Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-13 / 87. szám
UJ KELET ■ M ORSZÁGGYŰLÉS II 11 1995. április 13., csütörtök 7 Nem közeledtek az álláspontok A kormány gazdasági szigorító intézkedéseiről tartott politikai vitanapot szerdán az Országgyűlés. Első felszólalóként Bokros Lajos pénzügy- miniszter legfrissebb személyes élményeit is megosztotta a T. Házzal. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank minapi londoni közgyűlésén ugyanis azt tapasztalta, hogy a részt vevő országok pénzügyminiszterei, jegybanki vezetői kivétel nélkül egyértelműen üdvözölték a magyar kormány lépéseit; azt, hogy erőfeszítéseket tesz a külső, belső adósság mérséklésére. Sepsey Tamás MDF-párti honatya közbeszólására reagálva a pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban hangoztatta: nem arról van szó, hogy ezek a pénzügyi vezetők kibicként viselkednének, hanem éppenséggel ezek az országok finanszírozzák Magyarországot. Ha bizalmukat nem nyerjük el, akkor szomorú napok elé nézünk -figyelmeztetett Bokros Lajos. A nemzetközi pénzügyi körök tisztában vannak azzal is, hogy Magyarország immár nem csupán az átmenet válságtüneteivel küszködik, hanem olyan problémákkal is kénytelen megbirkózni, amelyekkel a Nyugat is szemben találta magát. AZ ADÓSSÁGOT ELPUSZTÍTANI Bokros Lajos szerint az adósság- szolgálat terheinek csökkentésére elméleti lehetőség, hogy az infláció felszításával „pusztítsák el” az állam- adósságot; ám ez a gazdaság szétzilálódásához vezetne. Ebből következően az egyetlen út az infláció csökkentése, ami leszorítaná az adósság után fizetendő kamatokat is. Az infláció fő oka a költségvetés túlköltekezése - szögezte le a pénzügyminiszter. A monetáris intézkedések a gazdasági növekedést is ösztönzik a pénzügyminiszter szerint. Hozzátette: a leértékelés csak részben gerjeszti az inflációt, mert a belső keresletet is korlátozzák. A vámpótlék, valamint a „csúszó-leértékelés” is segíti a vállalkozásokat. Az előbbi azért, mert időleges előnyt biztosít az exportképes termékeket előállítani képes vállalatoknak, az utóbbi pedig, mert előre kiszámíthatóvá teszi az árfolyam-mozgásokat. A csúszó-leértékelés egyben felső határt is szabott az inflációnak. Ezek az intézkedések tehát egyszerre szolgálják a stabilizációt, és a fenntartható gazdasági növekedés megalapozását. A gazdasági növekedés révén az államadósság egyre kisebb részt foglalhat majd el a GDP-ből, és a költségvetés kiadásaiban is csökkenhet az adósságteher mértéke. Bokros Lajos szavai szerint az intézkedéscsomag akár egy nemzeti növekedési programnak is megágyazhat. Ezzel olyan jövőt tudunk az ország számára megteremteni, amely akár az elkövetkező évtizedben nagyon magas gazdasági növekedést biztosíthat, s hazánk megközelítheti a nyugat-európai országok színvonalát. így lehetővé válna, hogy ne szegény rokonként lépjünk be a nyugat-európai országok közösségébe, hanem egyenrangú partnerként - összegezte Bokros Lajos az intézkedéscsomag távlati céljait beszédének végén. Pető Iván, az SZDSZ frakció- vezetője beszédében a gazdasági megszorító intézkedések szükségessége és halaszthatatlansága mellett érvelt, megértve ugyanakkor azok felháborodását, akiket szerzett jogaiktól fosztanak meg a tervezett lépések. A jelen pénzügyi helyzet okának Pető többek között azt tartja, hogy az előző kormányok megpróbálták elkerülni a komoly érdekek megsértésével járó intézkedéseket. Elismerte, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció is ezt tette hat hónapon át. A gazdasági csomagot elemezve a frakcióvezető leszögezte: annak pillanatnyi célja a költségvetés pozíciójának javítása, ám számos eleme nem illeszkedik a kormány hosszú távú elképzeléseihez. Ezen elemeket a helyzet szülte - tette hozzá. Kádár Béla (MDF) úgy értékelte, hogy Pető az előző kormányt okolta az ország súlyos gazdasági helyzetéért. Erre reagálva elmondta: az állam- adósság átlagos havi növekedése az elmúlt kilenc hónapban megkétszereződött. A program kritikájára áttérve Kádár feltette a