Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-07 / 56. szám

ÚJ KELET Pénzhiányos önkormányzat Városi rangra áhítozva Rakamazon az emberek minden vágya az, hogy városi rangra emeljék a települést, ahol ötezer-hatszázan élnek. Ennek érdekében az elmúlt években szemmel láthatóan fejlődött, épült-szépült a község. Pirint Frigyes polgármesterrel — aki 1980-tól tanácselnökként irányította a falut és 1990 óta polgármester — beszélgettünk Rakamáz múltjáról, jelenéről és jövőjéről. — Milyen beruházások szükségesek a tervhez? — Főleg az infrastrukturálisak. Tiszanagyfalu és Tímár települések­kel együttesen 250 millió forin­tos gázberuházást végeztünk. Rakamazon minden utcában van vezetékes gáz, ezért az embereknek portánként har­mincezer forintot kellett fizet­ni, amiből 15 százalékot vissza­térítettünk. A hatszázat is meg­haladja azoknak a lakásoknak a száma, ahol crossbar rendsze­rű telefonok vannak. A vona­lakat most is folyamatosan köti be a Matáv a házakba. Az idősek otthonának épületét 1994-ben adtuk át, s ezzel tize­nöt idős embernek a nappali és éjszakai felügyeletét, ellátását oldottuk meg. Ugyancsak eb­ben az esztendőben épült az új általános iskola, és a polgár- mesteri hivatalt is tavaly újítot­tuk fel. A szennyvízberuházás már öt évvel ezelőtt lezajlott. A legnehezebb része épült meg eddig a szennyvízhálózatnak, mégpedig a 38-as főút alatt és minden olyan mélységben, ahol az átemelőszivattyúkkal kell to­vábbítani a szennyvizet. Három átemelőszivattyú készült el, az elkövetkezendő időszakban már esak utcai hálózatokat kell létrehozni. Erre viszont egyelő­re sem az önkormányzatnak, sem a la­kóknak nincs pénzük. 1992-ben rendőrőrs alakult 15 fővel, emellett a polgárőrség segíti a közbiz­tonság javulását. Anyagi helyzetünk miatt az idén valószínű, hogy nagyobb beruházá­sunk nem lesz. Forráshiányos az ön- kormányzat, valószínűleg a meglévő intézményhálózatunkat sem tudjuk hi­telmentesen fenntartani annak ellené­re, hogy egy fillér hitelünk sincs., a nagyközség arculatát szépítő munká­latokra nem vettünk fel pénzt. Távlati terveink közt. egy egészségügyi köz­pont létrehozása szerepel, mely térsé­gi feladatokat látna el. — Ezek szerint nem könnyű kidol­gozni a költségvetést... — A koncepciót januárban hagyta jóvá a képviselő-testület, elfogadni pedig a következő héten fogjuk. Kö­zel négymillió forint hiányzik ahhoz, hogy zavartalanul, nyugodt körülmé­nyek között tudjuk működtetni Raka- maz különböző intézményeit. Ennek elsődleges és alapvető oka az, hogy az alapellátáshoz szükséges feltételek központi forrásai hiányoznak. Az óvo­dát hétmillióval, az iskola az ellátását huszonhétmillió forinttal támogatja az állam, ez tehát összesen harmincnégy­millió forint, holott a kettőnek a műkö­dése több mint hetvenmillióba kerül. Az egészségügyi ellátás is lényegesen alul­finanszírozott. A társadalombiztosítási pénztár nem ad annyit, amennyit kelle­ne, ebből következik, hogy a hiányzó összeget az önkormányzatnak kell előteremteni. Például egy fogászati rendelőre egymillió-kilencszázezer fo­rint fedezetet, illetve forrást biztosít a tb, ez jóformán csak a bérköltségre elég. A jelenlegi fogászati ellátásokra — a gyógyszerárak emelkedése miatt — közel egymillió forintot vagyunk kény­telenek elkülöníteni, különben műkö­désképtelenné válik a fogorvosi rende­lő. Megtehetnénk azt is, hogy nem for­dítunk erre egy forintot sem, de akkor a fogorvos a foghúzáson kívül nem csi­nálna semmit, mert sem pótlásra, sem tömésre nem jut a társadalombiztosítás által finanszírozott pénzekből. —- Gondolom, itt is sok fejfájást okoz a munkanélküliség. — A 20 százalékot valamivel meg­haladja. A jövedelempótló támogatás­ban részesülők száma pillanatnyilag százhetven. Erre is több mint egymil­lió forintot kell szánnunk. A munka- nélküliek esetében főleg az „alulkép­zetteknek”, az alacsony- iskolai vég­zettségűeknek vannak elhelyezkedé­si gondjaik. Akadnak olyanok is, akik tudatosan használnak ki minket. Előfordul, hogy a feleség vállalkozó, a vállalkozásban tevékenykedik a férj is, és emellett „zsebpénzként” felveszik a jövedelempótló tá­mogatást, mert jogilag jár a férjnek, hiszen a különböző dokumentumok azt bizonyít­ják, hogy a család megélheté­se nincs biztosítva, holott va­lójában ez nem így van. De azért a többség nem ilyen. Az utóbbi időben növekedett a vállalkozói kedv, immár het­ven vállalkozó van a települé­sen, ezek közt sok a kis­kereskedő. A több embert fog­lalkoztató cégek fejlődése még nem indult be olyan ütemben, mint amennyire szükséges len­ne. Próbáljuk serkenteni az embereket, nem vetettünk ki vállalkozási adót, és ezzel, úgy érzem, komoly anyagi garan­ciát nyújtunk. — Mi a helyzet az okta­tással? — Az általános iskola épü­letében indítottunk be egy szakmunkásképző osztályt 1994 szeptemberében, ahol cipőfelsőrész-készítést tanul­nak a gyerekek. A tanulókat a légiónkba tartozó, ez irányba tovább tanulni szándékozókból verbuváltuk Össze. Erre azért volt lehetőség, mert egyedül ebben tudjuk biztosítani a gyakorlati oktatást. — Úgy tudom, művelődési házuk is van. — Igen, bár vezetője fél éve nincs. Pályázatot írtunk ki, s ezeket a kö­vetkező képviselő-testületi ülésen bí­ráljuk el. Az intézményben hétvégén diszkó van, és civil szerveződéseknek is otthont ad. A könyvtár az új általá­nos iskolába költözött, a régi helyén egy helytörténeti gyűjteményt aka­runk létrehozni. A mozi négy éve nem működik, az új közművelődési szak­ember feladata lesz ennek a felélesz­tése, valamint hogy programokat szer­vezzen benne. — Ón szerint mikor lesz város Rakamaz? — Lassan egy éve benyújtottuk a pályázatot. Reméljük, augusztusig elbírálják, és a javaslattétel is meg­születik. Bízunk abban, hogy kedvező belügyminiszteri előterjesztés alap­ján, a köztársasági elnök városi rang­ra emeli Rakamazt. Tóth Mihály Ne szólj szám... Az egykori rakamazi mezőgazda- sági termelőszövetkezet egy állatte­nyésztési, egy növénytermesztési, és egy hűtőház kft.-vé alakult, valamint a téeszirodában kapott helyet egy könyvelő bt. Ottjártamkor az állatte­nyésztési kft. vezetőjét, Karóczkai Györgyöt kerestem fel és kértem nyilatkozatra, ám a szarvasmarhate­lep főnöke nem válaszolt a kérdé­seimre, mondván, korai még cikkez­ni az állományról és a siralmas gépparkról. Annyit azonban sikerült megtudni a községben, hogy a kft. tavaly áprilisban jött létre és a szarvasmar­hák a mezőgazdasági szövetkezetből öröklődtek. A helyi Tiszatej Kft.-vei tejfelvásárlási szerződése van a kft.- nek, ami azt jelenti, hogy a kifejt te­jet teljes egészében a tejfeldolgozó vállalat veszi meg. 1995. március 7.« kedd ................ . 5 Ne m fenékig tejföl A rakamazi Tiszatej Kft. 1993. március 1-jén alakult. Előtte Tiszatej Bt. néven üzemelt, ami azt jelentette, hogy beltagként a helyi Győzelem Termelőszövetkezet volt felelős a gazdálkodásért. A tulajdonosok úgy dön­töttek, hogy kedvezőbb társasági forma, ha korlátolt felelősségű társa­sággá alakulnak át. Molnár István ügyvezető igazgatóval az irodájában beszélgettünk. — Tejüzem vagyunk, tehát tejter­mékeket gyártunk. Körülbelül 20— 25 ezer liter nyerstejet vásárolunk fel naponta. Ennek egy része mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti tej, másik része pedig az, amit a kistermelők hordanak a csarnokokba. Tehát fele­fele arányban oszlik meg. Ezekből alapvetően friss árukat készítünk, ne­vezetesen zacskós tejet, kakaót, tej­fölt, túrót, vajat és sajtot. A sajt nem mondható „friss” terméknek, mert hu­szonegy napig kell érlelni, ezt köve­tően kerülhet csak az üzletekbe, bol­tokba. — Mely településekről gyűjtik be a tejet? — Rakamazról, Gávavencsellőről és Nagyhalászból a szövetkezetek ál­tal termelt tejet, a kistermelőit pedig kilenc helyről, Tiszalöktől Ibrányig. —A nyerstejet mennyiért veszik át? — Az úgynevezett fizikai tisztasá­gú tejért (csak szűréssel állapítjuk meg, hogy nincs-e benne valamilyen szennyező anyag) huszonhárom forin­tot fizetünk literenként. Az úgyneve­zett bakterológiai minőségű tejnél az extráért harmincegy, az első osztályú­ért huszonkilenc forintot adunk. Kü­lön értékeljük, ha magasább 3,6 szá­zaléknál a zsír- és 3,25 százaléknál a fehérjetartalma a tejnék, ezekért pluszpénzt adunk. Átlagban a har­mincegy forintos ár a jellemző. — A készterméket hol adják el? — Úgy alakítottuk ki értékesítési területeinket, hogy gyakorlatilag a Ti­sza két partjára szállítunk. Ez azt je­lenti, hogy a szabolcsi részen, vala­mint a Bodrog és a Tisza közti terü­leten egészen Abaúj szántóig számos faluban találkozhatnak a vásárlók áru­inkkal. Négyszáz olyan kisboltba szállítunk, amely magánkereskedés­ként működik. Az utóbbi évek statisztikái csökke­nő tejfogyasztást mutatnak, sajnos ezt mi is érezzük, hiszen korábban napon­ta negyvenezer liter tejet is fel tud­tunk dolgozni. Ma már csak — mint említettem — huszonötezer liter kö­rüli tejet használunk fel egy nap alatt. Emiatt egy műszakos a munka. Hétfő­től péntekig és vasárnap termelünk, szombaton pedig az üzemet fertőtle­nítjük. Az épületben található beren­dezések eléggé régiek. A Tiszatej Bt. elődje a Tiszatej Gt. volt, mely 1984- ben alakult, és az alapgépek azóta működnek. Ezek a zacskóstej-cso- magolók, a pásztorok és a tejköpülők már több mint tízévesek. 1988-ban indult be a sajtgyártás, és az ehhez szükséges gépeket annak idején vettük Franciaországból. Kétség­telen, hogy ránk férne egy rekonst­rukció, de egy vadonatúj technológi­ai sor tízmillió forintnál kezdődik, amit jelenleg nagyon nehéz kitermel­ni. Éppen ezért mi a gépek rendsze­res karbantartásával, felújításával pró­báljuk menteni a menthetőt. A gép- járműparkunkat is mihamarabb cse­rélni kellene. Az IFA-termoszaink, amelyekkel a terítést végezzük, na­gyon régiek, de az új AVIA és IVECO járművek elképesztően drágák, s. ezekből évente maximum egyet tu­dunk vásárolni. — Szeretnénk több tejet felvásárol­ni, mert a sajtpiacon élénkülés van, különösen a budapesti részen, de Dunántúlon is, és ezt mi szeretnénk kielégíteni, így társvállalatoktól vá­sárolunk zacskós tejet, és a megpia- radt nyerstejet sajttá dolgozzuk át, majd Budapesten eladjuk. Amennyi­ben nekünk több nyerstejet sikerülne felvásárolnunk, akkor több sajtót tud­nánk gyártani. A szarvasmarha-állo­mány növelése érdekében 1993-ban ötvenhárom, 1994-ben harminchat jó­szágot helyeztünk el kistermelőknél. Ennek lényege, hogy a tejtermelőket ötvenezer forint kamatmentes köl­csönnel támogattuk, ha előhasú üszőt vagy. tejelő tehenet vásároltak. A kölcsönadott összeget egy év alatt kellett törleszteni a tejárból, és két évig nekünk szállítottak. Ezt az akciót szeretnénk folytatni, bár a szűkös anyagiak behatárolják lehetősé­geinket. — Hányán dolgoznak a Tiszatej Kft.-nél? — Kilencvenheten vagyunk, a rak­tárostól kezdve a gépkezelőkön át az ügyvezető igazgatóig. —- Nyereséges a kft. ? — Az árbevételünk 1994-ben 476 millió forint volt. Ebben az évben több lesz, meghaladja az ötszáz- milliót. Valóság és lehetőség A rakamazi ön- kormányzat a ti- szanagyfaluival karöltve a két tele­pülésen élő mun­kanélküliek szá­mának csökkenté­se érdekében ko­sárfonó tanfolya­mot szervezett. A kurzuson elsősor­ban állástalan fér­fiak vesznek részt és ismerkednek a kosárfonás csínjá- val-bínjával, hogy a képzés alatt igazi mesterember vál­jon belőlük. A résztvevők remé­lik, hogy a meg­szerzett tudást a későbbiekben ka­matoztatni tudják valahol. Úgy vélik, amit az ember egy­szer megtanult, azt nem vehetik el tőle... T. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom