Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-06 / 31. szám
UJ KELET 1995. február 6., hétfő Térségfejlesztés nyugati tapasztalatokkal Több támogatás kell Az Új Kelet már korábban tájékoztatta olvasóit, hogy a nemrégiben megalakult Első Nyírségi Fejlesztési Társaság nagyszabású terveket fontolgat. A társasághoz tartozó tíz településen vállakozói parkokat és egy biodízel üzemet is szeretnének megépíteni. Elképzeléseik megvalósításához a településeken igyekeznek társakat, partnereket keresni, és a beruházások megindításához pénz után is járnak. Ez azonban mind kevés, a munkához tudás és tapasztalat is szükségeltetik. — Az Európai Unió kistérségek egymás közötti együttműködési programjának keretében egyhetes nyugat-európai tanulmányúiról érkeztem haza — tájékoztatott Szíjártó Ist\’án, a társaság munkatársa. Az országból tizenheten vettünk részt Franciaországban, Portugá- liban és Spanyolországban a PHARE budapesti irodája által támogatott tapasztalatcserén. A hat nap alatt a — Nyugat-Európában már nagy hagyományú és bevált - települések közötti együttműködést tanulmányoztuk. Franciaországban található Európában a legtöbb település (nagy részük kis lélekszámú ), így érthető, hogy náluk régóta és széles skálán mozog a községek és városok közös elképzeléseinek megvalósítása. Ok is saját, központi pénzeket és az Európai Unió támogatását (ami általában a teljes összeg fele) használják fel a beruházásokra. Alatlában nyolc-tíz település szövetkezik egy-egy fejlesztés megvalósítására. A közös munka gyümölcseit is megnéztük: így iskolát, nyugdíjasházat, szennyvíztisztítót, egy turisztikailag fontos pihenőközpontot és egy vállalkozói parkot. Vendéglátóink segítségével — előadások, konzultációk során —- nyomon kísérhettük a projekteket az ötlettől a megvalósításig. A portugáliai Casteló Brancó vállalkozásélénkítő' központ — Portugália gazdasága hazánkéra hasonlít... — Valóban, és nemcsak a gazdasági szint emlékeztet a magyarra, hanem az országban hasonló fejlettségi különbség tapasztalható a keleti és a nyugati országrész között. Igen komoly erőfeszítéseket tesznek — a helyi gazdasági lehetőségek és az Európai Unió pénzének felhasználásával —, hogy a keleti részek gazdaságát élénkítsék, az elvándorlást megállítsák. A mezőgazdaságot próbálják továbbfejleszteni, valamint a portugál— spanyol határ két oldalán elhelyezkedő települések vállakozóit támogatják egy-egy közös munkában. Bemutattak egy vállakozói központot — hasonlít a nyíregyházi inkubátorházhoz —, ahol a vállakozók minden segítséget megkapnak az indulástól kezdve az üzleti tervek elkészítésen keresztül az adóbevallás elkészítéséig. A Spanyolországban tapasztaltak nagy segítséget jelenthetnek megyénknek. A mező- gazdaságot és a falusi turizmust fejlesztették a kistelepüléseken. — Mit profitál ebből a megye, illetve az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság? — Először is irigykedünk, hiszen ha az Európai Unió tagjai lennénk, jóval komolyabb támogatás jutna az országnak és elmaradott megyénknek. Portugáliában egy háromezer lakosú kisközségnek az éves költségvetése átszámítva egy- milliárd(!) forint, amiben jelentős tétel az EU támogatása. Véleményem szerint Magyarország gazdasági, turisztikai és földrajzi helyzete megérdemelné a Nyugatnak hazánk nagyobb volumenű támogatását. A tapasztaltakat még most dolgozzuk fel, és elképzeléseinkben — vállalkozói parkok, mezőgazdasági feldolgozóüzem — a helyi adottságokat figyelembe véve igyekszünk azokat hasznosítani. KvZ Fát ültettek Kisvárdán Keretet adnak a munkájuknak Fél éve, hogy új tulajdonosa van a kisvárdai Blondel Kft.-nek. Ez már elegendő idő akár arra is, hogy mérleget készítsenek az eltelt időszakról. Valami effélére kértem Tóth Sándor igazgató urat. — A történet nem ilyen egyszerű — mondta az igazgató úr. folyamatos megújulásban van része a gyárnak hetvenhármas megalakulásától. Jómagam hetvennyolctól vagyok első számú vezető, tehát hozzátehetnénk viccesen, az üzem állandóan megújul, csak az igazgatója a régi. — Mielőtt ezt részletezné, árulja el, mit jelent a cég neve? — Tizennyolcadik századi belső- építész — ha szabad abban a korban már ezt a tevékenységet említeni —, asztalos volt a francia Jean Blondel. O forradalmasította a belsőépítészetet, a képkeretgyártást azzal, hogy a manuális tevékenységet csökkentette, és a kivitelezésben egyszerűbb formákat alkalmazott. — Mi a köze Blondel úrnak Kisvár- dához? — Az égvilágon semmi! Viszont nekünk is az a fő profilunk, ami a francia úrnak, vagyis képkeretet és belsőépítészeti termékeket gyártunk elsősorban. — Gondolom az „elsősorban” azt jelenti, hogy mást is. — Akkor most térek vissza a megújulásra vonatkozó előző kérdésére, mert így válaszolom meg ezt az állítását is. Hetvenháromtól kilencvenig az Elektroakusztikai Gyár egysége voltunk. Ebben az időszakban döntő hányadban szovjet piacra gyártottunk hangfalakat, hangsugárzókat, elektroakusztikai berendezéseket. Közben elenyésző százalékban készítettünk már ekkor is képkereteket, és fatömeg-' cikk-ipari termékeket. Tegyük hozzá, hogy szerencsénkre. — Ez mit jelent pontosabban? — Azt, hogy amikor a szovjet piac összeomlott, a törzsgyárunk is nehéz helyzetbe került, és mint egyszemélyes kft. alakította át gyárunkat, viszonylag hamar, így nagyobb megrázkódtatás nélkül tudtunk termékszerkezetet váltani, és a mai nevünket felvenni. — Ez a név azért nem olyan fontos. — Természetesen nem ez a meghatározó, csak mint érdekességet említettem. A lényeg az, hogy kilencven és kilencvennégy között fizető- képességünket megtartottuk, hitelmentesen gazdálkodtunk, tartozás Blondel bútorok nélkül zártuk ezt az időszakot. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy termékeink jelentős százalékát ebben a periódusban megújítottuk. Még kisebb mértékben a gyár korszerűsítésére is volt lehetőségünk. Üzemünk azóta is konszolidált körülmények között dolgozik, korrekt és megbízható partneri viszonyra törekszik. — Az említett megújulást részletezné? — A már korábban is végzett képkeretgyártás klasszikusabb, dúsan díszített változatát fejlesztettük ki, mert ennek van a reneszánsza. Univerzálisabb, egyszerűbb vonalvezetésű irodabútorokat, kiegészítőbútorokat, hatás tizenkét személyes ebédlőasztalokat, rusztikus tálalókat, egyedi kivitelű nyílászárókat gyártunk. Összegezve azt mondhatom, hogy a templomtól a presszóig minden épületet berendezhetnek a bútorainkkal. — Mit szól ehhez az új tulajdonos, mert eddig még nem árulta el, hogy tulajdonképpen ki az. — A Dunaholding Rt. az új tulajdonosa kilencvennégy július elsejétől f otó: ABA a Blondel Kft.-nek, százszázalékos részesedéssel. A részvénytársaság a vásárlást hosszú távú befektetésnek tekinti. Ezzel egy fát, méghozzá diófát ültetett Kisvárdán, mert ebben az iparágban idő kell a piac teljes felfuttatásához. — Milyen most az Önök piaci helyzete? — A termékeink nyolcvanöt százalékát belföldön értékesítjük. A fennmaradó tizenöt százalékot exportáljuk, ami elsősorban a képkeretek kivitelét jelenti. Hadd tegyem azonban hozzá, hogy nálunk igen nagy a dolgozók kreativitása. Az önálló képzelet kibontakoztatására elsősorban a klülönböző kiegészítőbútorok készítése esetében van lehetőség, mert itt van igény a fafaragással készített egyedi darabokra. A kérdésére még konkrétabban válaszolva, megemlítem, hogy a Nemzeti Múzeum felújításában is részt veszünk, ami nem kis elismerés egy megyénkbeli vállalatnak. Ezzel kapcsolatban jelenleg a referenciamunkák elkészítésénél tartunk. — Dicsérő hangon beszélt a dolgozók alkotókészségéről, képességeiről. Ilyen munkásháttérrel nem lett volna hasznos, ha a dolgozók veszik meg a gyárat? — Erre a privatizációra nem kerülhetett sor, bár szóba került mint lehetőség. Háromszázról szárharmincra csökkent a munkások száma az elmúlt években, és a mostani létszámmal, az emberek anyagi helyzetével, nem volt lehetőség a százmilliós érték munka- vállalói részprivatizációjára. A jelenlegi körülmények között azonban ez a megoldás sem hátrányos az itt dolgozók számára. ABA Munka a futószalagon Nekünk példát kell adni Négy esztendő védettség Születése után a kisbaba védelemre, gondoskodásra szorul. Néhányukat még üvegbúra alá helyezik, hogy fokozottabban védjék őket a környezeti ártalmaktól. A szakemberek nagy hangsúlyt fektetnek megerősítésükre, ellenállóképességük növelésére. A kezdő vállalkozóknak, vállalkozásoknak is segítségre van szükségük. A Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ célja, hogy „inkubálja” az induló cégeket. — Milyen szolgáltatásokat ajánlanak az Önökhöz forduló vállalkozóknak? — kérdeztük Zsukk Istvánt, a ház igazgatóját. — Tanácsokat adunk, piaci és üzleti információkat, hitellehetőségeket közvetítünk. Lehetőséget adunk önálló helyiségek bérlésére a központon belül. Biztosítunk telefaxot, sokszorosítási lehetőséget, postázó, üzenetközvetítő, titkárnői, gépírói, gazdasági, iparjogi, hitelügyi, szaktanácsadói szolgáltatást. —Bárki bérelhet itt irodát, műhelyt? — Kiadható irodáink mennyisége véges, a vállalkozók pályáznak a bérletekre. Az elbírálásnál főként a vállalkozás életképességét, a piacképes ötletet értékeljük. Az itt működő vállalkozók igénybe vehetik egymás szolgáltatásait is. Gondolok például a nyomdai tevékenységgel, könyveléssel, adótanácsadással foglalkozókra. Célunk, hogy vállalkozásbarát környezetet hozzunk létre viselkedési kultúránkkal, szolgáltatásaink színvonalával, amellyel példát kell mutatni. Mi segítjük a kezdő vállalkozókat, de nem helyettük elvégzett munkával vagy ingyenes szolgáltatással. Meg kell Szokniuk, hogy mindenért keményen fizetni kell. Kedvezményeket persze adunk, ezért inkubátorház a nevünk. Az irodák, helyiségek bérleti díja 5000 forint négyzetméterenként, ebből kezdetben 25 százalékot engedünk el, de a kedvezményt fokozatosan csökkentjük. — Meddig dolgozhatnak az inkubátorház irodáiban, műhelyeiben a vállalkozók? — Általában négy évig. Ennyi idő alatt döntés elé kerül minden „lakó”. Fel kell mérniük, hogyan haladjanak tovább. Ha változatlan marad a vállalkozás, akkor stabilizálni kell, előfordulhat, hogy a cég „kinövi” magát, akkor bővítésre van szükség, de néhány esetben a felszámolással is szembe kell nézni. — Tudomásom szerint egy év múlva már kirepül az első fecske a fészekből. Mi lesz velük azután? — A döntés a vállalkozó kezében van, de szeretnénk alternatív lehetőséget kínálni. Nem akarjuk az utcára rakni őket, de az természetes, hogy át kell adni a helyet az újabb kezdőknek, hisz nekünk őket kell segíteni. Reméljük, hogy a mostaniak megerősödve kerülnek ki tőlünk. Köteles Gyulával, a Nyíregyháza Vállalkozókért Alapítvány projektmenedzserével programot dolgoztunk ki egy ipari park létrehozására, amely olyan lenne, mint egy felnagyított inkubátorház, de nem iparosok utcája. Itt mindenki a saját tulajdonú irodájában, műhelyében dolgozhatna. Szolgáltatásainkat ott is igénybe vehetnék, amelyek olcsóbbak, korszerűbbek, mint máshol. Szeretnénk elérni, hogy a felnőtt, megerősödött vállalkozások mecénásaik legyenek az újonnan alakulóknak. —Milyen segítséget nyújtanak azoknak, akik a pályázatuk alapján nem kerültek be az inkubátorház belső védelmi zónájába? — Az hamar kiderült, hogy sokkal több irodára van igény, mint amennyit biztosítani tudunk. Van egy menedzserirodánk, tele íróasztalokkal, ezeket is igénybe lehet venni 5000 forintért és az ehhez tartozó általános forgalmi adóért. Előnye ennek a formának, hogy a vállalkozónak nem kell állandóan itt tartózkodnia. Az iroda kellemes hangú titkárnője felveszi és jegyzi az üzeneteket, a vállalkozónak csak válaszolnia kell. Biztosítjuk, hogy telefaxon, telefonon elérhetők legyenek. Ez a forma akkor is megfelelő, ha az illető még nem kötelezte el magát teljesen a vállalkozásának, vagy abban az esetben, ha olyan dologgal foglalkozik, ami nem igényel egy teljes irodát. Fontos megjegyezni, hogy azokat a vállalkozókat, akiknek nem piacképes az ötlete, vagy nem rendelkeznek elég befektetendő tőkével inkább lebeszéljük. Aki a segítségünket kéri, még nem biztos, hogy sikeres lesz, de az tény, hogy nagyobb perspektívával, jobb kilátásokkal indul. A születő cégeknek „zöldfülű” korukban mi tanítjuk meg, hogyan kell egy üzleti levelet megírni, névjegykártyát készíteni. Mire felnőnek, kikerülnek a központból, megerősödnek, mint azok a gyerekek, akiket az inkubátorból vesznek ki. (Az inkubátorház „lakóinak” névsora a lap 7. oldalán található.) Kozma Ibolya
