Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-28 / 99. szám
Százmilliók közmunkára •• Egyetemisták Bokrosnál A Pénzügyminisztérium által tervezett tandíjbevétel megteremthető lenne a hallgatói támogatások racionalizálásával, és ezzel el lehetne halasztani a felsőfokú oktatási intézményekben 1995. szeptemberében tervezett tandíj bevezetését. Ezt az álláspontot hangoztatták a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖKOSZ) képviselői csütörtökön azon a megbeszélésen, amelyen Bokros Lajos pénzügyminiszterrel ismertették véleményüket. A találkozón megállapodtak arról, hogy a HÖKOSZ konkrét megoldási javaslatokat fogalmaz meg, amelyeket a jövő héten, egy újabb találkozón terjesztenek a pénzügyi tárca elé. A HÖKOSZ a jövő héten tárgyalásokat folytat a művelődési és közoktatási miniszterrel is, és a következő hetekben megállapodás születhet a kormányzat és a felsőoktatási hallgatókat képviselő szervezet között. Privatizációs egyeztetés Megegyeztek a koalíciós pártok a privatizációs törvényjavaslat eddig még vitás kérdéseiről. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti képviselői csütörtökön egyeztetést tartottak, ennek eredményeként közös bizottsági módosító javaslatot nyújtanak be, amely rendezi az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vagyonának kérdését. A Fidesz az iskolákról Nem igaz az az állítás, hogy a Bokros-csomag nem érinti a közoktatási szférát — jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. Véleménye szerint ugyanis ha néhány intézkedéstervezet valósággá válik, az igen súlyosan érinteni fogja az általános iskolákat és az óvodákat. Torgyán bírál A Független Kisgazdapárt országgyűlési frakciója parlamenti vizsgálóbizottság felállítását fogja kezdeményezni, amely a sátoraljaújhelyi Elzett gyár ügyével foglalkozna. Ezt Torgyán József közölte a sajtó képviselőivel csütörtökön. A kisgazda pártelnök azzal indokolta az FKGP kezdeményezését, hogy információi szerint súlyos gazdasági visszaélések történtek a gyárral kapcsolatban, és efölött nem szabad szemet hunyni. A frakció kezdeményezni fogja a parlamentnél azt is, hogy rendkívül szűk körben állítsák vissza a halálbüntetést. A pártelnök a sajtótájékoztatón ismételten élesen bírálta az Alkotmánybíróságot, amely — véleménye szerint — többször megsértette alaptörvényünket. A Független Kisgazdapárt ezért kezdeményezni fogja az Alkotmány- bíróság hatáskörének szűkítését és a bírák kiválasztási rendszerének átalakítását. „A rendszerváltás nagy hibája" /„A rendszerváltás egyik nagy hibája az volt, hogy a politikai erők — valószínűleg az addigi, túlzott állami beavatkozás visszahatásaként — az optimálisnál nagyobb önállóságot adtak az önkormányzatoknak. Az ebből adódó gondokat tovább növelte, hogy ugyanakkor immár öt év óta, a szükségesnél kevesebb állami támogatást kapnak a települések gazdái fokozatosan növekvő feladataik ellátására. Az önkormányzatok többsége ennek ellenére eredményesen és felelősen gazdálkodott, s teljesítette törvényben előírt feladatait.” Mindezeket a Veszprémi Akadémiai Bizottság szervezésében, csütörtökön Komáromban az Önkormányzatok az államban, állam az önkormányzatokban címmel rendezett tudományos konferencia megnyitóján hangsúlyozták. A tanácskozáson mintegy másfélszáz polgármester, jegyző és köz- igazgatási hivatali dolgozó vesz részt. Hatalmi küzdelem? Az MSZP és az SZDSZ egymás közötti hatalmi küzdelme, a kormány demokrácia iránti érzéketlensége vezetett a jelenlegi helyzet kialakulásához. A kormány a stabilizációs gazdasági csomaggal saját tehetetlenségét zúdította a lakosságra. Kónya Imre, az MDF képviselőcsoportjának helyettes vezetője értékelte így az ország helyzetét csütörtökön, az MDF- székházban megtartott sajtótájékoztatón. Véleménye szerint egy szűk pénzügyi lobbi hozta meg a döntést, s ez a csomag nem alkalmas arra, hogy megoldja az ország egyre súlyosbodó gazdasági problémáit. Az MDF ezért is javasolta annak visszavonását és átdolgozását. Kónya Imre még szólt arról, hogy korai állást foglalni a köz- társaságielnök-jelölt személyéről, mert minél később kezdődik a kampány, annál jobb. MUNKA NÉLKÜL 45 EZREN SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI HÍRLAP II. évfolyam, 99. szám Ára: 12,50 Ft 1995. április 28., péntek Soros ülését tartotta tegnap Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Tanács. A résztvevők Rusin Józseftől, a megyei munkaügyi központ igazgatójától tájékoztatót kaptak a megye munkaerőpiaci helyzetéről. — Az elmúlt hónapban 20,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, amely februárhoz képest 1,2, az előző év márciusához képest pedig 4,4 százalékos csökkenést mutat — mondta az igazgató. — Munkanélküli-ellátásban valamivel többen mint 17 ezren, jövedelempótló támogatásban majd 26 ezren részesülnek. Kétezerháromszáz érvényes álláshelyet jelentettek be a munkáltatók, amely az idei álláskínálathoz képest csökkenés, de az egy évvel korábbi számokhoz viszonyítva azonban 18 százalékos növekedést mutat. A gazdasági egységek bejelentései alapján a következő néhány hónapban mintegy 1500 álláshely szűnik meg a megyében. A tanács megvitatta a decentralizált foglalkoztatási alap előző évi, több mint 1 milliárd forintos felhasználását, amelyből megyénk 19 000 lakóINKUBÁTORTRÉNING A Primom Vállalkozói Inku- bátorházban tegnap kétnapos „inkubátortréning” kezdődött. A részt vevő szakemberek vizuális bemutatók (video, grafikonok) és szakmai előadások keretében isme'kedbettr.k mer, az ország első inkubátorházának struktúrájával és működési rendszerével. Ezt követően az Inkubátorház két „lakója” mutatkozott be a tréning résztvevőinek, a már kiköltözött Klimavent Kft., valamint a Dentart Fogtechnikai Szolgáltató és Fogászati Kereskedelmi Kft. Az előadáson a rendezvény- sorozat vendégei, a tizennégy vállalat és ügynökség képviselői a vállalkozásfejlesztésben érintett tisztségviselők és szakértők, a Primom V. I. I. K. bérlői, valamint a különböző minisztériumok, főhatóságok, a megyei és városi önkormányzat küldöttei vettek részt. sa kapott valamilyen formában. A tanács megállapította: — A közhasznú munkavégzés negatív jellemzője, hogy pozitív diszkriminációt nyújt az önkormányzatoknak a vállalkozói szférával szemben. A munkáltatók által benyújtott bértámogatások mintegy 30 százalékát jórészt az állammal szembeni kötelezettség teljesítését igazoló iratok hiánya miatt el kellett utasítani. Az előző négy évben 382 pályázó — négy és fél ezer új munkahely teremtését vállalva — 725 millió forintot kapott támogatásra. Szerződésszegés miatt eddig huszonhét vállalkozóval bontották fel a szerződést. Az össz- követelésnek csak 10 százaléka, 12 millió forint folyt vissza. A munkaügyi tanács javasolja, hogy a támogatás egyösszegű visszafizetése esetén a munkaügyi központ a kamatterheket engedje el. — A megye ez évi decentralizált kerete 810 millió forint. A tévék szerint az összeg 42 százalékát fordítanák közhasznú munkavégzésre, harmadát bértámogatásra, a negyedét pedig átképzések és munkahelyteremtő beruházások támogatásra. A munkaügyi központ véleménye, hogy az egyes támogatási formák között indokolt a gyors és rugalmas átcsoportosítás. A munkaügyi központ tájékoztatót készített a megyei önkormányzat részére a lakosság foglalkoztatási helyzetéről. Az elemzés megállapítja: — A regisztrált munkanélküliek között az utóbbi négy évben 40-ről 52 százalékra növekedett azon állástalanok száma, akik a járadék helyett az önkormányzatok jövedelempótló támogatásában részesülnek, és tizenötezerre tehető a statisztikában nem szereplő munkanélküliek száma. A megye gazdaságilag aktív lakossága folyamatosan csökken. Drámaian felerősödött az inaktívvá — például leszázalékolttá — válás folyamata. A prognózisok szerint júniusban 45 ezer, az év végén 43-45 ezer lesz a munaknélküliek száma. Ebben az évben új járadékszabály bevezetése esetén 5-6 ezer főnek szűnne meg a jövedelempótló támogatása. Becsléseink szerint 1995-ben 6700 új munkaerő felvételére 3000 elbocsátás esik. M Önkormányzati konferencia HATÁRHELYZET Kétnapos gazdag programmal megtöltött konferencia kezdődik Határhelyzet címmel május 5-én, pénteken Vaján. A résztvevők az önkormányzatok aktuális problémáit, feladatait, az országos és térségi területfejlesztés kérdéseit beszélik meg. A rendezvény elnöke dr. Figarasi József, a Magyar Köz- igazgatási Kamara elnöke, megnyitóbeszédet dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke mond. Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a készülő területfejlesztési törvény jelenlegi helyzetéről számol be. A PHARE-program térségi vonatkozásairól a minisztérium helyettes államtitkára ad tájékoztatást. Az államháztartási reform és az önkormányzatok címmel dr. Varga József, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese tart előadást. Május 6-án, szombaton Kuncze Gábor belügyminiszter az önkormányzatok aktuális kérdéseit feszegeti. Szó lesz még a települések fejlesztési forrásairól, hitelezési problémáiról és törvénykezésük gyakorlati kérdéseiről. A programot a Balogh Gyula, Vaja polgármestere által vezetett fórum zárja, ahol is a regionális és helyi önkormányzati társulások, érdekszövetségek működését vitatják meg. LOTZ KÁROLY ZÁHOim MAJÁIISA Dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter elfogadta a záhonyi vasutasmajálisra szóló meghívást. A miniszter — Sipos István, a MÁV Rt. üzemeltetési vezérigazgató-helyettese kíséretében — április 30-án részt vesz a vasutas szak- szervezetek által megrendezendő nagygyűlésen, melynek helyszíne a záhonyi művelődési központ. Ezt követően a záhonyi átrakókörzet szolgálati helyeit és a vasutasmajális rendezvényeit látogatja meg, fórumokon vesz részt, megbeszélést folytat vasutasokkal, a szolgálati helyek és a szakszervezetek vezetőivel. KAPCSOLAT A VÁLLALKOZÓKKAL Nyíregyháza vezetése kíváncsi arra, hogy a megyeszékhely vállalkozói miként ítélik meg a város fejlesztési elképzeléseit. Ezért is hívta össze Csabai Lászlóné külön-külön, de ugyanebben a témában a város egyéni és társas vállalkozóit. A kis vállalkozói fórumon elhangzottakról Köteles Gyulát, mint résztvevőt, a Nyíregyházi Vállalkozókért Vállalkozásélénkítő Alapítvány munkatársát kérdeztük. — Mind a két alkalommal a vártnak megfelelően, mérsékelt érdeklődésjelentkezett a tanácskozás iránt — tájékoztatott Köteles úr. — Az aktivitásra azonban nem lehetett panasz, a vállalkozók őszintén elmondták a város fejlesztésével kapcsolatos pozitív és negatív észrevételeiket. — Melyek voltak ezek? — Mindenki egyetértett abban, hogy a város vezetése és az érintett rétegek között a kapcsolattartást, a konzultációkat rendszeressé kell tenni. Az egyéni vállalkozók örömmel fogadták a város vezetésének azt az elképzelését, hogy a vállalkozókat a Nyíregyháza környéki ipari területekre telepítik ki, mégpedig koncentráltan, vállalkozói központokba. Reményüket fejezték ki, hogy mihamarabb megállapodás születik abban is, hogy a vállalkozók egy része milyen feltételek mellett kapja az önkormányzati tulajdonú, de elavult, régi épületeket. Az egyéni vállalkozók véleménye szerint Nyíregyháza testvérvárosaival a partneri kapcsolatokat ideje lenne kulturális síkról gazdaságira terelni. A városok mini gazdasági egységei tevékenységükről bemutatkozó videokazettákat küldhetnének egymásnak, és a találkozókon már konkrét üzletkötések is születhetnének. Sóstó fejlesztésébe a vállalkozók' saját tőkével is beszáilnának. — Mi a helyzet a társas vállalkozókkal? — Ok tudomásul veszik, hogy a városban az eddigi, alacsony iparűzési adót az országos szintre emelik azzal a feltétellel, ha ezt az önkormányzat nem a város üzemeltetésére, henem fejlesztésre fordítja. A TIGÁZ Rt. nyíregyházi vezetése javaslatot tett a közművek átgondolt, egyidejűleg közműalagútban történő fejlesztésére. Vélemények hangzottak el arról is, hogy bevásárlóközpontok — megfelelő parkolási feltételekkel — ne csak a városközpontban épüljenek. A belvárosban nagyobb figyelmet kell fordítani a parkolók kiépítésére. — Valamennyi vállalkozó — piacának védelmében — egyetértett abban, hogy a feketegazdaságot (KGST- piac) vissza kell szorítani, és minden lehetséges fejlesztési kezdeményezést meg kell ragadni — fejezte be Köteles Gyula.
