Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-04 / 54. szám

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HÍRLAP II. évfolyam, 54. szám Ára: 12,50 Ft 1995. március 4., szombat ELKÖSZÖNŐ Tudom, az Olvasó nem a lap imp­resszumának áttekintésével kezdi a tájékozódást, de most talán érde­mes abba is belepillantani. Kitet­szik ugyanis belőle, hogy az Új Keletnél változások történtek. A lapot főszerkesztőként immár Kézy Béla jegyzi, aki ez idáig is tevékeny részese volt az újságkészítésnek mint szerkesztő, a kiadói igazgatást pedig Hajdú István vállalta. Fel­tűnhet, Tisztelt Olvasók, hogy Tarnavölgyi György neve eltűnt az impresszumból — s ezért írom e sorokat... Tavaly januárban, amikor az Új Kelet próbaszámát elkészítettük, nem gondoltam, hogy az életem egy év leforgása alatt ily mértékben átalakul. Egyrészt azért, mert az új megyei napilap útra bocsátása és folyamatos készítése irdatlan erőfeszítéseket kívánt attól a kis csapattól, mely felvállalta. Más­részt azért, mert időközben más jel­legű, fontos közéleti feladatokra is vállalkoztam, s azok ugyancsak bokros teendőket adnak. A lap él egy esztendő után is, sőt, fejlődik, ha mérhetetlen munka árán is, a zömmel kezdő, tapaszta­latlan, de igen lelkes fiatalokból álló gárda bebizonyította, hogy ké­pes arra, amit igen kevesen mertek remélni egy évvel ezelőtt: egy me­gyei napilapot csinálni — nem is rosszul. Talán nem szerénytelenség kimondani: ebben nekem is van ré­szem, s erre igen büszke vagyok. Az Új Kelettől nem válók el tel­jesen, de a lappal kapcsolatos más irányú feladatokat vállalok egyéb elfoglaltságaim mellett úgy, hogy ne merüljön fel ama bizonyos ülőrész és a több paripa esete. Végezetül még valamit: amit az Új Kelettel elértünk, az jórészt Önökön is múlt, Tisztelt Olvasók. Önöknek is köszönöm! Tarnavölgyi György KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS TISZALÖKÖN — Bár az ez évi költségvetési kon­cepciót még 1994 végén elkészítette a tiszalöki önkormányzat képviselő­testülete, jóvá csak hatszori tárgya­lás után, csütörtökön, kilenc igennel és négy nemmel hagyták a városatyák — tájékoztatta lapunkat Király Sán­dor polgármester. — Az éves kiadást 248 millió forintban határoztuk meg, a bevétel ettől azonban valamivel több mint 35 millió forinttal elmarad. A hiány pótlását pályázati úton pró­báljuk mérsékelni. Noha a város 133 millió forint állami hozzájárulást kap, várhatóan a mobilizálható önkor­mányzati létesítmények egy részét el kell adnunk. A hiány mérséklésére az önkormányzati intézményekben az étkezési hozzájárulást drasztikusan emeltük, és a már említett intézmé­nyek dolgozóinak eddig havi ezer fo­rintos étkezési hozzájárulását márci­us 1-jétől megszüntettük. A város kasszájából ez évben felújításra, fej­lesztésre egyáltalán nem telik. Már egy éve döntöttek a képviselők arról, hogy Tiszalök víz- és csatorna­rendszerét mi magunk üzemeltetjük. A testület döntése értelmében a vá­rosban a SZAVICSAV biztosítja a vízellátást. A városlakó a tavalyi áron — 80 forint plusz áfa — fizetnek a víz- és a szennyvízszolgáltatásért. A városhoz tartozó Kisfástanyán a Nyír­egyháza és Térsége Víz- és Csator­namű Vállalat korábbi áremelése mi­att az ott lakók áfa nélkül 97 forintot fizetnek. Döntöttünk arról is, hogy a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatói és a hat óvoda egységes vezetői helyére pályázatot írunk ki — folytatta a pol­gármester. — A pályázatokat július 31-éig fogjuk elbírálni. A lakossági gázközmű-hozzájárulást a tavalyi ötvenezerről hatvanezer forintra emeltük. Az önkormányzat képviselő- testületének határozata értelmében a város havi lapját, a Tiszalöki Hírla­pot megszüntetjük. A településünkön élőket a város életéről, a különböző eseményekről más formában kíván­juk tájékoztatni. MA 16 OLDAL OLVASNIVALÓ Ünnepi állománygyűlés ÖTVENÉVES A DEMOKRATIKUS HADSEREG Mintegy száz veterán gyűlt össze ma délelőtt Nyíregyházán, a Hely­őrségi Klubban. Az állománygyűlés­nek az volt az apropója, hogy 50 éve alakult meg a magyar demokratikus hadsereg. Ünnepi megnyitóján Seres Antal, a megyei közgyűlés elnöke el­mondta: — Több mint negyven éve hazánk szembefordult a náci Németország­gal, és békét kötött a Szovjetunióval. Az ország új kormánya vállalta, hogy gyalogos hadosztályokat hoz létre, és harcol a hitlerista csapatok