Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-19 / 91. szám
UJ KELET LABDARÚGÁS 1995. április 19., szerda 11 NB III Tiszafüreden nem fürdött be Nyírbátor, sőt, esetükben az elért döntetlen akár győzelemmel ér fel. Állíthatjuk ezt nyugodt szívvel annak ismeretében, hogy a dobogón tolakodó Sényő és Szerencs egyaránt „elhasalt” a hétvégén, így rövid társbérlet után egyedül találták magukat a tabella élén. Pedig mostanság a csapat öltözőjében jócskán akad üres fogas, köszönhetően a táj- funszerűen végigsöprő sérüléshullámnak. Somogyi József szakosztályvezető érthetően derűs kedvében volt kedd délelőtt. — Minden okom megvan az elégedettségre. Pontot raboltunk az előzetesen nehéz ellenfélnek ítélt Tiszafüredtől, ráadásul a riválisok eredményeiről értesülve még értékesebb ez a bravúr. Nem is kívánhattunk volna kellemesebb húsvétot magunknak. Kár lenne tagadni, Fortunának is köszönettel tartozunk, hiszen amennyiben a hazaiak a tizedik percben kihasználják a javukra megítélt büntetőt, sok minden másképp alakul. Nem akarok kérkedni, de például most is Lengyel, Filep, valamint Hadházi személyében három, még ifjúsági korú játékos jutott szóhoz. Nagyot már nem is sorolom közéjük, ő mellettük lassan rutinos labdarúgónak számít. A fő érdem persze Varró kapusé, aki bravúros védéseivel tartotta a lelket a társakban. De küzdeni tudásból mindenki jelesre vizsgázott, külön a Lukács—Gubányi—Erdősi tengely. A közvetlen védelem végig nagy munkában volt, s milyen a futball, a befejezés előtt nem sokkal Papp akár megtriplázhatta volna a szerzett egy pontot, ha ordító helyzetben pontosabban céloz.-— Nem mondott le elhamarkodottan a vezetés Szilvásiról, aki első mérkőzését Mátészalka színeiben két góllal tette emlékezetessé? — Nézd, Szilvási huszonkét éves, és azért adtuk kölcsön nyárig, mert Szálkán több játéklehetőséget kaphat. A felkészülés alatt súlyfelesleget halmozott fel, s ha nálunk valamennyi játékos egészséges volt, hát nehezen férkőzött a kezdő csapat közelébe. Egyébként hadd mondjam el, amióta a klubnál dolgozom — közel tizennégy esztendeje —, ilyen mérvű balszerencse-sorozatra nem emlékszem. Többet jártunk az utóbbi hetekben kórházba, mint a pályára. Hat-hét kulcsember egyszerre dőlt ki a sorból, talán a szombati, Ózd elleni összecsapásra felépül közülük Lőrincz, Varga és Szilágyi. Visszatérve az eredeti kérdésre, Szilvásinak csak javára szolgálhat, hogy a szomszédvárban megedződik, formába lendül. — Javában benne járunk a tavaszi idényben, egyelőre feljutó helyen tanyázik Nyírbátor. Esett már szó a bajnoki cím elorozásának lehetőségéről, miután az esély kézzelfogható? — Ennyire előre nem gondolkodunk. Mi minden mérkőzésre úgy készülünk, hogy azt lehetőleg minél eredményesebben zárjuk. Csak a következő ellenféllel foglalkoVarró Tiszafüreden is remekelt zunk! Amíg nem tudunk komplett csapattal szerepelni, addig épp elég problémát jelent a soros akadály leküzdése. Természetesen, mint a városban annyian, a vezetők is a legjobb teljesítményt várják a fiúktól, ám messze még az utolsó forduló, sok a kiszámíthatatlan tényező. — Végül, de nem utolsósorban, hogyan érzi magát a közelmúltban autóbalesetet szenvedett Unchiás Demeter? — Már nincs ágyhoz kötve, ez feltétlenül biztató. Edzésre is kilátogatott, s mérkőzésen is szemrevételezte a csapatot. A lelki sebek azonban lassan gyógyulnak. Koncz Tibor Öt kiállítás a riái derbin Öt játékost és egy vezetőedzőt állított ki a játékvezető a brazil labdarúgó-bajnokság végső szakaszának nagy rangadóján, a Botafogo-—Flamengo összecsapáson. A bíró nem elégedett meg a szokatlanul sok piros kártya kiosztásával, de még kilenc sárga lapot is felmutatott. A Botafogóból Jefferson és Wilson Gottardo, a Flamengóból Fabinho, Mauricio és Valber mehetett idő előtt zuhanyozni. A mérkőzést Guga góljával a Botafogo nyerte meg 1-0-ra. A Flamengo együttese rossz körülmények között készült a rangadóra, hiszen legjobbja, Romário sérülés miatt nem léphetett pályára. Tovább növelte a csapat gondjait, hogy a találkozó ötödik percében harcképtelenné vált Savio, aki — Romário után — a gárda legveszélyesebb támadójának számít. A nem mindennapi mérkőzés játékvezetője, Claudio Cerdeira a Flamengo vezetőedzőjének, Van- derley Luxemburgónak is felmutatta a piros lapot. Erre azért került sor, mert a szakvezető Valber kiállítása után „értelmi fogyatékosnak” titulálta a bírót. Előkészületi mérkőzés Labdarúgás, Nyíregyházi Hardware—Hajdúnánás, bujtosi pálya 17 óra. Ez történt az NB ll-ben Vesztébe rohant az NYFC Tavaszi harmadik, idegenbeli fellépésén sem termett babér a Nyíregyházi FC számára. Kábán is lehajtott fejjel vonult öltözőbe a csapat, folytatván az idei dicstelen szereplést. Pedig a hajdúságiak a mérkőzés első szakaszában tíz főre olvadtak, ám ez sem akadályozta meg Ciganékat abban, hogy vereséget mérjenek Tóth János tanítványaira. Húsvéti kölnivíz helyett így hideg zuhany érte a klubigazgatót. — Utólag feldolgozva is azt mondhatom, reális elképzelésem volt, hogy pontot vagy pontokat szerezzünk Kábán. Hogy ez miért nem sikerült? Ennek több összetevője van. Bár felkészültünk az ellenfélből, olyan hadrendet választottak, melyhez az átállás részünkről — kis túlzással — közel húsz percig tartott. Sajnos, ezalatt hátrányba kerültünk. Közbevetném, mindkét kapott gólt súlyos hibák előzték meg, az elmúlt időszakban jeleskedő védelem kihagyott. Cigan ugyanis fedezetlenül fejelhetett kapura az ötösön, ami felveti Cselószki felelősségét, akinek kiemelt feladata lett volna őrizni a román játékost. Később nyomasztó fölényünk közben a hazaiak szórványos kontrákat vezettek, ebből kettő eljutott a tizenhatosunkig, s egyet berúgtak. Nonszensz, hogy ennél az esetnél négy védő sem bírt el két csatárral. Továbbmenve, a szélekről kevés használható labda érkezett, a felállt fallal szemben hiányzott az ötlet támadásainkból. Bagoly és Csehi erőltették az egyéni játékot, de még ezt is elviselhettük volna, ha az öt abszolút ziccerünket értékesítjük. — Már a kezdő tizenegy kijelölésekor, majd a mérkőzés alatt is kever getted a lapokat, több variációt kipróbálva. A várt eredmény mégsem jött össze. — Minden erőfeszítésem a támadójáték hatékonyabbá tételére irányult. Szatke Zolit és Bagolyt feljebb toltam egy sorral, mert nyitottabb stílussal kísérleteztem. Adámszki fizikai adottságaiban bíztam, abban, hogy a húsdarálóban megtartja a labdát. Nem jött be az a húzásom, miszerint a középpálya bal oldalánPaulikot szerepeltettem. Ez nem jelenti azt, hogy csalódtam bennük, hanem jóval egyenletesebb teljesítményt reméltem. Domokost, valamint Szkuncot a támadósorba cseréltem be, hátha a zavarosban halászva eredményesek lesznek. Tanulság a jövőre nézve, Szatkét újból a védelemben fogom számításba venni, Besenyei fogja majd össze a gárdát. — Miért nem tudta a csapat kihasználni azt a lélektani előnyt, hogy egy órán keresztül emberelőnyben futballozhatott? — A szünetben felhívtam a figyelmet arra, hogy a hazaiak saját térfelükre fognak visszahúzódni. Kértem: ne ívelgessük előre a labdát, szélről próbáljunk meg helyzeteket kidolgozni. Beleestünk abba a csapdába, ami nemcsak a mi betegségünk, hogy az idő múlásával siettettük a játékot, rohantunk a győzelem érdekében. Ez az együttes taktikai éretlenségére utal, hiszen az egy pont a zsebünkben volt. Folyamatosan mentek az üzenetek a pályára, higgadtságra intettem a srácokat. A mai napig úgy érzem, a döntetlen egy percig sem forgott veszélyben, de a kellő nyugalom, az oldalvonalak menti határozott játék hiányzott az összteljesítményből. — Ne kerteljünk, vészesen zárkózik fel a középmezőnyt alkotó csapatokhoz, így a Nyíregyházához is az alsó ház. Hogyan tovább? — A keddi értékeléskor a játékosoknak is megmutattam a tabella állását. Nem akarok mindig az örök optimista szerepében tetszelegni, de én nem az ijedtségre apellálok. A szerencsétlen tavaszi rajt, az első két mérkőzés balsikere rányomta bélyegét a folytatásra. Tudom, a szurkolók az eredmények tükrében ítélnek, ám mégis azt hiszem, feljövőben vagyunk. Banánhéjon csúsztunk el Salgótarjánban, s most Kábán is saját magunkat vertük meg. Két olyan találkozó következik a sorban, ahol kötelező a győzelem. Előbb itthon Hódmezővásárhely ellen, majd Miskolcon mi vagyunk az esélyesek. Amennyiben hozzuk a papírformát, leszakítjuk az alsóházat, egyúttal megközelítjük az élbolyt. Pech-szériánk sem tarthat örökké, előny továbbá, hogy valamennyi labdarúgóm bevethető állapotban van. Talpra fogunk állni, a játékosok belső tartására is számítok. Ok nagyon is átérzik a helyzetet, a görcsösséget, idegességet kell mielőbb levetkőzniük. Nem lehetetlen, amennyiben sikeresen túljutunk az előttünk lévő két mérkőzésen, két hét múlva sokkal kedvezőbb pozícióban beszélgethetünk. KonczTibor Drobni fejesét fogja Vadon Megmaradt a tavaszi veretlenség A Tiszavasvári Alkaloida SE labdarúgói tavasszal hat mérkőzésen tizennégy pontot szereztek. Legutoljára Tiszakécskén gólnélküli döntetlent értek el. A mérkőzésen inkább a vasváriaknak voltak helyzeteik, a második félidőben viszont Tiszakécske játszott mezőnyfölényben. A mérkőzésről Szikszói Lajos vezetőedzőt kérdeztük. —Hogyan értékeled a pontszerzést, elégedett vagy a teljesítménnyel? — Az összes többi eredmény ismeretében már nem érzem olyan jól magam, jó lett volna mind a három pontot megszerezni. De ne elégedetlenkedjünk! Ellenfelünk nagyon jó erőkből álló csapat, és ebből a csoportból nagyon kevés együttes képes legyőzni őket otthon. Így a döntetlent mindenképpen jó eredménynek tartom. — A mérkőzés előtt azt mondtad, hogy az első negyedórában várhatóan lerohannak benneteket a tiszakécs- keiek. Ezzel szemben pont fordítva volt, Vasvárinak adódtak helyzetei az első negyedórában. — Igen, azt vártam, hogy letámadnak minket, dcTuifel kiállítása, Cseke sérülése miatt nem játszhatott. így valamivel gyengébb csapattal álltak föl mint korábban. Rögtön az elején az egyik éket, Bállá Mihályt visszavonták a középpályára, és Balogh játszott helyette centerposzton. Nekünk is rögtön változtatni kellett a taktikánkon, de a fiúk is megérezték a pályán, hogy többet támadhatnak. Természetesen már eleve úgy indultak ki a játéktérre, hogy ha lehetőség adódik rá, gólokat kellene szerezni. Az első félidőben ki is dolgoztunk több nagy helyzetet, sajnos, ezeket nem sikerült értékesíteni. A második félidőben a Tiszakécske gárdája játszott mezőnyfölényben, de igazi nagy helyzetük nem adódott. Úgy láttam, ez egy tipikusan egygólos mérkőzés lett volna, ha valamelyik csapat betalál, akkor az nyerhetett is volna. Végül is nekünk volt erre több lehetőségünk. — A tudósításból kiderül, hogy a mérkőzés utolsó tíz percére megint feljött a csapatod, és még ekkor is adódtak gólszerzési lehetőségek. — A pálya szélén magam is nagyon gondolkoztam, hogy Szilágyit az utolsó negyedórára becseréljem, és így emberelőnyben legyünk a vendégkapu előtt. így utólag talán hiba is volt, hogy nem ezt tettem. Elsősorban az tartott vissza, hogy tartottam egy hazai góltól. Akkor még az is benne volt a pakliban. Ennek ellenére az utolsó öt percben Erdei előtt adódott egy nagy gólszerzési lehetőség. — Kikkel voltál elégedett a mérkőzésen? — Először is túlvagyunk egy hat mérkőzésből álló sorozaton, és nyugodt szívvel mondhatom, akik ezeken a mérkőzéseken szerepeltek, mindenki megtette a magáét. No persze, az egyes játékosoknak akadtak azért gyengébb percei is. A mérkőzésre visszatérve úgy látom, a védelemmel most sem volt baj. A két ék is nagyon jól játszott. Talán a középpályásokban nem volt olyan átütőerő, mint a korábbi meccseken. —Kábán, ahol Nyíregyháza játszott vasárnap bajnokit, a szurkolók a meccs után azt emlegették, hogy Tiszavas- váriban sokkal nehezebb dolguk lesz, mint Nyíregyháza ellen. Igaz ez? — Nem szeretek előre jósolgatni. Mindenesetre úgy tudom, a kabaiak hat tavaszi meccsből eddig nyolc pontot szereztek. Játékerejüket tekintve nem jobbak mint a középmezőny többi együttese. A tavaszi szereplésünk alapján most már miránk is jobban figyelnek, ráadásul hétvégi vendégeink eddig idegenben nem nagyon jeleskedtek. A tavaszi tabellán második helyen vagyunk, s most szeretnénk ezt a helyet megtartani, bár ha jól számolok, akkor ez a hely még vereség esetén is megmaradna. Vereségre persze gondolni sem akarok. Mi azt tervezzük, hogy a tavaszi tabellán legalább hatodikak legyünk a bajnokság végéig. R.Z.
