Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-11 / 85. szám
UJ KELET KULTÚRA se 1995. április 11., kedd 7 Már a hétvégén elkezdődött az ország számos helyén a Költészet Napjának a megünneplése. Emelte e rendezvények fontosságát, hogy József Attila születésének is kerek száma van, hiszen 90 éves lenne. Budapesten, a Kerepesi temetőben vasárnap ismert színészek, írók, költők, festők és szobrászok mellett közéleti személyiségek is mondták a költő verseit. A Bartók rádióban április 11-én 10 óra 5 perckor kezdődő egyórás ünnepi műsort szentel Kell a vers címmel Faludy György, Eörsi István, Határ Győző és Juhász Ferenc mondják el, hogy számukra mit jelentett és jelent a vers. Szintén kedden, este 7 és 10 órakor a Nemzeti Sportcsarnokba várják az érdeklődőket az Én, József Attila itt vagyok című műsorra, amelyen ismert táncosok, színészek, zenészek és énekesek lépnek fel. Megyénkben, Nyíregyházán április 8-án szombaton délelőtt a Helyőrségi Művelődési Otthonban tartottak megemlékezést József Attila születésnapjáról. Ennek a keretében bonyolították le a nyíregyházi általános iskolák felső tagozatos tanulói számára meghirdetett szavalóversenyt. Szintén szombaton került sor az Irodalmi Kávéház szervezésében a TIT Jurányi Centrumban Jánosi Zoltán: A zuhanás káprázat című verseskötetének bemutatására. A kötet érdekessége, hogy Ördög János vállalkozó, mint mecénás adta ki, s ezután minden év április 11-én kiad a megyében élő tehetséges írónak, költőnek a könyvét. E sorozat címe: Nyíri Múzsa füzetek lesz, amelyet dr. Katona Béla irodalomtörténész szerkeszt. Budaházi István Húzd rá, cigány! Fotó: Bozsó Húszán innen Április elsején Oláh Dezsőné, Beregsurány község polgármestere nyitotta meg annak az agrár népfőiskolának az alakuló ülését, amely Beregsurány és a kárpátaljai Beregszász együttműködésével húsz magyarországi gazda és húsz beregszászi gazdálkodó részvételével egy hónapig működik majd Beregsurány ban. A foglalkozások szombati napokon lesznek. A népfőiskola hallgatói a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet, az erdészet, a környezetvédelem, a pénzügy és ügyvitel, valamint a piaci ismeretek fontosabb témaköreivel ismerkednek meg. A költségeket pályázati pénzekből kívánják fedezni. Dr. Vinnai Győző, a megyei hatáskörrel rendelkező Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület ügyvezető elnöke örömmel üdvözölte a térség huszonegyedik népfőiskoláját, melynek munkáját az egyesület szakmai és módszertani útmutatókkal, népfőiskolái tanárok biztosításával és pályázati útmutatókkal fogja segíteni. Dr. Kiss Gábor országgyűlési képviselő elsősorban bizonyos technikai kérdésekben tud segíteni. így például a határátlépés zökkenőmentesebbé tételében tud majd közreműködni. Sajnos erre a segítségre már az első nap szükség volt, mert a magyar határőrség órákig várakoztatta a beregszásziakat! Szénégető László, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője a szellemi adósságállomány növekedéséről beszélt a megnyitón. 8500 fő végez évente az általános iskolákban, a megyében 1766 gyermek jelentkezik szakmunkástanulónak. A mezőgazdasági szakképzést 463- an választják. A megyében 4% az agrárdiplomával rendelkezők aránya. Agrár értelmiségünkből sajnos igen kevesen vesznek részt továbbképzésben illetve segítik a falusi fiatalok átképzését! Dr. Széles Csaba, a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola docense a Westsik Vilmos Farmer Népfőiskola szakvezetője dániai tapasztalatairól beszélt. Olasz Miklós, a KNSZK elnökhelyettese arról adott tájékoztatást, hogy ez a képzés hallatlan jelentőségű a kárpátaljai fiatalok számára, akik a jövőben a mezőgazdaságban szeretnének dolgozni, egyelőre bérelt földterületeken. Az itt tanuló húsz fiatal jelentős mértékben fog hozzájárulni az otthoni munka és technológiai kultúra javításához — mondta az elnökhelyettes. Iff Pete István, a Beregsurányi Környezetvédő Egyesület elnöke szerint nemcsak új ismeretek elsajátításával kell foglalkozni, hanem azt is meg kell nézni, hogy a gyakorlatban hogyan néz ki ma Magyarországon egy úgynevezett „mintafarm”, milyen anyagi és szellemi tőke szükséges egy jól működő gazdaság kialakításához. Dr. Széles Csaba 1. Három fényképet őrzök szobám falán: az egyik a szomorú, a depressziós, a megfáradt József Attilát mutatja, a második Ratkó portréja, a harmadik pedig Nagy László gyönyörű, férfias ábrázata. De mégis közös bennük az, hogy mindhárman a szívük felé fordítják a fejüket. Most ismerem föl: ez dráma. A véletlen drámája lenne? Ösztönöm drámája? Vagy működik bennem az a tudat, hogy nem tudok elszámolni egy költő életművével? József Attila élete, költészete és halála körül a kérdések özöne sistereg. Mindmáig Ó a magyar Hamlet. Lenni vagy nem lenni? Hogyan lehet lenni? Lehet-e lenni még? Lehet- e élni még? Fölteszi a kényes kérdést és meg is válaszolja: „Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! /Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.” 2. Ballasi Bálint óta senki nem mondta ki olyan természetességgel: „ Édes Hazám, fogadj szívedbe,! hadd legyek hűséges fiad." Ady, mintha megjövendölte volna érkezését, amikor leírta: „Éhe kenyérnek, éhe a Szónak,/Éhe a Szépnek hajt titeket.” S amikor ezt Ady írta, József Attila mindössze három esztendős volt. Éhezett és fázott, de a szó igaz harcosa, a „szépség koldusa” volt. Nemhiába mondotta róla Juhász Gyula: József Attila, Isten kegyelméből való költő. Minden magyarul író költő számára megkerülhetetlen kihívás. Petőfi és Ady után csak őt idézték annyiszor versben, emlékezésben és tanulmányban. Nagy László például így nyilatkozott: — Hogy költő lettem, annak oka a drága József Attila, aki korán meg- igézett verseivel, árvaságával, halálával. Ratkó pedig elődjének, apjának tartja a költészetben... 3. József Attila szociális érzékenysége élete utolsó percéig működött. S a tisztelt bankelnökök, vezérigazgatók és igazgatósági tagok tűzzék fel a falra, hogy ne feledjék, bár úgyis elfelejtik: „Az áruházak üvegén! a kasszáig lát a szegény.” Tűzzék a falra az illetékesek Márai Sándor megrendítő mondatait: Aki a szegénységet tudja, az behunyja a szemét és hallgat. Aki a szegénységet akarja, az alázatos, anélkül, hogy tudattal akarná az alázatot. Aki szegény, az végtelen. Aki szegény, az méltóságot hirdet mozdulatával. Tűzzék föl az illetékesek luxuskéglijük tapétájára József Attila sorait: „Aki szegény, az a legszegé- nyebb/fázósságát adja a télnek,! melegét meg odaadja a nyárnak,! üres kedvét a puszta határnak.” Itt ál! előttünk két olvasatban a Szegénység végtelensége, amit a nyomorgó József Attila és a polgári erkölcsű Márai Sándor megfogalmazott. És nagyon érdekes, hogy majdnem egyazon évben írták le fölismerésüket: 1922-ben, illetve 1924-ben. 4. Minden kortársánál világosabban látott: látta a tényleges fasizmus hódítását, de látta és érzékelte a fasiszta kommunizmus dermesztő árnyékát, amikor az illegális törpék még Sztálinra néztek föl. Látta az önvesztébe rohanó országot és mégis leírta: „íme, hát megleltem hazámat,la földet, ahol nevemet!hibátlanul írjákfölébemjha eltemet, ki eltemet.” 5. Be kell vallanom: nem szeretem túl gyakran elővenni a verskötetét, mert dühöngök, háborgók és néha sírok, hogy még mindig nem fogják fel nagyon sokan, hogy elveszítettük a huszadik század legnagyobb költőjét. S akárhol ütöm föl a könyvét, mindig találok egy olyan gondolatot, amit ma is tovább lehetne írni, vagy legalább illene tovább gondolni. Illene újra gondolni az Os patkány című versében leírott, meg nem gondolt gondolatot. Alapvető lenne, ha tudnánk a József Attila-i törvényt: „Jogállamban a pénz a fegyver. Mert: A hadviselés itt ma más. IA hős a kardot ki se rántja.! Bankó a bombarobbanási s mint fillér, száll szét a szilánkja. Magyar József Éretten az iskolába Gondolom, sok szülő izgul már most április elején, hogy hatéves csemetéje vajon megállja-e majd a helyét az iskolában. Az ezzel kapcsolatos gondokról, problémákról és magáról az iskolaérettségről Cvik Éva pszichológussal, a nevelési tanácsadó munkatársával beszélgettünk. — A legtöbb családban az óvodáról iskolára való váltás nem okoz gondot. Am mi van akkor, ha mégis problémák merülnek fel a gyerekek körül? — Húsz évvel ezelőtt még ilyen kiterjedt iskolaérettségi vizsgálat nem volt. A hatodik évét betöltött gyerekeket beíratták a körzeti iskolába. Ma már azonban kicsit másképp áll a helyzet, mert 1986-tól hatévesen még nem kötelező iskolába menni. —Mi a feltétele az iskolaérettségnek? — Az alkalmasságnak három