Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-27 / 72. szám

8

Beszélgetés Mihalké József FIDE-mesterrel

UJ KELET

Már több alkalommal készültem interjút készíteni Mihalkó Józseffel, megyénk legjobb sakkozójával, de ő elutasította: — Még nem jött el az ideje — mondta. Most már azonban több szempontból is úgy érzem, „eljött az ideje”, és nem engedtem tovább kitérni egy kis beszélgetés elől. Mivel sok téma és gondolat gyűlt össze, kezdjünk is neki.

— Örömmel gratulálok az Új Kelet olvasói nevében abból az alkalomból, hogy teljesítetted a FIDE-mesteri cím megszerzésének feltételeit: értékszámod 2300 fölé emelkedett, és túl vagy a 24. FIDE-s ellenfélen. A felterjesztés is elment, azonban — a lassú adminisztráció miatt — még a mostani FIDE-listán nincs feltüntetve a titulus.

—Am ami tény, az tény. így személyedben megyénknek már megvan az első nemzetközicím-viselője! Nehéz volt idáig eljutni?

— Hát, igen. Általában a sportban, így a sakkban sem adják könnyen a különféle címeket. Sakkban különösen sokat kell tanulni, gyakorolni és versenyezni, eredményeket felmutatni a nemzetközi titulusért. Örülök, hogy elsőként nekem sikerült megyénkben elérni a FIDE-mes- teri címet. Remélem, hamarosan többen is követik példámat. Erre Kocsis Györgynek, Rácz Zolinak és dr. Radics Lászlónak van esélye a közeljövőben. Távlatokban azonban a fiatalok közül számításba jöhetnek: Katona M., Koszta Cs., a Kirják-fivérek. Rostás Z. és mások is. Nagyon rá is férne megyénkre a fejlődés, mert a minőségi sakkozás terén a megyék sorrendjében valahol a középmezőny vége felé lehetünk.

— Nem volt meglepetés, hogy megnyerted az 1994. évi megyei férfi egyéni bajnokságot, de egy pont előnnyel, nyolc fordulóból, és a neked nem túlságosan kedvező rövid játékidőt figyelembe véve, szép teljesítménynek tartom. Te hogyan értékeled a bajnoki címet?

— A decemberben lebonyolított 1994-es megyei férfi egyéni bajnokság mezőnye — sajnos — nem volt teljes. A megye legjobbjai közül különféle okok miatt többen nem indultak el. Ennek ellenére jó kis verseny volt, és örüMihalkó József

lök, hogy első lehettem. Hozzátenném azonban, hogy az első négy közül bárki megérdemelte volna a sikert — a szerencse most rám mosolygott.

—Evek óta vezeted a megyei ranglistát. Mi a véleményed, meddig tart még az elsőséged? Nem nyomaszt-e egy kicsit? Ki lehet az, aki „lelök” a dobogó felső fokáról?

— Mivel szerintem a megyei „ranglista” csak érdekesség, nem pedig lényeges dolog, így nem nyomaszt. Az, hogy évek óta én vezetem a ranglistát, legalább olyan bánat, mint öröm. Ha már így alakult, igyekszem minél tovább az első helyen maradni. Azonban az sem zavarna, ha valamelyik sakktársam megelőzne. A vetélkedés, a versengés csak hozzájárul a megye sakk-színvonalának emeléséhez.

— Igen régóta vagy már az NYVMK SC (SZÁÉV) éltáblása. Gondolom, hogy ez nem kis felelősséget, idegi megterhelést jelent. Mi a véleményed erről és az NYVMK NBI/B-s szerepléséről?

— Ami az első táblát illeti, én több szempontból is szeretek ott játszani. Először is: mindig tudom, hogy milyen színnel következem, nagy valószínűséggel az ellenfelem is ismert, így rá tudok hangolódni és kissé fel tudok készülni a játszmára. Másrészt: az első táblán erős ellenfelekkel kell megküzdeni, és én nem

félek a kihívástól. Mindezek ellenére én nem ragaszkodom az éltáblához. A mostani bajnokság elején is felajánlottam a 23. és a 4. táblásnak, de még nem fogadták el. Én ott játszom, ahol a csapatnak legnagyobb hasznára lehetek. Ami az NYVMK-t illeti, elég stabil kis gárda. Annak külön örülök, hogy lassan a csapat fele olyan sakkozókból áll, akiket valamikor én tanítottam a sakkjáték alapjaira.

— Apropó, tanítás. Valóban sok szabolcsi fiatalnak próbáltad már átadni a benned felgyűlt sakktudományt, és nem is eredménytelenül. Gondolok itt például Kocsisra, Ráczra és a kétszeres világbajnokjelölt Kirják Petire. Van-e valami sakkpedagógiai ars poeticád?

— Szeretek tanítani, szeretem látni, amint a fiatal egyre jobban eligazodik a sakk rejtelmeiben. Ars poeticám csak annyi, hogy minél jobban megkedveltessem a fiatalokkal a sakkot, rávilágítsak és begyakoroltassam az alapelveket. Vallom, hogy a fiatal sakkozó feje nem üres hordó, melyet tudománnyal tele kell önteni, hanem minden fiatal egy fáklya, melyet fel kell izzítani, be kell lobbantam. Ha ez sikerült, utána már mindenkinek a saját útját kell járni, magának kell tovább építkezni. Persze azonban később sem árt, ha elfogadnak egy-két tanácsot a megnyitási repertoár kialakításában, a stratégiai szemlélet csiszolásában. Örülök, hogy a tanítványaim közül már nem egy igencsak a sarkamban jár, és talán hamarosan meg is előz.

— Valamikor a megyei sakkszövetség elnökségének is aktív tagja voltál, sőt még a Híradóban is elemeztél egy-egy játszmát, aminek nagy sikere volt. Ezektől az utóbbi években — sajnos — visszahúzódtál.

— Igen, édesapám a megyei sakkszövetség főtitkára volt huzamos ideig. Halála után úgy éreztem, hogy kötelességem segíteni a szövetség munkáját. Később rájöttem, hogy nagyobb hasznára lehetek a szabolcsi sakkozásnak, ha nem aprózom szét magam, hanem jobban koncentrálok a szakmai felkészülésre, eredményesebben játszom csapatomban, és tudásomat igyekszem átadni a fiataloknak.

Megyei kung-fu bajnokság

1974— 76. +80 kg: 1. Czobán Csaba (Tai-Qi SE), 2. Magyar Krisztián (Hong-Lung Chuan Tao), 3. Ács Zoltán (Hong- Lung Chuan Tao).

1970—73. 65-70 kg: 1. Hegedűs Sándor (Mantis SE), 2, Nagy Zsolt (Tai-Qi SE), 3. Miholecz Béla (Tai-Qi SE).

Lányok 1989. -30 kg: 1. Szabó Ivett (Tai-Qi SE).

1980—82.40 kg: 1. Szikora Ágnes (Tai-Qi SE), 2. Krokovai Gabriella (Tai-Qi SE).

1975— 76. 45 kg: 1. Antal Enikő (Tai-Qi SE), 2. Fülep Mónika (Tai-Qi SE), 3. Tasi Auguszta (Tai-Qi SE).

Formagyakorlat eredményei:

Fegyvertelen női: 1. Dicső Katalin (Tai-Qi SE), 2. Antal Enikő (Tai-Qi SE). Fegyvertelen férfi: 1. Tekse Zsolt (Mantis SE). Fegyveres női: 1. Szilvási Zsuzsa (Tai-Qi SE), 2. Fülep Mónika (Tai-Qi SE), 3. Szikora Ágnes (Tai-Qi SE). Csoportos fegyveres női: 1. Szikora Á.—Krokovai G. (Tai-Qi SE).

A legszebb mérkőzés díját és a legtechnikásabb versenyző díját megosztva Hegedűs Sándor (Mantis SE, edző: Szilágyi István) és Nagy Zsolt (Tai-Qi SE, edző: Miló András) kapta.

Fekete—Tóth...

