Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-06 / 31. szám
UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1995. február 6., hétfő 3 Új reklámok N em igazán tartom szerencsésnek, még inkább nem időszerűnek ezeket a mostani tévé-reklámokat. No nem mint- • ha nem lennének szemet gyönyör- ködtetőek a finom kozmetikai cikkek, a márkás ruhaneműk, a modem bútorok, a csodálatos gyermekjátékok és az ínycsiklandozó félkész ételek, amit csinos hölgyek, markáns arcú urak és édes kis csöppségek ajánlanak figyelmünkbe a képernyőn. Azzal is egyetértek, hogy szép pénzt hoz a tévé konyhájára a reklám, bár kissé • túlzásnak tartom, hogy idestova a műsoridő túlnyomó részét pisis popsik és kétségtelenül diszkrét intimbetétek látványa tölti ki. Sajnos, szinte biztos vagyok benne, hogy az emberek többsége ezeket a márkás, drága dolgokat csupán a képernyőről ismeri, mivel örül, ha az üzletekben az eddig megszokott termékeket meg tudja vásárolni. Megindult agyam egy olyan időszerű tömegtájékoztatást képzelt el, ami valóban az átlagnézőnek, a többségnek szól. Például szerintem kíváncsian kapnánk fel a fejünket újabban egy viaszgyertya és mécses nagykereskedés reklámjára, vagy esetleg figyelemfelkeltő lehetne egy megbízható cserépkályhás pontos címe. Az autóreklámok helyét elfoglalnák a kerékpár- és rollerajánlatok, a benzinkutak pedig tájékoztathatnák a nézőt a petróleum napi árfolyamáról. A mikrohullámú sütők ajtaja helyett kemencék szája tárulna elénk, a hosszantartó rágógumi helyén pedig egy hasonló tulajdonsággal rendelkező Flóra-szappan szerepelne, a Milka-csokis reklámból maradhatna a tehén. Jelenleg — azt hiszem —, ezek lennének az igazán időszerű, ám reméljük nem időtálló reklámok. Azt még nem tudom, hogy a főműsorban vetített nadrágpelenka helyére mit tennék... F.S.E. Addig üsd Az egykori nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet a megye szövetkezeti iparának kétségtelenül az egyik büszkesége volt. A portásfülkéhez érve a gazdátlanság, az el- hagyatottság pókhálói, szürkévé fakult falai késztetik mély sóhajtásra az embert, az ismerőst még- inkább. A korábban élettel teli folyosó most leginkább kísértetkas- tély benyomását kelti sűrű sötétségével, ridegségével. Mi történt itt? Hogyan válhatott ennyire lepusztulná? Erről beszélgettünk az egyik, meleget kevésbé árasztó helyiségben, a TECNO-QUALI- TÉT Kft. két tulajdonásával, az ügyvezetői feladatot is ellátó Pettendi Zoltánnal és társával, Takács Lászlóval. — A szövetkezetnél a fénykorban mintegy 650-700-an dolgoztunk. A leépülés, mondhatni folyamatos volt — kezdte a magyarázatot Pettendi Zoltán. Az utóbbi évek vezetése, finoman fogalmazva, nem volt feladata magaslatán. Kinek kislapáttal, kinek naggyal volt abban része, hogy az egész eddig jutott... Érzéketlenül természetesen ma sem hagy, hiszen itt kezdtem, innen indultam. Az elbocsátásokkor jómagam is egy hatalmas görcs voltam a teljesen bizonytalan jövőtől. Aztán úgy döntöttünk két társammal, — Takács Lászlóval és Pápai Andrással — hogy maradunk, helyileg legalábbis. 1993 márciusáa vasat... ban megalakítottuk a kft.-t, még az évben sikerült a nyírteleki AGROGÉP-pel szerződést kötnünk, az általuk kifejlesztett egy-, illetve kéttengelyes AP típusú pótkocsik gyártására, 2,5 tonnástól 8 tonnásig. — Az elmúlt év nyarán pedig kandallók gyártásába kezdtünk a pótkocsik mellett — vette át a szót Takács László. — Német megrendelésre dolgozunk, sikerült korrekt üzleti partnerre akadnunk. Eddig különösebb fennakadás nélkül ment minden, s valószínűleg teljesíteni tudjuk az évi ötezer darabos vállalásunkat. A kamion hetente 110 darabbal fordul. Emellett minden apró-cseprő munkát elvégzünk, ha éppen az időnk engedi, a lakosság részére is, így például lemezdarabolást, polcrendszert, de ha kell, akár egy bilit is elkészítünk. Fogékonyak vagyunk a munkákra, a radar állandóan működik. Mi ismerjük, már a szakmánknál fogva is azt a közmondást, hogy addig üsd a vasat... — Jelenleg hetven alkalmazottat foglalkoztatunk — folytatja Pettendi Zoltán ügy vezető igazgató. — Sikerült az eszközöket megvásárolnunk az rt.-től, a csarnokot viszont még béreljük. Idővel szeretnénk egy saját csarnokot a magunkénak tudni, ha lehetséges, itt az egyiket.-leflerDurrell Elment hát ő is. O, aki annyi állatfajt mentett ki a halál karmai közül, most maga is áldozatul esett. Hetvenéves korában meghalt Gerald Durrell. Gyermekkorától megszállottja volt az állatoknak, s rögeszméje élete végéig megmaradt. O nemcsak egy egyszerű állatkertet kívánt létesíteni, hanem olyat, mely az állatokért, s nem az emberekért van. Olyat, mely segít a kipusztulófélben lévő fajokon. És, bár mindegyik faj sorsán nem tudott változtatni, jó néhány neki köszönheti fennmaradását. Ma már például nem élnének a mauritiuszi rózsaszín galambok — amik Gerald Durrell kedvencei voltak —, nem volna Feman-szkink, és talán azóta már a selyemmajmok s a hegyi gorillák is kivesztek volna. Durrell valóban „amatőr természetbúvár” volt, hiszen soha semmilyen iskolát sem végzett! A különböző címeket, mint például a Tudományok doktora, nem iskoláiért, hanem teljesítményéért kapta. Teljesítményéért, mit az állatfajok érdekében tett. Szállóigévé lett mondata: „Nem azért kellenek az állatkertben a rácsok, hogy az embereket megóvjuk az állatoktól, hanem éppen fordítva!” Felmerül bennünk a kérdés, mi lesz most a jerseyi állatkert sorsa? Fiatal felesége veszi át Durrell helyét, vagy egy idegen kezébe kerülnek az állatok? Reméljük, a legmegfelelőbb, a legállatszeretőbb emberre esik majd a választás. Szabó László Testületi ülés Tiszalökön A három pontból egyet hagytak jóvá Alaposan megtárgyalták csütörtöki ülésükön a három napirendi pontot a tiszalöki képviselő-testület tagjai, hiszen délután egy órától este kilencig vitatták a várost érintő kérdéseket. A képviselő-testületi ülésen végig részt vett a körzet országgyűlési képviselője, Koltai Tamás. — Az alakuló után ez volt az első rendes ülésünk - tájékoztatta az Új Keletet Király Sándor polgármester. Decemberben már létrehoztuk a pénzügyi- a szociális és egészségügyi bizottságot. Most három új bizottságot - a tervezettnél kevesebb létszámmal, de a jogszabályok szerint - hozott létre a testület. A kulturális, oktatási és sportbizottság elnöke Bereczki Sándor, a szavazatszámlálóé és az ügyrendié id. Király Bertalan, a városfejlesztési és környezetvédelmié pedig dr. Kerekes Béla lett. A korábban már megalakult pénzügyi bizottság már napokkal korábban megtárgyalta a város ez évi költség- vetését, és azt javasolta, hogy azt a következő ülésen tűzzék újra napirendre. A városatyák ezt elfogadták, hiszen még több elemzés és melléklet kidolgozása szükségeltetik, arról nem is beszélve, hogy e koncepció alapján 1995-ben csak a város működésének biztosítása mellett is igen komoly hiány jelentkezne a város kasszájában. Szintén nem szavazták meg a képviselők testületüknek ez évi munkatervét. Az ok: a bekért írásos javaslatokból sok minden nem került bele.- Napirend utáni felszólalásomban tájékoztattam a képviselőket a két ülés között történt eseményekről - folytatta a polgármester. Az Egyesített Közművelődési Intézmény vezetője tájékoztatott, hogy a könyvtár és a művelődési ház felújítására, fejlesztésére pályázat útján lehet pénzt biztosítani. A képviselők egyetértettek abban, hogy az 1996-ban kezdődő munkálatokhoz ezúton is próbáljunk meg anyagi fedezetet biztosítani. Ugyancsak támogattuk a Teleki Blanka Gimnázium igazgatónőjének a kérését, aki az iskola elavult oktatási és kollégiumi szárnyának felújítását, valamint a fűtés korszerűsítését szeretné elérni. A testület felkért engem, hogy mint polgármester kezdjem meg a tárgyalásokat a megyei közgyűlés elnökével . KvZ Polgárőrség alakult Túristvándiban Érvényesüljön a rend Túristvándiban elszaporodtak a vagyon elleni bűncselekmények. A köznyelv szerint lopásnak nevezett tettek okát sokan sokféleképpen magyarázzák. Ki-ki vérmérséklete szerint: a helyi iskola hosszú évek óta tartó színvonalcsökkenését, a munkanélküliséget, a roma lakosság jelentős számát, az elszegényedést, a magánosítás körüli bizonytalanságot véli felfedezni a háttérben. Van egy fiatalember, Lakatos József, aki nem magyarázza a tényeket, hanem változtatni akar az állapotokon. Felesége segítségével megalakította a helyi Polgárőrséget. — A mi falunk nem csak egy a sok közül, hanem kivételes helyzetben van azáltal, hogy itt kanyarog keresztül rajta a Túr folyó — kezdte beszélgetésünket Lakatos úr. Sokan felkeresik horgászás céljából. Ezek közül néhányan a zavarosban is halásznak. Ennél is fontosabb, hogy — a tél kivételével — sok turista látogat hozzánk, mert itt van a működő favázas vízimalom. Ezek, meg a földvisszaadással kapcsolatos változások kínálják a lehetőséget a lopásra. A szomszéd faluban van csak rendőr, így ő sem figyelhet mindenre. A közrend és a közbiztonság javítása érdekében kezdeményeztem, hogy legyen nálunk is Polgárőrség. — Legyen, vagy van? — Már egyértelműen azt mondhatjuk, hogy van. Február elsejétől: Bánki Károly, iff Babucsák László, Kiss József, Czuder István, Farkas Sándor, ifj. Steer József, Dobos Sándor, Lakatos András, Molnár Béla, Vári Ferenc kezdte meg a szolgálatot.-— Ez az utolsó szó nagyon komolyan hangzott. — Nincs ebben semmi különös, mert gumibotot, könnygázsprét kapunk a működésünkhöz. — Mindehhez ki adja az anyagi támogatást? — A polgármesteri hivatal a fenntartónk. Én főállásban csinálom, a többiek társadalmi munkában. Hétközben a saját kocsimmal járőrözünk, és fizetik az üzemanyagköltséget, hétvégén az önkormányzat gépkocsiját használjuk. Szombaton és vasárnap még a hivatal Westel-telefonja is itt lesz, hogy szükség esetén hamarabb tudjunk intézkedni. — Nem okoz majd konfliktust, hogy ön a kisebbségi lakossághoz tartozó? — Van tapasztalatom, mert voltam már önkéntes rendőr is. A falut csak az érdekli szerintem, hogy megszűnjenek a falopások, tyúklopások, Kerékpárlopások, betörések, garázdaságok. Engem is csak ez érdekel, és nekem mindegy, hogy cigány, magyar vagy Lakatos József milyen akit tetten érünk. A rend és az igazság érvényesüljön. Az i betűre a pontot, amiért megalakult a Polgárőrség, a nemrég történt óvodabetörés tette fel. A faluban máris jobb a hangulat, pedig még a kezdő lépéseket: tesszük. — Amíg bementem egy barátomhoz, elszívtam egy cigarettát, ellopták a ház elől a kerékpáromat — kapcsolódott a beszélgetésbe ifj. Babucsák László, az egyik önkéntes polgárőr. Aztán az sem mindegy, hogy néhány randalírozó garázda miatt a diszkót hónapokra bezárják. Ilyen okai vannak, hogy vállaltam a részvételt a Polgárőrség munkájában. A.B.A New York állam magyar kormányzója George Pataki kisvárdai? Hatalmas borítékot tett elém dr. Budai Gábor kisvárdai ügyvéd. A levélküldeményben angol nyelvű újságok, kivágott cikkek, fényképek, és egy szintén angol nyelvű magánlevél. A feladó neve Donald J. Szabó. — Ne lepődjön meg, hgy a név magyar csngésű, mert Szabó József úr magyar származású. Rokoni szálak kötik őt is Kisvárdához. — Rajta kívül még kit? — Nem tudok mindenkit felsorolni, de az biztos, hogy New York állam kormányzóját is. Nem tudni, milyen oka van, de egy ilyen jelentős pozíciót betöltő emberről hallgat a honi tévé. Amikor novemberben megnyerte a választásokat, mint hírt közölték. Annak az államnak lett az első embere, amely jelentőségét tekintve a harmadik az USA-ban. George Pataki úr az első magyar származású ember, aki ezt a tisztséget betölti. A szenátusban Tom Lantos helyét foglalta el. Nem okoz nehézséget származása, ezt a választás eredménye is mutatja. A magyar embernek, tudásának, munkájának nagy becsülete van Amerikában. Biztos, hogy ennek is köszönhető, politikai pályáját úgy kezdte, mint Manhattan legfiatalabb polgármestere, és négy év múlva, a nyolcvanhármas választásokon hetvenhat százalékos eredménnyel választották újra. Innen vezetett az útja a kormányzóságig. —Akkor már el is foglalta hivatalát az új kormányzó? — Az amerikai választási rendszer annál bonyolultabb, hogy csak egy igennel válaszoljak. Donald J. Szabó azt írja, hogy december harmadikán lépett hivatalba, és ezt követte a beiktatás, ami a napokban történt meg. Ezt a honi sajtó is közölte egy rövid hírben. — Úgy látom, nehezményezi ezt a hallgatást. — Ennek az az oka, hogy a kormányzó úr magyar ember. Kitűnően beszéli anyanyelvét. Azzal az aprósággal is megtartotta magyarságát, hogy nevét pontos i-vel írja, és nem y-nal, amire az i végű angol szavak végződnek. A teljes neve Pataki György Elemér. Családja farmer. Egyébként nős, felesége Libby, lányuk Carole. Az általános és középiskoláját New Yorkban végezte, a Yale és a Columbia egyetemeken szerzett jogászi diplomát. —Az angol nyelvű lapok fordítását és a kinti, magyar nyelvű sajtóban megjelent Pataki-nyilatkozatot olvasva, valami bizonytalanság van származása körül. — Nem jól olvassa a dolgokat, mert a származás egyértelmű, születési éve 1945. Az is biztos, mert mindegyik írás említi, hogy édesanyja Kisvárdán született, édesapja Debrecenben. Szabó úr azt írja, hogy a kormányzó is kisvárdai születésű. Lehet, hogy ez az ő értelmezésében azt jelenti, hogy szülei révén kisvárdai, ami inkább a származást jelöli. Ezt még pontosítani kell, mert Pataki György Elemér is édesanyja kisvárdai születését említi, mint amire büszke, és szeretne ellátogatni szülővárosába, de a magyar nyelvű nyilatkozatban ez félreérthető. — Magyar nyelvű nyilatkozatában az is olvasható, hogy fontosnak tartja gazdasági kapcsolatait. —- Nyolcvankilenc előtt már járt egyszer nálunk a kormányzó úr. Véleménye az, és ez részletesebben az angol nyelvű újságokban olvasható, hogy a Magyarországgal való kereskedelem rengeteg kiaknázatlan lehetőséget tartogat az amerikaiak számára is. A beszélgetés után felkerestem dr. Oláh Albertet, Kisvárda polgármesterét. — Már hozzám is eljutott a hír, hogy kisvárdai gyökerei vannak Pataki Györgynek. Foglalkoztat a gondolat, hogy meghívnánk a kormányzó urat, és remélem, megvalósul a dolog. Annál is inkább, mert kilencvenötben lesz huszonöt éves városunk, és szeretnénk ezt így is megünnepelni. Ez azonban nem olyan egyszerű, mert egy ilyen fontos ember esetében diplomáciai egyeztetések sorozatát kell lebonyolítani a megvalósításig. Aradi Balogh Attila
