Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-07 / 82. szám

KÖZELKÉP 1995. április 7., péntek Kulturális hírek Szavalóversenyre várja az irodalombarátokat április 8-án, szombaton 10 órakor Nyíregyházán a Tiszti Klub. A József Attila 90. születés­napjára hirdetett versenyen a nyíregyházi általános is­kolások szerepelnek egy Jó­zsef Attila és egy XIX. vagy XX. századi költő művé­vel. ♦ ♦ ♦ Könyvpremierre kerül sor április 8-án 16 órakor a TIT Jurányi Centrumában, a\\o\ Já­nosi Zoltán új verseskötetét, A zuhanás káprázata címűt mutatja be dr. Katona Béla iro­dalomtörténész, a műsor házi­gazdája. A könyvbemutató érdekes­sége, hogy most első ízben vehetik a kezükbe az iroda­lombarátok a Nyíri Múzsa Kiadó gondozásában meg­jelent kötetet, amelyet Ör­dög János vállalkozó szpon­zorált. ♦ ♦ ♦ Az Értelmiségi Klub áp­rilis 10-én 14 órakor tartja következő foglalkozását a TIT Jurányi Centrumában. A klub vendége ezúttal Mihail Ivanovics Bleckán, az Ungvári Állami Egyetem filozófia tanszékvezető professzora lesz, aki a modern filozófiai gon­dolkodásról és oktatásának időszerű kérdéseiről tart elő­adást. Budaházi István Patika-levél A hét elején újabb körleve­let küldött szét patika-ügyben Csabai Lászlóné, Nyíregyhá­za polgármester asszonya a megye településeinek polgár- mestereihez. Mint ismeretes, a március végi közgyűlésen a nyíregy­házi képviselők jóváhagyták azt a javaslatot, mely szerint a települési önkormányzatok közigazgatási területén lévő gyógyszertárvagyont az érin­tett önkormányzatok kizáróla­gos tulajdonába kellene átad­ni. Ugyanakkor nem értettek egyet azzal, hogy a megyei gyógyszertári központ köz­ponti működtető vagyonának 95 százalékát osszák szét a megye valamennyi települési önkormányzata között a la­kosság számának arányában, és a fennmaradó 5 százalék a megyei önkormányzat tulaj­donába kerüljön. A képvise­lő-testület úgy döntött, hogy mivel a megyei önkormány­zat nem települési önkor­mányzat, a vagyonátadásban sem lehet érdekelt, azaz a Gyógyszertári Központ köz­ponti működtető vagyonának teljes egészét szét kell oszta­ni a megye települései között. A polgármester asszony a levélben kéri a megyebeli polgármestereket, hogy gon­dolják át a patikával rendel­kező 61 település és a nyír­egyházi önkormányzat által javasoltakat, és a megállapo­dás esélyének érdekében en­nek megfelelően nyilatkozza­nak a vagyonátadó bizottság­nak. Húsvétközelben „Csak ne lennének olyan nagyok a füleid...” avagy: élelmes fényképészek így próbálnak ügyfelet szerezni Nyíregyházán, a Kossuth téren Fekete Tibor felvétele így fest ma az a Moszkva utcai telek, ahol a remények szerint hamarosan új lakások épülnek Nyíregyházán Bozsó Katalin felvétele Jól vizsgáztak a kombájnok A kőrosladánvi Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet az elmúlt évben sokat dilemmázott azon, hogy az eddig kizárólag E-514-es és E-517-es ara­tó-cséplő gépekből álló kombájnparkját milyen típussal váltsa fel. Nagy teljesítményű, korszerű fel­építésű és hosszú élettartamú típuso­kat kerestek. Nagyon csábítóak voltak a hazánkban már jól ismert világcégek legújabb fejlesztései is. de mindenkép­pen szerettek volna alaposabb tájéko­zódás után, több információ birtoká­ban dönteni. Szlovákiában gyűjtöttek tapasztalatokat a Massey Fergusqn 40- es kombájnokról, és végül mellettük döntöttek. Az elmúlt év eredményei igazolták döntésük helyességét. Ked­vező hitelfeltételek mellett először öt MF-40-est vásároltak, amelyek a búza aratásában igazolták is jó hírüket. Kedvező tapasztalatok alapján a nap­raforgószezonra már a hatodik kom­bájn is munkába állt. A kombájnok 1994-ben egyenként átlagosan 2000 ha területről takarítottak be búzát, fény­magot és napraforgót. A szezontelje­sítmény 50-60 százalékát adta a búza, 10-15 százalékát a fénymag, és 36-40 százalékát a napraforgó. Kukoricát nem termel a gazdaság, mert nem gaz­daságos az előállítása, így a naprafor­gószezon után a kombájnok leálltak, és tárolószínbe kerültek. Azonban így is átlagosan 650 üzemórát dolgoztak az elmúlt évben a gépek, nem is akár­milyen kihasználás mellett. Búzasze­zonban