Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-08 / 57. szám
2 1995. március 8., szerda 1 1 BELFÖLD-KÜLFÖLD Magyar—német külügyi konzultáció A rendszeres magyar—német külügyi konzultációk keretében folytatott tárgyalásokat kedden Bonnban Pataki István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. A német külügyminisztériumban folytatott megbeszéléseken túl Pataki István találkozott Joachim Bitterlichhel, a kancellári hivatal külügyi osztályának vezetőjével, a kancellár külpolitikai tanácsadójával, valamint Karl Lamersszel, a kereszténypártok frakciója külpolitikai munkacsoportjának elnökével. Szlovákia rossz fordulatot vett Jóllehet Vladimír Meciar szeretné bevezetni országát a NATO-ba és az Európai Unióba, az általa követett politikai kurzus pontosan az ellenkező hatást váltja ki: alkalmatlanná teszi Szlovákiát arra, hogy a két szervezet tagjává válhasson — vélekedett keddi szerkesztőségi cikkében a The New York Times, kiemelve: a szlovák kormányfő minden jel szerint eltökélte, hogy elfojtja a független hangokat a sajtóban, a rádióban és a televízióban. Az MSZP megfigyelői státusban Megfigyelői státust kapott a Magyar Szocialista Párt az Európai Unió szocialista és szociáldemokrata pártjait tömörítő nemzetközi szervezetében, az Európai Szocialisták Pártjában. Erről a szervezet hétfőn kezdődött barcelonai kongresszusán döntöttek a küldöttek. Fontos a visegrádi együttműködés A visegrádi együttműködés nem csupán magas szintű deklaráció az Európai Unió felé irányuló közös törekvésről; sokkal több annál, hiszen az élet minden területén a tagországok szorosabb együttműködését szolgálja — jelentette ki keddi, bemutatkozó sajtótájékoztatóján az új lengyel külügyminiszter, Wladyslaw Bartoszewski. Szlovák sajtóvélemények az alapszerződésről Vladimír Meciar és Horn Gyula még a héten kénytelen lesz dönteni: hogyan tovább az alapszerződés ügyében, különben megégetik a kezüket, mert a „nulla-effektus” nemcsak a kettejük, de a két országban élő emberek számára is túlságosan fájdalmas lenne — írja a keddi Národná obroda. „A történelem is azt igazolja, hogy a rossz szerződésnél a semmilyen szerződés is jobb" — vélekedik a lap. Lisztyjev-gyilkosság — őrizetbevétel Újabb hullámokat vert kedden a népszerű orosz tévés személyiség, Vlagyiszlav Lisztyjev múlt heti meggyilkolása kapcsán kirobbant botrány. A moszkvai polgármester lemondását helyezte kilátásba, amennyiben nem vonják vissza a főváros rendőrfőnökének és ügyészének előző napi leváltását. Moszkva környékén letartóztattak egy bérgyilkosokból álló csoportot, amelynek köze lehet Lisztyjev halálához. A fővárosba újabb belügyi alakulatokat vezényelnek a rend fenntartására. Horvát győzelem, harcok A horvát erők kiverték a szerbeket a boszniai—krajinai határ közelében lévő Troglav-csúcsról és környékéről —jelentette a Beta független szerb hírügynökség. A stratégiai fontosságú térséget eddig a krajinai szer- bek tartották ellenőrzésük alatt. Katonai elemzők szerint a Velebit-hegy- ségben lévő Troglav elfoglalásával a horvátok előtt megnyílt az út a krajinai szerbek fővárosa, Knin felé, mivel a magaslatokról tűz alatt lehet tartani a várost és környékét. Izraeli harci gépek Bejrút fölött A libanoni légvédelem ütegei hónapok óta először hétfőn este izraeli harci repülőgépekre tüzeltek, mert azok két hullámban kis magasságon repültek el Bejrút külterületei fölött. A gépek megjelenése riadalmat keltett a lakosságban. Az AFP jelentése szerint ezzel egy időben izraeli helikopterek tovább folytatták berepüléseiket a dél-libanoni légtérbe. Szvjatoszlav Richter Kismartonban A világhírű ukrán származású zongoraművész, Szvjatoszlav Richter, akit gyakran hasztalan igyekeznek fellépésre bírni a világ rangos koncerttermeiben — röviddel 80. születésnapja előtt — március 8-án, szerdán hangversenyt ad a kismartoni kultúrházban. Mint hétfőn ismertté vált, műsoron — a hely szellemének megfelelően — Haydn-művek szerepelnek. Az APA osztrák hírügynökség értesülése szerint Richter óhaja volt, hogy Haydn városában, Kismartonban (Eisenstadt) adjon hangversenyt. Tisztújítás az SZDSZ-nél A Szabad Demokraták Szövetsége a közelmúltban újjáválasztott Megyei Egyeztető Tanácsa legutóbbi ülésén megvitatta a megyei önkormányzat működésének tapasztalatait és az országos politika eseményeit, majd személyi kérdésekről döntött — tudtuk meg Lövei Csabától, az SZDSZ megyei irodájának vezetőjétől. Az SZDSZ Megyei Egyeztető Tanácsának elnökévé Iványi Tamás vásárosnaményi országgyűlési képviselőt, alelnöicévé dr. Oláh Albertet, Kisvárda polgármesterét választotta. KvZ __________UJ KELET Ho rn—Jelcin találkozó Horn Gyula magyar miniszterelnök kedden találkozott a Kremlben Borisz Jelcin orosz elnökkel. A mintegy félórás megbeszélés során a magyar kormányfő megerősítette: elhatározott szándék az euroatlanti integrációs szervezetekhez való csatlakozás. Jelcin hangsúlyozta, hogy a magyar csatlakozási szándék nem befolyásolja a kétoldalú kapcsolatok alakulását, és azokat kifejezetten jónak minősítette. A Jelcin elnökkel folytatott megbeszélések után Horn Gyula sajtó- értekezletén hangsúlyozta, hogy hasznos és széleskörű tárgyalásokat folytatott Moszkvában, amelyek középpontjában a kétoldalú kapcsolatok, illetve gazdasági kérdések álltak. Elmondta, hogy alapvető cél a magyar—orosz árucsere kiegyensúlyozottabbá tétele. Szó volt a magyar export bővítésének lehetőségeiről is. Horn Gyula elmondta, hogy tárgyalásai során több gazdasági témájú megállapodás született. Közölte, hogy kidolgoznak egy hosszú távú gázszállítási egyezményt. Ennek lényege, hogy az Oroszországtól vásárolt gáz ellenértékének feléért magyar árukat, így például Ikarusz autóbuszokat szállítanának. Az adósság törlesztésről szólva közölte, hogy a Magyarországgal szemben fennálló mintegy 900 millió dolláros orosz adósság fejében Oroszország hajókat, olaj- és gáztartályokat és mezőgazdasági technikát szállítana. Ugyancsak lehetőség van az adósság- törlesztés keretében a budapesti metróépítésben való orosz részvételre, aminek lehetőségeit konkrétan megvizsgálják. Szóba került egy hármas, orosz—ukrán—magyar megállapodás lehetősége. Ennek lényege, hogy Oroszország Ukrajnának szenet szállít, Ukrajna pedig ennek ellenértékét Magyarországnak szállítandó villamosenergiával törleszti. Ez utóbbi megállapodás túlmutatna az adósság törlesztésén, és akár 1998 végéig lehetővé teszi a háromoldalú együttműködést. Magyarország kész részt venni az orosz hadsereg élelmiszer-ellátásában, illetve ovosi műszerek szállításában. Horn Gyula elmondta: az orosz kormány közreműködik abban, hogy az állami beszerzések területén Magyarország meghatározott megrendelésekhez jusson. Ugyancsak szó volt az orosz mezőgazdaság fejlődésének magyar támogatásáról. Felmerült, hogy az orosz fél megvizsgálja egy gázvezeték építését Magyarországon keresztül, olaszországi és más nyugati szállítások érdekében. Ugyancsak szerződést kívánnak kötni arról, hogy a paksi erőmű működésének végéig biztosítsák a keletkező hulladék elszállításának feltételeit. Magyarország felajánlotta, hogy részt vesz az orosz erűművek rekonstrukciójában. Szóba került a Jelcin elnökkel, illetve Csernomirgyin kormányfővel folytatott tárgyalásokon a magyar műkincsek visszaszolgáltatása. A magyar nyilvántartás szerint mintegy 130 magyar műkincs van Oroszországban, amelynek visszaszolgáltatására az alapszerződés is kötelezi az orosz felet. Horn Gyula elmondta, hogy van lehetőség a Sárospatakról származó könyvgyűjtemény visszajuttatására is. A tárgyalásokon három nemzetközi témáról volt szó. így a NATO-hoz való csatlakozás kérdéséről. A hétfőn este Viktor Csernomirgyin kormányfővel, illetve kedden Jelcin elnökkel folytatott találkozón is megerősítette a magyarfél, hogy elhatározott szándék az euroatlanti integrációs szervezetekhez való csatlakozás. Orosz részről megerősítették, hogy ez magyar döntés kérdése. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy Magyarország, illetve néhány más ország csatlakozása a NATO-hoz reális feltételeket teremthet a régió biztonságának megerősítéséhez. Mint mondta, a magyar csatlakozási szándék az euroatlanti integrációs szervezetekhez nem befolyásolja a magyar— orosz kapcsolatok alakulását. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy olyan folyamatról van szó, amelynek során meg kell teremteni mind magyar, mind euroatlanti részről a csatlakozás feltételeit. A tárgyalásokon szó volt a délszláv válság kérdéseiről is, illetve a csecsen válságról. Orosz részről elismeréssel szóltak Magyarországnak mint az EBESZ soros elnökének szerepéről. Megerősítették, hogy Magyarország az EBESZ-től kapott mandátum szellemében jár el. Horn Gyula hagsú- lyozta, hogy az EBESZ kész állandó jelenlétet biztosítani a térségben, illetve azt, hogy a rendezést célzó politikai tárgyalásokon nélkülözhetetlen a szervezet jelenléte. A magyar kormányfőt elkísérő miniszterek kedden orosz kollégáikkal tárgyaltak. Aláírták a két ország idei árucsereforgalmi egyezményét. Horn Gyula moszkvai látogatásának befejeztével Rosztovba utazott, ahol* szerdán a helyi közgazdaságtudományi egyetem díszdoktorává avatják. Kétszázezer tonna krumpli elveszett Burgonyaválság Budapesten, a Rlaha Lujza téren két kiló ingyen krumpliért tolonganak az emberek, s egy kiló krumpli beszerzése minden magyar kisnyugdíjas számára gonddá vált. Dr. Lakos László földművelésügyi miniszter szerint a burgonya ára az utóbbi hetekben csökkent ugyan, de így is magas. Nevezetesen, a krumpli nagybani piaci ára 48-60 forint, fogyasztói piaci ára 68-88 forint között mozog. Tamás Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium sajtóosztályának vezetője az Atlantic Sajtószolgálat munkatársának érdeklődésére kijelentette: a korábbi 20 forintos ár irreálisan alacsony volt, ennyire már nem megy le a krumpli ára. Az egyetlen dolog, amiben a Föld- més, mint az azt megelőző évben. Ha művelésügyi Minisztérium saját beis- ez igaz, akkor csupán 100 ezer tonna mérésé szerint is elmarasztalható, az, hogy nem tud elszámolni 200 ezer tonna burgonya hollétéről. Ez persze csak egy becslés, s a hiány azzal magyarázható, hogy a minisztérium statisztikai adatszolgáltatása sajnos nem működik. Tamás úr szerint a baj az, hogy a kereskedők csak a saját hasznukat nézik. Hová lett a 200 ezer tonna krumpli? Különböző találgatások láttak napvilágot a gumós növénnyel kapcsolatban. Többek között az, hogy egyesek olcsón eladták a krumplit a szerbeknek, most pedig drága pénzen visszavásárolhatjuk. E pénzmosási akcióból állítólag sokan gazdagodtak meg, de erről sem a minisztérium, sem a rendőrség nem tud információval szolgálni. Az Agrárinformációs Kutató Intézet becslése szerint tavaly 900 ezer tonna burgonya termett Magyarországon. Ebből 600 ezer tonna a belső éves fogyasztás, 100 ezer tonna kell vetőgumónak. Volt gombás fertőzés is, bár ez nem volt számottevő. így megint- csak marad a 200 ezer tonna eltűnt krumpli. Tarján Balázs, az Agrárrendtartási Hivatal vezetője szerint 15—20 százalékkal kisebb volt 1994-ben a tervált kámforrá, mert akkor csak 800 ezer tonna termett, nem 900 ezer. (Hivatalos — KSH — statisztika májusra várható.) Szerinte a krumplit nem vitték külföldre, hiszen a szállítás eleve megemelné az árat, hanem a krumplit itthon tájolja vagy tárolta valaki, valakik, olyan hiányt produkálva ezzel, aminek következtében a krumplinak alaposan megemelkedett az ára. Ám az Agrárrendtartási Hivatal is azzal vigasztalja az érdeklődőket, hogy ennél drágább a krumpli már nemigen lesz: 50—70 forint között beállt az ára. Ha tehát előkerül ismét egy nagyobb mennyiség, talán még 50 forintnál is olcsóbban árusítják majd. Mindenesetre a téli szezonban a nagy burgonyatermelő országok — Csehország, Szlovákia, Románia, Lengyelország, Hollandia — is viszonylagos hiánnyal küszködtek. Nyugat- Európa-szerte, valószínűleg az árvíz miatt, is kisebb mennyiséget termeltek, s emiatt duplájára emelkedett a burgonya ára. Tehát nem speciálisan magyar jelenségről van szó. Ez a viszonylagos hiány pedig a jó idő kezdetével amúgy is megszűnik. Ugyancsak Tarján Balázstól hallottuk, hogy januári adat szerint mindössze 200 tonna vetőburgonyát vittek ki Szlovákiába, de étkezési burgonyára exportengedélyt nem adtak ki. A 186/1994: számú kormányrendelet szerint az étkezési burgonya exportjához külön engedély szükséges. Szerinte a burgonya nagybani piaci ára 45— 60 forint, a piacokon pedig 50—80 forint között juthatunk hozzá. Hová tűnhetett még a 200 (100? ) ezer tonna burgonya? Felhívtuk aZ Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Engedélyezési Főosztályát is, ahol Kaufmanné Szirmai Katalin elmondta, hogy Szerbiába semmiképp sem szállíthattak krumplit, legalábbis legálisan nem, hiszen az élelmiszerembargó miatt ehhez külön ENSZ-engedély kellett volna. Tavaly sem exportból, sem importból ilyen nagy — az egész országra kiható — mennyiségű krumplira nem kértek és nem adtak ki engedélyt, tehát ha az a sok krumpli eltűnt, akkor valahol lassan kicsírázik. Egyébként január elsejétől a GATT- megállapodás értelmében az agrártermékek engedélymentesek, liberalizáltabb ki- és behozataluk, ellenben magasabb a vám is. Az Atlantic Sajtószolgálat munkatársa utánanézett annak is, hogy a nagybani piac — a Nagyvásártelep — miért adott ajándékba a „krisnások- nak” öt tonna krumplit a Blaha Lujza téri osztogatáshoz, de ez egyelőre ugyanolyan rejtély, mint a sok ezer tonna krumpli kámforrá válása. Meg mint az, hogy ki támogatja ezt a közösséget, ahol a legnagyobb tél közepén is epret esznek, meg az, hogy a szegénység e hirdetőinek miből telik a budai villák bérlésére, autóbuszok fenntartására, indiai utazásokra? Atlantic Press
