Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-20 / 66. szám

UJ KELET SpJjjB II in MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ír m 1995. március 20., hétfő 3 Negyvenéves népdalkor Nyírpazonyban négy évtizede an­nak, hogy a nőnapon felvetődött a gondolat: mi lenne, ha népdalkört alakítanának? Az ötletből valóság lett. lváncsó Dénes tanár úr vállalta a karmester szerepét, s a község la­kóiból rövidesen több mint hetvenen jártak el rendszeresen a próbákra. Az alapító tagok közül öten, köztük özv. Haluza Lászlóné, ma is aktív tagjai a körnek. Kezdetben a régi FMSZ, majd az ÁFÉSZ patronálta a kórust, amely­nek ma is harminc tagja van. A húsz nő között a tizenhat évestől a het­ven évesig valamennyi korosztály megtalálható. Az elmúlt negyven év alatt nagyon sok helyre eljutott a kórus. Szinte az ország valamennyi megyéjében megfordultak. A határokon túl Bur- genlandban jártak, majd Kárpátalján. Itt különösen a kishatármenti forga­lom megindulása után szerepeltek gyakran. Felléptek Ungváron, Mun­kácson és Huszton. A nagybé- gányiakkal azóta is szoros kapcso­latban vannak, szinte alig van év, hogy ne hívnák meg kölcsönösen egymást. Erdélyben is szép turnéjuk volt, hiszen Nagykároly, Szat­márnémeti, Nagyvárad és Bogdánd érintésével ismertették meg a nyír­ségi népdalokat a parti umiakkal. Bogácson nemzetközi dalfesztivá­lon ismerkedtek meg a csécsiekkel, akik az idén Szlovákiában szeretnék vendégül látni a pazonyiakat. A nép­dalkor ez évi tervében szerepel még, hogy részt vesznek a nyár folyamán Vásárosnaményban a Szövetkezeti Dalostalálkozón, Tarpána Népzenei Fesztiválon, a Nyírségi Ősz rendez­vényein Nyíregyházán, valamint ok­tóber 23-án Nyírpazonyban, a falu­napon. Á jubileumi ünnepség után leg­közelebb március 15-én lépnek fel. Repertoárjuk a ’70-es évektől foko­zatosan bővült, hiszen tudatosan kezdték meg a népdalok gyűjtését debreceni egyetemisták segítségé­vel. Szeretné a népdalkor, ha Nyír- pazony községben helye lenne vég­re a kultúrának, hiszen most indí­tották újra a néptánccsoportot, va­lamint a citerazenekart is. Budaházi Nem mindennapi találkozás Politikai iskola Nyíregyházán Jubilált a fehérgyarmati közgazdasági Kellett egy középiskola A tervek szerint szeptemberben megkezdi működését a Századvég Politikai Iskola nyíregyházi tagoza­ta. Az intézménynek a nyírségi lesz a második vidéki iskolája; az elsőt Egerben hozták létre. Az alapítványi formában mű­ködő, pártoktól független oktatási intézmény - szándéka szerint - olyan gyakorlati szakembere­ket képez, akik hatékonyabbá tehe­tik a politikai, a közigazgatási és a társadalmi szervezetek működé­sét. A nyíregyházi tagozat politikai szakértői alapkurzusára a jelentke­zési lehetőséget már meghirdették, az érdeklődők május 31-ig adhat­ják be felvételi kérelmüket. A két féléves képzés heti 12 órában lesz, csütörtöki és pénteki napokon. A hallgatók alaptantárgyként al­kotmánytant, politikaelméletet és összehasonlító politikát tanulnak. Elsajátítják továbbá a gazdasági jogot, valamint a média-és a szoci­álpolitika, az önkormányzat, a közvéleménykutatás, a vezetéselmé­let, illetve a számítástechnika alap­ismereteit is. Románia 1944. augusztus 23-án kiugrott a háborúból, a német szövet­ség helyett a szovjet szövetséget vá­lasztva. Ezzel Erdélyt ismét elveszí­tette hazánk. Szatmárnémeti felé kö­zeledtek a sztálini csapatok. Közele­dett a szeptemberi tanítás ideje. Szatmárnémeti elvesztésével azon­ban a maradék ország keleti része középiskola nélkül maradt. Máról holnapra kellett megol­dani a Szamos-parti vá­ros középiskoláiból ki­maradt diákok és az új, tovább tanulni szándéko­zók sorsát: középiskolát teremteni a semmiből is. A felismerés és a megva­lósítás embere Gacsó László alapító igazgató volt, aki szülővárosában, Fehérgyarmaton terem­tette meg az indulás mi­nimális feltételeit. Helyi­ségeket, berendezést har­colt ki, tanárokat szer­zett, megteremtette az in­dulás minimális