Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-13 / 87. szám

UJ KELET NAGYKALLO 1995. április 13., csütörtök 5 UJ KELET NAGYKÁLLÓBAN Évi egymillió liter tej A szeszélyes tavaszi szélben az is­tálló előtti karámok szélcsendesebb zugaiban kérődznek a tehenek a nagykállói Óbester Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet szarvasmar­hatelepén. A szövetkezet a főleg tej­termeléssel foglalkozó kevesek közé tartozik. —Mekkora állománnyal rendelkez­nek? — kérdeztük Onofer Sándornét, a szövetkezet elnökét. — Jelenleg hétszáz darab szarvas- marhával számolunk, de valamikor ez a létszám jóval ezer fölött volt. Sze­rencsére az állomány fokozatosan növekszik. A vegyes korcsoportú tenyészetből 210 a fejőstehén. Évi egymillió liter tejet fejünk, amit tel­jes egészében a Szabolcs Megyei Tej­ipari Rt.-nek értékesítünk. — Ekkora állománynak bőven kell takarmány is. Hogyan oldják ezt meg? — Mint ismert, az új földtörvény szerint saját földdel nem rendelkez­hetünk. ezért például ebben az évben 370 hektár szántót bérelünk. Körül­belül ennyi terület kell, hogy a jószá­gok takarmányszükségletét megter­meljük. Ez nem kis terhet jelent, az elmúlt évben közel kétmillió forint bérleti díjat fizettünk ki, és ráadásul ez a terület Napkortól Balkányig több kisebb-nagyobb darabban van. így elég költségessé válik a tej előállítása. — Azért csak megérheti, hiszen említette, növelik az állományt... — A tejipar jelenleg 31 forintot ad egy liter tejért, míg eddig 22 forint 70 fillérbe került az előállítása. — Ezenkívül mivel foglalkoznak még? — Van egy 37 hektáros kertésze­tünk, ahol idared almát termesztünk. Természetesen a föld bérelt, csak a fák a mi tulajdonaink. Az elmúlt év elég jól sikerült, 260 vagon almát szü­reteltünk le, amit belföldön értékesí­tettünk. Ezenkívül mindenféle mező- gazdasági géppel rendelkezünk, és ahogy a nevünk­ben is van, kifelé a szabad kapaci­tással igény sze­rinti szolgáltatást nyújtunk. — Ilyentájt már elkészülnek az előző évi mérle­gek. Önöknél merre „billen”? — Szerényen, de hárommillió forint nyeresé­günk volt az el­múlt évben. Azért ezt is szép ered­ménynek tartjuk. Testület előtt Vízdíjak, napijegy Harangodon Pár nappal ezelőtt maratoni hosz- szúságú ülést tartott a város önkor­mányzati képviselő-testülete. Az estébe nyúló tanácskozáson nem kevesebb mint 23 napirendet vitat­tak meg, és számos olyan kérdés­ben született döntés, ami közvetle­nül befolyásolja a település minden­napi életét. Élső napirendi pont: A lakástámo­gatásra az ez évi költségvetésben 3 millió forintot irányzott elő a testü­let. Ezt a segítséget csak az első la­kást építők vagy vásárlók igényel­hetik. Az összeg is változó. Lakás- vásárlás esetén a vételár 20 száza­léka, vagy maximum 100 ezer fo­rint. Lakóház, illetve lakásépítés esetén is maximum százezer forint adható. A lakástámogatás két for­mában igényelhető, egyik a vissza nem térítendő támogatás, másik a kamatmentes kölcsön, de ezek jö­vedelemhatárhoz is kötve vannak. A vissza nem térítendőt azok igé­nyelhetik, akiknek a családjában a havi nettó jövedelem a 12 ezer fo­rintot nem haladja meg. A kamat­mentes kölcsönnél a jövedelemha­tár 15 ezer forint. A házastársaknak 35 éven alulinak kell lenniük, és leg­alább az egyikőjüknek öt éve állan­dó nagykállói bejelentett lakással kell rendelkeznie. A gyermekét egyedül nevelő szülővel szemben is hasonlók a kritériumok. A másik napirend az ivóvíz- és csartornadíjak megállapításáról szó­ló előterjesztés megtárgyalása volt. A képviselők nagy vita után fogad­ták el, mert Nagykálló ugyan tagja a Nyíregyháza és Térsége Csator­namű Vállalatnak, de a kéDviselők döntés született a tarifákról, ami csak június 30-ig érvényes, mert azt követően lehet, hogy mégis kilép­nek. Az ivóvízdíj közületi fogyasz­tás után 64 forint, míg ugyanez a la­kosságnak 60 fo­rint köbméteren­ként. A szenny­vízelvezetés és tisztítás egysége­sen 37 forint köb­méterenként. Az­tán június 30-ig egy független szak­értővel meg kell vizsgálni a kilépés és az önálló működtetés lehetőségét. Döntöttek még a képviselők a haran- godi üdülőtelepen alkalmazható díjtételekről is. (Itt még egy ’93-as rendelet volt érvényben.) Az új elkép­zeléseknek voltak támogatói és ellenzői. Az utóbbiak azt mondták, Harangod Nagykállóé, akkor minek kell azért fizetni, hogy oda kimennek az emberek. Végül is a napijegyek fi­zetését az önkormányzat nehéz anyagi helyzete tette indokolttá. Ha bárki ki­látogat egyedül, vagy a családjával a lankás Harangodra, és szét akar néz­ni, vagy friss levegőt szívni, fizetni kell! Gyermekeknek 10, míg felnőt­teknek 20 forint egy napra! Az összeg nem sok, de... Viszont a TK-táborok időszakában mélyebben a zsebbe kell nyúlni a kíváncsiskodóknak. A tanu­lóknak 400, míg a felnőtteknek 500 forint a napijegy ára, de ez magában foglalja a tábor foglalkozásain való részvételt is. Ha valaki méeis csak jes legyen, a parkolásért is fizetni kell, naponta 50 forintot. Ezek a dí­jak május 1 -jétől szeptember 20-ig érvényesek, kivétel ezalól május 1. és augusztus 20., amikor minden in­gyenes. Évek óta húzódik az üdülőterület tulajdonjogának rendezése is. Most ez is szerepelt a napirendi pontok között. Jelenleg ez a terület a FEFAG utódja, a Nyírségi Erdésze­ti Rt. tulajdonában van. Az önkor­mányzat most csereingatlant aján­lott fel, hogy ezentúl a sajátjaként rendelkezzen az üdülő területével. Ez a megoldás mindkét félnek elfo­gadható. A sportbizottságnak is volt egy előterjesztett napirendje. Ok ter­mészetesen még további támogatást kértek az önkormányzattól, a koráb­ban megszavazott összeg felosztá­sakor kiderült ugyanis, hogy még egymillió forint hiányzik. Ebben ugyan nem döntöttek az illetékesek, de keresik a megoldást. egy része amellett foglalt állást, hogy a város jobban járna, ha kilép­ne ettől a vállalattól, és önállóan üzemeltetné a vízműtelepet. Végül bámészkodni akar, a tarifa változat­lan! Sátorozni is lehet, természetesen ezt sem ingyen. Itt a napijegy díja 100 és 150 forint naponta. Hogy a kép tel­Az oldalakat Kozma Ibolya és Fullajtár András, a képeket Bozsó Katalin készítette Megtartani a piacot — A szövetkezet áruforgalmi és gazdálkodási célkitűzéseit az elmúlt évben teljesítette. Az árbevételünk fő forrása a bolti kiskereskedelem volt, ahol a piaci pozíciót kedvező árak­kal és bő áruválasztékkal tartottuk meg. Az élelmiszerek és a napi ház­tartási vegyi áruk forgalmazásával 345 millió forintos árbevételt értünk el, és közel 2 millió forintos nyere­ségünk volt — summázta az ÁÉÉSZ ’94 évi gazdálkodásátKujbus Károly, a szövetkezet elnöke. — Országos szinten a forgalom átlagosan 4-5 százalékkal csökkent. Önöknél viszont növekedés tapasz­talható. Ezt hogyan érték el? — A havonta szervezett enged­ményes vásárok, akciók amellett, hogy erősítették a szövetkezet iránti bizalmat, a forgalmat is növelték. Bár ennek ára volt, mert az előző évhez viszonyítva 2 millió forinttal növekedett az engedmények összege, amely viszont csökkentette az ered­ményünket. Ezt a forgalomnöveke­dést azért is könyveljük el sikernek, mert a működési területünkön meg­nőtt a magánkereskedők száma, a vásárlóerő sem lett több, és a forgal­mat is kevesebb üzletben bonyolítot­tuk le. — A folyamatos áremelkedések mi­att az árukészlet feltöltéséhez egyre több pénzre van szükség. Milyen mód­szerrel oldották meg? — A szállítók nagyobb engedmé­nyeket, hosszabb fizetési határidőt biztosítanak az AFÉSZ-eknek. Ugyanis valamennyi szállítóvállalat­nak mi, az AFESZ-ek vagyunk a leg­nagyobb vevői az országban. Á kö­zös összefogás eredménye a beszer­zésre a Pro-Coop szervezet. Ennek köszönhetően áraink versenyképe­sek a piacon. — Ez az év sem ígérkezik köny- nyebbnek, mint az előző. Milyen el­képzelésekkel indulnak? — Elképzelésünk az lenne. A gond az, hogy munkánkat nagyban befolyásolja a kormány szövetke­zeteket érintő megszorító intézke­dése. Ettől függetlenül a napi élel­miszer- és háztartási vegyi árukból az alacsony, illetve versenyképes árszintet tartani akarjuk. A kiske­reskedelmi árbevétel 4-6 százalékos növekedésével ebben az évben 1-1,5 millió forint nyereséget ter­vezünk. A dolgozók keresetét 12-15 százalékkal szeretnénk emel­ni, és talán néhány fővel a létszá­mot is növeljük. Középtávú elkép­zeléseink között szerepel új üzlet építése vagy vásárlása. Épül az új 2. Számú Általános Is­kola. Bár a munkálatok nem a terve­zett ütemben haladnak, hiszen itt volt a téli időszak, illetve az, hogy olyan szerkezeti megoldásokat alkalmaz­nak, ami nem túl gyorsan épül, és nem olyan látványos. Ezért nem biztos, hogy a tervezett, szeptember eleji át­adást tartani tudja a kivitelező. A vá­ros vezetői, és főleg az érdekeltek azonban bíznak abban, hogy szeptem­ber 30-ra már az új iskolában tanul­hatnak a gyerekek, nem a mostani szükségtermekben. A másik gond, hogy annak idején az iskolát és a tor­natermet együtt kezdték el építeni, de később szétválasztották. Most már biztos, hogy a tornaterem csak 1996- ban lesz kész. Szeptemberre új iskola? Út Cukertcmyára A városban jártunkkor azt hittük, hogy több kérdésünk is megválaszo­latlan marad, hiszen a legilletékesebb, Fodor János polgármester betegsza­badságon volt. Mikor azonban meg­tudta, hogy a városban jár az Új Ke­let, szívesen szakított pár percet arra, hogy több fontos dologról is informá­ciót adjon az olvasóknak. —A testület előtt szerepelt legutóbb a Primom Vállalkozói Központ létre­hozása. Úgy tudom, ez végül nem jött létre. Miért? — Már két éve munkálkodunk azon a Primommal, hogy egy mikrokör- zetet létrehozzunk a kistérségi fejlesz­tési társuláson belül, ami 3-5 telepü­lés vállalkozóinak az érdekeit fogná össze. Ezt mindig akadályozta vala­mi. Most egy pályázatot írt ki a Primom az iroda létrehozására. Ez a lehető legrosszabbkor jött, hiszen így is hiányos a költségvetés. Ez az oka annak, hogy a testület nem pályázik. Most az önkormányzat keresi a lehetőségét annak, hogy a kisvállal­kozók hozzájussanak a mikrohite- lekhez. Ennek ügyintézésére a hiva­talon belül biztosítunk lehetőséget. — Mi a helyzet a Szakolyi út építé­sével? Gondok vannak a művelődési központ vizesblokkjával is? — Ez két különálló téma. Az el­múlt évben benyújtottunk egy pályá­zatot a Szakolyi út rendbetételére, de alaki és számszaki hibák miatt nem nyertük el a pályázatot. Ezért a má­sodik félévre kiírt pályázaton veszünk részt, amit már be is nyújtottunk. Itt az a lényeg, hogy egy sűrűn lakott részt kapcsolunk össze a Cukerta­nyával. A művelődési ház esetében speciális helyzet állt elő, ugyanis a vizesblokk elmozdult, és életveszé­lyessé vált. Szakértőkkel megnézet­tük, körülbelül 4-5 millió forintos költséggel rendbe hozható. Erre nincs pénz, de a művelődési háznak működ­nie kell. Ezért a Belügyminisztérium­hoz fordultunk segítségért. — Nagyon égető probléma Kis­kút lóban, a város keleti részén a szennyvízhálózat hiánya. Mivel tudja megnyugtatni az itt lakókat? — Ez egy akut problémája a város­nak. Még 1993-ban elindítottuk a ki­építését. Elkészült a kiviteli terv, megkaptuk hozzá a húszszázalékos vízügyi alapot és a 30 százalékos cél- támogatást. Gyakorlatilag az 56 mil­liós bekerülési érték 50 százaléka a rendelkezésünkre áll. Az OTP-től is kaptunk hitelígérvényt, 15 milliós nagyságrendben, de ahhoz, hogy vé­gül megvalósítsuk, 13-15 milliót még elő kell teremteni valamilyen forrás­ból. Sajnos, most a lakosság fize­tőképes kereslete nehezíti a kivitele­zést. De nem mondhatunk le más for­rások felkutatásáról sem, illetve a la­kosságtól is kellenek a pozitív nyi­• latkozatok. Jelenleg 120 család állt az ügy mellé, de legalább 180-200 csa­ládra van szükség. A vállalkozó, a testületi tagok Vass Mihály kép­viselővel az élen — aki egyben a vá­rosfejlesztési bizottság vezetője — vállalták, hogy segítenek megnyerni az állampolgárokat. Tehát nem mond­tunk le róla, és bízunk benne, hogy ebben az évben elkészül ez a beruhá­zás is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom