Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-03 / 53. szám
Külterület vagy városközpont? nélkül nem megy A lakók Gyakorta vitatéma a város lakói és vezetői között is, hogy vajon a város nagy lakótelepei, a város centruma, avagy a külterületek fejlődése a fontosabb, kik vannak igazán lemaradva, hol lenne szükség gyorsabb ütemű fejlesztésekre. Ezúttal Nyírszőlős és Rozsrét önkormányzati képviselőit, Turcsik Lászlót és Gyebrószki Jánost kérdeztük arról, hogyan látják ők ezt. — A szüleim is kötődtek a településhez — mondja Turcsik László — magam is hosszú ideje itt élek. Az előző ciklusban is képviselő voltam, ismerem hát a gondokat. Számos feladatot megoldottunk már, de van még tennivaló bőven. Nem volt gyermekorvosi rendelő, fogászati ellátás és gyógyszer- tár, pedig 2700 választásra jogosult mellett több száz gyermek is él itt, nagy területen szétszórva. Nagyszerű partnereket találtam az egészségügyi alapellátás szakembereiben, s segítségükkel ma már ezek az intézmények rendelkezésre állnak. Sikerült a fideszes képviselőtársaim pénzkeretének összeadásával úgy megépíteni 2,7 kilométer utat, hogy a lakosságnak nem kellett hozzájárulnia. Megépítettük a lakosság igen hathatós segítségével a ravatalozót, épült 17 600 méter szennyvízcsatorna, céltámogatás segítségével. Minden közmű a földben van, lehetne burkolni az utakat. Rövidesen a kihelyezett telefonközpont is elkészült. — Olyan sok minden jót mondott el a képviselőtársam, hogy szinte irigy vagyok — kapcsolódik a beszélgetésbe Gyebrószki János. — Ez még mind előttünk lévő feladat. Igaz, a mi településrészünk sokkal nagyobb területen, szétszórtan helyezkedik el. — Ahogy látom, 5-6 oldalas lista van Gyebrószki úr előtt. Ezek mind a feladatok? — Ezek bizony mind azok. Sajnos, a külterületeken ma is csak úgy lehet előrehaladni, ha a lakosság is beszáll pénzzel, munkával. Csak felsorolásszerűen. Meg kell teremteni az orvosi rendelés feltételeit. Nagyon sok a földút, Rozsrétszőlőn például egyáltalán nincs műút. Butykán és Császárszálláson ki kell építeni a gázvezetéket 1995- ben. de ehhez a lakosságnak körülbelül 55 000 forintot kell családonként áldoznia. Hatszáz méter új járda is épül a 4-es főúttól a László tanya irányában, a földutakat karban kell tartani. A Mester utcát szeretnénk szilárd burkolatúvá tenni, de ehhez is lakossági támogatás szükséges. Vissza szeretnénk állítani a 11 órás buszjáratot Butykán. Már lépések történtek Rozsrétszőlőn az orvosi rendelő kialakítására. Itt is szorgalmazzuk a magánerős útépítéseket. Ugyancsak rozsréti feladat, hogy azokon a területeken, ahol még nincs vezetékes víz, kiépítsük a hálózatot, hiszen van olyan hely, ahová 600 méterről kell vödörben ivóvizet hordani. — Ettől valóban előbbre van Nyírszőlős. Turcsik László akár elégedett is lehetne... — Sosem lehetek elégedett, amíg az utolsó tégla helyre nem került s az utolsó közművezeték nincs a földben. Folytatni kell a járdaépítést, rendbe kell tenni a közvilágítást, az utakat le kellene burkolni. Kész van a kerékpárutak terve, tervezzük a tornatermet. És emellett ott vannak az emberek napi gondjai, amiben segítenünk kell, akár ránk szavaztak, akár nem. — Arról szóltunk már. hogy a lakosság segítségére is számítanak... — A külterületen élők csak így tudnak közművekhez jutni. A jövőjükért az itt élők többsége szívesen is vállalja a munkát, előteremti a pénzt is, még ha az sokszor nagyon nehéz is — feleli Gyebrószki János. Volna miről beszélni még a külterületek gondjainak sorában, azonban erről majd legközelebb, hiszen a városnak még számos ilyen településrésze van. (K.) Belvárosi kocsisor Fotó: Bozsó Mozgalmasság az életem Talán így summázhatná Sze- pessy Béla, a 35 éves nyíregyházi grafikusművész eddigi életét, hiszen Nyíregyházán, a Krúdy Gyula Gimnáziumban érettségizett, majd a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett földrajz—rajz szakos diplomát. Ezt követően reklámgrafikusként tevékenykedett, majd négy évig Nagyhalászban tanított. Ezután Nyíregyházán, a városi művelődési központban helyezkedett el képzőművészeti előadóként. Közben elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát. Azóta tanít rajzot a Bessenyei Szepessj Béla: Hajdutanc 1. György Tanárképző Főiskolán. Az első önálló kiállítására 1989-ben Miskolcon, a Mini Galériában került sor. Azóta szinte nem volt az országban grafikai kiállítás, biennálé, amelyiken ne vett volna részt. Külföldön Franciaországban, Nancy és Meduon városaiban, míg Olaszországban Messinában állította ki a grafikáit. Kárpátalján, Erdélyben és Szlovákiában is megismerhették az alkotásait. A legnehezebb azonban itthon, a szülőföldön megismertetni az alkotásokat a közönséggel. A Pál Gyula Terem elvétele óta szinte alig van lehetősége a Magyar Alkotóművészek megyei tagjainak kiállításra. A Városi Galéria évenként csak két nyíregyházi alkotóművésznek tud helyet biztosítani. Ez alkalommal Szepessy Béla garafikusművész tárlata lesz látható, akinek közel félszáz grafikája, elsősorban linómetszetei kerülnek bemutatásra a Városi Galériában. A megnyitó március 3-án 16 órakor lesz, és egy hónapig láthatják majd az érdeklődők. A kiállí- tást Lukács Gábor festőművész nyitja meg. (B. I.) A kultúra fóruma Sport albizottság A közművelődési, sport és nemzetközi kapcsolatok bizottságában mindössze egy sport- szakember van. Hogy a sportágak fejlődésének lehetőségeiről, egyáltalán a sportban rejtőző lehetőségekről és a vele kapcsolatosan felmerülő problémákról, anyagiakról valós képet tudjanak alkotni a bizottság tagjai, szükség volt egy albizottság felállítására. Az albizottság elnökének Pázmándi Józsefet, a „főbizottság” nem képviselő tagját választották meg. A tagok: Máté János, Sziklai László, Száraz Attila, Szalka Géza, Orosi János és Kovács László. Úri Mariann A „kulturális kerékasztal”, vagy ahogy Felbermann Endre alpolgármester emlegeti, a „kulturális fórum” hosszas egyeztetések után teljes egészében felállt. A különböző művészeti ágak képviselői és az intézményvezetők javaslatának mérlegelése után a szervezők úgy döntöttek, hogy hét ágazatra bontják a fórumot. Az előadóművészet kategóriában a kóruskultúrát Szabó Dénes, a hangszeres zenei életet Sára Jenő, a színjátszást Verebes István, a tánc- és mozgásművészetet pedig Szilágyi Zsolt képviseli. Az irodalom- és nyelvtudományi munkálatokban dr. Katona Béla és dr. Karádi Zsolt közreműködésére számítanak. Az alkotóművészetet, azaz a hivatásos és amatőr képző- és iparművészetet Szepessy Béla és Karádi Zsolt hangolja össze. A kultúraközvetítő és közgyűjteményi intézmények munkáját Nagy László, dr. Bene János ésdr. Szathmáriné Sipos Ildikó koordinálják. A népfőiskoláktól dr. Vinnai Győzőt hívták meg, a tudományos élet képviselői dr. Hargitai Jánost delegálták. A nyíregyházi sajtó-, publicisztikai életet Bur get Lajos és Nagy István Attila