Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-15 / 89. szám

A szabaddemokraták véleménye Területfejlesztési konferencia Debrecenben Az önkormányzati választások után a polgármesterek, települési képvi­selők fogalmazták meg a rendszeres és tartalmas párbeszédre való igényüket. Az SZDSZ munkakonferenciát is ter­vezett csütörtök délután Debrecenben, amelyen öt megye polgármesterei, képviselői vettek részt. Hevessy József, Debrecen polgármestere bevezető­jében többek között elmondta: — Az önkormányzatok az idén 760 milliárd forinttal gazdálkodnak, melyből 400 milliárdot fedez az álla­mi költségvetés. Összességében tehát az önkormányzatok költségvetésének több mint fele személyi jövedelemadó­ból, különféle központi támogatásból, hozzájárulásokból származik. Különösen az elmúlt ciklus végén felerősödött a kérdés, változik-e vég­re az önkormányzatok pénzügyi sza­bályozása, hogyan alakul az eddig alapvető forrásszabályozási filozófia és az erre épülő gyakorlat, mely terü­leteken következik be konstrukciós változás. El kell fogadnunk, hogy e kérdések is a közigazgatási és államháztartási reform problémájához tartoznak, melyre az 1995. évi egyensúly-hely­reállító, -stabilizáló állami költségve­tés mellett most még nem kerülhetett sor. így az 1993-as szinthez számított személyi jövedelemadó átengedett mértéke újabb egy évvel inflálódva az önkormányzatok egész soránál a csődhelyzet veszélyét teremti meg. A címzett és céltámogatások felté­telrendszerének szabályozásában tör­tént változások sok ellenvéleményt váltottak ki. Az ez évi 33,6 milliárd forint ilyen előirányzat 80 százalékát már eleve lekötik a folyamatban lévő beruházások támogatási igényei, így az 1995. évi új, induló beruházásokra mindössze 6,75 milliárd Ft szolgál. Különösen sok bírálat érte az ígérvé­nyek, azaz az új igények későbbi ki­elégítési lehetőségének igényének el­törlését. Egy önkormányzat évekkel a köz­ponti költségvetés jóváhagyása előtt rákészül beruházására, amelyhez tá­mogatást kíván igénybe venni, s nem tervezheti előre az ígérvényes támo­gatást, amely nélkül csak kockáztat, ha bármiféle előkészületet tesz. Továbbra is a jogi szabályzás kér­déskörénél maradva: A közelmúltban országos szintű önkormányzati akció indult az energiaközmű-vagyon tulaj­donlása ügyében. Az önkormányzati törvény szerint a települési önkor­mányzatok közreműködnek az ener­gia-szolgáltatásban, s kötelesek gon­doskodni a közvilágításról. E feladat­ellátási kötelezettséget a törvény va­gyonátadással is meg kívánta alapoz­ni. A tanácsi alapítású közművállala­tok közművagyona önkormányzati tu­lajdonba került, ugyanakkor a villa­mosvezetékek, létesítmények és a köz- világítási infrastuktúra — amelyek jórészt települési forrásból épültek — mint közművagyonok nem kerültek átadásra. Az önkormányzatok össze­hangolt akciója révén 1995. március 31 -ig benyújtották e vagyonrészre igé­nyeiket. Sajnálatos, hogy az ÁV. Rt.- től elindult törvénymódosítási javas­lattal — akárcsak korábban, a gyógy­szertári vagyon privatizációja során — újra csak konfliktusok százai, ezrei keletkeznek az állami és önkormány­zati szervek között. Félő, hogy ezek az állami lépések — mint ahogy be­következett ez a patika-privatizáció ügyében is — hiteltelenné teszik az állami döntéshozó szerveket, önkor­mányzati politikájuk átgondoltságát. Ugyanilyen jogvita bontakozott ki a közvilágítás javítási, karbantartási költségeinek finanszírozásáról. Itt megint csak az önkormányzatokat sújt­va állami intézkedéssel kényszerhely­zetet teremtettek. Talán sorolhatnám még az ilyen és hasonló problémákat, például a tűzol­tóságok önkormányzati intézményként történő jövőbeli működtetését s egyéb ilyen gondokat. Mindezek erősítik az önkormányzatokban a szövetkezési hajlandóságot, az érdekképviseleti jel­legű tömörülést. A borsodi kísérletről T. Asztalos Il­dikó, Miskolc volt polgármestere be­szélt, majd Szabó Péter helyettes állam­titkár a településfejlesztési törvény előkészületeiről tartott előadást. Dörn­bach Alajos, az SZDSZ országos taná­csának elnöke az önkormányzati csődök kezelésének fontosságáról tájé­koztatta a kelet-magyarországi konfe­rencia résztvevőit, majd a tanácskozás hozzászólásokkal és vitával zárult. A szabaddemokraták szerint a területfejlesztési poli­tika átfogó reformjára van szükség. Az 1990-ben beve­zetett önkormányzati rendszer ugyanis nem volt képes megoldani az ország területfejlesztési gondjait. Csök­kent a központosítás mértéke, ám az intézményrend­szer tartósította szocializmus korában kialakult területi egyenlőtlenségeket. A kialakuló piacgazdaság tovább növelte az ország nyugati és keleti fele közötti különb­ségeket. Az SZDSZ szerint a kormányzati munka az ipari válság- területekre és az elmaradott megyékre vonatkozó tervek készítésére szorítkozott. A napjainkban is tartó válságkeze­lés, az általános tőke- és forráshiány miatt a területpolitika is kényszerpályán mozog. Annak ellenére, hogy az SZDSZ választási programjában a szerkezet-átalakítást segítő és a társadalmi feszültségeket is kezelő megújított területi tá­mogatási rendszert ígért. A koalíciós megállapodásban is szerepelt a területfejlesztési politika átfogó reformja. Az eddig nyilvánosságra került tövénytervezetek a szakmai közvéleményt megosztották. Nagy és jelentős azok tábora, akik szerint a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi helyzet miatt a területfejlesztés általános újraszabályozására nincs szükség. A régi intézmények — a minisztériumok és a me­gyék — érdekei rendre erősebbnek bizonyultak a települé­si önkormányzatok és a kistérségi társulások érdekeinél, így a régiek rendre bekebelezték az újaknak szánt jog- és hatás­köröket. A településfejlesztés átfogó reformját várók tábora sze­rint a törvény máris elkésett. A koalíciós megállapodás és a módosított önkormányzati törvény kötelező jelleggel előúja a törvényalkotást. Már az önkormányzati törvény módosí­tása előírta a megyei területfejlesztési tanácsok 1995. júni­us 30-ig történő megszervezését. A viták során eddig három nagy kérdésben politikai dön­tés és koncepcionális állásfoglalás szükséges. Jelenleg szét­tagolt a területfejlesztés kormányzati rendszere. A három minisztérium — a BM, a KTM, illetve a PM — között az ágazati politikák összhangját nem tudták a törvényterve­zet készítői megteremteni. Az Országos Településfejlesz­tési Tanács konzultatív, és nem döntéshozó testület. A második alapkérdés a régiók ügye. Magyarországon hagyományosan gyengék a regionális kapcsolatok. Az első világháború utáni államhatárok a korábban kialakult regio­nális kapcsolatokat széttördelték, újak alig alakultak, s még az 1989 utáni változások sem ebbe az irányba hatottak. A megyehatárokkal kialakított hat nagy régió erősen vitatott. A régiók mellett érvelők szerint a kevesebb szervezet na­gyobb hatékonysággal tud működni. így az igazi alapkér­dés: ha lesznek regionális területfejlesztési tanácsok, ha lesz­nek régiók, azok milyenek legyenek? A szabaddemokraták nem vitatják, hogy a megyék kiala­kult közigazgatási egységek, s a múlt év végi önkormány­zati választások óta legitim politikai köztestületekkel is megerősödtek. A jelenlegi törvénytervezetben a döntési jogokat javarészt a megyékhez rendelték. Az SZDSZ, ko­rábbi álláspontját fenntartva, nem kívánja a megyék ilyen mértékű megerősödését. A szabaddemokraták szerint a kis­térségek és a települési önkormányzatok a legfontosabb önkormányzati szintek. A szerveződőben lévő szövetségek, társaságok, egyesületek nagy előnye, hogy nem kénysze­ren, hanem az érdekek közösségén és többnyire belátáson alapulnak. Az SZDSZ szerint a közel 150 ilyen szervezetet, az önszerveződést a törvénnyel tudatosan kellene segíteni, mert senkit nem érhet hátrány csak azért, mert egy kis falu­ban él. Ezért az igazi vita napjainkban az érdekek, a hata­lom megosztása és a döntési jogosultságok között van. Friss, egészséges és tiszta ivóvizet •••és kellemes locsolkodást! EUR A WA SS ER EURAWASSER Projektentwicklung GmbH Katharinenstraße 8-10711 Berlin Telefon 030-8935742. Telefax 030-8919838 Geschäftsführer: Hans-Dieter Heikenberg Amtsgericht: Berlin-Charlottenburg: HRB 498 98 A húsvéti locsolkodás még ma is elképzelhetetlen a friss és üdítő kútvíz nélkül. Az egészséges és tisz­ta ivóvíz biztosítása, éppen úgy, mint a csatornázás és a szennyvíz tisztítása, sok magyarországi tele­pülés gondja. Debrecen város ve­zetése is elhatározta, hogy javít a helyzeten. A szükséges pénzeszkö­zök hiánya arra ösztönözte a vá­ros vezetését, hogy Magyarorszá­gon elsőként koncessziós módszer­rel oldja meg a szennyvíztisztítás és -kezelés, valamint az ivóvíz­előállítás gondját. Az 1994-ben kiírt tenderen a német Eurawasser cég bizonyult a legjobb­nak, s a város vezetése a közeli napok­ban dönt a szerződés aláírásáról. A szerződéstervezet értelmében az Eura­wasser önálló üzemeltető vállalatként, a város vezetésével szoros együttmű­ködésben valósítja meg a szükséges és drága fejlesztéseket, valamint működ­teti és karbantarja a város vízellátását és csatornázását ellátó közműveket. Az Eurawasser már Európa-szerte bizonyította, hogy hatékonyan tudja megoldani a nagyvárosok egyik legégetőbb gondját: a csatorná­zást és a vízellátás működteté­sét. Rostock városában 1990- ben írtak ki pályázatot, amelyet az Eurawasser nyert meg. Azt vállalták, hogy biztosítják a vízszolgáltaltást, valamint megteremtik a korszerű szennyvízelvezetési rend­szert, és ezek kapacitásainak folyama­tos bővítését. Mindezt úgy, hogy a te­lepülés önkormányzatának egyetlen fil­lérjébe sem kerültek a nagyszabású be­ruházások. Az Eurawasser koncesszi­ós szerződésben vállalta a közművek működtetésének összes terhét, és köte­lezettséget vállalt arra is, hogy a víz- és csatornadíjakat inflációhoz kötve emeli. Mindeközben a város tulajdonosa ma­rad mindkét közműnek. Az Eurawasser az elmúlt években nagy tapasztalatra tett szert Európában. Jó példa Rostock, ahol 900 millió már­kás fejlesztés eredményeként a 280 ezer lakost számláló város és környé­ke korszerű vízellátási és csatornázási rendszerhez jutott, a víz minősége pe­dig most már kielégíti a legmagasabb európai szabványokat is. Az Eura­wasser a közművek minden dolgozó­ját átvette, és gondoskodik tovább­képzésükről is. Az Eurawasser GmbH céget 1991- ben alapította két világméretű cég: a franciaországi Naterre székhelyű Lyonaise des Eaux, melynek éves for­galma eléri a 30 milliárd német márkát és a düsseldorfi Thyssen Handelsunion, amelynek forgalmameghaladja az éves 16 milliárd márkát. A cég világszínvo­nalú szolgáltatásokat ajánl a vízellátás­hoz és a szennyvízkezeléshe.z. Az Eurawasser és Debrecen város önkormányzata között megkötendő, 25 évre szóló koncessziós szerződés értelmében az Eurawasser nemcsak hogy átveszi a város vízmüveit és szennyvízrendszerét, de továbbfejlesz­ti a város csatornázási rendszerét is. Dieter Heikenberg, az Eurawasser ügyvezető igazgatója ezekről a tervek­ről az alábbiakat mondta: —A város polgárai számára érezhető javulást kívánunk elérni. Minden város­részt csatornázni fogunk. Korszerű iszapkezeléssel és a biológiai víztisztító bővítésével pedig tovább csökkentjük a Hortobágyi Nemzeti Park szennyezését is. A gazdaságosság, a kömyzetvédeiem és a szociális gondolkodás összhangjá­nak megteremtését kell elérnünk. A tervszámok imponálóak: az öt éven belül megvalósuló beruházások ered­ményeképpen napi 60 ezer köbméteres teljesítményűre növelik a meglévő szennyvíztisztító telepet. Automatizál­ják a víztermelő telepeket, majd ezt követően kiépítik Debrecen város ke­leti részében a csatornahálózatot, gon­doskodnak a csapadékvíz elvezetéséről, és rendezik a Tócó vízfolyást is. A ter­vezett beruházások és felújítások össze­ge mintegy 9 milliárd forint. Mindezek eredményeként ugrássze­rűen javul Debrecen városában az élet minősége, és jóval kedvezőbb feltéte­lek várják az ide tőkét befektetni kí­vánó üzletembereket is. A víz- és csa­torna-szolgáltatások színvonalának fejlesztése ugyanis a gazdaság motor­ja, katalizátora. A víz- és csatornadí­jak pedig csak az infláció mértékében változnak az elkövetkezendő években. Az Eurawasser készen áll aria, hogy a lehető legrövidebb időn belül munkához lásson, hogy Önöknek néhány év múlva éppen olyan kristálytiszta víz folyjon a csapból, mint amilyennel nagyanyáinkat locsolták a régvolt húsvétokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom