Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-06 / 31. szám

UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1995. február 6., hétfő 3 Új reklámok N em igazán tartom szeren­csésnek, még inkább nem időszerűnek ezeket a mos­tani tévé-reklámokat. No nem mint- • ha nem lennének szemet gyönyör- ködtetőek a finom kozmetikai cikkek, a márkás ruhaneműk, a modem bú­torok, a csodálatos gyermekjátékok és az ínycsiklandozó félkész ételek, amit csinos hölgyek, markáns arcú urak és édes kis csöppségek ajánla­nak figyelmünkbe a képernyőn. Az­zal is egyetértek, hogy szép pénzt hoz a tévé konyhájára a reklám, bár kissé • túlzásnak tartom, hogy idestova a műsoridő túlnyomó részét pisis pop­sik és kétségtelenül diszkrét intimbe­tétek látványa tölti ki. Sajnos, szinte biztos vagyok benne, hogy az embe­rek többsége ezeket a márkás, drága dolgokat csupán a képernyőről isme­ri, mivel örül, ha az üzletekben az ed­dig megszokott termékeket meg tud­ja vásárolni. Megindult agyam egy olyan idő­szerű tömegtájékoztatást képzelt el, ami valóban az átlagnézőnek, a több­ségnek szól. Például szerintem kí­váncsian kapnánk fel a fejünket újab­ban egy viaszgyertya és mécses nagykereskedés reklámjára, vagy esetleg figyelemfelkeltő lehetne egy megbízható cserépkályhás pontos címe. Az autóreklámok helyét elfog­lalnák a kerékpár- és rollerajánlatok, a benzinkutak pedig tájékoztathatnák a nézőt a petróleum napi árfolyamá­ról. A mikrohullámú sütők ajtaja he­lyett kemencék szája tárulna elénk, a hosszantartó rágógumi helyén pe­dig egy hasonló tulajdonsággal rendelkező Flóra-szappan szerepel­ne, a Milka-csokis reklámból marad­hatna a tehén. Jelenleg — azt hiszem —, ezek lennének az igazán idő­szerű, ám reméljük nem időtálló rek­lámok. Azt még nem tudom, hogy a főműsorban vetített nadrágpelenka helyére mit tennék... F.S.E. Addig üsd Az egykori nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet a megye szö­vetkezeti iparának kétségtelenül az egyik büszkesége volt. A portásfül­kéhez érve a gazdátlanság, az el- hagyatottság pókhálói, szürkévé fakult falai késztetik mély sóhajtás­ra az embert, az ismerőst még- inkább. A korábban élettel teli fo­lyosó most leginkább kísértetkas- tély benyomását kelti sűrű sötétsé­gével, ridegségével. Mi történt itt? Hogyan válhatott ennyire lepusztulná? Erről beszélget­tünk az egyik, meleget kevésbé árasz­tó helyiségben, a TECNO-QUALI- TÉT Kft. két tulajdonásával, az ügyvezetői feladatot is ellátó Pettendi Zoltánnal és társával, Takács Lász­lóval. — A szövetkezetnél a fénykorban mintegy 650-700-an dolgoztunk. A leépülés, mondhatni folyamatos volt — kezdte a magyarázatot Pettendi Zoltán. Az utóbbi évek vezetése, fi­noman fogalmazva, nem volt feladata magaslatán. Kinek kislapáttal, kinek naggyal volt abban része, hogy az egész eddig jutott... Érzéketlenül ter­mészetesen ma sem hagy, hiszen itt kezdtem, innen indultam. Az elbo­csátásokkor jómagam is egy hatalmas görcs voltam a teljesen bizonytalan jövőtől. Aztán úgy döntöttünk két társammal, — Takács Lászlóval és Pápai Andrással — hogy maradunk, helyileg legalábbis. 1993 márciusá­a vasat... ban megalakítottuk a kft.-t, még az évben sikerült a nyírteleki AGROGÉP-pel szerződést kötnünk, az általuk kifejlesztett egy-, illetve kéttengelyes AP típusú pótkocsik gyártására, 2,5 tonnástól 8 tonnásig. — Az elmúlt év nyarán pedig kan­dallók gyártásába kezdtünk a pótko­csik mellett — vette át a szót Takács László. — Német megrendelésre dolgo­zunk, sikerült korrekt üzleti partner­re akadnunk. Eddig különösebb fennakadás nélkül ment minden, s valószínűleg teljesíteni tudjuk az évi ötezer darabos vállalásunkat. A kamion hetente 110 darabbal fordul. Emellett minden apró-cseprő mun­kát elvégzünk, ha éppen az időnk en­gedi, a lakosság részére is, így pél­dául lemezdarabolást, polcrendszert, de ha kell, akár egy bilit is elkészí­tünk. Fogékonyak vagyunk a mun­kákra, a radar állandóan működik. Mi ismerjük, már a szakmánknál fogva is azt a közmondást, hogy ad­dig üsd a vasat... — Jelenleg hetven alkalmazottat foglalkoztatunk — folytatja Pettendi Zoltán ügy vezető igazgató. — Sike­rült az eszközöket megvásárolnunk az rt.-től, a csarnokot viszont még bé­reljük. Idővel szeretnénk egy saját csarnokot a magunkénak tudni, ha le­hetséges, itt az egyiket.-lefler­Durrell Elment hát ő is. O, aki annyi állatfajt mentett ki a halál karmai közül, most maga is áldozatul esett. Hetvenéves korában meghalt Gerald Durrell. Gyermekkorától megszállottja volt az állatoknak, s rögeszméje élete vé­géig megmaradt. O nemcsak egy egyszerű állatkertet kívánt létesíteni, ha­nem olyat, mely az állatokért, s nem az emberekért van. Olyat, mely segít a kipusztulófélben lévő fajokon. És, bár mindegyik faj sorsán nem tudott változtatni, jó néhány neki köszönheti fennmaradását. Ma már például nem élnének a mauritiuszi rózsaszín galambok — amik Gerald Durrell kedven­cei voltak —, nem volna Feman-szkink, és talán azóta már a selyemmaj­mok s a hegyi gorillák is kivesztek volna. Durrell valóban „amatőr természetbúvár” volt, hiszen soha semmilyen iskolát sem végzett! A különböző címeket, mint például a Tudományok doktora, nem iskoláiért, hanem teljesítményéért kapta. Teljesítményéért, mit az állatfajok érdekében tett. Szállóigévé lett mondata: „Nem azért kellenek az állatkertben a rácsok, hogy az embereket meg­óvjuk az állatoktól, hanem éppen fordítva!” Felmerül bennünk a kérdés, mi lesz most a jerseyi állatkert sorsa? Fiatal felesége veszi át Durrell helyét, vagy egy idegen kezébe kerülnek az álla­tok? Reméljük, a legmegfelelőbb, a legállatszeretőbb emberre esik majd a választás. Szabó László Testületi ülés Tiszalökön A három pontból egyet hagytak jóvá Alaposan megtárgyalták csütörtöki ülésükön a három napirendi pontot a tiszalöki képviselő-testület tagjai, hi­szen délután egy órától este kilencig vitatták a várost érintő kérdéseket. A képviselő-testületi ülésen végig részt vett a körzet országgyűlési kép­viselője, Koltai Tamás. — Az alakuló után ez volt az első ren­des ülésünk - tájékoztatta az Új Kele­tet Király Sándor polgármester. De­cemberben már létrehoztuk a pénz­ügyi- a szociális és egészségügyi bi­zottságot. Most három új bizottságot - a tervezettnél kevesebb létszámmal, de a jogszabályok szerint - hozott lét­re a testület. A kulturális, oktatási és sportbizottság elnöke Bereczki Sándor, a szavazatszámlálóé és az ügyrendié id. Király Bertalan, a városfejlesztési és környezetvédelmié pedig dr. Kere­kes Béla lett. A korábban már megalakult pénz­ügyi bizottság már napokkal korábban megtárgyalta a város ez évi költség- vetését, és azt javasolta, hogy azt a következő ülésen tűzzék újra napirend­re. A városatyák ezt elfogadták, hiszen még több elemzés és melléklet kidol­gozása szükségeltetik, arról nem is beszélve, hogy e koncepció alapján 1995-ben csak a város működésének biztosítása mellett is igen komoly hi­ány jelentkezne a város kasszájában. Szintén nem szavazták meg a kép­viselők testületüknek ez évi munka­tervét. Az ok: a bekért írásos javasla­tokból sok minden nem került bele.- Napirend utáni felszólalásomban tájékoztattam a képviselőket a két ülés között történt eseményekről - folytat­ta a polgármester. Az Egyesített Közművelődési Intézmény vezetője tájékoztatott, hogy a könyvtár és a művelődési ház felújítására, fejleszté­sére pályázat útján lehet pénzt bizto­sítani. A képviselők egyetértettek ab­ban, hogy az 1996-ban kezdődő mun­kálatokhoz ezúton is próbáljunk meg anyagi fedezetet biztosítani. Ugyan­csak támogattuk a Teleki Blanka Gimnázium igazgatónőjének a kérését, aki az iskola elavult oktatási és kollé­giumi szárnyának felújítását, valamint a fűtés korszerűsítését szeretné elérni. A testület felkért engem, hogy mint polgármester kezdjem meg a tárgya­lásokat a megyei közgyűlés elnö­kével . KvZ Polgárőrség alakult Túristvándiban Érvényesüljön a rend Túristvándiban elszaporodtak a va­gyon elleni bűncselekmények. A köz­nyelv szerint lopásnak nevezett tet­tek okát sokan sokféleképpen magya­rázzák. Ki-ki vérmérséklete szerint: a helyi iskola hosszú évek óta tartó színvonalcsökkenését, a munkanél­küliséget, a roma lakosság jelentős számát, az elszegényedést, a magá­nosítás körüli bizonytalanságot véli felfedezni a háttérben. Van egy fia­talember, Lakatos József, aki nem magyarázza a tényeket, hanem vál­toztatni akar az állapotokon. Felesé­ge segítségével megalakította a helyi Polgárőrséget. — A mi falunk nem csak egy a sok közül, hanem kivételes helyzetben van azáltal, hogy itt kanyarog keresz­tül rajta a Túr folyó — kezdte beszél­getésünket Lakatos úr. Sokan felke­resik horgászás céljából. Ezek közül néhányan a zavarosban is halásznak. Ennél is fontosabb, hogy — a tél ki­vételével — sok turista látogat hoz­zánk, mert itt van a működő favázas vízimalom. Ezek, meg a földvissza­adással kapcsolatos változások kínál­ják a lehetőséget a lopásra. A szom­széd faluban van csak rendőr, így ő sem figyelhet mindenre. A közrend és a közbiztonság javítása érdekében kezdeményeztem, hogy legyen ná­lunk is Polgárőrség. — Legyen, vagy van? — Már egyértelműen azt mondhat­juk, hogy van. Február elsejétől: Bán­ki Károly, iff Babucsák László, Kiss József, Czuder István, Farkas Sándor, ifj. Steer József, Dobos Sándor, Laka­tos András, Molnár Béla, Vári Ferenc kezdte meg a szolgálatot.-— Ez az utolsó szó nagyon komo­lyan hangzott. — Nincs ebben semmi különös, mert gumibotot, könnygázsprét ka­punk a működésünkhöz. — Mindehhez ki adja az anyagi tá­mogatást? — A polgármesteri hivatal a fenn­tartónk. Én főállásban csinálom, a töb­biek társadalmi munkában. Hétközben a saját kocsimmal járőrözünk, és fize­tik az üzemanyagköltséget, hétvégén az önkormányzat gépkocsiját használ­juk. Szombaton és vasárnap még a hi­vatal Westel-telefonja is itt lesz, hogy szükség esetén hamarabb tudjunk in­tézkedni. — Nem okoz majd konfliktust, hogy ön a kisebbségi lakossághoz tartozó? — Van tapasztalatom, mert voltam már önkéntes rendőr is. A falut csak az érdekli szerintem, hogy megszűn­jenek a falopások, tyúklopások, Kerék­párlopások, betörések, garázdaságok. Engem is csak ez érdekel, és nekem mindegy, hogy cigány, magyar vagy Lakatos József milyen akit tetten érünk. A rend és az igazság érvényesüljön. Az i betűre a pontot, amiért megalakult a Polgár­őrség, a nemrég történt óvodabetörés tette fel. A faluban máris jobb a han­gulat, pedig még a kezdő lépéseket: tesszük. — Amíg bementem egy barátom­hoz, elszívtam egy cigarettát, ellop­ták a ház elől a kerékpáromat — kap­csolódott a beszélgetésbe ifj. Babu­csák László, az egyik önkéntes polgárőr. Aztán az sem mindegy, hogy néhány randalírozó garázda miatt a diszkót hónapokra bezárják. Ilyen okai vannak, hogy vállaltam a részvételt a Polgárőrség munká­jában. A.B.A New York állam magyar kormányzója George Pataki kisvárdai? Hatalmas borítékot tett elém dr. Budai Gábor kisvárdai ügyvéd. A le­vélküldeményben angol nyelvű újsá­gok, kivágott cikkek, fényképek, és egy szintén angol nyelvű magánlevél. A feladó neve Donald J. Szabó. — Ne lepődjön meg, hgy a név ma­gyar csngésű, mert Szabó József úr magyar származású. Rokoni szálak kötik őt is Kisvárdához. — Rajta kívül még kit? — Nem tudok mindenkit felsorol­ni, de az biztos, hogy New York ál­lam kormányzóját is. Nem tudni, mi­lyen oka van, de egy ilyen jelentős pozíciót betöltő emberről hallgat a honi tévé. Amikor novemberben meg­nyerte a választásokat, mint hírt kö­zölték. Annak az államnak lett az első embere, amely jelentőségét tekintve a harmadik az USA-ban. George Pataki úr az első magyar származású ember, aki ezt a tisztséget betölti. A szenátusban Tom Lantos he­lyét foglalta el. Nem okoz nehézséget származása, ezt a választás eredménye is mutatja. A magyar embernek, tudá­sának, munkájának nagy becsülete van Amerikában. Biztos, hogy ennek is köszönhető, politikai pályáját úgy kezdte, mint Manhattan legfiatalabb polgármestere, és négy év múlva, a nyolcvanhármas választásokon het­venhat százalékos eredménnyel vá­lasztották újra. Innen vezetett az útja a kormányzóságig. —Akkor már el is foglalta hivatalát az új kormányzó? — Az amerikai választási rendszer annál bonyolultabb, hogy csak egy igennel válaszoljak. Donald J. Szabó azt írja, hogy december harmadikán lépett hivatalba, és ezt követte a beik­tatás, ami a napokban történt meg. Ezt a honi sajtó is közölte egy rövid hír­ben. — Úgy látom, nehezményezi ezt a hallgatást. — Ennek az az oka, hogy a kor­mányzó úr magyar ember. Kitűnően beszéli anyanyelvét. Azzal az apróság­gal is megtartotta magyarságát, hogy nevét pontos i-vel írja, és nem y-nal, amire az i végű angol szavak vég­ződnek. A teljes neve Pataki György Elemér. Családja farmer. Egyébként nős, felesége Libby, lányuk Carole. Az általános és középiskoláját New York­ban végezte, a Yale és a Columbia egyetemeken szerzett jogászi diplo­mát. —Az angol nyelvű lapok fordítását és a kinti, magyar nyelvű sajtóban megjelent Pataki-nyilatkozatot olvas­va, valami bizonytalanság van szárma­zása körül. — Nem jól olvassa a dolgokat, mert a származás egyértelmű, születési éve 1945. Az is biztos, mert mindegyik írás említi, hogy édesanyja Kisvárdán szü­letett, édesapja Debrecenben. Szabó úr azt írja, hogy a kormányzó is kisvárdai születésű. Lehet, hogy ez az ő értel­mezésében azt jelenti, hogy szülei ré­vén kisvárdai, ami inkább a szárma­zást jelöli. Ezt még pontosítani kell, mert Pataki György Elemér is édesanyja kisvárdai születését említi, mint amire büszke, és szeretne ellá­togatni szülővárosába, de a magyar nyelvű nyilatkozatban ez félreért­hető. — Magyar nyelvű nyilatkozatában az is olvasható, hogy fontosnak tartja gazdasági kapcsolatait. —- Nyolcvankilenc előtt már járt egyszer nálunk a kormányzó úr. Vé­leménye az, és ez részletesebben az angol nyelvű újságokban olvasható, hogy a Magyarországgal való keres­kedelem rengeteg kiaknázatlan lehe­tőséget tartogat az amerikaiak számá­ra is. A beszélgetés után felkerestem dr. Oláh Albertet, Kisvárda polgármester­ét. — Már hozzám is eljutott a hír, hogy kisvárdai gyökerei vannak Pataki Györgynek. Foglalkoztat a gondolat, hogy meghívnánk a kormányzó urat, és remélem, megvalósul a dolog. An­nál is inkább, mert kilencvenötben lesz huszonöt éves városunk, és szeretnénk ezt így is megünnepelni. Ez azonban nem olyan egyszerű, mert egy ilyen fontos ember esetében diplomáciai egyeztetések sorozatát kell lebonyolí­tani a megvalósításig. Aradi Balogh Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom