Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-27 / 98. szám
2 1995. április 27., csütörtök BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET Horn Gyula Strasbourgban — Az Európa Tanácsnak és a jelenleg magyar vezetés alatt álló Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek keresnie kellene a közös kezdeményezések lehetőségét: így például a két szervezetnek meg kellene vizsgálnia a jogállamiság helyzetét Kis-Jugoszláviában, és azt is feltérképezhetnék, hogy milyen közös kezdeményezéssel élhetnének a szankciók felfüggesztése terén. Ha elmozdulást tudunk elérni, az jótékony hatást gyakorolhat arra, hogy Kis-Jugoszlávia vezetése erőteljesen lépjen fel az agresszorok elszigetelése végett — jelentette ki Horn Gyula magyar miniszterelnök abban a beszédében, amelyet szerdán mondott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén Strasbourgban. Elfogadva a módosító indítvány Magyar szempontból jelentős siker született szerdán Strasbourgban, az Európa Tanács székhelyén: az emberi jogok betartását, a pluralista demokrácia érvényesülését ellenőrző nemzetközi szervezet parlamenti közgyűlése elfogadta azt a módosító indítványt, amely a hetek óta tartó vitát lezárva leszögezte, hogy a szervezet jelenlegi illetve jövendő tagállamainak be kell tartaniuk a két évvel ezelőtt elfogadott és a kisebbségi jogok kérdését elég szélesen meghatározó úgynevezett 1201-es ajánlást, és ennek érvényesülését az ellenőrzéseknél is vizsgálni kell. Iliescu elnök — Strasbourg! döntés ,Martinez úr sajnos hagyta magát befolyásolni, mivel világos, hogy amit Romániában mondott, azt szívből mondta. Az Európa Tanácsban azonban hatalmas politikai nyomás alá került és engedett” — jelentette ki Ion Iliescu román államfő szerdán Máramaros megyében, Nagybányán tett látogatása során újságírók kérdéseire válaszolva. Az államfő szerint Magyarország nemhogy az 1201-es ajánlást, de még a kisebbségi keretegyezményt sem képes teljesíteni. A Rompres jelentése szerint Iliescu elnök részletesen kifejtette ismert álláspontját arról, hogy a magyarok ,,a kisebbségek védelmezésének bajnokaiként” lépnek fel, de „Magyarországon a parlamentben a kisebbségeknek sincs semmiféle képviselete, sem a románok, sem más nemzeti kisebbségek anyanyelvén oktató iskolák nincsenek”. Magyar—román szakértői egyeztetés Kevés előrelépést hozott a magyar—román alapszerződés szakértői megbeszélésének újabb, budapesti fordulója. Szénási György, a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának vezetője az MTI munkatársának elmondta, hogy a kétnapos egyeztetésen döntően az alap- szerződés kisebbségi cikkelyével kapcsolatos megfogalmazásokat tekintették át. A nyelvhasználattal összefüggő rendelkezések kapcsán lehetőség mutatkozik arra, hogy később kölcsönösen elfogadható szövegváltozatban állapodjék meg a két fél. Továbbra is mereven eltérnek azonban az álláspontok az Európa Tanács 1201-es ajánlását illetően: mind a magyar, mind a román fél megerősítette korábbi véleményét. Tom Lantos Pozsonyban Budapesti látogatását követően szerdán kétnapos látogatásra Pozsonyba érkezett Tom Lantos, az Egyesült Államok kongresszusának demokratapárti szenátora. A magyar származású amerikai szenátort szerdán délután fogadta Vadimír Meciar miniszterelnök, akivel az amerikai— szlovák kapcsolatok kérdésein túlmenően a magyar-szlovák viszonyról is véleményt cserélt. Tom Lantos vendéglátóját arról biztosította, hogy készséggel segíti Szlovákia NATO- és EU-csatlakozását. Oklahoma City — vádemelés A washingtoni igazságügyi minisztérium kedd este bejelentette, hogy „lőfegyverek és robbanószerkezetek előállítására szőtt összeesküvés” gyanújával vádat emelt Terry és James Nichols ellen. A vádirat szerint a testvérek az oklahomai merénylet gyanúsítottjával, Timothy McVeigh- vel szövetkeztek a bűncselekmény elkövetésére. Korábban csak a Terry Nichols elleni vádemelésről volt szó. A minisztérium szóvivője, John Russell azonban módosította a michigani államügyész bejelentését, és közölte, hogy mindkét testvért, illetve Timothy McVeigh-t is vád alá helyezték. Az önkormányzatok gazdálkodása A széles körben tapasztalható pazarlás miatt indokoltnak mondta az önkormányzatok gazdálkodásának átvilágítását Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára szerdán Nyíregyházán, a testületek pénzügyi tevékenységét értékelő szakmai fórumon. Mint Kara Pál elmondta: hazánkban jelenleg összesen 13 ezer 500 önkormányzati intézmény működik, s ezt a nálunk gazdagabb országok sem engedik meg maguknak. Ráadásul több középintézmény helykihasználtsága messze elmarad az ésszerűségi követelménytől. Példaként említette azt az iskolát, amelyikben egy tanulócsoport mindössze négy diákból áll. Szükségszerű a polgármesteri hivatalok létszámának felülvizsgálata is, hiszen jelenleg tizennégyezerrel több a köztisztviselő, mint volt 1989- 90-ben, a tanácsi közigazgatási rendszer megszűnésekor. Befejeződött a Világgazdasági Fórum Szerdán befejeződött a svájci Világgazdasági Fórum Alapítvány kétnapos regionális tanácskozása Budapesten. Az esemény zárására hivatalos Göncz Árpád köztársasági elnök a tanácskozáson jelen lenni nem tudott, a konferencia résztvevőihez intézett üzenetében reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi üzleti élet nem látja túl kedvezőtlennek a magyar gazdaság helyzetét, hiszen a legnagyobb beruházók folytatják befektetéseik növelését Magyarországon. Elfogadhatatlan a családi terhek növelése Csomagvita A gazdasági stabilizációs csomag általános vitájának folytatásában a vezérszónokok sorában Varga Mihály (Fidesz) kifejtette, hogy pártja a jelenlegi helyzetben indokoltnak tart gazdasági szigorításokat, s van a csomagnak olyan pontja, amivel egyetért. Elfogadhatatlannak ítélik azonban a családok terheinek növelését, az ön- kormányzatok működésébe való beavatkozást s azt, hogy a kormány monopolhelyzetet akar teremteni azokon a területeken, amelyeken már a piaci szabályok érvényesülnek. Összességében úgy vélik, hogy nem a megfelelő irányba mozdul el a Bokroscsomag. A második vezérszónoki felszólalási körben jórészt a csomag szociálpolitikai intézkedéseiről mondtak véleményt a törvényhozók. Sarkadiné Lukovics Éva (SZDSZ) közölte, hogy ha nem is örömmel, de a szabaddemokraták tudomásul veszik: nincs egyensúlyban az államkassza bevételi és kiadási oldala, ezért el kell fogadni a szociális jogosultságok behatárolását. Kis Gyula (MDF) jelezte, hogy pártja az egész csomagot szakszerűtlennek, rövid távon hasznot nem hozónak, hosszú távon pedig a nemzet jövőjét súlyosan veszélyeztetőnek tartja, ezért kérik a kormányt a csomag visszavonására. Csehák Judit (MSZP) szükségesnek ítélte a szociális támogatási rendszer megváltoztatását, s közölte: elfogadja azt a célt, hogy az erőforrások egy részét a legrászorultabbaknak csoportosítsák át. Ám elengedhetetlennek tartotta, hogy a kormány a megvonásokkal egy időben legális életstratégiai lehetőségeket ajánljon fel az embereknek. Torgyán József {FKGP) alkotmány- ellenesnek minősítette, hogy a kormány szerzett szociális jogokat akar megvonni. Úgy vélte, a kabinet saját tehetetlensége és dilettantizmusa miatt hárítja a megszorításokat a társadalomra. A Házbizottság ülését követően Gál Zoltán bejelentette, hogy a testületben nem volt egyetértés az ügyrendi javaslatról, ezért a házelnök — élve a Házszabályban rögzített jogával — az általános vita folytatása mellett A tandíjról Bokros Lajos pénzügyminiszter csütörtökön még a kormányülés előtt tárgyalóasztalhoz ül a Hallgatói Ön- kormányzatok Országos Szövetségének (HÖKOSZ) képviselőivel. Ezt a szervezet vezetői jelentették be szerdai sajtótájékoztatójukon. Elmondták: a megbeszélésen a tandíj szeptemberi bevezetésének egy évvel későbbre halasztását javasolják a miniszternek. Elmondták, van koncepciójuk arra, hogyan lehetne a jelenlegi hallgatói juttatásokból kigazdálkodni azt a nettó 500 millió forintos bevételt, amelyet a tandíj szeptemberi bevezetése hozna az államnak. Jaczkovics László alelnök szerint az említett összeget a kollégiumi díjak normalizálásával és a hallgatói normatívák elszámolásának szigorúbb ellenőrzésével lehetne megvalósítani. Szabó László elnök rámutatott: a Bokros-csomag nemcsak a tandíj bevezetéséről kíván rendelkezni, hanem a hitelkonstrukciós kompenzációra vonatkozó részt is ki akarja venni a felsőoktatási törvény szövegéből. Ismételten bírálta a felsőoktatás fejlesztéséről szóló országgyűlési határozat- tervezetet, ami véleménye szerint sem műfajában, sem pedig tartalmát tekintve nem fogadható el. döntött. Gál Zoltán ugyanis sem ügyrendi, sem házszabályi akadályát nem látta a vita folytatásának, de elismerte azt is, hogy bizonyos formai hibák történtek az ügyben. Ezért a házelnök felkérte a kormányt, hogy írásban tájékoztassa a parlamentet: mely törvényjavaslatokat vonta vissza. A kérdést pedig megvizsgálásra kiadta az Alkotmányügyi és Ügyrendi Bizottságnak. A gazdasági stabilizációs intézkedéscsomag általános vitájának folytatásában elsőként Burány Sándor (MSZP) szólalt fel, aki arra mutatott rá, hogy az elmúlt 10 év kormányzatai közös cipőben jártak, mivel mind- annyiuknak foglalkozniuk kellett az adósságmenedzselés problémájával és az államháztartási reformmal. A Hom-kormány lesz azonban az első olyan kabinet, amely a problémákkal valóban szembenéz, és megállítja a kedvezőtlen folyamatokat. A szocialista honatya felhívta a figyelmet arra, hogy 1993-ban a gazdaság több mutatója is igen kedvezőtlenül alakult. Abban az évben fordult át deficitbe a fizetési mérleg, növekedett meg az import az export kárára, és növekedett a belső fogyasztás is, annak ellenére, hogy a gazdaság teljesítménye csökkent. Az 1993-as bankkonszolidációhoz kapcsolódó kötvénykibocsátások idén márciusban 38 milliárd forintos fizetési kötelezettséget jelentettek. Mindez megmutatja, hogy a jelenlegi rossz helyzet egy régebben kezdődött folyamat eredménye. Burány Sándor a Nemzetközi Valutaalapot ért támadások kapcsán leszögezte, hogy az IMF-nek joga van előírni: milyen körülmények között ad hitelt egy országnak. Hazánknak meg kell felelnie ezeknek az elvárásoknak, mivel szüksége van az IMF kedvező feltételű hiteleire. A szónok elismerte, hogy a forint leértékelése, valamint az importvámpótlék megemelése a kedvező hatások — a költségvetési bevételek növekedése és a hazai vállalatok védelme — mellett kedvezőtlen eredményekkel is jár majd, ugyanis növekedni fog az infláció. Lányi Zsolt (FKGP) — utalva Burány Sándor szavaira — leszögezAz elnök megjegyezte továbbá, levélben fordultak az országgyűlési képviselőkhöz, kérve, hogy ne támogassák a tandíj szeptemberi bevezetést. Hozzátette: ha ez mégis bekövetkezik, akkor nem lehet kizárni, hogy újabb demonstrációkat tartanak, te, hogy a kedvezőtlen folyamatok a jelenlegi kormányzat működése alatt gyorsultak fel. Az elmúlt egy év alatt ugyanis hirtelen megnőtt az állam eladósodása, valamint tovább romlott az export és az import aránya. A forint- leértékelés és a vámemelés is előnytelen a magyar gazdaság számára, hiszen a magyar termékek nagy része jelentős mennyiségű külföldi alapanyagból készül. A kisgazda képviselő a Bokros-csomag elfogadható részének nevezte az államigazgatást érintő létszámcsökkentést, mivel szerinte a minisztériumok túlzottan nagy létszámmal látják el feladataikat. Lányi Zsolt rámutatott arra, hogy a magyar társadalom 99 százaléka elutasítja a Bokros-csomagot. Az emberek — mivel a kormány nem kínál semmiféle jövőképet a számukra — nem állnak a tervezett intézkedések mögé, így a kabinet nem tudja majd végrehajtani a döntéseket. Az emberek számára nem marad más út, mint hogy megkeressék a kiskapukat, mert ebben a kormányban már nem bíznak. — így csak megbukni lehet — tette hozzá a kisgazda honatya, aki szerint a magyar emberek az ügyeskedés helyett csodálatosan dolgoznának, ha lehetőséget kapnának a munkára. A kormányzatnak a megszigorítások helyett a gazdaságot kellene életre keltenie, megerősítve ezzel a hazai cégeket és növelve a GDP-t. Lányi Zsolt hitetlenkedésének adott hangott a feketegazdaság elleni küzdelem eredményét illetően is, mivel szerinte már a rendőrök és az ellenőrök is a KGST- piacokon vásárolnak. Latorcai János (KDNP) az intézkedéscsomagot szakmailag megalapozatlannak nevezte, amely csak a költségvetés szempontjait veszi figyelembe. A tervezett intézkedések szerinte egyoldalúan restriktívek, és nem biztosítják a gazdaság fellendülését. A csomag következménye a lakosság széles rétegének elszegényedése lesz, a belső fogyasztás visszaszorítása pedig hátrányos helyzetbe hozza a hazai termelőket. A kereszténydemokrata képviselő hangoztatta, hogy a kormányzat elvárásai irreálisak, a remélt 175 miliárd forintból legfeljebb 135 milliárd forint fog befolyni az államkasszába. Ez az összeg a be nem folyt privatizációs bevételeket pótolja majd, tehát a szigorításokra a kormány rossz politikája és nem a gazdasági folyamatok miatt van szükség. illetve fontolgatják, hogy szeptembertől polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak. Elhangzott, hogy a HÖKOSZ a hét végén tisztújtó közgyűlést tart Szegeden, ahol többek között megvitatják a tandíj ügyét is. Szociális érzékenység Fogja, jóember!