feltétele­it. A vallási és közokta­tási miniszter engedélye alapján 1994. augusztus 28-án megszületett Fe­hérgyarmat első középis­kolája Magán Polgári Fiú- és Leányiskola né­ven, harminchárom el­sőssel. A Szatmárné­metiből hazakerült vég­zősök számára vizsgára előkészítő tanfolyamot szerveztek, és az ezen részt vevő diákok Má­tészalkán vagy Debre­cenben magánvizsgán szerezhették meg az ok­levelet. Az első években a Kos­suth téri gyógyszertár emeletén három helyi­ségben történt a tanítás, többnyire óraadó tanárok közreműködésével. A körülmények szinte nyomorúságosak voltak. Tanulók, tanárok, szülők hord­ták össze a minimális berendezést, a tüzeléshez szükséges fát, Gacsó úr könyvei képezték a könyvtárat, a tan­díjat természetesen fizették. Különböző iskolatípusok működtek egymás mellett, mígnem 1950-ben beindult a közgazdasági középisko­la. Még ezt megelőzően. 1948. már­cius 15-én az iskola felvette Petőfi Sándor nevét. Évekig tanteremhiánnyal küszkö­dött az intézmény. Az egy időben egy épületben tanítás 1956 szeptemberé­re oldódott meg. A forradalmi esemé­nyek miatt két hónapig gyakorlatilag nem volt tanítás. A diáksztrájk és más események miatt szinte az egész ta­nári kar kicserélődött. A háború utáni első demográfiai hullám a középiskolát is elérte. A ta­nulók nagy száma, gimnáziumi osz­tályok indítása miatt szinte mindenütt tanítottak, ahol helyet találtak az ak­kor még csak nagyközségi ranggal rendelkező településen. A két képzé­si forma 1969-ben szétvált. A gimná­zium hat osztállyal az új épületbe köl­tözött, a szakközép tizenkét osztállyal a régi épületben maradt. Az 1970-es árvíz ismét nehézsége­ket okozott az intézmény életében. Május 14-én, a statisztika írásbe­li napján zúdult a telepü­lésre és az iskolára a pusz- tító víz. A negyedike­sek Nyíregyházán fejezték be az érettségit, a többi­eknek előbb véget ért a tanév. Az iskola életében, tör­ténetében az eddigi legna­gyobb nap 1984-ben kö­vetkezett be, amikor elké­szült az új iskolaépület. Azóta korszerű körülmé­nyek között folyik az ok­tatás. Gacsó László, az egy­kori fehérgyarmati kocs- máros fia iskolát teremtett szülőhelyén. Hét évvel ezelőtt bekövetkezett ha­lála után nevét díszsírhely, alapítvány őrzi Fehérgyar­maton. Március 13-án közel egyhetes rendezvénnyel emlékezett tanár, öregdi­ák, kisdiák az ötvenéves múltra. Megemlékeztek az iskola névadójáról, ki­állítást tartottak a fél év­százados múltról, nosz­talgiafocit öregdiák-ifjú diák mérkőzésen. Jubileumi közgazdasági vetélkedőt szerveztek a térség közgazdasági szak- középiskoláinak részvé­telével. Suligaliba néven a város három középisko­lája között tréfás vetél­kedő volt. A megemléke­zés zárónapján jubileumi szavalóversenyen mérték össze tudásukat a térség középiskoláinak részvéte­lével, majd ezt követte az iskolák kö­zötti irodalmi vetélkedő. Az intéz­mény IV. C osztálya bemutatta Kisfaludy Károly: Kérők című szín­művét. Megkoszorúzták az iskola ala­pítójának sírját. Díszünnepséggel, fo­gadással fejezték be az ünnepi prog­ramot. Aradi Balogh Attila Akikre a maiak közül büszke az iskola: Gergely Judit diák­újságíró, aki szeretne operatőr lenni, Orgován Zsuzsanna, a fehérgyarmati ifjúsági önkormányzat tagja, Szaploncai Atti­la, a szakközép diákönkormányzatának vezetője (elől, balról jobbra), Ambrus Marianna, több szavalóverseny,győztese, aki szeretne drámapedagógus lenni, Balogh Edit, a diákönkor­mányzat gazdasági „pénzügyminisztere”, Simon Anita, az is­kola mindenese (hátul, balról jobbra). A Vix Világnapja A Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1995-ben ismételten megrendezi a Víz Világnapja- programsorozatot. Ennek kere­tén belül a FETIVIZIG és a Ma­gyar Hidrológiai Társaság terü­leti szervezete rajzpályázatot hir­det Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az általános iskolák alsó és felső osztályos tanulói kö­zött. A legjobb munkák készítői (15- 15 fő) egy felső-tiszai hajókirán­duláson vehetnek részt június 1- jén. Az ünnepélyes díjátadásra 1995. március 22-én, délelőtt 10 órakor kerül sor az igazgatóság Széchenyi u. 19. szám alatti szék­házában. A sikeres rajzokból ki­állítást rendeznek a székházban a Víz Világnapján. Az MHT ünnepi előadóülést tart március 23-án, délelőtt 10 órától a MTESZ-székház elő­adótermében, melynek témája az öntözéses gazdálkodás szükséges­sége és lehetőségei a Felső-Tisza vi­dékén. A Víz Világnapja hetében az ál­talános és középiskolákban — töb­bek között Fehérgyarmaton, Máté­szalkán, Vásárosnaményban, Kis­várdán, Záhonyban, Dombrádon, Tiszabercelen, Nyírmeggyesen, Kocsordon, Szabolcsveresmarton és természetesen Nyíregyházán — ve­títéssel, számítógépes bemutatóval egybekötött osztályfőnöki órákat tartanak. A Vásárhelyi Pál Épí­tőipari és Vízügyi Szakközépiskola a FETIVIZIG-gel közösen pályáza­tot hirdet az iskola tanulói számá­ra vízgazdálkodási témában. Az eredményhirdetésre március 24-én, délelőtt 9 órakor kerül sor a Mó­ricz Zsigmond Színházban. Ezt követően jubileumi emlékünnepsé­get rendeznek születésének 200., az iskola alapításának 25. évfordu­lója és a Víz Világnapja alkalmá­ból. A nyíregyházi sétálóutcában, a Lapkiadó Kft. kirakatában elhe­lyezett videokészüléken, illetve számítógépen vízügyes videofil­meket vetítenek, és csapadék­radarkép demoprogramot futtat­nak non stop jelleggel március 22- én. Ugyanezen a napon a sétáló­utcában kihelyezett standon a víz­ügyi igazgatóság „DRELL 2000” hordozható helyszíni vízvizsgáló készülékével ingyenes vízvizs­gálatot végez az érdeklődők­nek. A KELETVÍZ Rt. is csatlako­zik a programsorozathoz. A fe­hérgyarmati vízmú'telepen kör­nyezetismereti órát tartanak az általános iskolásoknak március 21-én, másnap pedig a kisvárdai üzemmérnökségen tartanak nyílt napot a lakosságnak és az iskolák­nak. Nyíregyházán ingyenes lakossági vízmintavizsgálatot szerveznek a Stadion utcai labor­ban. Úri Mariann Az eltévelyedett polgár — Valamikor súlyt emeltem, ötszö­rös megyei serdülő bajnok voltam — kezdte vallomását Pintye Zsolt, a nyírbátori Báthory István Gimnázi­um negyedik osztályos tanulója. — Édesanyám nem szerette, hogy csiná­lom ezt a fizikai erőfeszítést, ezért azzal ijesztett, nem növök meg, ha folytatom a súlyemelést. Ez olyan érv volt, ami eltántorított a folytatástól, mert nagyon szerettem volna magas ember lenni, ugyanis a családban min­denki alacsony. Aztán mégsem nőttem meg. Hogy ez az alacsony emberek Napóleon-komplexusa-e nálam, nem tudom. Mindig is szeret­tem volna olyan emberek között élni, ahol nincsenek törtetők, de mindenki a legtöbbet szeretné elérni. Olyan az osztályunk, ami a megyében szinte egyedülálló. A tanulmányi átlaga négyegész négytized, huszonhárom emberből huszonhárom jelentkezett tovább tanulni, tizennyolcnak van középfokú nyelvvizsgája. Sokat kö­szönhetünk a tanárainknak, elsősor­ban Szták Sándor osztályfőnöknek. Itt nincsenek stréberek, mert min­denki valamilyen szinten stréber. És törekszik arra, hogy ő legyen a leg­jobb, mert vagy alacsony, vagy ma­gas. Az is igaz, már a középiskolá­ban sem szeretik, ha valaki elő­reszalad az átlagból. Olyan munkahelyet szeretnék, ahol megvan a szabadságérzetem. Amit írok. verset, novellát, az em­bereknek adom, de itt is nagy űrt ér­zek. Lehet, hogy Thomas Mann elté­velyedett emberének lelki traumája ez. Lehet, hogy a Hans Hanzenek az igazi polgárok, akik lovakat nevelnek, élik az életet, nem megváltoztatni akarják. Az is igaz, a Hans Hanzenek által nem ment előbbre a világ, de ők szaporították, hogy benépesüljön A történelem és a haza szeretete nálunk családi vonás. Apám nem be­szélt osztályharcról, a hun—magyar legenda volt a vasárnapi ebéd témája is. Minden történelemtanítás kicsit kiszolgálja az adott rendszert. Ezt én nem akarom, ezért is jelentkeztem magyar-német szakra. Talán tudom alakítani az életet, nem csak élni. 4 J <1 S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom