Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-11 / 85. szám
4 1 KÜLFÖLD-BELFÖLD II mm ■ mm __ __ | 1995. április 11.. kedd II UJ KELET Alapszerződünk? Fontos, hogy a magyarországi pártok, amelyeknek mi a véleményét kérjük a kisebbségi kérdésben, reális helyzetképet kapjanak arról, mi van Erdélyben. Ehhez hozzátartozik, hogy a pártok vezetői személyes tapasztalatot is szerezzenek a helyszínen — hangsúlyozta a Csintalan Sándor vezette MSZP-kül- döttség kedden kezdődő erdélyi látogatása előtt az MTI-nek nyilatkozva Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A politikus elmondta, hogy az MSZP-küldöttség számára gazdag programot állított össze az RMDSZ: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán, Sepsiszentgyörgyön és Nagyváradon is megfordul a delegáció. A vendégeknek alkalmuk lesz megbeszélést folytatni az RMDSZ országos és helyi vezetőtestületeivel, néhány helyen sor kerül fórum jellegű rendezvényekre is, ahol szélesebb véleménnyel is szembesülhetnek. Az RMDSZ különböző politikai platformjai közül Kolozsváron a szociáldemokrata tömörüléssel találkozik a delegáció. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a magyar politikai élet különböző erőivel rendszeres kapcsolatra törekszik, így természetes, hogy meghívta az MSZP küldöttségét erre a látogatásra. Emlékeztetett Markó Béla arra, hogy tavaly az MDF küldöttsége járt Erdélyben elnöke vezetésével, nemrég ő maga találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével Budapesten. Ami az RMDSZ és az MSZP közötti ideológiai különbségeket illeti, az RMDSZ ebből a szempontból Markó Béla értékelése szerint viszonylag kedvező helyzetben van. Ezt a politikus azzal magyarázta, hogy noha az RMDSZ ideológiai vektoraiból egy jobbközép súlypont alakul ki — ami maga is állandó mozgásban van az egyes platformok érvényesülésétől függően —, éppen ideológiai pluralizmusa miatt mégsem határozhatja meg kapcsolatait más pártokkal elsődlegesen ideológiai alapon: e tekintetben eltér a helyzete az olyan pártokétól, amelyek kifejezetten egy ideológia körül szerveződnek meg. A magyar vendégekkel való eszmecsere egyik központi kérdése a román-magyar alapszerződésről folyó tárgyalásokon kialakult helyzet lesz. Az MTI tudósítójának ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolva az RMDSZ elnöke elmondta: tudomása szerint a szakértői tárgyalások hamarosan folytatódnak. Azok után azonban, hogy mind a román kormány, mind a román pártok zöme egyöntetűen elhatárolta magát attól, hogy az Európa Tanács 1201- es ajánlása szerepeljen a szerződésben, Markó Béla nem lát esélyt arra, hogy jó alapszerződés szülessen a két ország között. Ehhez lényeges politikai szemléletváltásra lenne szükség, mondotta az RMDSZ elnöke, ilyesmi azonban jelenleg nem körvonalazódik. Azok a jóslatok, hogy a januárban létrejött négypárti kormánykoalíció rövidéletű lesz, egyelőre nem igazolódtak. Arra a kérdésre, hogy milyen következményei lehetnek az RMDSZ szemszögéből annak, ha végül nem jön létre az alapszerződés, Markó Béla a következőképpen felelt: egy rossz alapszerződés, amely nem kínál megoldásokat a romániai magyarság számára, azt jelenti, hogy elvesztettünk egy lehetséges eszközt a rendezésre, egy ajtó bezárult, egy lehetőséget felszámoltunk. Ilyen értelemben egy nemlétező alapszerződés még mindig egy lehetőség bizonyos garanciák későbbi megteremtésére, míg egy rossz alapszerződés ennek a lehetőségnek a hiánya. Az optimális helyzet: egy jó alapszerződés. Szarajevói áldozatok NATO-gépek húztak el vasárnap késő este Szarajevó fölött, miután szerb aknagránátok csapódtak be a város központjában, három ember halálát okozva, hetet pedig megsebesítve — jelentette a Reuter. Az ENSZ Oltalmi Erőinek (UNPROFOR) egyik, inkognitójához ragaszkodó tisztségviselője közölte: az UNPROFOR „a folytatódó támadások miatt NATO légi jelenlétet kért, s erélyes tiltakozást intézett a szerbekhez”. Legalább tíz lövedék zúdult vasárnap este Szarajevó központjára, kettő az elnökségi épület közelében csapódott be — közölte Pierre Chavancy ENSZ-szóvivő az AFP-vel. (A bosnyák rendőrség szerint e lövedékek közül legalább kettő 120 milliméteres aknagránát volt.) Egy órával e támadás után NATO-repülőgépek jelentek meg párosával a bosnyák főváros fölött — adta hírül a UPI és a Reuter. NATO-kézikönyv magyarul A magyar katonai könyvkiadás máris lépést tart a NATO-val: a legújabb brüsszeli, angol nyelvű kiadáshoz képest mindössze egy hét csúszással jelent meg magyar nyelven is a NATO kézikönyve. A kötetet — amelyet a HM Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetete jelentetett meg — hétfőn mutatták be a Honvédelmi Minisztériumban rendezett sajtótájékoztatón, ahol megjelentek a Budapesten akkreditált katonai attaséhivatalok képviselői is. Gazdag Ferenc, a kutatóintézet igazgatója többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy már második alkalommal jelenik meg Magyarországon a NATO kézikönyve. A legújabb kiadvány először foglalkozik az észak-atlanti szövetség békefenntartói tevékenységével, amely elsősorban a délszláv válságra vonatkozik. Ugyancsak új téma a tömeg- pusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos fejezet, illetve a NATO békepartnerségi programja. A kiadványból egyebek közt azt is megtudhatjuk, hogy az elmúlt három évben 25 százalékkal csökkent a szárazföldi és 10 százalékkal a haditengerészeti erők létszáma. Tóth Tibor helyettes államtitkár arról szólt, hogy jelenleg nálunk a NATO-integrációra vonatkozó kevésbé látványos események zajlanak. Szakértők dolgoznak a békepartnerségi program végrehajtásán, illetve a NATO kibővítésével összefüggő teendőkkel. A kézikönyv a NATO-val kapcsolatos alapvető kérdéseken túl felvázolja a tagállamok együttműködésének politikai, gazdasági, kommunikációs és tudományos jellemzőit. Foglalkozik többek között a nem tagállamokkal való kooperációval is. A kötetet táblázatok, függelékek, statisztikai adatok és dokumentumok egészítik ki. Beszélgetés Benedek András munkaügyi helyettes államtitkárral Kényszerparkolás - de meddig? Egy pillantás a munkaerő-piaci statisztikára: február végén januárhoz képest 5040 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Ekkor összesen 550 ezer 484 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban. A munkanélküli pályakezdők száma ezalatt némileg — 0,8 százalékkal — mérséklődött, ám még mindig 59 ezer 350 fiatal vár munkára. A nyilvántartott munkanélkülieken belüli arányuk 10,8 százalék. A témáról Benedek András munkaügyi helyettes államtitkárral beszélgettünk. — Az iskolai tanulmányok elvégzése után csaknem 60 ezer ifjúra kudarc vár, amikor bebocsáttatást kér a munka világába. Mi a magyarázat erre az aggasztó jelenségre? — A pályakezdők a tanulás időszakos befejeztével rögtön a munka világának egyik árnyoldalával kerülnek közvetlen kapcsolatba. Rendszerint semmiféle tapasztalattal sem rendelkeznek a munkaerő-piaci versenyben, ezért eleve gyengébb pozícióból mérkőznek az idősebb munkavállalókkal, ami gyakran vereséggel végződik számukra. Okozója lehet a kudarcnak az is, hogy a pálya- választáskor még sem ők. sem szüleik nem láthatták előre a munkaerő-piaci igények gyors változásait. t— Azt hiszem, sem az előrelátás, sem a munkatapasztalat hiánya nem róható fel a pályakezdők hibájaként. Tapasztalatot — de honnan? — Valóban nem, miként a kialakult helyzetért nem okolhatók azok a munkáltatók sem, akik azonos feltételek esetén a rutinosabb munkavállalókat választják. A bajok fő oka az, hogy „rossz csillagok járnak”, vagyis hosszan elhúzódik a gazdasági válság. —-Az ifjúsági kategórián belül kiket sújt legerőteljesebben a munka- nélküliség? — A gimnáziumot végzetteket, aminek oka az, hogy az érintett fiúk s lányok nem jutottak be a kiválasztott felsőfokú tanintézetekbe. Számukra a legmegfelelőbb gyógyír — a szakképesítést biztosító tanfolyamokon kívül — a felsőoktatási hallgatói létszám növelése lenne, aminek határt szab a mindenkori költségvetési helyzet. — Jelenleg milyen állami támogatásban részesülhetnek a pályakezdő munka nélküli fiatalok? — A közép- és a felsőfokú oktatásból kikerülő munkanélkülieknek — a három hónapos várakozási idő letelte után — a minimálbér 75 százalékát kitevő segély jár. A segélyezés (mint passzív támogatás) mellett a kormányzat más, aktív felkarolási formákról is gondoskodik, például átképzésről, gyakornoki foglalkoztatásról, közhasznú munkákról stb. A pályakezdőknek évente 45-55 százaléka részesül a segélyen kívül valamilyen aktív támogatásban. 1994-ben például mintegy 35 ezer ifjúra terjedt ki az állami támogatás: 27 ezren továbbképzésben, ötezren bértámogatásban részesültek, közhasznú munkában pedig több mint háromezren vettek részt. — Nem lebecsülve az állami hozzájárulás szerepét: a nagymértékű ifjúsági munkanélküliség aggasztó jelenség. — Ami azért is veszélyes, mert ha a fiataloknak nem sikerül a valódi munka világához kapcsolódniuk, akkor még az a tudás is elértéktelenedik, amelyet az iskolában szereztek. A pályakezdők a tanév befejezését követően nagy számban és szinte azonos időben jelennek meg a munkaerőpiacon, s a nők előbb jutnak munkához, mint a férfiak. Ez magyar sajátosság. — A március elején bejelentett szigorító kormányintézkedések vajon milyen hatással lesznek az ifjúsági munkanélküliség alakulására? Mire ösztönöz a segély? — Ezt nehéz megmondani. Az biztos, hogy az eddigi passzív segélyezés nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, mivel ez az eljárás számos esetben az elhelyezkedés ellen hat. A pályakezdőnek alanyi jogon járó 9150 forintos segély sokakat arra ösztönöz, hogy ne menjenek el dolgozni. Főleg azokat, akik egy év múlva ismét pályáznak a felsőoktatásba. A kemény kormányintézkedéseknek a magán- gazdaságban aligha lesz korlátozó hatásuk, ami persze a költségvetési szektorban elvileg már elképzelhető, bár következménye aligha lehet széles körű, hiszen a pályakezdők számára nem ez a fő érvényesülési terület. — Miként alakul napjainkban az ifjúsági munkanélküliség területi megoszlása? — Ez mindenkor az általános foglalkoztatási helyzettel függ össze. Miként a felnőttek, a fiatalok is gyorsabban találnak munkát az ország nyugati felében, mint a keleti régióban. Ez közismert. Kirívó esetek e téren nincsenek. — Mit tesz a munkaügyi tárca az ifjúsági munkanélküliség visszaszorításáért? — Mi nem tudunk új munkahelyeket teremteni a gazdaságban, és a képzési szerkezet megváltoztatása sem csupán a munkaügyi tárca szándékától függ. A foglalkoztatáspolitikai eszközök ésszerű felhasználásával igyekszünk a legalapvetőbb rétegproblémákat megoldani. A múlt évben hárommilliárd forinttal támogattuk a pályakezdők elhelyezkedését elősegítő programokat, 3,2 milliárd forintot szántunk segélyezésre és há- rommilliárdot a pályakezdők munkaerő-piaci esélyeinek javítására. —A minisztérium különböző réteg- programjainak mi a hozamuk a gyakorlatban? Esély — három pilléren-— Ezúttal csupán az Adj esélyt! elnevezésű, 1993-ban rajtoló programunkra hivatkozom, amelynek három pillére az információszolgáltatás, az oktatás-képzés és a munkaközvetítés. A múlt évben mintegy ötvenezer fiatal került kapcsolatba valamilyen módon ezzel a nagyszabású programmal: 33 ezren munkaerő-piaci tréningen vettek részt, az állásbörzéken pedig 23 ezer pályakezdő munkanélküli fordult meg, ahol számukra a munkáltatók 12 ezer 494 állást ajánlottak föl; de csak 3941 fiatal élt a fölkínált lehetőséggel. — Ez utóbbi adat netán azt jelenti, hogy az érintett fiatalok nem kapkodnak az üres munkahelyek iránt? Egy időre elég nekik a 9150 forintos segély? — Ezt több okból sem ál- lítanám, mivel döntésükben számos tényező játszik szerepet. Elsősorban az, hogy a munkáltatók által kínált állás és a szakképzettségük között nincs megfelelés. A kistelepülésen élők számára például nehéz és költséges a nagyvárosi munkahely megközelítése, már csak ezért sem fogadhatják el azt. Én az utolsó helyre tenném azt a szempontot, hogy a 9150 forintos segély a kis keresetű munkahely elfogadása ellen motivál. Sajnos, általánosan jellemző, hogy sok fiatalban még nem tudatosult — és ez a társadalmi hatások és a szülői-iskolai nevelés fogyatékossága —, hogy a munka önfegyelmet, kitartást, erőt, szorgalmat, helytállást követel az egyéntől. — Végül is: hány évig kell várniuk az iskolából frissen kikerült ifjú lányoknak,fiúknak, hogy munkahelyhez jussanak? — Pontos és átfogó válasz a mai világban nem adható erre a kérdésre. Az első munkahely megszerzése továbbra is nehéz lesz a pályakezdőnek. Ha álláshoz jut, meg kell alapoznia a karrierjét, amit aztán fokozatosan lehet tovább építeni. Attól nem kell tartani, hogy a szakmai hierarchia aljáról elinduló fiatal — ha egy kis tehetsége, szorgalma van — bele fog betonozódni az első munkakörbe, mert a szakmai szerepek manapság roppant gyorsan változnak. — Az, hogy a munka világához bizonyos ideig tartó kényszerparkolás hozzátartozik, éppenséggel elfogadható, csak ne járjon együtt az egyén számára a leszakadás veszélyével! — Jogos aggodalom. A többéves várakozás óhatatlanul összekapcsolódik a szakmai és az egzisztenciális leszakadással. A segélyezés passzív tömeggé alakíthatja az ifjúságot, könnyen életformává merevítheti azt az állapotot, amelynek feloldása nemcsak a munkaügyi tárca feladata. (MTI) Ballagás után, kilátás nélkül
