Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-04 / 79. szám
UJ KELET GAZDASAG 1995. április 4., kedd 5 Üzemanyag visszatérítések Tavaszi hitelek Beköszöntött a tavasz az áprilist idéző szeszélyével együtt — immár végérvényesen. Mindenki, aki föld- tulajdonnal, kerttel, erdővel rendelkezik, kint sürög a birtokán, hogy a kora tavaszi munkákat időben elvégezhesse. De vajon vannak-e hozzá megfelelő gépeik, jó minőségű, vetőmagjaik és nem utolsósorban, rendelkeznek-e megfelelő anyagi háttérrel? Ha esetleg financiális gondokkal küzdenek a gazdák, honnan és milyen gyors hitelhez juthatnak, hogy az idénymunkákat tisztességesen el tudják végezni? A sokakat érintő kérdésekre a földművelésügyi hivatal vezetője, Szénégető László adott választ. — Az 1995-ös évben a mező- gazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységet folytató termelők támogatási feltételeiről szóló rendeletet a Földművelésügyi Minisztérium jelentette meg a 187/1994-es számú kormányrendeletében — mondta az hivatalvezető. — Ennek első részét már minden falugazdász és önkormányzat kézhez kapta. A szabályozás második részét, ami a Magyar Közlönyben hamarosan napvilágot lát, a parlament a napokban fogadta el. Mindemellett elmondható, hogy az ez évi támogatásokra szánt összeg a módosításokkal együtt nagyjából nyolcvanegymilliárd forintos állami hozzájárulást jelent, amelynek körülbelül a felét exporttámogatásokra lehet majd fordítani. A támogatási rendszert két csoportba lehet sorolni. A fejlesztésekkel kapcsolatos segítségek közé tartozik a talajjavítás és az erdőtelepítés vissza nem térítendő támogatása, valamint kihasználatlan nagyüzemi vagyontárgyak újrahasznosítását szolgáló, mintegy hetven százalékos kamat- támogatás . Igénybe vehető, folyó évi mezőgazdasági termelést segítő állami támogatás lesz például a földalapú támogatás az elmaradott térségek részére. Ennek nagysága szántó esetében tavaly 1850 forint volt hektáronként. Továbbá élhetnek a gazdálkodók gázolaj utáni fogyasztóiadó visszaigényléssel, ami összegszerűen jelenleg a felhasznált üzemanyag után literenként 15 forint 10 fdlér, művelési ágtól függő normatívák alapján. Mindezek mellett az állam az útalaphozzájárulásból 9 forint 50 fillért térít vissza literenként. — Bizonyos tevékenységek esetében a termelő az éves költségvetésének ismeretében olyan hitelkonstrukciót vehet igénybe — sorolta tovább a lehetőségeket a szakember — , amelynek a kamatai támogatásban részesülnek. Ilyen államilag preferált mezőgazdasági terület a kertészeti vagy a szántóföldi tevékenység, a szarvasmarha-, a juh-, a sertés- és a baromfitenyésztés, továbbá a termeléshez szükséges anyagok beszerzése, amennyiben legfeljebb egyéves lejáratú hitelt vesz fel rá a gazdálkodó. Ezekben az esetekben tíz százalékpontos kamattámogatás igénybevételére jogosult a termelő. Ez azt jelenti, hogy a megkapott támogatás kamatterhéből tíz százalékot az állam átvállal, vagyis az általános banki, közel harminchat százalékos kamat helyett csak huszonnyolc százalékkal kell többet visszafizetni a hitelt nyújtó pénzintézetnek. Sajnos ez sem kevés. A földművelésügyi tárca kialakított egy új, szövetkezetek által igénybe vehető támogatási formát is — folytatta az hivatalvezető. — Ennek a lényege, hogy az adott szövetkezet a saját tagjaitól vehet fel kölcsönt. Az erre járó és visszafizetendő kamat is tíz százalékpontos támogatást élvez, amennyiben a kölcsön legfeljebb egyéves lejáratú, aminek a kamata legfeljebb huszonnyolc százalékos lehet. És a szövetkezet szempontjából nagyon előnyös, maximum tizennyolc százalékos kamatot jelent, a tagok szemszögéből viszont egy jó befektetés, ami a munkahelyüket is biztosítja, miközben a pénzük is gyarapodik. Ilyen konstrukcióval eddig csupán két szövetkezet élt, pedig legalább harminc ilyen társulás van a megyében, akik jó anyagi kondícióban vannak. Mindezen előnyök mellett ez a szövetkezet versenyképességét nagyban fokozó speciális hitel indikátorként jelzi a tagok cégükbe vetett bizalmát is. További támogatási lehetőség a kereskedőknek nyújtandó öt százalékos kamatkedvezmény — mondta a szakember —, amennyiben az üzletember támogatja a termelést. Ez a forma azoknak a termelőknek kedvező, akik nem tudnak az igényelt hitelük háttereként, értékben körülbelül kétszer annyi anyagi jellegű fedezetet felmutatni. A gépvásárlásra hetven százalékos kamattámogatást lehet igénybe venni. Ez az új akció az OTP és az Agroker közötti megállapodás eredménye, ahol a pénzintézet finanszírozza a fejlesztést, és a közös kockázatvállalásból rajtuk kívül még az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány is kiveszi a részét fedezetnyújtás formájában. —Vitéz Péter— Mezőgazdasági melléklet Pénteken ismét mezőgazdasági melléklet jelenik meg a Közelképben. Ebből további információkat szerezhetnek mindazok, akik meg szeretnék ismerni a gazdálkodáshoz szükséges alapvető ismereteket, tájékozódási lehetőségeket. Talpra állt a Taurus Mezőgazdasági Abroncs Kft. A hatalomkultúrától a feladatkultúráig Pénztárcáink hol vastagabbak, hol laposabbak. Mostanában gyakoribb az utóbbi. Nemcsak a családok küzdenek anyagi gondokkal, hanem a kisebb cégek, sőt, a nagyvállalatok is. Egy-egy válság, pénzzavar kezelése, megszüntetése óriási munkát igényel. Sajnos garancia nincs arra, hogy sikerül megoldást találni. A Taurus Mezőgazdasági Abroncs Kft. szerencsésen került ki a nehéz helyzetből. Jaczkó László igazgatóval a válság kezeléséről beszélgettünk. — A kezdetektől, 1978-tól dolgozom a gyárban. Már számomra is történelem. Az üzemfenntartási részlegnél kezdtem tervezőmérnökként, majd műszaki területen folytattam. Később a gyár vezetőjeként, most a megalakult Taurus Mezőgazdasági- és Abroncs Kft. vezetőjeként tevékenykedem. A kettő élesen különbözik egymástól, hiszen 1992-ig gyárként működtünk, s csak ezután alakultunk át előbb üzleti egységgé, majd kft.- vé. Az előbbi formában termékek előállítása, fejlesztése volt a feladatunk, míg a mai formában mi gondoskodunk az alapanyagok beszerzéséről a gyártáson, kereskedelmen és a fejlesztésen keresztül a vevőszolgálati munkáig. Magunk teremtjük meg a pénzügyi feltételeket és igazgatjuk az üzlet pénzügyeit. Néhány éve — 1986-ban — egy nyolc-tíz éves felfutás után a gyár elérte az akkori konkurencia tűrőképességének határát. — Mit jelent ez tulajdonképpen? — Az akkori nyugat-európai mezőgazdasági radiálabroncs — utánpótláspiacon egy 16-17 százalékos piaci részesedésünk volt. Szinte minden nyugat-európai országban egyedárusítókkal, importőrökkel rendelkeztünk. Keleti, de jó nevű termékként voltunk jelen a piacon. Ezután nehezebb évek következtek. Egy világbanki beruházás révén — kicsit róka fogta csuka módjára — másfél milliárd forintot fektettünk be. Enélkül az összeg nélkül a gyár már nem létezne, ezzel viszont olyan gigantikus terheket vállaltunk magunkra, amit nem bírtunk. Különösen a gazdasági fordulat éveiben, a megváltozott pénzügyi és gazdasági viszonyok közepette. Majd 1991— 93- ban egyértelműen romlott a belső gazdasági pozíciónk. Termékeink változatlan piaci hálózatban és minőségben sikerrel megőrizték pozíciójukat, miközben a vásárlói igény csökkent. Egyébként ebben az időben a világ gumiiparában szinte minden cég veszteséges volt. Gazdasági helyzetünkben 1993- ban mélypont következett be. Okai sokrétűek voltak. Amikor 1992 júliusában megalakult a Taurus Mezőgazdasági Abroncs, akkor rendkívül magas szállítói állományt örököltünk. Az alapításkor jelentős forráshiánnyal rendelkeztünk. Aztán különböző banki műveletek révén több százmillió forint kivonásra került az üzletből a régi tartozások kamatterheként. Mintegy 250 millió forinttal tartozott az Iráni Nemzeti Bank, amit akkor képtelen volt megadni. Az összeg első fele egyébként az elmúlt év végén mégiscsak megérkezett. Gazdálkodásunk ebben az időben alapvetően veszteséges volt. — Miben látja ennek okát? — Későn reagáltunk a piaci-gazdasági és környezeti változásokra. Késett az átalakulásunk piacérzékeny társasággá. A korábbi években felvett világbanki hitelek, valamint a forgóeszköz-finanszírozásra felvett kölcsönök felhalmozódtak. Ezek