napi 18-20 órát teljesítettek két műszakban, egymást váltó vezetőkkel. Egy-egy kombájn naponta 50-60 ha búzát vágott le, átlagosan 2,5-3, ha/h teriiletteljesítmény mellett. Az öt gép 100 vagonnyi búzát takarított be napi rendszerességgel, szinte megállás nél­kül dolgozva, csak a kora hajnali órák­ban pihentek, amikor a harmat nem tet­te lehetővé az aratást. Napraforgóban a gépek teljesítménye elérte a 4 ha/h-t is. Búzában a szemveszteség határán dolgoztak a gépek, napraforgóban az új rezgőasztalos, hatsoros békési adap­terekkel még 10-12 km/h sebesség mellett is alacsony veszteségszinten tudtak üzemelni. A tavalyi szezont gyakorlatilag meghibásodás nélkül dol­gozták végig a kombájnok. Rendkívül alacsony volt a hajtóanyag-felhasználá­suk is, mindössze 18 liter gázolajat fo­gyasztottak el átlagosan 1 ha terület le- aratása közben. Ez egyharmaddal keve­sebb. mint az E-517-es gépek fogyasz­tása. 1994-ben egy kombájn normálhek­tár (nha) 1460 forintjában került a gaz­daságnak úgy, hogy ebbe még az E- kombájnok költségei is beleszámítottak. Az elmúlt évi tapasztalatok egyértel­műen igazolták a gépek megbízható­ságát és gazdaságos üzemeltetését. A gépkezelők is maximálisan elégedettek voltak a kombájnok által nyújtott szol­gáltatásokkal. Rendkívül nagyra érté­kelték a DATAVISION fedélzeti kom­puter szolgáltatásait, amely mintegy 40 funkciót ellenőriz a kombájnon folya­matosan, és azonnal kijelzi a monito­ron a rendellenességet. Ezzel a na­gyobb meghibásodások zöme meg­előzhető. Ugyanakkor a gépkezelő is rendszeresen előhívhatja a monitorra az általa ellenőrizni kívánt funkció műkö­dését. Nem kell különböző műszereket figyelni, hanem csupán csak a képer­nyőre kell időnként rátekinteni. A tapasztalatok szerint rendkívül megbízhatóan és pontosan dolgozik a kombájn szemveszteség-kijelző rend­szere, amely szintén fontos előnye a gépnek. Jónás János főmérnök szerint tervezik a DATAVISION-rendszerhez a terhelésszabályozó megvásárlását is, amellyel lehetővé válik a dobterheléstől és a cséplési hatásfoktól függő automa­tikus munkasebesség-szabályozás a gépeken. Valamint szeretnék megvásá­rolni a gépeikhez a legújabb fejleszté­sű vágóasztal önszintező és automati­kus motolla szabályozórendszert is, amely szintén kapcsolható a DATA- VISION-hoz. Ezzel tovább növelhető a gépek munkasebessége, és javul a munka minősége is. Az MF 30-40 kombájnok felszerel­hetők a legfejlettebb Globális Hely­zetelemző Rendszerrel (GPS) is, amely lehetővé teszi a táblahozam- térképek elkészítését, és a térképek alapján elvégzett tápanyagkijuttatást, talajerőkarbantartást, illetve a betaka­rítási programozást is. A GPS-rend- szer megvásárlását és bevezetését a kőrösladányiak csak a távolabbi jövőben látják lehetségesnek. A gé­pek munkaminőségével valamennyi terménynél elégedettek voltak az üzemeltetők. Igen jónak ítélik a felhordóponyvával rendelkező Po- werflow vágóasztalt, amely kalászok­kal előre rendezett formában adagol­ja a ferde felhordóra, majd a dobba a levágott terményt. A vágóasztal va­lóban hozza a 15 százalékos többlet­teljesítményt. A három dobból (csép­lődob, forgó magleválasztó dob és a visszahordó utócséplő dob) álló csép­lőrendszer jó hatásfokkal dolgozik. A nagy felületű szalmarázók és rosták tiszta terményt eredményeznek. A gazdaság elégedett a gépek mun­kájával, és éppen ezért úgy döntött, hogy még további négy MF-40-es kombájnt vásárol, és ezzel teljesen ki­váltja a korábban 26 darab E-kom- bájnból álló arató-cséplő gépparkját. A tízdarabos MF kombájn flottilla hosszú távon biztosítja a 7,5 ezer ha saját használatban és 3,5-5,0 ezer ha szolgáltatásban vállalt arami való be­takarítását. A kőrösladányiak már az MF kom­bájnprogram előtt is vallották, hogy érdemes a legkorszerűbb technika és technológiák mellett dönteni, nem vé­letlenül dolgozik náluk három darab Caterpillar Challenger 85 gumilánc­talpas traktor, amelyek a térségre jellemző talajtípusok esetében a kora tavaszi munkáknál kincset érnek, ez­által jól ki is tudják azokat használni. Foglalkoznak a gondolattal, hogy a legújabb Challenger 35 és 