Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-07 / 56. szám

ÚJ KELET Előterjesztés Szabó Zoltán kinevezésére A kormányfő előterjesztést tett Szabó Zoltán kinevezésére a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkári posztjára. Erről Kis Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára tájékoztatta hétfőn az MTI-t. A kinevezési procedúrával kapcsolatban Kis Elemér elmondta, hogy a politikai államtitkárt parlamenti bizottságnak nem kell meghallgatnia; Szabó Zoltánt a miniszterelnök előterjesztéséreGöncz Árpád köztársasági elnök nevezi ki. Lesz elég hazai cukor A cukorgyárak ebben az évben mintegy 120 ezer hektár cukorrépa ter­mesztésére kötöttek szerződést a gazdákkal. E területről mintegy 4,4 mil­lió tonna cukorrépára lehet számítani, ami kereken félmillió tonnával ha­ladja meg a hazai igényt. Erről Angeli András, a Cukoripari Egyesülés igazgatóhelyettese tájékoztatta az MTI-t. Közalkalmazottak levele Öt közalkalmazotti szakszervezet levélben fordult Horn Gyula minisz­terelnökhöz újabb tárgyalásokat kezdeményezve, mert —álláspontjuk sze­rint— a tavaly novemberi érdekegyeztető tanácsi megállapodás több pontja nem teljesült. A közoktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban ér­dekelt szervezetek úgy látják, hogy veszélybe került az oktatási intézmé­nyek fennmaradása, mivel az energiaár-emelés miatti kompenzáció össze­ge nem fedezi a többletkiadások töredékét sem. Rokonlátogatás Budapesten tárgyal a Marij-El Köztársaság parlamentjének delegációja. A finnugor rokon-ország küldöttsége Nyina Krjazsevszkih alelnök vezetésével a parlamenti kapcsolatok, valamint a gyógyszeripari és az oktatási együttműkö­dés bővítésének lehetőségéről folytat megbeszélést a magyar fővárosban. A delegáció találkozik Kóródi Máriával, az Országgyűlés alelnökével is. Név szerinti szavazást a Szigetközről! A Zöld Alternatíva párt állásfoglalásban követeli, hogy a parlament név sze­rint szavazzon a szigetközi vízellátással kapcsolatos előterjesztésről. Droppa György társelnök sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szigetközi édesvízkész­let tönkretétele komoly politikusok számára felvállalhatatlan történelmi felelősség. Törökfogás Tornyosnémetiben Tornyosnémetiben, a nemzetközi közúti határátkelőnél március 4-éről 5- ére virradó éjszaka 31 utassal egy bolgár autóbusz jelentkezett szlovákiai kilépésre, lengyelországi úticéllal. A buszon tartózkodó 29 felnőttnek, egy hat hónapos és egy négyéves gyereknek bolgár útlevele volt. Ellenőrzésekor a 31 tagú társaságból csak öt bolgár személy útiokmánya volt valódi, a töb­biek nem is rendelkezhettek bolgár útlevéllel, ugyanis törökök voltak. Groznij orosz kézen Orosz bejelentés szerint a csecsen fővárost ostromló erők egész Groznijt elfoglalták. A hadművelet során az orosz erők három katonai raktárt fog­laltak el, nagy mennyiségű fegyvert és haditechnikát zsákmányoltak. A Groznijba vezető útvonalak teljes egészében az orosz erők ellenőrzése alá kerültek — hangoztatták a parancsnokság sajtóközpontjában. Funar ötlete Eredeti módszert hirdetett meg a hét végén a romániai magyarság márci­us 15-ére tervezett megemlékezéseinek akadályozására Gheorghe Funar: mint arról a hétfői bukaresti lapok beszámoltak, a Román Nemzeti Egy­ségpárt elnöke arra mozgósítja pártjának és a Vatra Romaneasca nevű na­cionalista szervezet helyi képviseleteit, hogy március 15-én reggeltől estig szervezzenek városaikban gyűléseket, felvonulásokat, bármilyen címen. Mivel a helyi közigazgatási törvény szerint a polgármesterek nem engedé­lyezhetik két nyilvános gyűlés lebonyolítását ugyanabban az időpontban, ily módon „meg lehet akadályozni az RMDSZ március 15-éjét”. Szocialisták Barcelonában Hétfőn Barcelonában kezdi meg háromnapos kongresszusát az Európai Szo­cialisták Pártja (ESZP). Most először — megfigyelői minőségben — kelet-eu­rópai szocialista pártok képviselőit is meghívták a kongresszusra. A Magyar Szocialista Pártot Szekeres Imre alelnök, a parlamenti frakció vezetője képvise­li. A kongresszuson az ESZP élére a német szociáldemokraták vezérét, Rudolph Scharpingot választják meg, aki Willy Claest váltja fel ezen a poszton. A tévés gyilkosság után Vlagyiszlav Lisztyjev, a népszerű orosz tévés személyiség múlt heti meg­gyilkolása nyomán hétfőn felmentették tisztségéből a moszkvai rendőrfőnököt és a városi ügyészt. Á nap folyamán ülést tart az orosz államfő mellett működő nemzetbiztonsági tanács, amelyen egyetlen napirendi pont­ként a bűnözés elleni harc kérdéseit vitatják meg a résztvevők. Török vámunió Külső szerződések aláírása, illetve ezekhez vezető folyamatok megkez­dése egyebek között a kiemelt napirend az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa hétfőn reggel Brüsszelben kezdődött ülésén. A legnagyobb érdeklődéssel várt fejlemény az EU—török társulási tanács külügyminisz­teri szintű ülése lesz, amelyen többszöri halasztás után várhatóan sor ke­rülhet az EU—török vámuniós szerződés aláírására. Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint az esti órákra tervezett ünnepélyes aláírásnál jelen lesz majd Tansu Ciller miniszterelnök asszony is. Ülésezett a parlament Ingatlanadó (talán) Az Országgyűlés hétfőn délután kezdte munkáját. Napirend előtt rendkí­vüli ügyben Torgyán József kisgazda pártelnök szólalt fel a szlovákiai magyar iskolaügy érdekében. A törvényhozás a napirendnek megfelelően megkezdi a találmányok szabadalmi oltalmáról, illetve a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényjavaslatok általános vitáját. Ugyancsak teríték­re kerül hétfőn a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésük­re vonatkozó egyes szabályokról szóló törvénymódosítás általános vitája, illetve az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kár­pótlásáról szóló törvény módosításának részletes vitája. Folytatódott az általános vita a nemzeti szabványosításról, illetve a laboratóriumok, a ta­núsító és ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló jogszabályokról. A Független Kisgazdapárt parla­menti képviselőcsoportja kizárta so­raiból Kapronczi Mihályt. Ezt hétfőn közölte az Országgyűlés plénumával az ülés levezető elnöke. Kóródi Má­ria bejelentette azt is, hogy a Házbi­zottság ezzel kapcsolatos állásfogla­lásának megfelelően a kizárt hon­atyát függetlennek kell tekinteni. Mint ismeretes, a közelmúltban a kisgazda képviselőcsoport arról ér­tesítette a Ház vezetőségét, hogy Kapronczi Mihály írásban lemondott mandátumáról. Miután maga az érin­tett ezt határozottan cáfolta, az ügy kivizsgálásával megbízott mentelmi bizottság úgy foglalt állást: a képvi­selő megtarthatja mandátumát, füg­getlenül attól, hogy korábban a kis­gazdák milyen nyilatkozatot írattak vele alá. Kapronczi Mihály országgyűlési képviselő csak Kóródi Mária alelnök napirend előtti bejelentéséből tudta meg, hogy a Független Kisgazdapárt frakciója kizárta soraiból. A volt kis­gazda képviselő az MTI-nek adott nyi­latkozatában elmondta, hogy a képvi­selőcsoport hétfői ülésén szándékosan nem jelent meg, mivel nem akart részt venni abban a provokatív szándékú fo­lyamatban, amely kizárására irányult! A képviselő hangoztatta, hogy kizárá- sa Torgyán József személy es bosszúja volt. Torgyán József felszólalását köve­tően az MDF, a KDNP és a Fidesz is szót kért. Képviselőik egyaránt arra szólították fel Bokros Lajos pénzügy- minisztert — aki első alkalommal fog­lalt helyet bársonyszékében —, hogy ne tervezze az ingatlanadó bevezeté­sét. Szabó Iván (MDF) felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az ingatlanadó be­vezetése káros hatással lenne a gazda­ságra, leértékelődnének az ingatlanok, növekedne az infláció és tovább rom­lana az adómorál. Isépy Tamás (KDNP) a Szent István által beveze­tett füstpénz hatásaira emlékeztetve kérte a pénzügyminisztert, hogy ne vezesse be meggondolatlanul az új adót. Pokorni Zoltán (Fidesz) úgy vé­lekedett, hogy aki Magyarországon ingatlanadót kíván bevezetni, az nem ismeri a tulajdonosok anyagi helyze­tét. Bokros Lajos válaszában rámuta­tott, hogy a tervezett új adófajta beve­zetésére legkorábban 1997-ben kerül­het sor, és nem sújtana mindenkit 1997-ben egyaránt. A pénzügyminiszter utalt arra is, hogy a KDNP — ismerve a párt szociális érzékenységét — sokkal in­kább üdvözölni, mint támadni fogja az ingatlanadót, ha megismeri a részle­teket. Ezután az Országgyűlés megkezdte Salamon László (MDF) önálló képviselői indítványának az általános vitáját. A tervezet lehetővé tenné, hogy ne március 31-én, hanem november 30-án járjon le az a határidő, amíg a bérlők bejelenthetik vásárlási igényü­ket lakásukra. Kónya Imre (MDF) rá­mutatott: a tervezet arra is lehetőséget adna, hogy azok, akik valamilyen raj­tuk kívül álló ok miatt nem tudják be­jelenteni vásárlási igényüket, egészen 2000. november 30-éig élhessenek jo­gukkal. Kuncze Gábor a kormány ne­vében arról számolt be, hogy a kabi­net megváltoztatta korábbi álláspont­ját, és támogatni tudja a határidő meg­hosszabbítását. A kormány azonban azért nem ért egyet az ezredfordulóig szóló határidővel, mert az bizonytalan­ságot teremtene az önkormányzati in­gatlanok körül. G. Nagyné Maczó Agnes ezután lezárta az általános vitát. Hétfőn este 7 óra után néhány perc­cel befejezte munkáját az országgyű­lés ülése. A honatyák utolsó napiren­di pontként folytatták a laboratóriu­mok, a tanúsító és ellenőrző szerveze­tek akkreditálásáról szóló törvényja­vaslat általános vitáját, amelyet utóbb elnapoltak. A törvényhozás kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját. A napirend szerint folytatódik a környe­zet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája. (MTI) 36 millióért kapott lakást Visszajön Szekeres? Információink szerint az új pénz­ügyminiszter, Bokros Lajos szívesen venné, ha az ÁV Rt. élére újra Sze­keres Szabolcsot neveznék ki. A pénzügyminiszter ebbéli javaslatát az MSZP káderügyekben illetékes frakcióvezetője (a „kiszivárgott vagy -szivárogtatott” értesülések alapján) „messzemenően” támogat­ja. Az ellenzéki pártok közül az FKGP tiltakozása látszik a legheve­sebbnek, de még a koalíciós testvér, az SZDSZ soraiban is számosán megütköztek „a hír” hallatán. A megütközés alapjául az Állami Számvevőszék jelentéstervezete szol­gál. Ebben olyannyira súlyos hiányos­ságokat állapít meg a Szekeres Sza­bolcs irányította AV Rt. 1993. évi tevékenységéről, amely alapján sokkal inkább egy újabb tényfeltáró vizsgá­lat kezdeményezése, mintsem az egy­szer már — a látványos botrány kitö­résének megelőzése érdekében — „visszahívott” vezérigazgató újbóli kinevezése lenne az időszerű — véli Lányi Zsolt, az FKGP parlamenti frak­ciójának szóvivője. Szekeres Szabolcs alkalmatlanságát mondja Lányi — egyértelműen iga­zolják a pártoktól és a mindenkori ha­talomtól függetlenül működő és épp ezért tárgyilagosnak és hitelesnek szá­mító ÁSZ-jelentés megállapításai. Az 1994. október 18-i keltezéssel született jelentéstervezet leszögezi: ,A súlyos hiányoságokért az AV Rt.-t az 1993-as évben vezető igazgatóságot és ügyvezetést egyetemleges felelősség ter­heli” . A vizsgálatot végzők mindehhez hozzáteszik: ,Az AV Rt. ebben az irá­nyítási formában működésképtelen!” Az ÁSZ-vizsgálat — állítja Lányi — olyan dolgokat hozott felszínre, még ha utólag „rendezték” is őket, amelyek árnyékot vetnek a pénzügyminiszter­re éppúgy, mint az ÁV Rt. egykori vezérigazgatójára. Szekeres Szabolcs és az ÁV Rt. megállapodást kötött például — idézi a jelentést Lányi — „36 millió forint kamatmentes munkáltatói támogatás­ról... Szekeres Szabolcs és az AV Rt. között létrejött egy másik lakástámo­gatási megállapodás is, amelyben a lakástámogatás összege nincs megje­lölve, de azAVRt. kötelezi magát, hogy Szekeres Szabolcs munkaviszonyának első négy évében évente 4,5 millió fo­rint összeget a lakásvásárlási kölcsön­ből vissza nem térítendő támogatássá minősít át, azaz gyakorlatilag a lakás- vásárlási támogatásból 18 millió fo­rintot elenged... A törlesztés időtar­tamát tehát nem csökkenti. Részletet nem köteles fizetni..." Minderről — mondja Lányi — írás­ban tájékoztatták 1993. december 15- én a privatizációért felelős tárca nél­küli minisztert és az elnök vezérigaz­gatót, jelezve a miniszter úrnak, hogy a Szekeres úr részére folyósított 36 millió forintos támogatás jogszabály- ellenes, és szükségesnek tartják az in­dokolt intézkedés megtételét. Az elnök vezérigazgatót arra kérték, hogy a fo­lyamatban lévő kérelmek elbírálását és a már elbírált, de még ki nem fizetett kölcsönök folyósítását függessze fel. Ennek hatására a lakásépítési kölcsön­szerződést a magánszemélyek-munka- vállalók által köthető egyszerű köl­csönszerződéssé minősítették át. Szekeres úr időszaka alatt —- mond­ja Lányi — az Á V Rt. elképesztő nagy­vonalúsággal „gazdálkodott”. Az egyik tanácsadó ügyvédi irodája pél­dául 25 ezer forintos fix óradíjat szám­lázva, 11,9 millió forintot kasszírozott. Az indokolatlan kockázattal járó pénz- kihelyezések és váltóügyletek is sok 10 milliót emésztettek fel. De idézünk egy másik példát, amely a frissen ki­nevezett pénzügyminiszterrel, Bokros Lajossal is kapcsolatos. O volt ugyanis a vezérigazgatója annak a Budapest Banknak, amellyel az ÁV Rt. 1993. november 3-án egyoldalúan hátrányos szerződést kötött. A dokumentumok szerint: „A szerződés időtartama 12 hónap, kezdő napja 1994. február I. A betétmegállapodás szerint az AV Rt. vállalja, hogy minimálisan 350 millió forintot elhelyez a Budapest Banknál, s vállalja, hogy a betét összege egyet­len naptári napon sem csökken ez alá. Az erre kapott kamat 3 százalék. (A Budapest Bank az idő tájt a Világgaz­daságban közzé tett üzletszabályzata szerint — más esetekben — az egy­éves lekötésekre egyébként minimáli­san 17,5—19,5 százalék kamatot fize­tett.) Különös és szokatlan joghátrányt jelent azAV Rt. részére, hogy amennyi­ben az egyéves lejárat előtt a szerző­dést felmondja, úgynevezett bünte­tőkamatot fizet a banknak, amelynek mértéke a 6 százalékkal csökkentett jegybanki alapkamat (vagyis minimá­lisan 16 százalék). Amennyiben azAV Rt. a szerződést „ csak” felmondja, 56 millió forint kamatot kell fizetnie a Budapest Bank részére, illetve a be­téttulajdonos tudomásul veszi, hogy amennyiben az általa fizetendő bün­tetőkamat meghaladja a kamatkövete­lését, ennyivel csökkentett tőkét kap vissza." — Az már csak hab a tortán — mondja Lányi —, hogy Szekeres Sza­bolcs az ÁV Rt. éléről történt menesz­tését követően a Budapest Bank ta­nácsadója lett. Az „ügy” folytatásáról szólva Lányi még elmondta: az országgyűlés nyil­vánossága előtt kérdezi majd meg a pénzügyminisztert az ÁV Rt. és a Bu­dapest Bank által kötött furcsa szerző­dés okairól és következményeiről, va­lamint arról, hogy komolyan gondol­ja-e a súlyosan kompromittálódott Szekeres Szabolcs újbóli kinevezését az ÁV Rt. élére? Bartha Szabó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom