Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-19 / 91. szám
UJ KELET KULTÚRA 1995. április 19., szerda 7 Bemutatkozik: a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium Öregdiákok a ballagási ünnepségen Elsősök avatása az evangélikus templomban Számítástechnikai szakkör jának, továbbá a Gimnáziumok Országos Szövetségének. Diákjaink részt vesznek minden országos tanulmányi, kulturális és sportversenyen, minden értelmes diákönkormányzati rendezvényen. €gy életre szóló lelki többlet — Milyen a továbbtanulási arány a végzős növendékek körében, és mely pályákat részesítik előnyben? la, Vietórisz József, vagy a szintén kossuthos Balczó András — példamutató szellemiségét szívükbe átplántálni. Gimnáziumunk 1996 nyarán fogja ünnepelni fennállásának 190. évfordulóját. Erre az alkalomra megszervezzük a Kossuth-öregdiákok „világ- találkozóját”. Szeretettel várunk minden régi diákot, aki ebben az ősi gimnáziumban töltötte életének felejthetetlen diákéveit! Matyi Zsuzsa Mottó: „Legyen gimnáziumunk mindenkor az ismeretek bőséges tárháza, nemes jellemek képzője, és az igaz hazafiság oltára." A megye legrégebbi — 1806-ban alapított — középiskolájába, a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumba látogattunk el. A gimnáziumot Nyíregyháza evangélikus lakossága alapította azzal a céllal, hogy gyermekeik saját lakóhelyükön összes tanárát és diákját is átvette, természetesen azzal a feltétellel, hogy elfogadják az iskola új, vallásos szellemű működési alapelveit. Az átvételkor több mint 600 — ebből 300 újonnan beiskolázott — diákja volt a gimnáziumnak. Megváltozott a tanegyelőre nálunk sincs lehetőség. A későbbiekben azonban szeretnénk színesíteni a választható nyelvek palettáját. Jelenleg diákjaink a kötelező két idegen nyelvet az alábbiakból választhatják: angol, francia, német és olasz. Minden évfolyamon van speciális nyelvi osztályunk, és egyre bővülnek külföldi cserekapcsolataink (Párizs, Bécs, Hildesheim). Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen az utóbbi években francia nyelvből voltak eredményeink. A nyelvoktatás színvonalának emelése érdekében az USA-ból hívtunk meg angol anyanyelvű, valamint Stuttgartból német anyanyelvű vendégtanárokat. Jelentős a fejlődés a számítástechnika oktatásában is. Ez természetesen elsősorban az eszközállomány korszerűsítésének a következménye. — A tárgyi feltételekben, a technikai felszereltségben milyen változások történtek? — Az átvétel időszakában az épület már igényelte a külső felújítást, s a tárgyi feltételek sem feleltek meg maximálisan a korszerű oktatás követelményeinek. Több milliós beruházással — elsősorban az Országos Evangélikus Egyház támogatásával — sor került az épület külső felújívégezhessék középiskolai tanulmányaikat. Az alapítólevél így határozta meg az iskola feladatát: a diákokat „jó erkölcsre, modem tudományokra, és a honi nyelv szeretetére” neveljék. Ebben a szellemben kezdődött el az oktató-nevelő munka. Az intézmény a múlt század második felében új épületszámnyal gazdagodott, és — a már működő algimnázium kiegészítéseként — megkapta a főgimnáziumi rangot. 1890-ben — az idős Kossuth Lajos hozzájárulásával — az egykori kormányzóról nevezték el az iskolát, bár a hivatalos névfelvételre csak 1921-ben került sor. 1912 óta lánytanulókat is fogad a gimnázium, 1929-ben pedig megnyílt a vidéki diákok elszállásolását biztosító kollégium. Az intézmény történetében a nagy változások korszaka kezdődött el az 1948-ban bekövetkezett államosítással. 1981-ig tartott a szakközépiskolai korszak, majd ettől kezdve újra gimnáziumként — a négyosztályos képzési rendszerben — működött tovább. A rendszerváltás évét követően — 1990-ben — került sor a nyolcosztályos rendszer bevezetésére az igazgató és a tanári kar kezdeményezésével. Az egyházi ingatlanok visszaadását lehetővé tevő törvény értelmében — az evangélikus egyház kérésére — Nyíregyháza város önkormányzata 1992. július 1-jei hatállyal visszaadta az iskolát a nyíregyházi evangélikus gyülekezetnek. Tekintettel azonban arra, hogy a gyülekezet nem rendelkezik vagyonnal, az Országos Evangélikus Egyház lett az iskola- fenntartó. A megújult intézmény céljait és feladatait tekintve igazodni kívánt az alapítólevél szelleméhez. fl megújult „Kossuth" A gimnázium jelenlegi helyzetéről, az átvétel óta történt változásokról a gimnázium igazgatója, dr. Bánszki István tájékoztatott. — Mennyiben változtatta meg az egyházi jelleg az iskola belső szervezeti felépítését? — Amikor az iskolát visszakapta az evangélikus egyház, az intézmény testület összetétele, azok helyére ugyanis, akik elmentek, fiatal, keresztény életszemléletű tanárokat vettünk fel. Jelenleg az iskola 22 osztályában 660 diák tanul, mintegy 50 tanár vezetésével. A tantestület zöme egyetemi végzettségű tanár, a kisdiákokat azonban főiskolai végzettségű tanárok is taníthatják. — Milyen anyagi forrásokból működtetik az intézményt? — Mint minden középfokú oktatási intézmény, mi is a közoktatási törvények által biztosított normatívákból, valamint gyülekezeti támogatásból működtetjük az iskolát. Tandíj nálunk sincs. Természetesen néhány alapítványunk is van, ezek kamataiból kiváló diákjainkat jutalmazzuk, illetve a külföldi nyelvtanulási lehetőségeiket támogatjuk. — Mekkora az iskola vonzáskörzete? — Elsősorban a városból és közvetlen környékéről fogadunk tanulókat, de kollégiumunk révén a megye távolabbi területeiről is vannak diákjaink. — Az oktatás mely területein történt előrelépés az átállást megelőző időszakhoz képest? — Ami az idegen nyelvek oktatását illeti, az iskola nagyon fontosnak tartja ezt a képzést. Sajnos, ma már nem divat a latin nyelv tanulása, erre tására, valamint a belső átalakításra, és néhány jól felszerelt szaktanterem kialakítására. A klasszikusan szép könytárunk mellett gazdag ifjúsági könyvtárunk van olvasóteremmel, s most kaptuk meg adományként a Belohorszky-könyvtárat is. Van korszerű számítógépparkunk, s szertáraink a megfelelő mértékben felszereltek. — A tehetséggondozásnak milyen formái — például szakkörök, fakultációk, felvételire előkészítő tanfolyamok — valósulnak meg az iskolában? — Nagyon sok lehetőséget kínálunk. Talán a legérdekesebb a fiatalok számára a kerámia- és tűzzománcszakkör, ahol kipróbálhatják tehetségüket, alkotófantáziájukat. Eredményesen működik a sakk szakkörünk is, sportolóink közül számon tartják a leány kosárlabdacsapatot és a focistákat. Igen színvonalas a havonta megjelenő diáklapunk, a Nyíregyházi Kossuth-diák. Iskolánk kezdeményezte és rendezi meg most már harmadik éve az egyházi gimnáziumok országos szavalóversenyét Az Úr érkezése címmel. Idén május 7-én lesz a döntő. A versenyen az ország nyolc evangélikus gimnáziuma mellett részt vesznek a legjobb református kollégiumok és a megyei katolikus gimnáziumok versmondói is. — A gimnázium érettségizett diákjai nagyrészt tovább tanulnak. Újabban a jogi és a tanári pályára mennek a legtöbben, de a műszaki egyetemeken, főiskolákon, és az orvosi karon is vannak kossuthos diákok. Mi mégsem a továbbtanulók számarányainak tükrében értékeljük iskolánkat. A Kossuth Gimnázium úgy igyekszik minőségi iskolává válni, hogy a két alapvető emberi erény: az okosság és az erkölcsösség között próbál egyensúlyt teremteni azzal az ösztönzéssel, hogy az emberi tetteket motiváló döntésekben az erkölcsnek legyen primátusa. Ezt a lelki többletet minden egyes diákunk magával viszi egész további életére. — Van-e valamilyen—intézményesített vagy egyéb módon megvalósuló — kapcsolatuk a már végzett növendékeknek az iskolával? — Az iskola egykori diákjai közül többen tettek már alapítványt a mai diákok megsegítésére. Az USA-ban élő Makay Elemér alapítványának dollárkamataiból az egyik — a műszaki egyetemen tovább tanuló —jeles diákunk az idén csaknem félszázezer forint támogatásban részesült. Igyekszünk jelenlegi növendékeink lelkében is kialakítani az alma mater szeretetét, megerősíteni bennük az összetartozás tudatát, egymás megbecsülését, a nemzet és a kereszténység értékeinek tiszteletét, és a nagy elődök —Kossuth Lajos, Krúdy GyuHit és kultúra egysége — Milyen a tanulók felekezet szerinti megoszlása? — Jelentős a katolikus és a református diákok száma, az iskola tehát nyitott a történelmi egyházak iránt. — Mennyiben érvényesül az egyházi jelleg az oktatásban, illetve a tanításon kívüli programokban? — Az iskola egyházi szellemiségéből következik, hogy nálunk a szellemi és fizikai mellett spirituális nevelés is folyik. Ez nyilvánvalóan többlet más iskolákkal szemben. Diákjaink a tantárgyak mellett a hittanórákon, csendesnapokon, hétkezdő templomi áhítatokon megismerhetik a kétezer éves európai kereszténység szellemiségét, elgondolkodhatnak a hit erejéről, az élet értelméről, s — reménységünk szerint — tiszta lelkiismeretű, keresztény szemléletű emberekké válhatnak. Aki ide jelentkezik, az a hittan tanulását természetesnek tartja, tudva azt, hogy a hit és a kultúra nem ellentétes, hanem egymást erősítő fogalmak. A tanulóévek során meggyőződhetnek arról, hogy a tudományt és a kultúrát nem a keresztény szellemiségtől, hanem a szubkultúrától, a közömbösségtől és a barbárságtól kell félteni. — Milyen a gimnázium kapcsolata a többi egyházi, illetve állami gimnáziumokkal, középiskolákkal? — Iskolánk —jellegéből adódóan — nem csak a történelmi egyházak és az egyházi iskolák irányában nyitott, hiszen minden vonatkozásban részese a magyar középfokú oktatási rendszernek. Tagjai vagyunk a nyolc- osztályos gimnáziumok országos szervezetének és regionális csoportA keresztény lelkűiét hatja át a versenyeken, vetélkedőkön való részvételünket is. Tehetséges diákjainkból nem szeretnénk sztárokat csinálni, a kiemelkedően tehetségesek is tudatában kell legyenek annak a ténynek, hogy tehetségük a Teremtő adománya, felhasználása pedig csak az embertársak érdekében történhet.