Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-10 / 59. szám
A képviselő és a gondok AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE Oros, a külső városrész Újabb külterületi képviselővel, Szűcs Istvánnal beszélgettünk, aki a közgyűlésben és a különböző bizottságokban Oros helyzetének javításán fáradozik. — Ón tíz éve kezdte a közéleti munkát először tanácstagként. majd pedig önkormányzati képviselőként. Az eltelt idő alatt nagyon sokat fejlődött Nyíregyházának ez a része... — Régen bármibe akartunk kezdeni, mindig szembetaláltuk magunkat azzal a ténnyel, hogy a település rendkívül elhanyagolt állapotban van. Amikor ugyanis 1978-ban Nyíregyházához csatolták Orost, a fejlődés megállt, mert minden pénzt felemésztett a megyeszékhely fejlesztése. Ez ellen az itt lakók elég sokszor keményen felszólaltak, s azt hiszem, jogosan tették. A befizetett adóból és egyéb pénzekből ugyanis szerettek volna a fejlesztésekre kiosztott összegekből valamit viszontlátni. Abban, hogy Nyíregyháza ilyen nagy város lett, fontos szerepet játszottak a hozzá kapcsolódó külterületek és tanyák is. Később aztán a tanácstagok próbáltak pénzeket szerezni a saját területük javára. Hárman voltunk ugyanis, és így, érthető módon, három részre osztottuk fel magunk között Orost. — A külterületi képviselők nagyjából azonos problémákkal állnak szemben. Szoktak erről egymás között beszélgetni? — Úgy gondolom, hogy kellene szervezni a külterületi képviselőknek egy csoportot, így mindenki ismerné a másik gondjait, bajait, sikerélményeit, és a közgyűlés elé kész koncepciókat tudnánk benyújtani. így talán a pénzt is könnyebben és igazságosabban tudnánk elosztani. Nekem ugyanis mindig számot kell adnom a lakótársaimnak arról, hogy miről döntött a közgyűlés, mit döntött, és miért úgy. —Hányán laknak Or oson? — Közel 7200 lakos él a mi kis településünkön. — Sokan keresik fel gond- aikkal? \ — Igen. Bármilyen problémával is forduljanak hozzám, megpróbálok segíteni, akár a lakásomon, akár a ki- rendeltségen lévő irodámban keresnek fel. Sokszor keresnek közéleti dolgok miatt, de a személyes kérések sem ritkák. — Milyen fejlesztések voltak a közelmúltban? — Megépült a szennyvíz- hálózat első szakasza, ami 92 millió forintba került, és folytatni kellene lassan a másodikat is. Ez azonban a 1996- 97-es céltámogatások közé nincs betéve. Valószínűleg a magas költség miatt, hiszen egy közel 290 milliós fejlesztésről lenne szó. Éppen ezért javasoltam, hogy ne két ütemben, hanem háromban készítsük el. Bízom benne, hogy a jövő évi céltámogatásokban legalább a második ütemet tudjuk hozni. —A közgyűlésen Ón is felszólalt a képviselői keret visszaállítása mellett... — Valóban. Ezt először 1990-ben szavaztunk meg képviselőnként egymillió forintot, majd 1991-ben már csak félmillió forint jutott mindenkinek. Tavaly és. tavalyelőtt azonban semmit nem kaptunk, és megmondom őszintén, nagyon hiányzik ez a pénz. — Tulajdonképpen mire fordították ezt az összeget? — Azért kaptuk, hogy az önkormányzat által finanszírozott sürgős feladatokat meg tudjuk valósítani, de fejlesztésre nem fordíthattunk. Én például többek között az iskolát, az óvodát, a nyugdíjasokat és a sportot támogattam belőle. — Térjünk vissza a fejlesztésekhez... — Kerékpárutat és járdákat építettünk, de kellene közlekedési lámpa is a legforgalmasabb kereszteződésekbe. Áz orvosi rendelőnk 1990-ben épült fel, és hol délelőtt, hol délután rendel az orvos. Ha azonban valami oknál fogva hiányzik az orvosunk, Nyíregyházára kell behordani a gyerekeket, és ez szerintem egyáltalán nem megoldás. Mindezek mellett korszerű fogorvosi rendelőt adtunk át az elmúlt évben, és most szeretnénk egy minilabort és egy fizikoterápiás részleget felállítani, amire már megvan a szükséges pénzösszeg. Remélem, sikerül megtartanunk a gyógyszertárat is, mert az mindenképpen kell egy településen. Egyéb fejlesztésekben azonban nem gondolkodunk, hiszen mindenki ismeri az idei költségvetési számadatokat... U.M. Hal- és tavaszváró horgászok a sóstói to partján (Marty n Péter felvétele) Polgármesteri sajtótájékoztató Fejlesztés és közbiztonság Sajtótájékoztatót tartott tegnap délben Csabai Lászlóné Nyíregyháza polgármestere és Berencsi Gyula társadalmi alpolgármester. Csabainé elmondta: — Jelenlegi feladatunk az, hogy a város működőképességét biztosítsuk, emellett nagyobb figyelmet fordítsunk a köztisztaságra, a tehetséges gyerekek felkarolására és néhány sport- és kulturális egyesület támogatására. Az egészségügyben a privatizációt és a prevenciót tartjuk kiemelten fontosnak. Nem kizárt például, hogy szociális segélyt csak akkor kapnak a rászorultak, ha bemutatják a tüdőszűrőpapírjukat. A megyszékhely fejlesztésére igen kevés a pénz, de a lehetőségeket figyelembe véve egy négyéves programot dolgoztak ki. Kiemelt helyet kap az önkormányzati lakások építése. A külterületek fejlesztésére — mive igen nagy összegeket igényel — pályázati pénzeket próbálunk szerezni. Feltétlenül indokolt a bokortanyákon valamilyen formában a telefonkapcsolat-kiépítés, valamint a város úthálózatának a fejlesztése. Több közlekedési lámpát állítunk fel, és az Örökösföldet is jobban.bevonjuk a város vérkeringésébe a Szegfű utca rheg- hosszabbításával. A ciklus végére be szeretnénk fejezni a kiskörútat. A Sóstó helyzetét is mindenképpen meg kell oldani. Folyamatos és intenzív tárgyalásokat folytatunk Kínál Jánossal és más vállalkozókkal. A nyíregyházi MÁV-állomás bővítési elképzelései már Lotz Károly közlekedési miniszter asztaláig eljutottak, de a sikeres befejezés érdekében a parlamentben is felszólalunk. Horn Gyulát is fogjuk kérni — másik négy megye országgyűlési képviselőivel közösen —, hogy segítsen az M3-as autópálya építésének felgyorsításában. Tanulmány készült egy olyan variációról, amely alapján a sztráda visszafelé, vagyis a főváros felé épülne meg. de ehhez hatalmas pézekre lenne szükség. — A város lakóinak a biztonságérzete az utóbbi időben romlott -^'tájékoztatta a sajtó tnüTikatársait BerenCsi' Gyula társadalmi alpolgármester. — Nyíregyháza kép- viselő-testülete a korábbi félmillió forint tízszeresét szavazta meg a közbiztonság javítására. Bővíteni fogjuk elsősorban a polgárőri hálózatot, és a biztonságunkra vigyázok technikai ellátottságát is javítani fogjuk. URH adóvevőket és egy gépkocsit kapnak. Március 20-án valamennyi polgárőr parancsnokkal egyeztetjük a feladatokat. Nyíregyházán öt gépkocsit üzemeltet a városi rendőrkapitányság. A járművek kilométerkerete általában minden hónapban 20-áig elfogy. Az önkormányzat anyagi támogatással ezt a gondot is mérsékli. A rendőrök munkahelyükről túlórapénzt nem kaphatnak, az ön- kormányzat azonban fizet a gyalogos rendőröknek. A folyamatos rendőri jelenlét elrettentő hatása feltétlenül szükséges. A KGST-piac közbiztonsága távolról sent'kielégítő. A kapitánysággal közös szervezésben itt is folyamatosan — éjjel-nappal — lesz a rendőr. Várhatóan emelkedik a piacon a helypénz: az így nyert pénzt visszaforgatjuk erre a területre. Március utolsó vasárnapjától lehetőség nyílik, hogy az autók tulajdonosait a vásárlón kívül rendőr is elkísérje a próbaútra. Pénzintézetek és nagyobb vállalkozók összefogásával egy biztonsági rendszert építünk ki, melynek munkatársai a város területén a jélzés után azonnal indulnak. A szervezet felállításának jogi rendszere elkészült, jelenleg a város útjainak a feltérképezése folyik. KvZ Nyíregyháza díszpolgára A díszpolgári címet minden évben egy-egy olyan nyíregyházi kapja, aki társadalmi, gazdasági vagy kulturális téren hosszabb távon sokat tett a városért. Ez évben a testület döntése szerint a címet március 15-én ünnepélyes keretek között Sholtz Béla', a NYÍRTERV nyugalmazott műszaki igazgatóhelyettese kapja meg. — Bevallom, váratlanul ért a megtiszteltetés. Azt hiszem, öt évvel ezelőtt, amikor még aktívan tevékenykedtem, nem lepett volna meg ennyire. Az az igazság, hogy a sajtó szava gyorsabban eljutott hozzánk, mint a hivatalos értesítés — kezdi beszélgetésünket Sholtz Béla, akit otthonában kerestünk fel. — Mi az. amit tudnunk kell városunk új díszpolgáráról~? — 1931-ben születtem Nyíregyházán. Nagykállóban érettségiztem, majd 1954-ben a Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karán szereztem diplomát. Ezután technikumi tanárként helyezkedtem el, majd 1957-től a NYÍRTERVelődjéhez kerültem statikustervezői munkakörbe. 1962 és '89 között a NYÍRTERV műszaki igazgatóhelyettese voltam, innen jöttem el nyugdíjba korkedvezménnyel. —Statikai tervezés szempontjából mely épületekre legbüszkébb a városban ? — A legkiemelkedőbb munkáim között talán a Zrínyi Ilona Gimnáziumot, a művelődési házat és a megyei könyvtárat tartom számon. — Mivel telnek a nyugdíjas hétköznapok? — Még most is gyakran dolgozom. A múlt héten jöttem haza Kaposvárról. ahol egy siló feljavításán munkálkodunk. Van három unokánk, így nincs időnk unatkozni. Emellett van egy nagy szenvedélyem, az utazás. Néhány napra most is Isztambulba utazom a feleségemmel. Ha minden jól megy, kedden este érünk haza, így a 15-eí ünnepségen már ott lehetek. Sikli