kamatterheit, tőketörlesztéseit a cég nem volt képes fizetni. Ebből következett, hogy „halott hitelrészünk” keletkezett. Emiatt a bankok nem voltak hajlandók hitelezésre. Szűkült, csökkent a piac is. Drágán, sokan és magas költséggel állítottuk elő termékeinket. Úgy értékelem, hogy 1993- ban csődhelyzetben volt a cég. Ekkor elkezdtük a válságkezelési program kidolgozását, amely az üzlet egész területére kiterjedt. Utólag már tudom, hogy a szakkönyvek szerinti válságkezelési programot készítettük el, amikor végigmentünk minden apró működési részlegen, keresve, hogyan lehetne megoldani a dolgainkat. Alapvetően a beszállítóink bizalmára alapozva - több mint félmilliárdos feléjük irányuló tartozást átütemeztünk. Sikerült továbbá a költségvetéssel, a társadalombiztosítással több mint százötvenmillió forintos tartozásunk többéves átütemezését elintézni. Exportvevőinknél kedvezőbb fizetési feltételeket tudtunk elérni. Váltókibocsátásokkal is próbáltunk enyhíteni a pénzügyi gondokon. Vevőink megértették gondjainkat. Az ő túlélésük is ezt kívánta. Egy speciális struktúrában pénzügyi támogatást nyújtottak. Tavaly májusra stabilizálódott a helyzet. Visszafizettük beszállítóinknak a tartozásokat, csökkentettük a vevők felé tett árengedményeket. A beszállítóktól pedig nagyobb engedményeket kaptunk. Összességében egy jó fél év alatt az üzlet pénzügyi helyzetét sikerült jelentősen javítani. Újrafogalmaztuk a piaci szereplés stratégiáját is. Javítani kívántuk a vállalat imázsát, ezért új arculatot dolgoztunk ki, országonként piaci célokat határoztunk meg. Új földrészek felé nyitottunk, újjászerveztük a vevőszolgálatot. Elindultunk a traktorgyártók irányába. Új termékcsaládokkal jelentünk meg. Csökkentettük a költségeket, a termékek önköltségét, de nem engedve a minőség színvonalából. Létszámcsökkentésre is szükség volt 92-93-ban. Fájdalmas dolog volt ez. Az emberi erőforrásfejlesztési programunk munka- és folyamatszervezési változtatásokat takart. Új információs rendszert dolgoztunk ki, a szellemi erőforrás-fejlesztési program értelmében képzéseket indítottunk. Nagy gondot fordítottunk arra, hogy az embereink tudják, hogy mit miért csinálnak. Kialakítottunk egy belső motivációs rendszert. Lényege, hogy akik legtöbbet tudnak tenni a nyereség- többletért, azok jövedelmét verseny- képes szinten határoztuk meg. Tavaly augusztus-szeptemberre elértük, hogy nem volt lejárt szállítóállományunk, nem tartoztunk senkinek. Igazából itt kerültünk egyensúlyba. Azt gondolnánk, hogy egy válság- kezelő program végén fel lehet sóhajtani, hogy vége. Bármilyen furcsa, nem így van, ma máshol vannak problémák. Óriási a kereskedelmi igény, egy szokásos hónapban tizenötezer nagyméretű abroncsot szállítottunk, márciusra az effektiv ren- delésállomá- nyunk huszon- kilencezer darab volt. Ez csak egy példa. Ma nem azért kell a pénz, hogy fennmaradjunk, hanem azért, hogy fejleszteni tudjunk, többet tudjunk eladni. A külföldi bankok jó kamatozást biztosítanak, magyar bankoknál ezt sajnos még nem tapasztaltuk. Erősítést jelentene, ha a Taurus-hitelkonszo- lidáció lezárulna az Állami Vagyonügynökségnél, hiszen akkor teljesen tiszta mérleg keletkezne, amihez a bankok támogatást tudnak adni, saját erőből, egy kemény fejlesztési úton el tudnánk indulni. A válságkezelő programnak A hatalomkultúrától a feladatkultúráig címet adtuk. Ez azt jelenti, hogyne azt nézzük, hogy kinek mi a rangja, hanem azt, miből van a nyereség. Azt hiszem, ez a korszerű gondolkodás. Többévi menedzserképző tanfolyam nem ad annyit tudásban, mint ezek a nehéz évek nyújtottak. Mindent tényként, eseményként éltem meg. Nehéz időszak volt ez. Sokszor mondták, hogy talán kincstári az optimizmusom. Ha nem hittem volna abban, hogy kihozzuk az üzletet a gödörből, akkor egyetlen percig nem csinálhattam volna. Megtettük, amit meg kellett tenni. Most, amikor normál kerékvágásba kerültünk - nem azt mondom, hogy a Paradicsomba — akkor mások a viták, a problémák. Higgadtabban lehet vezetni az üzletet, nem szorítanak napi gondok. Kozma Ibolya