Négy csapat félszáz kung-fu versenyzője részvételével rendezték meg szombaton az Alvégesi Művelődési Ház nagytermében a megyei bajnokságot szabadküzdelem és formagyakorlat kategóriákban.

Az első ízben megrendezett versenyen az ütések, rúgások mellett az ellenfél földrevitele is megengedett volt. Az igen színvonalas bajnokságon a következő eredmények születtek: Küzdelmek:

Fiúk 1984—86. 30 kg: 1. Tóth Ákos (Tai-Qi SE), 2. Fekete Gábor (Tai-Qi SE), 3. Cserbák Mihály (Tai-Qi SE).

1981—83. 40 kg: 1. Tóth Frigyes (Tai-Qi SE), 2. Czeller Péter (Tai-Qi SE).

1981—83. 50 kg: 1. Béres Bálint (Tai-Qi SE).

1981—83. +60 kg: 1. Kanalas Richárd (Tai-Qi SE), 2. Kanalas Lóránt (Tai-Qi SE).

1978—79. 60—65 kg: I. Daru Zsolt (Tai-Qi SE), 2. Szabó Norbert (Tai-Qi SE), 3: Gáti Norbert (Tai-Qi SE).

1978—79. 70 kg: 1. Dankó Ottó (Tai-Qi SE), 2. Pécsi Viktor (Hong-Lung Chuan Tao), 3. Takács László (Tai-Qi SE).

Magyar női sikerek az európai kupákban

A Kordax-Eger Interliga-győztes

A női röplabda Interliga döntőjének második mérkőzésén hazai pályán fogadta a Kordax-Eger az osztrák PSV Gulet Wien csapatát. Az első mérkőzésen biztos győzelmet aratott egri együttes ezúttal sem bízott semmit a véletlenre, és háromjátszmás diadallal megnyerte az Interligát.

Női röplabda Interliga-döntő, 2. mérkőzés:

Kordax-Eger—PSV Gulet Wien (osztrák) 3:0 (6, 9,11)

Eger, 1200 néző. V.: Rádi, Vesely (magyar, osztrák)

Kordax-Eger: Czakó, Tímár, Vojth, Popova, Akimova, Dam- bendzet. Csere: Fekete PSV Gulet Wien: Volkova, Ano- neva, George, Sokolova, Blach, Maritisch. Csere: Häslinge, Pinchouk, Sloboda

Méltó befejezése volt szombaton a női röplabda Interliga 1994-95. évi küzdelmeinek a magyar és az osztrák csapat második mérkőzése. A találkozó magas színvonalú, végig kitűnő hangulatú összecsapást hozott, melyben teljesen megérdemelten a Kordax-Eger diadalmaskodott. Az egriek úgy nyerték meg az Interliga-sorozatot, hogy hazai pályán még játszmát sem vesztettek. Pedig a fináléban is mindent megtettek a bécsiek, hogy legalább egy játszmányi örömük legyen, de ez sikertelennek bizonyult. Mivel Bécsben 3:1-re nyert az Eger, ezzel a mérkőzéssel eldőlt a végső siker sorsa. Kasziba István edző nyilatkozata: — Mindkét csapat magas színvonalon játszott. Határtalan az örömünk, ami azonban csak a Kordax segítségével jöhetett létre.

Debrecen továbbjutott

Az egy héttel ezelőtt Debrecenben elért 21 -21 -es döntetlen után a német BSV Buxtehude otthonában nem lehettek vénnes reményei a Debreceni VSC női kézilabdacsapatának. Az EHF Kupa elődöntő visszavágóján aztán az utolsó pillanatokban fejre állt a papírforma, így a tavaly szintén EHF Kupa-döntős hajdúságiak idén ismét megpróbálhatják azt, ami tavaly nem sikerült: megnyerni a serleget.

