Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-15 / 89. szám
A szabaddemokraták véleménye Területfejlesztési konferencia Debrecenben Az önkormányzati választások után a polgármesterek, települési képviselők fogalmazták meg a rendszeres és tartalmas párbeszédre való igényüket. Az SZDSZ munkakonferenciát is tervezett csütörtök délután Debrecenben, amelyen öt megye polgármesterei, képviselői vettek részt. Hevessy József, Debrecen polgármestere bevezetőjében többek között elmondta: — Az önkormányzatok az idén 760 milliárd forinttal gazdálkodnak, melyből 400 milliárdot fedez az állami költségvetés. Összességében tehát az önkormányzatok költségvetésének több mint fele személyi jövedelemadóból, különféle központi támogatásból, hozzájárulásokból származik. Különösen az elmúlt ciklus végén felerősödött a kérdés, változik-e végre az önkormányzatok pénzügyi szabályozása, hogyan alakul az eddig alapvető forrásszabályozási filozófia és az erre épülő gyakorlat, mely területeken következik be konstrukciós változás. El kell fogadnunk, hogy e kérdések is a közigazgatási és államháztartási reform problémájához tartoznak, melyre az 1995. évi egyensúly-helyreállító, -stabilizáló állami költségvetés mellett most még nem kerülhetett sor. így az 1993-as szinthez számított személyi jövedelemadó átengedett mértéke újabb egy évvel inflálódva az önkormányzatok egész soránál a csődhelyzet veszélyét teremti meg. A címzett és céltámogatások feltételrendszerének szabályozásában történt változások sok ellenvéleményt váltottak ki. Az ez évi 33,6 milliárd forint ilyen előirányzat 80 százalékát már eleve lekötik a folyamatban lévő beruházások támogatási igényei, így az 1995. évi új, induló beruházásokra mindössze 6,75 milliárd Ft szolgál. Különösen sok bírálat érte az ígérvények, azaz az új igények későbbi kielégítési lehetőségének igényének eltörlését. Egy önkormányzat évekkel a központi költségvetés jóváhagyása előtt rákészül beruházására, amelyhez támogatást kíván igénybe venni, s nem tervezheti előre az ígérvényes támogatást, amely nélkül csak kockáztat, ha bármiféle előkészületet tesz. Továbbra is a jogi szabályzás kérdéskörénél maradva: A közelmúltban országos szintű önkormányzati akció indult az energiaközmű-vagyon tulajdonlása ügyében. Az önkormányzati törvény szerint a települési önkormányzatok közreműködnek az energia-szolgáltatásban, s kötelesek gondoskodni a közvilágításról. E feladatellátási kötelezettséget a törvény vagyonátadással is meg kívánta alapozni. A tanácsi alapítású közművállalatok közművagyona önkormányzati tulajdonba került, ugyanakkor a villamosvezetékek, létesítmények és a köz- világítási infrastuktúra — amelyek jórészt települési forrásból épültek — mint közművagyonok nem kerültek átadásra. Az önkormányzatok összehangolt akciója révén 1995. március 31 -ig benyújtották e vagyonrészre igényeiket. Sajnálatos, hogy az ÁV. Rt.- től elindult törvénymódosítási javaslattal — akárcsak korábban, a gyógyszertári vagyon privatizációja során — újra csak konfliktusok százai, ezrei keletkeznek az állami és önkormányzati szervek között. Félő, hogy ezek az állami lépések — mint ahogy bekövetkezett ez a patika-privatizáció ügyében is — hiteltelenné teszik az állami döntéshozó szerveket, önkormányzati politikájuk átgondoltságát. Ugyanilyen jogvita bontakozott ki a közvilágítás javítási, karbantartási költségeinek finanszírozásáról. Itt megint csak az önkormányzatokat sújtva állami intézkedéssel kényszerhelyzetet teremtettek. Talán sorolhatnám még az ilyen és hasonló problémákat, például a tűzoltóságok önkormányzati intézményként történő jövőbeli működtetését s egyéb ilyen gondokat. Mindezek erősítik az önkormányzatokban a szövetkezési hajlandóságot, az érdekképviseleti jellegű tömörülést. A borsodi kísérletről T. Asztalos Ildikó, Miskolc volt polgármestere beszélt, majd Szabó Péter helyettes államtitkár a településfejlesztési törvény előkészületeiről tartott előadást. Dörnbach Alajos, az SZDSZ országos tanácsának elnöke az önkormányzati csődök kezelésének fontosságáról tájékoztatta a kelet-magyarországi konferencia résztvevőit, majd a tanácskozás hozzászólásokkal és vitával zárult. A szabaddemokraták szerint a területfejlesztési politika átfogó reformjára van szükség. Az 1990-ben bevezetett önkormányzati rendszer ugyanis nem volt képes megoldani az ország területfejlesztési gondjait. Csökkent a központosítás mértéke, ám az intézményrendszer tartósította szocializmus korában kialakult területi egyenlőtlenségeket. A kialakuló piacgazdaság tovább növelte az ország nyugati és keleti fele közötti különbségeket. Az SZDSZ szerint a kormányzati munka az ipari válság- területekre és az elmaradott megyékre vonatkozó tervek készítésére szorítkozott. A napjainkban is tartó válságkezelés, az általános tőke- és forráshiány miatt a területpolitika is kényszerpályán mozog. Annak ellenére, hogy az SZDSZ választási programjában a szerkezet-átalakítást segítő és a társadalmi feszültségeket is kezelő megújított területi támogatási rendszert ígért. A koalíciós megállapodásban is szerepelt a területfejlesztési politika átfogó reformja. Az eddig nyilvánosságra került tövénytervezetek a szakmai közvéleményt megosztották. Nagy és jelentős azok tábora, akik szerint a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi helyzet miatt a területfejlesztés általános újraszabályozására nincs szükség. A régi intézmények — a minisztériumok és a megyék — érdekei rendre erősebbnek bizonyultak a települési önkormányzatok és a kistérségi társulások érdekeinél, így a régiek rendre bekebelezték az újaknak szánt jog- és hatásköröket. A településfejlesztés átfogó reformját várók tábora szerint a törvény máris elkésett. A koalíciós megállapodás és a módosított önkormányzati törvény kötelező jelleggel előúja a törvényalkotást. Már az önkormányzati törvény módosítása előírta a megyei területfejlesztési tanácsok 1995. június 30-ig történő megszervezését. A viták során eddig három nagy kérdésben politikai döntés és koncepcionális állásfoglalás szükséges. Jelenleg széttagolt a területfejlesztés kormányzati rendszere. A három minisztérium — a BM, a KTM, illetve a PM — között az ágazati politikák összhangját nem tudták a törvénytervezet készítői megteremteni. Az Országos Településfejlesztési Tanács konzultatív, és nem döntéshozó testület. A második alapkérdés a régiók ügye. Magyarországon hagyományosan gyengék a regionális kapcsolatok. Az első világháború utáni államhatárok a korábban kialakult regionális kapcsolatokat széttördelték, újak alig alakultak, s még az 1989 utáni változások sem ebbe az irányba hatottak. A megyehatárokkal kialakított hat nagy régió erősen vitatott. A régiók mellett érvelők szerint a kevesebb szervezet nagyobb hatékonysággal tud működni. így az igazi alapkérdés: ha lesznek regionális területfejlesztési tanácsok, ha lesznek régiók, azok milyenek legyenek? A szabaddemokraták nem vitatják, hogy a megyék kialakult közigazgatási egységek, s a múlt év végi önkormányzati választások óta legitim politikai köztestületekkel is megerősödtek. A jelenlegi törvénytervezetben a döntési jogokat javarészt a megyékhez rendelték. Az SZDSZ, korábbi álláspontját fenntartva, nem kívánja a megyék ilyen mértékű megerősödését. A szabaddemokraták szerint a kistérségek és a települési önkormányzatok a legfontosabb önkormányzati szintek. A szerveződőben lévő szövetségek, társaságok, egyesületek nagy előnye, hogy nem kényszeren, hanem az érdekek közösségén és többnyire belátáson alapulnak. Az SZDSZ szerint a közel 150 ilyen szervezetet, az önszerveződést a törvénnyel tudatosan kellene segíteni, mert senkit nem érhet hátrány csak azért, mert egy kis faluban él. Ezért az igazi vita napjainkban az érdekek, a hatalom megosztása és a döntési jogosultságok között van. Friss, egészséges és tiszta ivóvizet •••és kellemes locsolkodást! EUR A WA SS ER EURAWASSER Projektentwicklung GmbH Katharinenstraße 8-10711 Berlin Telefon 030-8935742. Telefax 030-8919838 Geschäftsführer: Hans-Dieter Heikenberg Amtsgericht: Berlin-Charlottenburg: HRB 498 98 A húsvéti locsolkodás még ma is elképzelhetetlen a friss és üdítő kútvíz nélkül. Az egészséges és tiszta ivóvíz biztosítása, éppen úgy, mint a csatornázás és a szennyvíz tisztítása, sok magyarországi település gondja. Debrecen város vezetése is elhatározta, hogy javít a helyzeten. A szükséges pénzeszközök hiánya arra ösztönözte a város vezetését, hogy Magyarországon elsőként koncessziós módszerrel oldja meg a szennyvíztisztítás és -kezelés, valamint az ivóvízelőállítás gondját. Az 1994-ben kiírt tenderen a német Eurawasser cég bizonyult a legjobbnak, s a város vezetése a közeli napokban dönt a szerződés aláírásáról. A szerződéstervezet értelmében az Eurawasser önálló üzemeltető vállalatként, a város vezetésével szoros együttműködésben valósítja meg a szükséges és drága fejlesztéseket, valamint működteti és karbantarja a város vízellátását és csatornázását ellátó közműveket. Az Eurawasser már Európa-szerte bizonyította, hogy hatékonyan tudja megoldani a nagyvárosok egyik legégetőbb gondját: a csatornázást és a vízellátás működtetését. Rostock városában 1990- ben írtak ki pályázatot, amelyet az Eurawasser nyert meg. Azt vállalták, hogy biztosítják a vízszolgáltaltást, valamint megteremtik a korszerű szennyvízelvezetési rendszert, és ezek kapacitásainak folyamatos bővítését. Mindezt úgy, hogy a település önkormányzatának egyetlen fillérjébe sem kerültek a nagyszabású beruházások. Az Eurawasser koncessziós szerződésben vállalta a közművek működtetésének összes terhét, és kötelezettséget vállalt arra is, hogy a víz- és csatornadíjakat inflációhoz kötve emeli. Mindeközben a város tulajdonosa marad mindkét közműnek. Az Eurawasser az elmúlt években nagy tapasztalatra tett szert Európában. Jó példa Rostock, ahol 900 millió márkás fejlesztés eredményeként a 280 ezer lakost számláló város és környéke korszerű vízellátási és csatornázási rendszerhez jutott, a víz minősége pedig most már kielégíti a legmagasabb európai szabványokat is. Az Eurawasser a közművek minden dolgozóját átvette, és gondoskodik továbbképzésükről is. Az Eurawasser GmbH céget 1991- ben alapította két világméretű cég: a franciaországi Naterre székhelyű Lyonaise des Eaux, melynek éves forgalma eléri a 30 milliárd német márkát és a düsseldorfi Thyssen Handelsunion, amelynek forgalmameghaladja az éves 16 milliárd márkát. A cég világszínvonalú szolgáltatásokat ajánl a vízellátáshoz és a szennyvízkezeléshe.z. Az Eurawasser és Debrecen város önkormányzata között megkötendő, 25 évre szóló koncessziós szerződés értelmében az Eurawasser nemcsak hogy átveszi a város vízmüveit és szennyvízrendszerét, de továbbfejleszti a város csatornázási rendszerét is. Dieter Heikenberg, az Eurawasser ügyvezető igazgatója ezekről a tervekről az alábbiakat mondta: —A város polgárai számára érezhető javulást kívánunk elérni. Minden városrészt csatornázni fogunk. Korszerű iszapkezeléssel és a biológiai víztisztító bővítésével pedig tovább csökkentjük a Hortobágyi Nemzeti Park szennyezését is. A gazdaságosság, a kömyzetvédeiem és a szociális gondolkodás összhangjának megteremtését kell elérnünk. A tervszámok imponálóak: az öt éven belül megvalósuló beruházások eredményeképpen napi 60 ezer köbméteres teljesítményűre növelik a meglévő szennyvíztisztító telepet. Automatizálják a víztermelő telepeket, majd ezt követően kiépítik Debrecen város keleti részében a csatornahálózatot, gondoskodnak a csapadékvíz elvezetéséről, és rendezik a Tócó vízfolyást is. A tervezett beruházások és felújítások összege mintegy 9 milliárd forint. Mindezek eredményeként ugrásszerűen javul Debrecen városában az élet minősége, és jóval kedvezőbb feltételek várják az ide tőkét befektetni kívánó üzletembereket is. A víz- és csatorna-szolgáltatások színvonalának fejlesztése ugyanis a gazdaság motorja, katalizátora. A víz- és csatornadíjak pedig csak az infláció mértékében változnak az elkövetkezendő években. Az Eurawasser készen áll aria, hogy a lehető legrövidebb időn belül munkához lásson, hogy Önöknek néhány év múlva éppen olyan kristálytiszta víz folyjon a csapból, mint amilyennel nagyanyáinkat locsolták a régvolt húsvétokon.
