Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-06 / 81. szám
UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1995. április 6., csütörtök 3 Szóvivőképzés Nyíregyházán Az országban először Nyíregyházán indul olyan képzés, melynek célja a sajtószóvivői munka művészetének megismertetése. Ez lehetőséget kínál a már ilyen vagy hasonló munkát végzőknek éppúgy, mint az e pálya iránt érdeklődő fiataloknak arra, hogy a legkiválóbb szakemberek közreműködésével tanulják meg mindazt, ami a pontos, etikus tájékoztatáshoz szükséges. A szeptember második felében induló tanfolyam szervezője a Nyíregyházi Regionális Munkaerőfejlesztő és -Képző Központ, amely tudományos alapossággal tervezett program alapján bonyolítja a képzést. Ezen belül — többek között — a jelentkezők kapnak pszichológiai alapismereteket, melyek munkájukhoz nélkülözhetetlenek. Megismerkednek a számítógépes szerkesztéssel, a korszerű telekommunikációs eszközök használatával. Beszéd- és stílusoktatás éppúgy szerepel a programban, mint az újságírói alapismeretek, a sajtó- és reklámetika, a PR és a reklámmunka, a közvéleménykutatás és statisztika felhasználása, az írás- és szóbeli kommunikáció megannyi tudnivalója. A képzési központ az ismert helyi előadók mellett már megnyert olyan országosan tekintélyes szóvivőket, újságírókat, jogi szakembereket, média- szakértőket, akik országos és nemzetközi kitekintést adnak a hallgatóknak. Szerepelnek az előadók között ismert multinacionális cégek public relations-szakértői is. A féléves képzést követően a végző hallgatók, akik bizonyítványt kapnak, saját szervezésű sajtókonferencián számolnak be remélhetőleg bőséges új tudásukról. Erdők és birtokosok Fotó: Martyn Az életet „lehelő” erdők pusztulásáról, pusztításáról és az újratelepítésekről beszélgettünk Oláh Tibor erdész főmérnökkel. — Kezdjük talán azzal a témával, ami leginkább irritálja mostanában a lakosságot. Ez nem más, mint a nagymértékű fakitermelés. Hogy látja ezt az erdész? — Az irtások egy része engedéllyel, más része engedély nélkül történik. Az engedélyezett irtásokkal nincs gond, hiszen a kitermeléseket kötelezettségek is kísérik. Ez azt jelenti, hogy ezeket az erdőterületeket fel kell újítani, és az erdőgazdálkodás szabályai szerint gondozni.-— Ki adhat minderre engedélyt? — Ennek is megvan a maga menete. Minden év novemberében kell beadni a jövő évi fakitermelési kérelmet a fasorokra, ezek engedélyezése az erdőfelügyelőséghez tartozik. — Mekkora a megye erdőterülete, és kinek a fennhatósága alá tartozik? — A terület mintegy nyolcvanezer hektár. A kárpótlások előtt ez mind az állam, a szövetkezetek tulajdona volt. A rendszerváltással azonban ez a tulajdonjogi forma felbomlott. Az állami területeket jelenleg az erdő- gazdaság kezeli. Az állami gazdaság és szövetkezeti erdők részben részaránytulajdonba kerültek, részben pedig kárpótlásra lettek jelölve. Az állami erdőkből ez 2500 hektárt jelent. — Ha jól tudom, akkor a fakitermelés körül még most is adódnak gondok... — A legnagyobb baj a fasorok kitermelésével van, mert míg korábban az államot és a szövetkezetét tekintve 40-50 tulajdonos volt, most ez a szám eléri a háromezret. A dolgot nehezíti az is, hogy a részaránytulajdon és egyáltalán a kárpótlással szerzett tulajdonok nincsenek területileg kimérve, rögzítve. Ez azért van, mert egyrészt a földmérő hivataloknak nincs erre kapacitása, másrészt mert az erdőgazdálkodást osztatlan közös tulajdonban kell folytatni. Ez azt jelenti, hogy minden más tulajdonnal ellentétben az erdő korlátozott tulajdon, mellyel a tulajdonos nem rendelkezik teljesen szabadon. — A fakitermelés mellett érdemes arról is szólni, hogy vajon kifogja pótolni a kivágott fákat, ki fog helyettük újakat telepíteni? — A lehetőség a magángazdák kezében van, mert a föld az ő tulajdonuk. Az erdőgazdaság is azokat a területeket jelöli ki elsősorban kárpótlásra, melyek erdővel nem borítottak. Tehát az erdőgazdaságnál az új erdők telepítésének lehetőségei beszűkültek. Erdőtelepítésre a kormány ebben az évben is országosan 1 milliárd forintot biztosított. Ha valaki erdőt akar telepíteni, és a földterülete alkalmas erre, a jogszabályok szerint megírt pályázat útján igényelhet pénzt a telepítéshez. — Ez egyénileg is kivitelezhető, vagy csak közösségben? — Mindkét módon, ha az erdőbirtokossági társulat vagy erdő- szövetkezete, mint jogi személy föld- tulajdonnal rendelkezik. A megyében egyébként igen nagy az erdőtelepítési kedv, mert több mint 15 ezer hektárra nyújtottak be az idén is pályázatot. Ám tudni kell, hogy aki erdőt telepít, az csak hosszú távon remélhet hasznot, mert a leggyorsabban növő fafajoknál is 20-25 év telik el, mire a befektetett pénz és munka megtérül. — Sokan úgy tartják, hogy mégis van egy nagy előnye a telepítésnek, hiszen nem kell gondozni a területet. Igaz ez? — Nem egészen. Az erdőt, főleg a telepítés utáni időkben intenzíven kell ápolni, s még évek múlva is gyakran van szükség különféle beavatkozásokra. Előnynek esetleg csak az nevezhető, hogy nem kell évente anyagiakat beinvesztálni. — Az előbb szó volt az erdő- birtokosságról. Hogyan lehet ezt létrehozni? — Először is, kell egy olyan ember, aki elkezdi a szervezést. Legjobb, ha az erdőtulajdonosok közül vállalja fel olyan valaki ezt a feladatot, aki megérti, hogy erdőgazdálkodni csak nagybirtokon lehet. Minekután az erdőtulajdonosok többsége részaránytulajdonnal rendelkezik, ezért hogy gazdálkodni tudjanak, a törvény úgy rendelkezik, hogy erdőszövetkezetet, birtokossági társulatot kell létrehozni. Ha a tagok kijelentik, hogy együtt akarnak dolgozni, akkor a hatályos jogszabályok alapján el lehet készíteni az alapszabályt, melyet a cégbíróság bejegyez. Az erdőfelügyelőség ezután, ha a törvényi feltételek adottak, megadja a társulásnak a kezelői jogot. S. T. Mezőgazdasági körkép Föld nélküli szövetkezetek túlélése Az újévi első, üde tavaszi napsütés nem mindegyik megyei termelőszövetkezetet találta úgy, ahogyan késő őszi, bágyadt fényével elbúcsúzott tőlük. Sajnos, a több éves nyári aszály sok helyütt kimerítette a szövetkezetek anyagi erőforrásait, és a menet közben hitelképtelenné váló, de valaha jobb napokat látott vállalatok kapuin bekopogtatott valamelyik felszámolócég biztosa. Persze nem az előbb említett eset a jellemző Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdasági termelő- egységeire, annak ellenére, hogy átmeneti finanszírozási gondokkal gyakorlatilag mindegyik küzd. így van ez a tiszavasvári termelő- szövetkezet ese'tében is, akik közel kétezeregyszáz hektáros szántót gondoztak. Ok még az ősz folyamán bevetettek, több mint ezer hektáros területet búzával, zöldséggel és egy kevés őszi árpával. Az előbbiből hatszázharmincöt, míg az utóbbi növényekből négyszáz, illetve száz hektárt telepítettek. A kora tavaszi talajmunkákat sikerült időben befejezniük, és most ugrásra készen állnak a gépeik, hogy amennyiben az időjárás kegyes lesz hozzájuk, úgy folyamatosan tudják ültetni és vetni a tavaszi növényeket. Hamarosan földbe kerül a burgony hetven, a mák hetvenöt, a cukorrépa háromszázharminc hektáros területen. Az állati takarmányozásra szánt silókukoricát és a csemegekukoricát egyaránt száz hektáros területre szándékoznak vetni. Ezek mellett az egyéni termelők részére vegyeszöldséget is vetemé- nyeznek, az előbbiekhez képest kicsiny, mintegy harminc hektáros területre. Mint a szövetkezet elnökétől megtudtuk, a gépparkjukat folyamatosan felújították, korszerűsítették, és a feleslegessé vált, de jó állapotban lévő használt gépeiket április 12-én szerdán árverésre bocsátják. Kalapács alá kerül például egy kombájn mintegy négymillióért, MTZ traktorhoz pedig százezer forintért juthatnak hozzá a vásárolni szándékozók. A szövetkezet egy esetleges aszály ellen mérsékelten képes védekezni, ugyanis az összes területüknek csak tíz százalékát képesek öntözés alá vonni. Ez így is jelentős előrelépés, ugyanis ez a mobil öntözőrendszer egy korábbi, közel tizenhárommillió forintos beruházásnak az eredményeképpen valósulhat meg. Mint megtudtuk az elnöktől, szövetkezetének szüksége van a hitelre életképességének megőrzése miatt. Véleménye szerint egy jól működő gazdasághoz a hitelek alapvetően hozzátartoznak, de erről esetükben csak kényszermegoldásként lehet beszélni. Termelési célú hiteleket rendszeresen vesznek fel, de ebben az évben szükségük lesz egy fejlesztési támogatásra is, ami elbírálásának eredményéről az elkövetkező hetekben kapnak választ. A szabolcsbákai termelőszövetkezet is azon cégek közé tartozik, akiknek az összes földjét felvásárolták magánszemélyek. Most ők bérelnek a vevőiktől mintegy nyolcszázötven hektárnyi területet. Földjeiknek nagyobb hányadát, közel négyszázötven hektárt már ősszel bevetették kalászosokkal, most, tavasszal mintegy kétszázötven hektár mennyiségben napraforgót, a fennmaradó területekre pedig a háztáji igények szerint kukoricát, burgonyát szándékoznak telepíteni. A tavalyi gazdasági évükről elmondható, hogy eredményes volt. A szövetkezet százkétmillió forintos nevesített üzletrészének több mint a felét, egy hatvanhatmilliós részt vissza tudott vásárolni a tulajdonosoktól, átlagosan huszonhat és fél százalékos árfolyamon. Ez a szám úgy jött ki, hogy kétféle visszavásárlási konstrukciót kínáltak fel: azonnali kifizetés estén tizenöt, hároméves részletben való törlesztés esetén pedig harminc százalékos árfolyamot kínáltak fel. Ennek következtében a valaha kétszáznegyven főt számláló tagság nyolcvanra, míg a külső üzletrésztulajdonosok száma száznyolcvannyolcról hatvannégy főre csökkent. Ma a vállalat havi átlagban huszonöt-harminc munkást tud foglalkoztatni, persze idényjelleggel. Bár saját tulajdonú földjük nincs, a gépparkjuk megmaradt, amit rendszeresen karbantartanak. Ennek eredményeképpen például az egyik kombájnjuk már javában elmúlt tízéves, de még mindik kitűnően működik. Egy potenciális aszály — amire kilátás van — jelentős károkat okozhat a gazdaságnak, mert nincs semmiféle lehetőségük, hogy a majdan napégette, szomjazó földjeiket megöntözzék. Hiteleket eddig sem, de ezután sem szándékoznak felvenni, egyébként is, a banki hitelekhez hozzá sem tudnának jutni. A kétszázötven hektár napraforgó telepítését két növényolajgyár finanszírozta egy termelési támogatás keretén belül, ennek a hitelkamat-kedvezményét a szövetkezet is élvezi. Egyelőre nem gondolkodnak semmiféle nagyobb beruházás (például az öntöző-berendezések kiépítésében) elkezdésében, mert először a tulajdonosi kör szándékait kell tisztázni, ugyanis pillanatnyilag ez bizonytalansági tényezőként van jelen a szövetkezet életében. Kép és szöveg: Vitéz Péter Megyénkről Érték Tallózás az országos sajtóban Az Ezredvég című folyóirat februárban kelet-magyarországi külön- számmal jelentkezett. Első részében az országrész neves költőinek verseiből kapunk válogatást. A Vallomás rovatban A Nyírség fia, Váci Mihály címmel olvashatunk visszaemlékezést a költő életéről és munkásságáról. Személyes hangvételű, lírai vallomás. A Fórum rovatban gazdaságpolitikai kérdésekről ad áttekintést, kiemelve a záhonyi térség fejlesztési kérdéseit és az ukrán—magyar gazdasági kapcsolatokat. A Hadtörténeti közlemények legfrissebb számában tanulmányt olvashatunk Károlyi Sándor főispáni tevékenysége a XVII. század végén címmel. A szerző szerint Károlyi jelentős szerepet töltött be megyénk közigazgatásában, „szerencséje volt vele Szatmár megyének”. A török hódoltság felszámolása után szabadcsapatok gyakorta rátörtek az északi országrészekre, emiatt jelentős számú katonát állomásoztatott itt az ország vezetése. A főispánnak keményen helyt kellett állnia az érdekek kereszttüzében. Végrehajtotta a központi utasításokat, és képviselte a megye érdekeit a katonaság túlkapásai miatti vitákban. Főispáni funkcióját nem tekintette protokollfeladatnak, sokkal inkább hatalommal és felelősséggel járó munkának. A Víztükör második száma Száz- esztendős társulat Mátészalkán címmel a helyi víztársulat megalakulásának jeles évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségről ad számot. Visszatekint az Ecsedi-láp lecsa- polására tett kezdeti próbálkozásokra, melyek nem sikerülhettek a XVIII. század végén, hiszen nem kapcsolták össze a lápot éltető vizek átfogó rendezésével. Az ünnepség keretében megemlékeztek jeles elődökről, így a társulat első igazgató-főmérnökéről, Péchy Lászlóról. Az ő nevét kapta a már védett műszaki emlék, a régi szivattyútelep. A kétnapos, sok témát érintő konferenciát a szakközépiskolások számára kiírt pályázat eredményhirdetése zárta. A Privinfo ez évi ötödik száma Gyors fejlődés a privatizáció után címmel a Szabolcstej helyzetéről ad áttekintést az érdeklődőknek. A nagy múltú üzem történetének rövid bemutatása után a privatizáció teremtette kedvező változásokról tájékozódhatunk: új technológiák bevezetése, a termékválaszték bővítése. Ám továbbra is probléma az export, ami csupán egy százalék. A kitörési pontot az ukrán piac megszerzésében vélik megtalálni. Ezen a munkán dolgoznak menedzsereik. Gombás Sándor Ferenc