Női kézilabda EHF Kupa-elődöntő, visszavágó:

BSV Buxtehude (német)—DVSC-Symphonia 23-23 (14-11)

Buxtehude, 2000 néző. V.: Gutermann, Gedvilas (litvánok)

BSV Buxtehude: Zschau—Dürkop 1, C. Andersen 4, Kohlhagen, Gorb 7. Bőik 7/3 Teuschel 3. Csere: Marx (kapus), Bachmann, Schleicker 1 DVSC-Symphonia: Szopóczy — Sándorné 5, Jeddi 4, Katkó, Lajtemé 2, Csapó 6, László I. Csere: Szamozvanova (kapus), Zupkó, Virincsik 5/5 Kiállítások: 12 perc mindkét oldalon Hétméteresek: 5/3, illetve 7/5

Továbbjutó: 44-44-es összesítéssel, idegenben dobott több góllal a Debreceni VSC.

KEK-döntős a Dunaferr SE

Női kézilabda KEK-elődöntő visszavágó mérkőzésen lépett pályára szombaton Volgográdban a Dunaferr SE.

A dunaújvárosiak ötgólos előnynyel a tarsolyban érkeztek az orosz városba, és drámaian izgalmas mérkőzésen egy gólnyit meg is őriztek abból. A Rosszijanka

Volgograd együttesétől elszenvedett vereség ellenére a Dunaferr SE 44-43-as gólkülönbséggel bejutott a Kupagyőztesek Európa Kupájának döntőjébe.

Rosszijanka Volgograd (orosz)—Dunaferr SE 23-20 (10-9)

Továbbjutott: Dunaferr SE, 44-43-mal

Vasas-bravúr

Drámai körülmények között harcolta ki a továbbjutást, a fináléba kerülést a Vasas-Dreher City Kupában érdekelt női kézilabda együttese. Az angyalföldiek sikeréért a legtöbben még a második félidő közepén sem adtak volna egy fabatkát sem, hiszen addig ötgólos hátrányukból csak egy „fát” dolgoztak le.

A City Kupa elődöntőjének visz- szavágóján:

Vasas-Dreher—Granicar Djurdjevac (horvát) 20-14 (7-6)

Fáy u., 1800 néző. V.: Jensen, Lorentzen (dánok)

Vasas-Dreher: Hang Györgyi— Kántor Anikó 4, Tóth Andrea 2, Hochrajter Rita 6/5, Lantosné Major Katalin, Kovács Veronika, Erdős Éva 3. Cserék: Varga Márta 4, Nemesné Rajz Gabriella 1.

Granicar Djurdjevac: Paula Glavas—Fadila Jakupovic, Nagyes- da Ckitisvili 5/2, Olga Popovic 2, Marija Celina 1, Katica Korosec 3/ 1, Zdenka Lenardic. Cserék: Marija Milkovic (kapus), Sanja Filipovic 3, Jasmina Lapov.

Hétméteresek: 6/5, illetve 5/3 Kiállítások: 12 p, illetve 14 p„ plusz Korosec cserével történő végleges kizárása a 39. percben.

„és Csobán—Ács párharc {Fotó: Harascsák)

Elúszott a BEK-döntő

Óriási tétje volt vasárnap a brémai TuS Walle Bremen—FTC-Spectrum női kézilabda Bajnokok Ligája mérkőzésnek: ferencvárosi győzelem vagy pontszerzés esetén 1971 után újra BEK-döntőt játszhatott volna a zöldfehér társulat. A Walle Bremen végül is gigászi csatában kétgólos győzelmet aratott, így a népligetiek már semmiképpen nem juthatnak el a májusi BEK- döntőbe.

Női kézilabda Bajnokok Ligája, B-csoport, 6. forduló:

TuS Walle Bremen (német)—FTC-Spectrum 25-23 (10-9)

Bréma, 1000 néző, v.: Johansson, Kjellquist (svédek)

TuS Walle Bremen: Lindemann — Orbán 2, Cordula 2, Andersen 6, Erler 5, Ohlmann 7/2, Waelzer. Cserék: Knoll (kapus), Wagner 1, Bazsanova 2 FTC-Spectrum: Farkas A. —Fiedler E., Farkas Á. 9/3, Kökény 5, Pádár, Tóth B. 5, Kokainé 3. Cserék: Szarka, Takács 1 Hétméteresek: 3/2, illetve 4/3 Kiállítások: 2., illetve 6 p