fontos, ösz- szetevője van a testi érettség, az értelmi képesség és a szociális érettség. Éppen ezért nem túl szerencsés, hogy az óvodákban megszüntették a kötelező foglalkozásokat. Az új módszer szerint, ha a gyerek unja a munkát, akkor leülhet, vagy folytathatja a játékot. Gondot jelent az is, amikor 3-tól 6-7 éves korig egy csoportban vannak a gyerekek. Ekkora nagy létszám mellett az óvónő nem tudja az apróságokat felkészíteni kellőképpen az iskolára. Ennek „köszönhetően” elég sok a játékos gyerek az alsó osztályokban. — Ha esetleg az óvónő még nem javasolja az iskolába való beiratkozást, a szülő viszont ragaszkodik hozzá, akkor abban az esetben ki dönt? — A rugalmas beiskolázás azt mondja, hogy a 6. évüket május 31- ig betöltött gyerekek már tankötelesek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy muszáj iskolába menniük. Ha a kérdésben nem egyezik meg a szülők és az óvónő véleménye, akkor bármelyikük kérheti a vizsgálatot a nevelési tanácsadótól. — Mi ennek a menete? — Mivel elég sok vizsgálatra, beszélgetésre váró szülő és apróság van, így nem árt, ha előre bejelentkeznek az érintettek hozzánk. Néha hónapokat is várni kell, míg rákerül a sor valakire, de a beiskolázásig minden gyereket megvizsgálunk. — Van elegendő szakemberük erre a munkára? — Azt kell, hogy mondjam, nincs. A város és vonzáskörzetében három pszichológus és egy pedagógus dolgozik ezen a területen. Csak hogy könnyebb legyen viszonyítani, az elmúlt tanévben 600-650 gyereket vizsgáltunk meg. — Milyen konkrét vizsgálatokon kell a kicsiknek átesniük? — Az iskolaérettségi vizsgálat egy nagyon alapos, részletes élettörténeti felvétellel kezdődik, amit az apától és anyától kérdezünk ki. A történet a terhességnél kezdődik, majd olyan kérdésekkel folytatjuk, hogy mikor állt fel, indult el a baba, mikor kezdett beszélni és így tovább. Ez azért fontos, mert nekünk egy fél óránk, óránk van arra, hogy a gyerek sorsáról döntsünk. A vizsgálatokat az is nehezíti, hogy gyakran még januárban sor kerül a beszélgetésekre, és akinek gyereke van az tudja, hogy néhány hónap alatt is mennyit fejlődik egy kisfiú vagy kislány. Éppen ezért jellemzést kérünk az óvodától is, amiben leírják, hogy a náluk töltött idő alatt milyen fejlődésen ment keresztül a kis óvodás. Természetesen a szülőket is megkérdezzük, ők hogy látják a dolgot, menjen-e iskolába csemetéjük, vagy maradjon még egy évet az óvodában. Ezt követően leülünk a gyerek mellé, és ezután már csak vele foglalkozunk. A vizsgálatokat megelőző játék általában feloldja a feszültséget, ha nem, akkor pedig bevetünk mindenféle hókuszpókuszt a, gátlások megszüntetése végett. Fontos terület az írás-, rajzkészség az ábrázoló kifejezőkészség vizsgálata is. A rajzokon keresztül nagyon jó információkat kapunk a gyerek tanulékonyságáról, kitartóképességéről, és arról, hogy az apró kezekben ki- alakult-e már a finom mozgás. Nem kell megijedni, ha egy hatéves gyerek még nem rajzol szépen, hiszen ez is az érési folyamathoz tarto- zik. Megvizsgáljuk, hogy bal vagy jobbkezes-e a gyerek, és hogy ismeri-e az irányokat. Sajnos még mindig nagyon sokan esnek abba a hibába, hogy balkezes gyermeküket mindenáron a jobbkéz használatára akarják rávezetni. Ez nem helyes, a kisember maradjon csak bal kezes, ha neki így köny- nyebb. A-rajzkészség mellett a dyslexia is kiszűrhető a vizsgálatok során. A másik fontos terület a matematikai ismeret. Alapfeltétel, hogy a gyerek tízig tudjon számolni, összeadni és kivonni. Természetesen nem fejben, de tárgyi segítséggel magabiztosan. Az alapszínek ismerete is fontos. — Mennyire fogadják meg a szülők a pszichológus tanácsait? — Ez nagyon változó. Ha a szülő csak meghallgatja a tanácsainkat, de nem működik velünk együtt, akkor nagy sikerekre nem számíthatunk. Szerintem csak azon lehet segíteni, aki hagyja magát. Ez azonban már nem csak rajtunk múlik. — A közeljövőben nagy pedagógusleépítésekre lehet számítani. így az iskolákban 30-32fős osztályokfog- nak működni. Mi erről a nevelési tanácsadó munkatársának a véleménye? — Ha ez megtörténik, akkor itt katasztrófahelyzet lesz, mind a pedagógusok, mind a szülők és gyerekek részéről. A mai oktatáspolitika egyáltalán nem gyerekcentrikus. Ilyen nagy létszám mellett nem lehet hatékony munkát végezni. SiTi