képviselik. Fajta neve: GK ISIS Nemesítés helye: GKI Kutató Állomása, Táplánszent- kereszt Származása: Hadmers- lebeni x (Pf. 6/3/2 x Aramir) Termőképessége: azonos a legjobb sörárpákéval. Üzemi körülmények között azonban gyakran többet terem, mert kiváló állóképessége miatt gyakorlatilag veszteség nélkül takarítható be. Környezetérzékenysége: az érzékenyebb fajták közé tartozik. Ezért: — igényli a korai vetést. Első fajtaként vessük, és vetését március 20-ig fejezzük be. Áprilisi vetésre nem javasolt. — A hűvösebb dunántúli területeket kedveli, a melegebb, szárazabb klímát kevésbé szereti. Ennek ellenére mégis javasolható az Alföldre is. Ennek oka, hogy szalmája túlérésben sokkal kevésbé törik, mint a többi fajtáé, s így gyakorlatilag veszteség nélkül betakarítható. GK ISIS A legállóképesebb kétsoros tavaszi árpa Az alföldi forró száraz napok hatására a tavaszi árpa érése rendkívül gyorsan fejeződik be. Az aratást ekkor azonnal el kell kezdeni, mert a tavaszi árpák szalmája nagyon törékeny. Minden nap késlekedés az aratásban nagy veszteséget jelent. Ez alól a GK ISIS kivétel, mert erős szára miatt pár napos késést veszteség nélkül kibír. Betegségekkel szembeni ellenállósága: áüagos. A csávázási és a permetezést meghálálja. Söripari minősége: általában megfelelő. A Dunántúlon termesztve a többi fajtával azonos biztonsággal értékesíthető sörárpaként. Az Alföldön meleg-száraz időjárás esetén fehérjetartalma könnyebben megnőhet. Vetőmagnorma: a vetési idő és a vetőmagágy minőségének függvénye. A tavaszi árpa hullámvölgyben volt a hetven-nyolcvanas években. Vetési idő jó vetőmagágy rossz vetőmagágy csíra/m2 csíra /m2 március 1-15. 450- 500-550 március 15. után 450-500 500-650 A tavaszi árpa vetésterülete és termésátlaga Magyarországon 1981—1994 Év Vetésterület (ha) Vetésterület (%) Vetésátlag (t/ha) 1981—85 115 087 2,5 3,34 1986 80 496 1,7 3,38 1987 92 768 2,2 3,73 1988 112 000 2,4 4,18 1989 107 000 2,3 i 4,39 1990 108 000 2,3 4,15 1991 142 000 3,1 4,00 1992 258 000 5,5 3,42 1993 245 000 5,3 2,17 1994 226 000 4,9 3,30 Ennek fő oka, hogy stabil exportpiacok hiányában a hazai szükségleten kívül nem volt igény jó minőségű sörárpára. A termesztés visszaeséséhez az is hozzájárult, hogy a több évig tartó kedvezőtlen időjárás (késői kitavaszodás) miatt a termésátlagok elmaradtak a várakozástól. Gabonafélék vetésszerkezete 1994-ben Összes vetésterület 2 897 000 ha (100%) tavaszi árpa (7.8) búza (36.6) kukorica (43.6) rozs (3.1) A tavaszi árpa jelenlegi gyors területi növekedése részben a tulajdonváltás bizonytalanságaival, másrészt kisebb termelési költségével és rövidebb megtérülési idejével függ össze. A német exportra malátát termelő ALBADOMU Maláta Bt., amely 1995 májusában kezdi meg termelését — évi 80 ezer tonna minőségi sörárpa feldolgozására képes. Ez ä mennyiség a meglévő hazai igények mellett igen jelentős piaci lehetőség a tavaszi árpának, mint sörárpaként történő termesztése. Az egyik legalacsonyabb költséggel termeszthető növényünk. Jó előveteménye lehet cukorrépa, burgonya, silókukorica, repce és len (esetleg egyéb növény is). Optimális talajművelési mód az őszi szántás. Tavasszal pedig legjobb a kombinátor alkalmazása. A termés mennyiségét és minőségét alapvetően az egyes tápelemek adagja és aránya befolyásolja. A sörárpa nitrogénigénye mérsékelt, 50 kg/ha hatóanyag körüli érték. Az egyik legjobb magyar nemesítésű fajta: GK ISIS V