45-ös (180 és 200 LE-s) sorközjáró típusokból is vásárolnak, amennyiben pénzügyi lehetőségeik engedik. (x) Képkeretezés! Restaurálás, aranyozás, poszterek, tükrök, 450 fajta képkeretléc, kasírozás. Nyíregyháza, Október 23. tér (A régi S-modell ház mellett) Telefon: (42) 317-174 \ Tavaszi vásár a Favoritéban Bútor, csempe, irodabútor, szőnyeg ADÓAKTUÁL KFT. Nyíregyháza Rákóczi u. 20. YTONG-5 % csak most Teljes TERRANOVA rendszerek kis- és nagykereskedelmi forgalmazása _________Központ:___________ H­4400 Nyíregyháza, Szt. István u. 6. Tel./fax; (42) 410-029 __________Üzletek:____________ 4026 Debrecen. Honvéd u. 6. Tel.: (52) 410-647 4090 Polgár, Rác tér 18. Tel.: (52) 391-422 t Pályázati Az„ Esélyt az Ifjúságnak" Alapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet tehetséggondozás támogatására A pályázaton részt vehetnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén működő gyermek- és ifiúságkorú tanulók, fiatalok tehetséggondozására vállalkozó egyének, csoportok, önszerveződés útján létrejött és nyári szabadidős táborok szervezői. A pályázat témakörei kiterjednek bármely általános és speciális tudomány tevékenységi (kultúra, művészet, szabadidő) területekre. A pályázat benyújtásának határideje: 1995. májusi. A pályázat részletes leírását és a benyújtáshoz szükséges „Pályázati adatlapot" az alábbi címen lehet beszerezni: Esélyt az Ifjúságnak Alapítvány 4401 Nyíregyháza, Pf. 156. Tel.: (42) 310-629 ügyintéző: Báthory Judit E dokumentumok kéréséhez bélyeggel ellátott és címzett válaszborítékot kell mellékelni. EIA. KURATÓRIUMA Újraéled a burgonya A burgonya a Nyírség fő jövedelmező növénye volt, és annak is kellene maradnia. Termesztése nagy befektetést és szakértelmet igényel, de nagy jövedelmet is ad. Az eredményes és jövedelmező termesztés alapja a jó vetőgu­mó és a megfelelő termesztés­technológia alkalmazása. Eze­ket biztosítva a ráfordítások kétszeresét is visszaadhatja az árbevételben. A kisvárdai Teichmann Ku­tatótelep három évtizeden ke­resztül látta el az ország burgonyatermő területének 70 százalékát jó minőségű ve­tőgumóval. Ebben az időszak­ban — elsősorban dr. Teich- mann Vilmos szenvedélyes és fáradhatatlan munkájának eredményeként — sorra szü­lettek az új burgonyafajták, melyek közül a Gülbaba és a Kisváradi rózsa igen közked­velt lett. Sajnos, a 70-es évek közepé­re megszűnt a telepen a vetőburgonya-termesztés, fajta­fenntartás és nemesítés is. A bur­gonya hiányát azonban nem pó­tolta, hogy a későbbiekben több új lucerna-, rozs-, fénymag-, szar- vaskerep- és lóbabfajta született. A telep egyre súlyosabb pénzügyi problémákkal küszködik, épüle­tei, gépei elhasználódtak. Új fejezetet és szellemet a telep életében és tevékenységé­ben az 1992-ben történt átszer­vezés hozott. Ettől kezdve új­ból megindult a vetőburgonya­termesztés — egyelőre a piac által keresett holland fajtákra alapozva. Újrakezdték a több évtizedes burgonyanemesítési, fajtafenntartási, termesztéstech­nológiai tapasztalatokon alapu­ló nemesítést, valamint a fajta­fenntartást, és továbbfejlesz­tették a termesztéstechnoló­giát. Megkezdték a Desiree fenntartását és szaporítását, valamint a Kisvárdai rózsa ví­rusmentesítését. Remény, van arra, hogy az igen közked­velt Kisvárdai rózsa 2-3 éven belül ismét termeszthető lesz. A kisvárdai Teichmann Ku­tatótelep, mint tájintézet, ál­landó kapcsolatot tart a terme­lőkkel, és igyekszik azok igé­nyeit kielégíteni. Jelenleg a tájegységben, a megyében gazdálkodók azt várják az intézettől, hogy a rendelkezé­sére álló több mint 20 fajtájá-. ból vetőmaggal, vetőburgo­nyával, szaktanáccsal lássa el őket. A feladat tehát adott, a Tájkutató Telep ezt érzékel­te, és felvállalta a megoldá­sát, csak hagyni kellene, hogy ellássa feladatát, amelyet az élet mindig újratermel. Munkájukat akadályozza és fennmaradásukat veszélyezte­ti az egyetemi és miniszté­riumi érdekek kedvezőtlen visszahatása. Csak remény­kedni lehet, hogy győz a jó­zan ész, és a Tájkutató Telep ismét hozzájárul majd a táj, a megye és az ország mező- gazdaságának fejlődéséhez. (x)

Next

/
Oldalképek
Tartalom