kérdést: nem kellene-e elgondolkodni a kamatok leszorításán, ami - bár ellentétben áll a bankok érdekeivel - jelentősen csökkentené a költségvetési deficitet. A csomagból hiányolta a kitörési pontok megjelölését, valamint a kivonandó összegek átcsoportosításának elveit. Ezt követően éles vita bontakozott ki arról, mely kormány felelős Magyarország súlyos gazdasági-pénzügyi helyzetéért. Szabó Iván, az MDF frakció- vezetője a privatizáció lassítását, az energetikai vállalatok magánkézbe adásának késedelmét emelte ki. Hozzátette; ha a Horn-kormány nem „piszkál bele”, a költségvetési deficit 1994. november 30-ig megállt volna 280 milliárd forintnál. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője ezzel szemben az Antall- Boross kormányok felelősségét hangsúlyozta. Szerinte az 1993-ban megnövekedett belső felhasználás árát fizeti ma az ország. Torgyán József, az FKGP frakcióvezetője beszédében a jelen kormányt okolta a hiányért. Szerinte nem gazdasági, hanem gazdaságirányítási válság van, amelynek során „ötletszerű sarcok kivetésével dezorganizálják a gazdaságot,,, úgy véli, alternatív gazdasági programot kellene megvalósítani, aminek pénzügyi fedezetét többek között a bankárok fizetésének csökkentésével lehetne előteremteni. Torgyán József felszólalására reagálva Kovács László külügyminiszter némi malíciával megjegyezte: „a kisgazdák tehetnek arról, hogy Magyar- ország még nem tagja az Európai Közösségnek.” Ezzel az FKGP-nek arra az ígéretére célzott, miszerint ha megnyerik a választást, az ország azonnal csatlakozik Európához. Azonban, mint Kovács László megjegyezte: a győzelem elmaradt. Surján László (KDNP) azzal kezdte mondandóját, hogy a felmérések szerint az ország lakosságának 66 százalékát felháborítják a kormányzati elképzelések. A politikus a kabinetet az andalúziai kecske szarvához hasonlította, amely kemény, tekervé- nyes, ugyanakkor üres. Surján László megállapítása szerint a kormányzat elpazarolta a társadalom bizalmát. Az előterjesztést szakszerűtlennek, végiggondolatlannak és durva hibákkal tűzdeltnek minősítette. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azt hangsúlyozta, hogy az SZDSZ és az MSZP választási ígéreteivel szemben állnak a mostani tervezett intézkedések. A politkus úgy vélte: a két kormánypárt megtévesztette a polgárokat, és így nyerte meg a választást. Orbán szavai szerint az ország jelenlegi helyzetéért - amikor vélekedése alapján a kormányzat havonta 10 millió forintos kárt okoz havonta elhibázott lépéseivel -egyértelműen az MSZP-t és az SZDSZ-t terheli a felelősség. Felszólalásában a fideszes politikus arról is szólt, hogy az igazi problémát az ország hatalmas állam- adósságának kamatai jelentik Orbán Viktor felszólalása heves reagálásokat váltott ki a kormánypárti olalon. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője azt bizonygatta, hogy a Fidesz választási programjában hasonló dolgokat ígért, mint amit most a kormányzat előterjesztett. Pető Iván, az SZDSZ frakciójának vezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy pártja a választások előtt sem mondott mást mint most. Zwack Péter független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a kabinetnek inkább a fekete- gazdaság megfékezésével és a „nagyhalak” lefülelésével kellene foglalkoznia. A képviselő szerint az illegális módon milliárdos jövedelmekhez jutók lassan behálózzák az egész gazdaságot. Solymosi József (SZDSZ) az Agrárszövetség véleményét fejtette ki a kormányzat megszigorító intézkedéseiről. Rámutatott, hogy pártja tudomásul veszi a kabinet terveit, és szurkol a program sikeréért, de szükségesnek tartja az ésszerű kompromisszumokat. Pusztai Erzsébet (MDF) arra emlékeztette az MSZP képviselőit, hogy közülük sokan tagjai voltak a rendszerváltás előtti kabinetnek is, így az elmúlt négy év során tisztában kellett lenniük az ország súlyos helyzetével. Ennek ellenére parlamenti ellenzékként mindig mindenre ráígértek: nagyobb nyugdíjakat, magasabb családi pótlékot kértek az akkori kormánytól. Az MSZP blöffölt az előző kormányzat idején, a választások előtt és az elmúlt hat hónapban is; tisztességtelen és felelőtlen ígérgetésekkel tartották fenn magukat. Az SZDSZ pedig az MDF-vezette kormányzat első 5 hónapja után - a taxisblokád idején - a benzin árának egyszeri emelése miatt azonnal a kabinet lemondását követelte. Ennek ellenére most konstruktív ellenzéki magatar- • tást kémek, a társadalomtól türelmet és bizalmat várnak. A képviselő ezután leszögezte, hogy az ország sokkal előbbre jutott volna, ha az akkori ellenzék nem folytat szociális demagógiát; most nyugodtan, sokkterápia nélkül fejlődne hazánk. Pusztai Erzsébet felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány a legnagyobb terhet megint a családokra és a gyermekekre hárítja. A MINISZTERELNÖK VÉDEKEZIK Szót kért Horn Gyula miniszterelnök is. A kormányfő felszólalásában elmondta: a vita arról győzte meg, hogy helyesen döntött március 12-én a kormány. Nem hangzottak el olyan érvek, amelyeket a kormány vagy a minisztériumok ne vettek volna figyelembe, és új szempontok sem vetődtek fel. A miniszterelnök az előre vivő kérdések megvitatására hívta fel a Házat, és önmérsékletet kért az ellenzéktől. Kérte, hogy működjenek együtt az országos szintű takarékos- sági programban, például ami a parlamenti pártok kiadásainak és a reprezentációs költségeknek a csökkentését illeti. A takarékossági intézkedéseket a közteherviselés jegyében kell megtenni - hangsúlyozta a miniszterelnök. A miniszterelnök leszögezte, hogy az intézkedések egyszerre szolgálják a stabilizációt, a reformokat és a fel- emelkedést. Ugyanakkor aláhúzta azt is, hogy csak részét jelenti az állam- háztartási reformnak, ami hosszabb időszak alatt valósulhat csak meg. Ezt Horn Gyula válasznak is szánta Orbán Viktor azon felvetésére, hogy a stabilizációs programmal együtt miért nem nyújtotta be a kormány hosszabb távú elképzeléseit is. Horn Gyula kiemelte: a döntésekért a kormány vállalja a felelősséget. Előzetesen ezért nem egyeztettek az érdekképviseleti szervekkel. A kormány nem akarta a felelősséget rájuk hárítani, s az elmúlt hónapok tárgyalásai alapján reményt sem látott a megállapodásra. Az ellenzéknek nem kell, hogy lelkiismeretfurdalása legyen a csomag elutasításáért - mondta a miniszterelnök, aki ugyanakkor felelősségteljes magatartásra kérte a képviselőket; mint mondta, ha a programért nem is, de a társadalmi béke megőrzéséért felelősséggel tartoznak. Elítélte azokat, akik hergelik a közvéleményt és sztrájkra buzdítanak. Utalt arra, hogy egy kétnapos sztrájk a vasútnál éppen annyi pénzt visz el, mint amennyi az anyagási segély megemelésére kellene. A miniszterelnök felvetette, hogy a lassú törvényhozás akadályozza a válság hatékony kezelését. Emlékeztetett arra, hogy 45 törvény vár a parlamenti elfogadásra. A feketegazdaság elleni harc például 60 olyan törvénymódosítást igényel, amelyek nélkül a kormány ez irányú intézkedései nem lehetnek eredményesek. A privatizációs törvény elfogadása után is több jogszabály lesz szükséges. Csak így valósulhat meg a 150 milliárd forintos tervezett privatizációs bevétel, ami feltétele annak, hogy 2-2,5 milliárd dollár működőtőke érkezzen az idén az országba. Itt említette Horn Gyula a készülő modernizációs programot, amelynek első átfogó változata május végére elkészül, és jelenleg az intenzív szakmai egyeztetés szakaszában van. Ezért Horn Gyula kérte a Parlament eddigi munkájának felülvizsgálatát, aminek eredményeként szerinte szükség lenne a házszabály módosítására is. A miniszterelnök hangoztatta: senkinek sem lehet kétsége az iránt, hogy a kormány célja, talpraállítsa az országot, és bevezesse az Európai Unióba. Figyelmeztetett arra: nem szabad az időt egymás érveinek, véleményének kioltására fecsérelni. Kifejezte azt a kívánságát, hogy egyetértésre jussanak a pártok abban: partner legyen az ellenzék és a kormány. Szabó Iván aggodalmát fejezte ki a Ház lassú munkáját érintő miniszter- elnöki kijelentésekkel kapcsolatban. Tapasztalatai szerint ugyanis igen kevés idő áll rendelkezésre a törvények megvitatására. „Tudom, hogy a parlament rettenetesen kellemetlen tényező, de úgy hiszem: a parlamentáris demokrácia legalább olyan érték, mint a fizetési mérleg hiányának rendbe tétele” - hangsúlyozta az MDF frakcióvezetője. A pártok támogatása és a tervezett tandíj jelentéktelen összeg ahhoz képest, amit az infláció tudatos gerjesztésével fecsérelt el a kormány - hívta fel a figyelmet Szabó Iván. A sztrájkokkal kapcsolatban pedig a frakcióvezető arra utalt, hogy a kormány kelt sztrájkhullámokat. Torgyán József azt vetette a miniszterelnök szemére, hogy nem próbál meg valamilyen magyar akaratot érvényesíteni. A múltban a Szovjetuniótól, jelenleg pedig a nemzetközi pénzügyi szervezetektől való függést fogadja el. Ehhez azonban Torgyán József szerint olyan stratégiára, illetve taktikára lenne szükség, amellyel Horn Gyula nem rendelkezik. Önök vállalják a felelősséget az intézkedés- csomagért, de a mi országunkat teszik tönkre - kiáltott fel a kisgazda pártelnök. Isépy Tamás (KDNP) szintén a miniszterelnöknek válaszolva érthetőnek nevezte, hogy a kormány számára lassú a Parlament működése. A gyorsítás „csodafegyvere” szerinte azonban csak a konszenzus lehet. A múltban azonban a kereszténydemokrata politikus utalása szerint, amikor a kormánypárt elővette a konszenzus fegyverét, utóbb mindig félredobta azt. Ezt követően a képviselők kétperces és személyes megtámadtatás miatt elhangzó felszólalásaiban ismétlődő elemmé vált a korábbi nyilatkozatok és választási programok idézése. MI HIÁNYZIK? A KDNP részéről felszólaló Latorcai János a programmal kapcsolatban a legsúlyosabb problémának azt tartotta, hogy az abban előírt tervezett makrogazdasági adatok valószínűleg. nem lesznek tarthatók. A képviselő szerint a gazdaság legfőbb gondja nem a fogyasztás mértéke, hanem a termelés elmaradott struktúrája, ezen azonban a program nem változtat. Ugyancsak hiányoznak a csomagból a gazdasági növekedés megteremtésének feltételei - tette hozzá Latorcai. Kónya Imre (MDF) az MSZP- SZDSZ koalíció kormányzati módszereinek kritikája után szakmailag rossznak, a társadalom számára elfogadhatatlannak nevezte a kabinet gazdasági Stabilizációs csomagját. Mint mondta: az ellenzék mindent meg fog tenni azért, hogy az állampolgároktól ne vegyék el szerzett szociális jogaikat. Nagy Sándor (MSZP) rámutatott: nem fogadja el maradéktalanul a kormány szándékát és tervezett intézkedéseit. A szakszervezetek is ismerik az ország nehéz helyzetét, tudják, hogy javítani kell a belső hiányon. Az érdekképviseletek azonban nem tudják elfogadni azt, hogy a reálbérek ilyen mértékben csökkenjenek. A szakszervezeteknek viszont meg kell barátkozniuk azzal, hogy egyes szociális juttatásoknál nem az alanyi jogosultság, hanem a rászorultság érvényesül. Tímár György (FKGP) hangoztatta: a kormánynak, ha rendbe akarja hozni a gazdaságot, meg kell erősítenie a kisemberek hitét a jog- egyenlőségben. Ezért nyilvánosságra kell hozni a privatizáció alapadatait. Fodor Gábor művelődési miniszter elmondta, hogy a közoktatás és a felsőoktatás területén olyan döntéseket hoz a kormányzat, amelyek megfelelnek a koalíciós pártok hosszú távú stratégiájának. Fodor úgy vélekedett, hogy Magyarország évek óta kiemelten kezeli az oktatás területét, erre a szférára a GDP 6-7 százalékát költi évek óta, ami meghaladja az európai átlagot. A felsőoktatásban viszont a hazai hallgató-oktató arány jelentősen meghaladja a kívánatos szintet. A tandíjról a miniszter kijelentette: méltánytalan volna, ha azok a fiatalok fizetnék meg az egyetemisták tanulmányait, akik nem jutottak be a felsőoktatási intézményekbe. Bogárdi Zoltán (MDF) napirend utáni, a mohi atomerőmű veszélyeire figyelmeztető felszólalásával zárult az Országgyűlés szerdai munkanapja, amelyet a kormány március 12-i intézkedéseinek megvitatására hívtak összevLegközelebb az Országgyűlés április 24-én ül össze. Szerdán és csütörtökön a képviselők bizottságokban folytatják munkájukat. (MTI)
