünket a paszabi és a tiszaberceli önkormányzat, az ibrányi ÁFÉSZ, a takarékszövetkezet. Túráinkon nemcsak a természet szépségeivel és a kilométeres gyaloglásokkal szoktuk tölteni az időt, megnézzük a kulturális és történelmi emlékeket is. Csatlakoztunk a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesülethez. Minimális tagsági díjért ingyenes múze- umbelépő-kártyát kapunk. Az ország minden táján vannak turistacsoportok, amelyekkel tartjuk a baráti kapcsolatot. A TKME választmányi tagja vagyok, így az országos programokat szinte első kézből kapom. Polgármesteri szék után söntéspult A paszabi embereknek be sem kellene mutatni Gégény Károlyt, aki a falu időközi polgármester-választásán, 1994 januárjában szoros küzdelemben lett a község első számú embere. Az 1994. december 11-ei választásokon azonban alulmaradt legnagyobb riválisával, Gencsi Sándorral szemben. A vereség után családi vállalkozás keretében nyitott egy presszót, és mostanában szinte minden idejét leköti üzlete, ahol ő a csapos. — Bemutatkozna röviden azoknak, akik nem ismerik? — 1958-ban születtem, tősgyökeres paszabi vagyok. Itt jártam általános iskolába, ezután a nyíregyházi kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskolában tanultam szakácsnak. Ezt követően dolgoztam az ibrányi ÁFESZ-nél majd Tiszaberce- len, de nem a tanult szakmámban, hanem kocsmárosként. Paszabon először a cukrászdában dolgoztam, innen kerültem át az italboltba, ahol kilenc éven át voltam újra csak kocsmáros. — Hogyan lett polgármester? —- Az italboltot privatizálta az ÁFÉSZ, s ajánlották nekem, hogy vásároljam meg, de mivel nagyon drága volt, és én már gyermekkoromban arról álmodoztam, hogy a faluban az alvégen nyitok egy boltot vagy presszót, eltekintettem vételi szándékomtól. Húszévesen tanácstag lettem, amikor elöljáróság működött, annak is tagja voltam. Miután Paszab különvált Tiszaberceltől, bekerültem a helyi képviselő-testületbe. Az időközi polgármester-választáson azért indultam, mert sokan biztattak, láttam az emberek segítőkészségét, azonkívül jól ismertem az akkori gondokat. Kissé meglepett, hogy én lettem a győztes. — Közel egy esztendeig volt a falu első számú embere. Ebben az időszakban milyen eredményeket ért el, melyekre méltán büszke? — Nagyon nehéz helyzetben volt a falu, amikor átvettem az irányítását. Egy félbehagyott beruházást kellett megvalósítani, ez a gázvezeték lefektetése volt. Ezenkívül a Bessenyei- telephez vezető utat portalanítottuk. az orvosi rendelőt tataroztuk, műszereket vásároltunk, a polgármesteri hi(iégény Károly vatal épületét tettük rendbe és elkezdtük az iskola építését. Az utóbbira nagyon büszke vagyok. Azért mertem belevágni, mert tudtam, hogy egy év alatt körülbelül 8-10 milliót fordítottunk fejlesztésre, s úgy gondoltam, ebben az esztendőben is ki lehet ennyit gazdálkodni, mivel más beruházás nem lesz. Igaz, minimális hitelfelvételre szükség lett volna. Az elődömtől kilencmillió forint hitelt örököltem, amiből kétmilliót törlesztettem. — A polgármesteri szék vagy a pult mögötti élet a kényelmesebb? — Én szerettem dolgozni a hivatalban is, bár sokat idegeskedtem amiatt, hogy miből fizessem ki a dolgozókat, mivel kevés volt a pénz. Amióta ebben a presszóben vagyok, pihentebb az arcom, és láthatóan híztam is. — Ha újra megválasztják, milyen tervei lettek volna? — A szennyvízvezetéket szerettük volna megépíteni, aminek a tanulmány- tervét el is készítettük, de ezt a mostani, új összetételű képviselő-testület visszavonta. Sajnálom, hogy a regionális szeméttároló építésére három szomszédos községünk benyújtotta a pályázatot, viszont Paszab ebből is kimaradt. Engem most is érdekel az önkormányzat munkája, ezért is bánkódom egy kicsit, hogy nem jelöltettem magam képviselőnek. Később jutott eszembe, hogy indulhattam volna, annak ellenére, hogy elsődlegesen polgármesternek iratkoztam fel a listára. — A legutóbbi falugyűlésen eléggé élesen bírálták... — Valóban, ezen a gyűlésen olyanokat állítottak rólam, hogy ha én ak- j kor nem vagyok ott, másnap vasvillával kergettek volna az emberek. A sze-; mélyemet ért vádak után azt kértem, hogy két hét múlva legyen újabb falugyűlés, ahová jöjjön ki pénzügyi revizor, és mondja el, hogy ténylegesen hogyan adtam át a hivatalt. A jelenlegi polgármester azt mondta, hogy én négymillió forint munkabérhitelt vettem fel. Ezzel szemben az az igazság, hogy ezt nekünk az OTP, amely decemberben zárt, megelőlegezte, és a polgármester januárban megkapta. Az egyik képviselő-testületi tag azt állította, hogy én úthelyreállítási munkálatok címén Varga Miklós fuvarosnak több tízezer forintot kifizettem. Engem is meglepett a hír, de szerencsére a fuvarozó jelen volt, és tisztáztuk, hogy csak ötezer forintot kapott azért, mert a hivatalból szemetet szállított. — Itt, ebben a hangulatos presszó- \ ban sokan megfordulnak? — Este van a csúcsforgalom, de napközben is sokan jönnek. Most vettünk egy fagylaltgépet, így már bővült szolgáltatásunk. Van egy kisterem, ahol „csocsózhatnak” és biliárdozhat- nak a vendégek. Ezt a helyiséget később bolttá akarjuk alakítani. Minden hónapban rendezünk egy egész estét betöltő zenés mulatságot, ebből szeretnénk hagyományt teremteni. A nyugodt éjszakákért Paszabon 1992-ben alakult meg a polgárőrség huszonnyolc fővel, jelenleg harminchatan vannak. Az egyesület parancsnoka,Hadobás István — aki a Kölcsey NB I B-s női kézilabdacsapat vezetőedzőjének az édesapja — készségesen tájékoztatott a paszabi polgárőrök munkájáról. — Milyen korösszetételűek a polgárőrök? — Nagy részük, körülbelül hatvan százalékuk fiatal, a többiek idősebbek. Ez azért is jó, mert ha a fiatalabbak diszkókba, klubestékre mennek, akkor az idősebbeket osztom be szolgálatba. — Egyszerre hányán őrködnek a pihenni vágyó emberek éjszakai nyugalma felett? — Pillanatnyilag hárman éjszakáznak. Hat új férfi van próbaidőn, akik még nem rendelkeznek igazolvánnyal, de ha megfelelnek, akkor tagjai lesznek az egyesületnek. A szolgálat teljesítése 23 órától hajnal 3-ig vagy 22 órától 2-ig tart. Nagyon jó a tagok hozzáállása a feladatvégzéshez. — Eddigi munkájuk során volt-e már nagy fogásuk? — Túl nagy, hál' istennek, nem. Itt, ebben a kis faluban jól ismerjük az embereket, tudjuk, hogy ki hajlamos lopásra. Komoly beavatkozásra eddig még nem volt szükség. — Milyenek az anyagi és tárgyi feltételeik? — Az alakuláskor kaptunk az ön- kormányzattól 60 ezer forintot, ebből vettünk három kerékpárt; 1993-ban 52 ezer forintot a polgármesteri hivataltól, amiből egy évzáró vacsorát rendeztünk és a polgárőröket jutalmaztuk meg. Mindenki ezer forintot kapott. Ami a tárgyi ellátottságunkat illeti: nincs autónk, ha a rendőrséget akarjuk hívni, akkor saját telefonomat használjuk. Ebben az évben a helyi képviselő-testület 100 ezer forintot szavazott meg részünkre. Úgy érzem, most jobb az anyagi megítélésünk, ez talán annak is tulajdonítható, hogy a mostani polgármester polgárőr, és én is tagja lettem a decemberi választások után a képviselő-testületnek. — Elismerik Önöket? — Az ibrányi rendőrőrssel is nagyon jó a kapcsolatunk, s megyei szinten is a legjobb tíz között tartanak minket számon. Jól esik, amikor az utcán megállítanak az idős emberek, és azt mondják, hogy láttuk este a polgárőröket. Sajnos a jogaink minimálisak, elképzelhető, hogy a közeljövőben, amikor járőrözünk, hivatalos személynek minősítenek bennünket. Ez nagy segítség lenne a munkánkban, de erről egyelőre csak beszélnek az illetékesek. Paszabon még 1993-ban, az első polgármester, Tajthy István nyújtott be pályázatot az új általános iskola építésére. Az építési munkálatok 1994 októberében kezdődtek meg. A beruházás 43 millió forint volt, ebből állami támogatás 28 millió, saját forrás 15 miihó forint. A nyolctantermesre tervezett általános iskolában szertár, csoport- és nevelői szoba lesz. A tanintézmény várható átadása 1995 szeptemberében lesz. Ezzel a paszabi emberek régi vágya teljesül, ugyanis a felsősöknek, akik Tiszabercelre járnak tanulni, ősztől már nem kell majd ingázniuk. Az oldalt írta és a felvételeket készítette: Tóth Mihály Úgy hiszem, a megyében egyedülálló, de szerintem az országban is példátlan, hogy egy településnek a rendszerváltás óta öt esztendő alatt négy jegyzője és négy polgármestere legyen. Nos, Paszabon ez történt. 1990-ben Tajthy István lett a falu első szabadon választott polgár- mestere, aki 1993. november 3-án meghalt. Helyére ideiglenesen az akkori alpolgármestert, H JL U i nevezték ki. rdQQTIIIII • • 1994 januárjában, az időközi polgármester-választáson Gégény Károlynak szavazott bizalmat a falu lakossága. Az 1994. december 11- én megtartott második helyhatósági választáson Gencsi Sándor lett a befutó, aki fej fej mellett haladva nem sokkal előzte meg elődjét. A jegyzők felsorolása Halász Erzsébettel kezdődik, aki 1990 szeptemberétől 1991. december 31-éig töltötte be ezt a posztot. Őt 1992. január elsejétől 1993. október 31- éig Szatlóczkiné Diszházi Katalin követte. 1993. december elsejétől Ficsor László vette át a stafétabotot. Ficsor úr 1995. március 10-én állt tovább, és tette át székhelyét egy másik hivatalba. Március 15- étől az ibrányi jegyzőnő, dr. Csongrádi Zoltánná látja el az 1300 lelkes községben az állam- és közigazgatási feladatok irányítását addig, amíg nem lesz Paszabnak új jegyző(nő)je. A képviselő-testület a következő paszabi emberekből áll: Bíró Pálné (alpolgármester), Hadobás István, Csonka István, Varga József, Kovács Gyula, Ónodi Gáborné, Ja- kocska Miklós. Tajthy Isvánné időközben lemondott mandátumáról, helyére Ivor Dénesné került.