ellen. Vé­gül is két egységet állítottak fel, ame­lyek a szövetséges csapatok felügye­lete alatt rendészeti feladatokat lát­tak el. — A múltra emlékezni az utódok kötelessége — mondta beszédében Havasi Tibor ezredes, a nyíregyházi helyőrség parancsnoka. - Hazánk tör­ténetének kiemelkedő állomása, hogy ötven évvel ezelőtt megalakult az új független magyar kormány, és vállal­ta egy demokratikus hadsereg létre­hozását. Azok a hazafiak, akik a né­met és szovjet ellentétes érdekek kö­zött vergődve vállalták, hogy szem- befordultak a fasizmussal! Az ezredes úr felsorolta a felállí­tott katonai egységek és a hozzájuk csatlakozó önkéntes csapatok harci és építőmunkáit. A veteránok nevében az egykori levente, Horváth Lajos köszönte meg, hogy nem felejtették el ötven évvel ezelőtti harcukat, kiállásukat, és jó munkát kívánt a Magyar Honvédség hivatásos és sorállományú katonái­nak. A első demokratikus hadsereg még élő katonáinak Keleti György honvé­delmi miniszter aláírásával hitelesí­tett emlékoklevelet adtak át. Akik egészségügyi okok miatt nem tudtak az ünnepségen jelen lenni, postán kapják meg az emléklapot. A KULTURÁLIS KORMÁNYZAT LEGFONTOSABB TEENDŐI 1995 januárjában deklarálta a kul­turális tárca az elkövetkező négy év célkitűzéseit, feladatait. Kiemelt helyen szerepel a tervek között az adótörvények ösztönző jel­legének a kialakítása. Ezen belül az alapítványi támogatások értékhatárá­nak a megszüntetése, a működéshez szükséges jogi háttér megteremtése, illetve a művészek nyugdíjrendszeré­nek kidolgozása szerepel sürgető fel­adatként. A kulturális fejlődésért tenni akaró nonprofit szféra egységes adójogi kezelése, gazdálkodási adatainak nyilvánosságra hozatala és etikai kó­dexének, például a politikai szerep- vállalástól való elhatárolásuknak ki­dolgozása rövid távon megoldandó probléma. Az anyagi jellegű forráshiány csök­kentése érdekében a Nemzeti Kultu­rális Alap szervezetét és működését át kell alakítani. A minisztérium ál­tal létrehozott alapítványokat felülbí­rálják működésük, céljaik szempont­jából — egyszóval hasznosságuk mi­att. A kultúrszféra privatizációjából eredő tőkét vissza kell forgatniuk sa­ját területükre. A szerzői jog körüli zűrzavar tisztázását jogi úton rende­zetté kell tenni. A kulturális értékek létrehozása és átörökítése végett az egyes szakterü­letek — mint például a levéltár, a könyvtárak vagy a film — törvényi előírásainak módosítását meg kell va­lósítani, illetve az érdekegyeztető szervezet hatékonyságát növelni szükséges. A kulturális intézmények körét át kell tekinteni, adott esetben kiegészítéseket is lehet eszközölni. Felülbírálás tárgyává lesz hamarosan a kulturális munkákkal összefüggő közalkalmazotti státus is. Mindezekhez persze — és a fen­tebbiekhez is — elengedhetetlen az államháztartás és az önkormányzati törvény módosítása, hogy nemzetkö­zi feladatainknak (például a világ- örökségeink ápolása) is maradéktala­nul eleget tehessünk. Borisz Jelcin orosz elnök meg­hívására március 6-7-én hivata­los látogatást tesz Moszkvában Horn Gyula magyar miniszterel­nök. Ezt pénteken jelentette be az orosz külügyminisztérium. A közlemény emlékeztet rá, hogy Horn Gyula kormányfőként első ízben tesz látogatást Orosz­országban. A vizit során találko­zik Borisz Jelcin elnökkel, és megbeszélést folytat Viktor Csernomirgyin kormányfővel. Sor kerül a külügyminiszterek, Andrej Kozirev, illetve Kovács László találkozójára is. A látogatás során mindenek előtt megvitatják a kétoldalú vi­szony kulcskérdéseit, a korábban kötött megállapodások megvaló­sulását és az együttműködés fej­lesztésének lehetőségeit. Szó lesz az időszerű nemzetközi kérdések­ről, így elsősorban a magyar­orosz külpolitikai együttműkö­désről azzal összefüggésben, hogy Magyarország tölti be az EBESZ soros elnöki tisztét. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a látogatás során kicserélik a magyar—orosz alapszerződés ratifikációs okmá­nyait, és aláírnak egy sor kétol­dalú megállapodást, köztük a ka­tonasírok státusáról, illetve jegy­zőkönyvet írnak alá a kétoldalú szerződések nyilvántartásba vé­teléről. A JÖVŐ HETI KÖZELKÉPBEN MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKÚT! arapjon Kitűnő zene, riportok, játékok, érdekességek. ráT HÉ mm Nyir@gyh^^a 70,88 MHz 104,75 MHz-es kábelcsatorna

Next

/
Oldalképek
Tartalom