Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-13 / 87. szám
2 1995. április 13., csütörtök BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET A létminimum áprilisban Egy egyedülálló budapesti nőnek 26 ezer 791 forint a havi létminimuma, egy hasonló férfinek 26 ezer 488 forint. Az egygyermekes házaspároknak 55 ezer 160, a kétgyermekeseknek pedig 68 ezer 194 forintnyi jövedelemmel kell havonta rendelkezniük ahhoz, hogy elérjék az egy főre jutó 17 ezer forintos létminimumot. Egy nyugdíjas házaspárnak ugyanehhez összesen 34 ezer 402 forintra van szüksége — derül ki a Léthatáron Alapítvány április 1-jei árakat figyelembe vevő létminimum-számításából, amelyet szerdán jutattak el az MTI-hez. Kamarai munkamegosztás A munkamegosztásról folytatott tárgyalásai során a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Agrárkamara megállapodott abban, hogy a kamarai törvény módosítását követően — várhatóan 1996. január elejére — rendeződik a mezőgazdasági kistermelők kamarai tagsága. A jelenleg hatályos törvény értelmében csak azok lehetnek a köztestületi kamara tagjai, akik vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek. Márpedig a kamara csak akkor működhet céljainak megfelelően, ha egy-egy vertikumban tagsága teljes körű — hangsúlyozták a kamara szerdai sajtótájékoztatóján. Hozzátették: a törvénymódosítással kapcsolatos javaslat elkészült, jelenleg egyeztetik az érdekelt tárcák és érdekképviseletek. Patthelyzet a MÁV-nál A MÁV és a szakszervezetek között holtpontra jutottak az egyeztetések a kilátásba helyezett vasutassztrájk alatti, még elégséges szolgáltatások munkaügyi feltételeiről — tájékoztatta az MTI-t a MÁV sajtóirodája szerdán. A keddi vitákat követően szerdán több munkaügyi kérdésben is úgy látszott, sikerül megegyezni. A tárgyalásokon részt vevő három reprezentatív szakszervezet közül a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) végül visszavonta beleegyezését, és ez a MÁV-ot is visszakozásra kényszerítette. Minőséget a kórházakban! A mostani nehéz gazdasági körülmények között kevesebb kórházi ágyon kell jobb egészségügyi ellátást biztosítani, s erre csak a minőségbiztosítás bevezetése nyújthat reményt. Azaz a szegénység a garancia arra, hogy a minőségbiztosítási rendszer kiteljesedjen a magyar egészségügyi ellátásban. Erről Varga Piroska, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezető-helyettese beszélt szerdán Hajdúszoboszlón, a kórházi minőségfejlesztésről rendezett országos szakmai fórumon. A pápai nuncius a váci fegyházban A Mécses Szeretetszolgálat Börtönpasztorációs Társaság kezdeményezésére a húsvéti nagyhét alkalmából ünnepi szentmisét celebrált szerdán Angelo Acerh'i érsek, pápai nuncius a váci fegyházban. A büntetésvégrehajtási intézményekben a különböző egyházak rendszeresen végeznek missziós tevékenységet, karitatív munkát, s immár hagyománnyá vált, hogy e tevékenység keretében jelesebb egyházi ünnepeken magas egyházi méltóságok tartanak istentiszteletet. Eladó élelmiszeripari cégek Megkezdi az élelmiszeripari cégek privatizációját az Állami Vagyonügynökség. A cégeket elsősorban a mezőgazdasági termelőknek kívánják eladni. Számukra — az igazgatótanács szerdai ülésén született döntés alapján — 3 milliárd forint névértékű vagyonból álló kínálatot állítanak össze. Az igazgatótanács cégenként dönt majd arról, a mezőgazdasági termelők mekkora tulajdonrészt vásárolhatnak meg kárpótlási jegyért. A kultúra pénze, a pénz kultúrája A kultúra ma nem közügy. A kultúra közüggyé válásához nem csak pénzre van szükség, hanem jelentős változások kellenek az intézményi rendszer szerkezetében, tevékenységi körében, valamint a támogatási módszerekben egyaránt. Az átalakulás kényszer és lehetőség — fogalmazódott meg abban az ajánlásban, amelyet A kultúra pénze, a pénz kultúrája című tanácskozás résztvevői fogadtak el. A kétnapos eszmecsere összegzéséről a Kultúraközvetítők Kamarája tájékoztatta a távirati irodát szerdán. Sikeres magyarok Öt évi távoliét után ismét Franciaországba látogatott a Magyar Állami Népi Együttes: a társulat március vége óta tartó (s a mostani hét végén záruló) körútját hatalmas siker kíséri. A társulat Strasbourgtól Lyonig, Orléans-tól a különböző Párizs környéki elővárosokig számos helyen adott műsort. Mint Serfőző Sándor, az együttes igazgatója elmondta, mindenütt igazán nagy érdeklődéssel fogadták őket. Díjnyertes kiállítás A Tanulás ’85 Alapítvány minden érdeklődőt szeretettel meghív április 13- án, csütörtökön 11 órai kezdettel ünnepélyes kiállításának megnyitójára a nyíregyházi művészeti szakközépiskola Csontváry Kamaragalériájába (Búza tér 1.). Itt az alapítvány országos pályázata nyíregyházi díjnyerteseinek műveit tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítók közül Cseh Gabriella, Gajdos Viktória és Kőhalmi Krisztián a díjuk mellett felvételt nyertek az Iparművészeti Főiskolára, Kutasi Tünde a Képzőművészeti Főiskolára való bejutáshoz kapott felvételi mentességet, Kárpáti Norbert a Színművészeti Főiskola soron kívüli hallgatója lehet szeptembertől, illetve Magyar Melinda és Nagy Éva Rita művét a Zeneművészeti Főiskolára felvételi vizsgának ismerte el az alapítványi zsűri. —BI— Európába Esztergomból — A Magyarországon is gyártott Suzuki-modellek Európába irányuló japán exportját az idén leállítják, az európai igényeket pedig az Esztergomban gyártott autókból elégítik ki — jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Suzuki Osamu, a Suzuki Motor Corporation elnöke, aki a Magyar Suzuki Rt. keddi közgyűlésére érkezett Magyarországra. Az idén tovább kívánják növelni a magyar beszállítások arányát a Japánból érkező 40 százaléknyi, valamint a Nyugat-Európából származó 11 százaléknyi beszállítási arány rovására. A cél az, hogy a magyar autók alkatrészeinek négyötöde (a motor és a sebességváltó kivételével minden) Magyarországról legyen beszerezhető. Ezt fokozatosan kívánják elérni. Ennek egyik állomása lehet az a Suzuki által tervezett újabb 2-3 milliárd forintos magyarországi beruházás, amelyért további alkatrészgyártó kapacitást hoznak létre. Várhatóan növekedni fog az Esztergomban dolgozók létszáma is a jelenlegi 857 főről 1000 főre. Suzuki Osamu beszámolt arról is, hogy magyarországi tartózkodása során találkozott Horn Gyula miniszter- elnökkel, illetve tárgyalásokat folytatott az ipari és a közlekedési tárca vezetőivel, valamint a Pénzügyminisztérium képviselőivel. A szakemberektől előrejelzéseket kért a magyar gazdaság ez évi várható fejlődéséről, illetve tájékozódott a legutóbbi vámpótlék bevezetésével kapcsolatban. Az önkormányzatokról Felelős gazdálkodik Néhány kirívó szabálytalanságból, felelőtlenségből vagy hozzá nem értésből eredő esetet kivéve megfontoltan gazdálkodott vagyonával a mintegy 3200 hazai önkormányzat — mondták el szerdán az önkormányzatok vagyongazdálkodásával foglalkozó kétnapos országos konferencia megnyitóján. Az Esztergomban rendezett tanácskozáson helyhatósági szakemberek, valamint a Belügy-, illetve a Pénzügyminisztérium képviselői vesznek részt. Az ismertetett adatok szerint az önkormányzatok 1991. és 1995. között cél-, illetve címzett támogatással 6100 beruházást valósítottak meg 290 milliárd forint összértékben. Igaz, sok helyütt gondot okoz az intézményeik napi működtetése, fenntartása, de a teljességhez tartozik az is, hogy az ön- kormányzatok 300 milliárd forintnyi üzleti jellegű vagyonnal rendelkeznek. Sajnos, csak igen kis számban tartozik ebbe a körbe az a mintegy 600 település, zömében kisközség, amely egyetlenegy beruházással sem gazdagodott az elmúlt öt évben. Az elhangzottak szerint a már említett kétféle támogatást azért vették, illetve vennék még most is és a későbbiekben is igénybe az ön- kormányzatok, mert a 740 milliárd forintnyi ingatlanvagyonuknak csak mintegy 40 százaléka értékesíthető; ezek iránt azonban meglehetősen alacsony az érdeklődés. A központi támogatások többségét a vezetékes víz és gáz hálózatának kiépítésére fordították. E beruházások nagy része már befejeződött, s most a szennyvízelvezetés és -tisztítás került előtérbe, amivel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet: ajánlatos, hogy a 2000 lélekszám alatti települések ne egyedül, hanem a szomszédos községekkel együtt vágjanak bele az ez irányú fejlesztésbe, ugyanis nem csak a beruházás kerül sokba, hanem a későbbi működtetés is. Részben az előrelátás vagy a szakértelem hiánya miatt néhány önkormányzat olyan nehéz helyzetbe került, hogy gondot okoz számára intézményeinek napi működtetése, több önkormányzatot pedig már a csőd fenyegeti. A híreszteléssel szemben a kormány ezen adósságokat nem kívánja átterhelni a többi önkormányzatra. A következményeket, vagyis az eladható vagyon elvesztését a csődbe jutott önkormányzatoknak kell elviselniük. E településeken — mondta el az MTI tudósítójának Thuma József belügyminisztériumi helyettes államtitkár — az iskolának, az orvosi rendelőnek, a kultúrháznak és más közintézményeknek továbbra is meg kell maradniuk, mert úgynevezett