Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-10 / 84. szám
2 1995. április 10., hétfő BELFÖLD UJ KELET Elvenni mindent, adni alig v Kormányajándék virágvasárnapra A képviselők már kézhez kapták, és az Országgyűlés elé terjeszti a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes, törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot Bokros Lajos pénzügyminiszter. Az .előterjesztés egy csomagban tok működésére vonatkozó indítvá- módo^ít számos törvényt, amelyekre- nyokat tartalmazza. A hatodik csövén megyalósulhírtnak a kormány márr , magba az egyéb szükséges törvénymó- cius }j-i döntései. Elfogadása esetén doSításök kerültek, jelentősen átalakplaz államháztartás -■' gazdálkodása, szűkülnek a jóléti és szociális'kiadások, de az általános indoklás szerint ez szigorúan a rászorultság elve alapján történik, vagyis a magas jövedelműeknél egyes juttatások megszűnnek, s a támogatások a valóban rászorulókhoz jutnak. A törvénycsomag fontos célja megteremteni a forrásokat a gazdaság stabilizációjához és fejlődéséhez, és ezzel hozzájárulhat a nemzetközi pénzvilág, a befektetők és a nemzetközi szervezetek bizalmának megőrzéséhez. A szükséges törvénymódosításokat hat csoportba foglalja a törvényjavaslat. Az első a gazdasági folyamatok befolyásolásával kapcsolatos törvénymódosításokat, a második a szociális ellátó- rendszer változtatását, a harmadik a társadalombiztosítási jogszabályok átalakítását, a negyedik a köztisztviselői és közalkalmazotti jogszabályok módosítását, az ötödik az önkormányza* f * Adózz autós! A gazdasági folyamatok befolyásolásával kapcsolatos törvénymódosításokban kapott helyet az adótörvények megváltoztatása. Ennek legnagyobb terjedelmű része módosítja a hivatali gépkocsik magáncélú használatának adózását. Az adó szempontjából a jövőben nem a gépkocsi üzembe helyezésének, hanem beszerzésének évét veszik majd figyelembe, és nem lesz olyan gépkocsi, amely után nem kellene ezt az adót megfizetni. A legalacsonyabb tétel havi 1500 forint — ezt az öt évnél régebben beszerzett, félmillió forintnál olcsóbban vásárolt gépkocsik után kell majd fizetni—, míg a legmagasabb tétel 40.000 forint, amely az egy-négy éves, 16 millió forintnál drágább autók esetében lesz fizetendő. A jövőben az árfolyamnyereség számításánál ha nincs olyan dokumentum. amely igazolná a szerzési értéket, akkor azt nullának tekinti az adóhatóság. Mentes lesz a személyi jövedelemadó alól az úgynevezett anyasági támogatás. A szintén újonnan bevezetendő gyermekgondozási segély esetében, habár az összjövedelem részévé válik, a rájutó adót nem kell megfizetni. Némileg szigorodnak az egyéni vállalkozóknál a munkanélküliek foglalkoztatásához kapcsolódó költségelszámolási kedvezmény szabályai. A kormány szándékai szerint a jövőben bizonylat alapján sem lehet majd több üzemanyagot elszámolni a gépkocsiknál az üzemanyagfelhasználásra vonatkozó átalány mértékénél. Pontosabban az e norma feletti üzemanyagfelhasználás költsége adóköteles természetbeni juttatásnak minősül majd. A társasági adó módosításában szigorodik a munkanélküliek alkalmazásához kötött kedvezmény azzal, hogy az nem lesz igénybe vehető, ha a munkanélkülit hat hónapon belül a volt munkáltatója foglalkoztatja. Játékok és illetékek A szerencsejáték-törvény tervezett módosítása kiterjeszti a törvény hatályát a játékautomatára és az ajándék- sorsolásra. A számsorsjátékokat és a sorsolásos játékokat is koncessziós tevékenységnek minősíti, és a számsorsjátékokat monopóliummá nyilvánítja. Játékadót kell fizetni a játékautomatákra. Két kategóriába sorolják azokat, 25 000, illetve 10 000 forintban határozva meg a gépek után fizetendő játékadó mértékét. A játékautomaták éves adója gépenként 60 000 forint lesz a javaslat elfogadása esetén. Ebbe a csoportba tartozik még az illetéktörvény módosítása. A javaslat pontosítja az illeték- fizetési kötelezettség szabályait. Számos eljárás után emelkedik a fizetendő összeg. A visszterhes vagyonátruházási illeték 8-ról 10 százalékra nő, miközben a lakástulajdon szerzését sújtó illeték mértéke változatlanul kedvezményes marad. Az öröklés, illetve ajándékozási illeték általános mértéke 10-ről 11 százalékra nő, és 1-1 százalékkal csökken a második, illetve harmadik csoportba tartozó örökösöket sújtó illeték. Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzésnél a fizetendő illeték 2 százalék lesz. Növekszik a gépjármű átírásának illetéke köbcentiméterenként 8 forintra. Az államigazgatási eljárás illetéke 500-ról 800 forintra nő, felügyeleti intézkedés kezdeményezésekor pedig 5000 forintot kell majd fizetni. Az útlevél általában 3000 forintba kerül majd, de ha annak érvényessége az öt évet meghaladja, akkor 6000 forint lesz. A 18 év alatti, illetve 70 év feletti polgárok 1000 forintot fizetnek az útlevélért. Változnak az építésügyi engedélyek kiadásának illetékei is. Az egyéni vállalkozói igazolvány és kereskedői engedély kiadásának eljárási illetéke 5000 forint lesz. A bírósági eljárások illetékei is néhány ponton megváltoznak, többek között kimondják a javaslatban a kárpótlással kapcsolatos perek tárgyi illetékmentességét. Papíriövedelmek, jövedelempapírok A szociális ellátórendszer megváltoztatásában első helyen a családi pótlék szabályainak módosítása áll. A kormány javaslata szerint e szociális ellátásra azok a családok lesznek jogosultak, amelyekben az egy főre jutó havi jövedelem az előző évben nem haladta meg a bruttó 25 ezer forintot. Kizáró ok lesz az is, ha a családnak 10 millió forintot meghaladó ingatlan-, illetve 2 millió forintot meghaladó gépkocsi-vagyona van. A jövedelem számításánál többek között figyelembe kell venni az értékpapírból származójövedelmeket is. Nem minősülne jövedelemnek azonban a gyermektartási díj, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres nevelési segély és a családi pótlék sem. Általában az egygyermekes családok a gyermek hatodik életévéig, a két- vagy több gyermekes családok pedig a gyermek 16. életévéig lennének jogosultak családi pótlékra. Ha a gyermek alap- vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, akkor a korhatár 20 évig tolódhat ki. A gyermek hároméves koráig gyermekgondozási segély illeti meg a családok közül azokat, akik megfelelnek a családi pótlékra való jogosultság feltételeinek. A segély összege a gyermekek számától függetlenül az öregségi nyugdíj minimuma. A szülés utáni anyasági támogatás összege gyermekenként 10 000 forint. A javaslat úgy rendelkezik, hogy a családi pótlékot 1995. június 1-től már ezek szerint kell megállapítani. A jelenleg családi pótlékban részesülők, ha nem kérelmezik a pótlék új feltételek szerinti megállapítását, akkor legkésőbb 1995. december 31-ig kaphatják azt az eddigiek szerint. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény előírásaiban szigorodnak a különféle juttatások folyósításának feltételei. Sok tb semmiért Jelentős változásokat irányoz elő a csomag a társadalombiztosítási törvényben is. Egyes kivételektől eltekintve megszűnik a fogorvosi ellátás és a betegszállítás térítésidíj-mentessége és a szanatóriumi ellátás kikerül a társadalombiztosítás rendszeréből. Akiknek nem jár betegszabadság, azok a jövőben táppénzre csak keresőképtelenségük 25. napját követően lesznek jogosultak, a táppénz kiszámítását pedig a kormány szabályozza. Módosul a táppénzjogosultság szabályozása. Két év folyamatos biztosítás esetén a táppénz az átlag- kereset 70, ennél rövidebb biztosítási idő, illetve kórházi ápolás esetén pedig 60 százaléka. A gyermekápolási táppénz is ennek megfelelően jár az első félévben. A második félévben azonban már az átlagkereset 50 százalékára csökken. Szélesedik a társadalombiztosítási járulékfizetés alapja. Tb-járulé- kot kell fizetni a jövőben a végkielégítés, a természetben nyújtott étkeztetés, az étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány és a ruhapénz után is. Társadalombiztosítási járulékot kíván bevezetni a javaslat a szerzői jogvédelem alá tartozó szerzői díjakra is akár megbízási, akár vállalkozási jellegű jogviszony alapján fizetik ki azt. A kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozók esetében a baleseti járulék mértéke 44 százalék lesz, és annak alapja legalább a minimálbér összege. Szintén járulékalappá válik a társas vállalkozásokban kiegészítő tevékenységet folytató tagoknak személyes közreműködésük alapján kifizetett összeg. Kielégítés szűkítés Egyes bérrendszerek módosítása cím alatt javasolja megváltoztatni a csomag a köztisztviselői és a közalkalmazotti törvény bizonyos rendelkezéseit. Változik a köztisztviselőket megillető vég- kielégítés összege, a köztisztviselői közszolgálati jogviszonyban töltött időnek megfelelően öt évig 2, öt és nyolc év között 3, nyolc és tizenkét év között 6, tizenkét és húsz év között 9, húsz év fölött pedig 12 havi illetménynek megfelelő összeg lenne a javaslat elfogadása esetén a köztisztviselők vég- kielégítése. A javasolt szabályozás szerint nem járna végkielégítés azoknak, akik már elérték a nyugdíjkorhatárt, akiket gyakornoki idő alatt mentenek fel, illetve akiknek felmentését alkalmatlanságra hivatkozva kezdeményezték. Számos változást irányoz elő a csomag a köztisztviselői illetmények megállapításánál is. Szabályozza egyben a köztisztviselői érdekvédelem módjait, rendelkezik a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum működéséről. A közalkalmazotti törvényben a javaslat szerint változnak a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének egyes szabályai. A javaslat rendelkezik a felmentési időről, amely legalább 60 nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Külön megállapodás, illetve kollektív szerződés hiányában a 60 napos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő figyelembevételével egytől hat hónapig terjedő időszakkal hosszabbodhat meg. A végkielégítést a jövőben a munkáltató a felmentési idő utolsó napján lesz köteles kifizetni. Többletbevételelvonás Az önkormányzati törvény javasolt módosítása elsősorban az önkormányzatok gazdálkodási szabályait kívánja megváltoztatni. Többek között korlátozza az önkormányzatok által felvállalható kötelezettségeket. A javaslat előírja az önkormányzatoknak könyv- vizsgálók kötelező alkalmazását is. Az egyéb módosító indítványok között kapott helyet az államháztartási törvény azon átalakítása, amely biztosítja, hogy a költségvetési szervek többletbevételeinek felét elvonhassa a központi költségvetés. A módosítás az államhatalmi szervek kivételével felhatalmazza a pénzügyminisztert a támogatási előirányzatok maximum 20 százalékos csökkentésére. A csomag lehetővé teszi a felsőoktatási tandíj szeptemberi bevezetését az eredetileg megkövetelt hitelkonstrukció kidolgozása nélkül is — ehhez a felső- oktatási törvényt kell megváltoztatni. A pénzintézeti törvény javasolt kiegészítése az úgynevezett piramis-játékok szervezői elleni fellépést teszi hatható- sabbá azzal, hogy e tevékenységet is a pénzintézeti tevékenységek körébe utalja. A személyazonosító jel alkalmazhatóságát a javaslat 1999. december 31 -ig teszi lehetővé azoknak a szervezeteknek, amelyek eddig is használhatták azt. Egyben a személyazonosító igazolvány kiadását ismét a rendőrkapitánysághoz telepíti, mert az ott működő nyilvántartási és számítástechnikai rendszer ennek feltételeit biztosítja. Szintén a személyi adatok nyilvántartását és felhasználhatóságát érintő módosító javaslat, hogy bővülnek a személyazonosító adatok összekapcsolásának lehetőségei. Ezt elsősorban a feketegazdaság visszaszorítására kívánja felhasználni a kormányzat. Bizonyos technikai jellegű változtatásokat kezdeményez a csomag részeként a kormányzat a menekülteket támogató és a gépjármű felelősségbiztosítási kárrendezési alap működéséről szóló törvényekben is. Szintén módosítani kívánja az államtitkárok jogállásával foglalkozó jogszabályt azért, hogy a kormány hatáskörébe utalja a tárcáknál működő államtitkárok számának meghatározását. A hírügynökségek W jelentik Keletre nem jön a tőke A tőkeszegény országokba mindenképpen kívánatos a külföldi tőke beáramlása. Magyarországon az 1993 végéig folyamatos növekedés 1994- ben megszakadt, az előző évinek a felére esett vissza. Ez az a gond, amellyel a kormány ma küszködik — vélekedett Szabó Iván. A Laki telken rendezett vállalkozói fórumon beérkezett — együttesen 8,6 milliárdos — tőke több mint 70 százaléka az európai országokból származik. Ez azt jelenti, hogy európai integrálódásunk immár nemcsak jogi, hanem gazdasági oldalról is előremozdult. A tőke területi és ágazati elosztása viszont kedvezőtlen, és erre a mindenkori kormánynak oda kell figyelnie, mert ez az ország kettészakadását jelentheti. Az összes külföldi tőkének mindössze 10 százaléka irányul az alföldi és a keleti országrészekbe, ami hosszú távon determinálhatja ezen térségek elmaradottságát. A rokkantaktól kunyerálnak? Készülődni kell, mert közeledik az elmúlt évi parlamenti választáson vereséget szenvedett erők ideje — hangoztatta szombaton este Harkányban, a Kiáltás című kulturális vitafórum első vidéki rendezvényén Fékére György országgyűlési képviselő, az MDF elnökségi tagja. Fekete György az államháztartás hiányára utalva elmondta, hogy az már nagyobb, mint amennyit aőokroí-program a társadalom különböző rétegeitől, az anyáktól, gyermekektől és rokkantaktól „visszakunyerálhat”. Az MDF politikusa úgy vélte, hogy az SZDSZ totális uralomhoz jutott a lelkek és a pénz'feletti ellenőrzést gyakorló tárcák megszerzésével. Suzuki úr Budapesten Háromnapos tárgyalássorozatot kezd hétfőn BudapestenSuzttk/ Osamu, a Suzuki Motor Corporation elnöke. A világhírű üzletembert hétfőn fo- gadjaHorn Gyula miniszterelnök. Suzuki találkozik a kormány több tagjával, bankemberekkel, és részt vesz a Magyar Suzuki Rt. évi rendes közgyűlésén, amely immár a negyedik a cég történetében. BNV-rendezvények Az építkezéshez kapcsolódó rendezvényekkel várja a látogatókat a hónap végén a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont. Április 25. és 29. között rendezik meg a Construma 14. Nemzetközi Építőipari és a Decorstone 4. Nemzetközi Díszítőkőipari Szakkiállítást, valamint az Aqua-Therm Budapest Nemzetközi Fűtés, Szellőzés, Klíma-, Szaniter- és Környezettechnikai Szakvásárt — közölte az MTI-vel a Hungexpo Rt. sajtóosztálya. A Szigetköz vízpótlásáról A Szigetköz vízpótlását szolgáló ideiglenes dunai vízmegosztásról Pozsonyban szombaton létrejött a megállapodás. Ennek értelmében Szlovákia másodpercenként 400 köbméter vizet juttat a Duna régi medrébe, ugyanakkor másodpercenként 40+3 köbmétert a Mosoni-Dunába is. Ez a megállapodás a hágai Nemzetközi Bíróság — évek múlva várható — döntéséig marad érvényben. A Dr. Torzsa István külügyi miniszteri biztos és Dominik Kocinger szlovák kormánybiztos által szombaton aláírt egyezményt — szlovák részről — várhatóan a kormány legközelebbi ülésén, kedden kellene jóváhagyni.