forgalomképtelen vagyonnak számítanak, tehát ezeket nem lehet értékesíteni. Az energiaszektor privatizációja Francia érdeklődés A Francia Elektromos Művek (EdF) érdeklődik a magyar energiaszektor privatizációja iránt. A cég nem pénzügyi befektetőként kíván érdekeltséget szerezni Magyarországon, hanem hosszú távú partnerkapcsolatokra törekszik. Ez volt az egyik legfontosabb témája Horn Gyula miniszterelnök és Gilles Menage, az EdF elnöke szerdai megbeszéléseinek. Mindezt a francia vállalati vezető a találkozót követően közölte újságírókkal. El- mondta'azt is: technikailag garantál- hatónak látja a mohi atomerőmű biztonságos működtetését. Gilles Menage kifejtette: az EdF mint szakmai befektető hosszú távra épít, ezért messzemenőkig a kölcsönös érdekeket kívánja megtalálni. Ez az oka, hogy a társaság meg kívánja ismemi a magyar kormányzat elképzeléseit. Konkrét befektetésekről a miniszter- elnökkel való találkozón nem esett szó, hiszen előbb a magyar parlamentnek kell döntenie az energiaszektor privatizációjáról. Erre várhatóan már a közeljövőben sor kerül. — Hogy pontosan milyen területeket céloz meg az EdF a régióban, az a kormányok döntésétől függ — mondta a továbbiakban Gilles Menage. — Az ÉdF általában érdekelt mind az elektromos áram termelésében, mind szállításában és értékesítésében. A kapcsolatok építését Magyarország EU-csatlakozási szándéka is indokolttá teszi, hiszen az energiarendszereket össze kell majd kapcsolni. A cég szlovákokkal, németekkel és másokkal együtt részt vesz a szlovákiai Mohinál lévő atomerőmű korszerűsítési munkálataiban is. Mindez garancia lehet az erőmű biztonságos működésére, s az EBRD is csak szigorú feltételekkel finanszírozza a munkákat — hangoztatta a francia vállalati vezető. A francia állami tulajdonú EdF, a világ egyik legnagyobb áramszolgáltató és -termelő vállalata 20 éve működik együtt az MVM Rt.-vel, s nagy lendülettel vetette be magát a magyar beruházási lehetőségek felmerülésekor. A cég négy éve részletes szakmai tervet készített a Paksi Atomerőmű bővítéséről az illetékes magyar hatóságokkal szorosan együttműködve. Érdekeltségét fejezte ki arra az esetre is, ha a magyar hatóságok nem nukleáris, hanem más típusú erőművet építenének. A lelket is védeni kell — A kormány március 12-én olyan fordulatra szánta el magát, amely egyidejűleg teremtheti meg a stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeit — mondta Worn Gyula kormányfő szerdán Budapesten, az I. Országos Mentálhigiénés Fórum résztvevői előtt. A miniszter- elnök hangsúlyozta: a kormány szándéka, hogy a demokrácia alapjain megteremtse a jólét feltételeit. A tavaly ősszel létrehozott Mentálhigiénés Programiroda által rendezett tanácskozáson Horn Gyula orvosok, művészek, sportolók, egyházi vezetők, a civil és a karitatív szervezetek képviselői előtt a kibontakozás lehetőségéről és a változás szükségességéről beszélt. Hangsúlyozta: a társadalom lelki egészségének megteremtésében, annak megőrzésében a politikának, a kormánynak nagyon komoly szerepe lehet. — Azok a témák, amelyek jelenleg a kormány és a parlament munkájának középpontjában állnak, rendkívüli jelentőségűek az ország helyzete, ezen belül mindanyiunk jövője, egészségi állapota szempontjából. Az az út — tette hozzá —, amelyre március 12-én léptünk, a fejlett országokhoz való csatlakozást jelentheti akkor, ha összefogunk, ha megértést tanúsítunk egymás iránt az ország helyzetének rendezése érdekében. Ennek legalább akkora jelentősége van a lakosság egészségi állapotának alakulásában, mint az egészségügyi vagy a szociálpolitikai intézkedéseknek. A fórumon Szabó György népjóléti miniszter a lelki egészségvédelem erősítését, a szenvedélybetegségek elleni fellépést összkormányzati feladatként jelölte meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a küzdelem csak a civil szervezetek, az egyházak és a média bevonásával lehet eredményes. — A lakosság egészségi és mentális állapotában bekövetkezett negatív irányú változások — vélekedett — csak hosszú távon fordíthatók meg. Éppen ezért azonnali lépéseket kell tenni, hogy a jövő generációi már másfajta szemléletben, értékrendben nőjenek fel — mondta. Kökény Mihály, a tárca politikai államtitkára újfent rámutatott arra a tényre, hogy az emberek egészségi állapotát legkevésbé az egészség- ügyi ellátás, sokkal inkább az életmód és a társadalmi-gazdasági környezet befolyásolja. A politikus ezért alapvető fontosságúnak tartotta az egészséges életmódot támogató politikai gyakorlat megvalósulását.
