Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-03 / 29. szám

1995. február 3., péntek KÖZELKÉP III Áremelések és segélyek Mára már köztudott dolog, hogy a hétfői közgyűlésen Nyíregyháza Város Képviselő­testülete mind az autóbusz­tarifára, mind a víz- és csa- tomaműdíjra, mind pedig a hul­ladékszállítás díjára vonatkozó beterjesztett áremelési javasla­tot elfogadta. Ennek köszön­hetően jóval nehezebbé válik a megélhetés. Mert hiába emelik nyakra-főre mindennek az árát, a fizetések már jó ideje stagnál­nak. Pedig ahhoz, hogy követ­ni tudjuk az árak emelkedését, és képesek legyünk egy bizo­nyos jóléti színvonalat tartani, a fizetéseket átlagosan száz szá­zalékkal kellene emelni. Ez azonban továbbra is csak álom marad. Jól tudják ezt az önkormányzatnál dolgozók is, mint ahogy azzal is tisztában vannak, hogy az „ítélet” követ- kezkezményeként ugrásszerűen megnő majd a különböző segé­lyekért folyamodók száma. Ho­gyan vélekedik minderről Giba Tamás, a szociális területért felelős alpolgármester? — A közgyűlés meghozta a határozatot, erről már nem ér­demes vitatkozni. Természete­sen tisztában vagyunk vele, hogy ez milyen óriási terhet je­lent majd a lakosságnak. — Mégis elfogadták a terve­zetet... — A vízdíj emelésénél nem szabad elsiklanunk afölött, hogy minket köt egyfajta ható­sági áremelés. A Nyíregyházát ellátó vízbázisok állami tulaj­donban vannak, és a kormány úgy döntött, hogy húsz száza­lékkal emeli a szolgáltatás árát. Nekünk ennek alapján kellett lépnünk az előterjesztés be­nyújtásakor. Hogy a jövőben ne állítsanak minket ilyen kész té­nyek elé, mindent megteszünk a vízbázisok önkormányzati kézbe kerüléséért. Ezt már évek óta próbáljuk elérni. Pillanat­nyilag a másodfokú ítéletre vá­runk. Ha a bíróság úgy dönt, hogy nem kapjuk meg az üze­meltetés jogát, akkor is tárgyal­ni fogunk egy közös működte­tés lehetőségéről. Drágábban szemetelünk Hosszú időn keresztül stagnált a lakossági hulladékszállítás díja, február 1-től azonban ez is jóval többe kerül. Fanyar humorral úgy is mondhatnánk, hogy már szemetelni sem éri meg. A sze­métszállítás tarifáját a helyiségek száma alapján határozzák meg (csak a szoba és a konyha számít). Ennek alapján a tarifa a következőképpen alakult: 1,5 helyiség után havonta 106 forint, 2 helyiség után havonta 122 forint, 2,5 helyiség után havonta 149 forint, 3 helyiség után havonta 175 forint, 3,5 helyiség után ha­vonta 183 forint, 4 helyiség után havonta 186 forint, 4,5 helyiség után havonta 190 forint, 5, illetve több helyiség után havonta 197 forint. Az árak a 12 százalék áfát is tartalmazzák. (Fél helyiségnek a 12 négyzetméternél kisebb alapterületű szo­ba számít.) AROSPEZO __J. Az Ungvár sétány Jósaváros „főutcája”, szolgáltató és ke­reskedelmi létesítményekkel, tanintézetekkel. Itt van a ház­gyári elemekből épült 9-es és 15-ös Számú Általános Isko­la, a sötétbarna tónusú szép, modem, 1. Számú Gyakorló Iskola. A 9-es iskolában működik a József Attila Mozi és az is­kola nevezetessége, a feszített víztükrű úszómedence. A Má­jus 1. tér nagy, romantikus, fa- barikádos gyermekjátszó­helye a Robinsondomb. A domb és a Garibaldi utca kö­zött két, óriásira méretezett, egymásra rakott tégla, mint emlékmű, a városépítő Barzó Mihály monogramjával emlé­ket állít a régieknek és Jósa­város mai építőinek. Sétánkat a Korányi Frigyes utcán fejez­zük be. Áz utca két oldala egy­kor az örökösföldekhez tarto­zott. A szalagházak szürke be­tontömegét szerencsésen old­ja fel a szép parkká fejlődött út menti zöld sáv. A Korányi Frigyes utca — az égykori Kemecsei út — volt 1970-ig az egyetlen kövesút, amely a várost Sóstófürdővel össze­kötötte. A várostáblán túli szakasz beépítése napjainkban történik. A macskaköves úttes­ten haladva a mindkét oldalon elénk táruló utcakép a szép almáskertekkel egészen a sós­tói sorompóig kísér minket. E heti kérdésünk a követ­kező: Az 1-es Számú Gyakorló Iskola homlokzatán találha­tó absztrakt műkőborítás ki­nek a munkája és mikor ké­szült? Múlt heti megfejtésünk: A Csalóköz nevet 1908-ban je­gyezték be hivatalosan. A jó megfejtést beküldők közül Vida Terézia nevét húztuk ki, aki postán kapja meg könyv- jutalmát. —A lakosság nagyon magas­nak tartja az autóbusz-tarifá­kat... — Tény, hogy országos szin­ten is nálunk a legmagasabb a buszjegy- és a bérletek ára. Amivel aztán ellensúlyozni tud­juk ezt a későbbiekben, hogy a tarifahatárok ésszerű átgondo­lásával csökkenteni lehet a fe­lesleges kiadásokat.-—Ha jól veszem ki a szavai­ból, ez úgy mutatkozik majd meg például, hogy az orosi vo­nalon a Tejipar helyett a bel­városban lesz a szakaszhatár. Azaz az Őrösről bejáróknak nem kell összvonalas bérletet venni ezután, hanem elég lesz egy egyvonalas bérlet is. Busz­jegy esetében pedig nem kettőt, hanem csak egyet kell majd vál­tani az utasnak. — Pontosan ezt szeretnénk elérni. Az áremelések után per­sze számítunk rá, hogy lénye­gesen többen fognak a szociá­lis iroda ajtaján segélyért ko­pogtatni. Éppen ezért a lakha­tási támogatásoknak a tavalyi kétszeresét terveztük be. Áz idén 620 millió forint körüli összeget fordítunk majd szoci­álpolitikai támogatásokra. Nem effektiv kifizetésre gondolok, hanem a természetbeni juttatá­sok irányában szeretnénk el­mozdulni. Az önkormányzat a díjakba fizetne be egy bizonyos összeget. —Sokan attól tartanak, hogy az áremelések egy sorozat kez­detét jelentik... — Nem volna szabad az idén további áremelésre sort keríte­ni, és nem is éraek olyan hatá­sokat, amelyek indokolnák a további emeléseket. *** Az alpolgármesternél csak a szociális iroda vezetője, dr. II- lésné Erdős Judit tudhatja job­ban, mit jelent ez az áremelés a lakosságnak. — A lakhatási támogatásban részesülők természetesen már a magasabb összeget kapják. Az áremeléseket jó előre bekalku­láltuk költségvetésünkbe. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a rendeletünkben tervezett mó­dosítások a költségvetésben szereplő összeg növelésével jár­nak, de a támogatási rend­szer átalakításában megmutat­kozik. — Mit célozna meg az átala­kítás? — Hogy a lakosságot takaré­kosságra ösztönözzük. Azt kell elérnünk például, hogy minden­ki olyan nagyságú lakásban él­jen, amit fenn tud tartani. Az ár­emeléseket ellensúlyozandó kompenzáció már megjelent a rendeletben, és az önkormány­zat is kap ilyen célokra egy bi­zonyos összeget, aminek az el­osztási módját még meg kell keresnünk. — Mekkora rohamra számí­tanak? — Akik már kapják a lakha­tási támogatást, nem kell bejön­niük a hivatalba, mert automa­tikusan a magasabb összeget utaljuk ki, az önkormányzat ál­tal adott támogatásról pedig később tudjuk tájékoztatni a la­kosságot. Úri Mariann Adó, adó... Nyíregyházán jelenleg kétfaj­ta helyi adó létezik. Á helyi iparűzési adót a vállalkozók a nettó árbevétel után fizetik, mértéke öt ezrelék. Az épít­ményadó alapja az ingatlanok forgalmi értéke, mértéke a for­galmi érték fél százaléka. Az építményeknek csak bizonyos típusai — üzlet, műhely és iro­da — adókötelesek, az adókö­telezettséget nem a telekköny­vi minősítés, hanem a haszná­lat jellege alapján határozzák meg. A január 30-ai önkormányza­ti ülésen a testület módosította a helyi adórendeleteket. A leg­fontosabb döntés, hogy január 1-jei hatállyal visszamenőleg megszüntették a telekadót, és módosult az iparűzési adó és az építményadó néhány eljárási szabálya. Az iparűzési adónál nem lé­nyegi a változás, ezzel szemben az építményadónál jelentős mó­dosításokat hajtottak végre. Az önadózást felváltja a kivetéses adóztatás. Ennek lényege, hogy az adóalany bevallása után az adóhatóság határozatban álla­pítja meg a fizetendő adó mér­tékét. Az adóalanyoknak az előző évi adójukról február 28- áig kell benyújtani az adóbeval­lást, valamint bevallást kell ad­niuk az 1995. évi adó megálla­pításához is. Az ehhez szüksé­ges nyomtatványokat a közel­jövőben postázzák az érintet­teknek. Az építményadót két részlet­ben március 20-áig, vagy a kötelező határozat kézhez­vételétől számított 15 napon belül, illetve szeptember 20-áig kell megfizetni. Az iparűzési adó első félévi előlegét március 20-áig kell be­fizetni. Az 1994-es évi adóbe­vallás benyújtási határideje 1995. május 31. A gépjármű-tulajdonosok az 1995-ös első félévi adó teljesí­téséhez szükséges befizetési la­pot februárban kézhez kapják. Az adó befizetésének határide­je március 15. Buszjegyárak Bár az új esztendőt az autóbusz-közlekedés dí­jának emelkedésével kezdtük, alig kellett vár­ni az újabb emelésre. A közgyűlés az elé terjesz­tett helyi viteldíj-módosí- tásokat kisebb huzavona után elfogadta, így szer­dától már a megemelt áron vásárolhatjuk a buszjegyekett és a bérle­teket. Az elővételben váltott menetjegy 40 forintba kerül, az ugyancsak elő­vételben váltott kedvez­ményes (8-13 óráig érvé­nyes) jegy 30 forint, és 50 forintért vehetünk az au­tóbuszon jegyet. Az elő­vételben váltott napijegy­ért 200 forintot kérnek el. Az egyvonalas, egész hónapra szóló bérlet 732 forint, a félhavi bérlet 488 forint, a heti bérlet pedig 244 forintba kerül. Az összvonalas havi bérlet 1092 forintért, a fél­havi 728 forintért, a heti bérlet 364 forintért vásá­rolható meg február 1-től. A tanuló- és a nyugdíjas­bérlet ára 273 forint. Emelkedik a pótdíj is. Az autóbusz beszennyezé­sét, a kedvezményes jegy kedvezményezett idő­szakon kívüli felhaszná­lását 800 forint pótdíjjal büntetik. Az érvénytelen jeggyel vagy bérlettel való utazás 1200 forintjá­ba kerül a vétkesnek. A késedelmi díj, ha az utas a tartozást 30 napon be­lül nem fizeti meg, újabb 2500 forint. A bérletigazolvány kiál­lításának díja 20 forint, a bérlet visszaváltása szin­tén 20 forint, a bérlet be­mutatásának díja pedig 150 forint ezután... Bizottsági névsor Csaknem teljessé vált a hétfői közgyűlésen a bizottsá­gok tagjainak névsora. Né­hány bizottságban személyi változás történt, amit a köz­gyűlés a kültagok névsorával egyetemben egyhangúlag el­fogadott. Pénzügyi bizottság: Tóth András elnök, Jánócsik Csa­ba alelnök, dr. Gyulai Gábor, Jaczkó Pál, Mikulás Tamás, Varga József, Barabás Ivánné, Mihályiné Hatala Éva, dr. Fo­dor József, Szikszay Tamás. Gazdasági és vagyonbizott- ság: Szentesi Péter elnök, Tu- kacs István alelnök, Hamvas László, dr. Tamás István, Tor- mássi Géza, Földesi István, Belus Tamás, dr. Orosz Gyu­la, Poroszka Ottó, dr. Kokas Attiláné, Kozák Borbála, Kiss Zsolt. Városüzemeltetési bizott­ság: Tormássi Géza elnök, Dévényi József alelnök, Szűcs István, Szentesi Péter, dr. Gá­bor Zoltán, Gyebrószki János, dr. Filep Gyula, Kertész And­rás, Gyurics József, Parragh Dénes, Sikolya Tibor. Oktatási bizottság: Jaczkó Pál elnök, Lővey Csaba alel­nök, Tukacs István, Földesi István, Jánócsik Csaba, Tóth András, Zeke Árpád, dr. Jeney István, Pintér Miklós, Gégény János, Seszták Oszkár, Nagy Edit, Suták Mihály. Közművelődési és ifjúsági bizottság: dr. Fekete Antal el­nök, Tamavölgyi György al­elnök, Turcsik László, Dé­vényi József, Lővey Csaba, Hamvas László, Tukacs Ist­ván, Sőrésné Nemes Ágnes, Pázmándi József, dr. Pál Ist­ván, dr. Horváth Endréné Ko­vács Zsuzsa, Keresztes Dénes, Tóth Nándor. Jogi és ügyrendi, közbizton­sági bizottság: dr. Helmeczy László elnök, Bartha László alelnök. Zeke Árpád, Békési­né Nagy Julianna, Szűcs Ist­ván, dr. Buri Olga, dr. Gábor Pál, dr. Fábián Lajos, dr. Váradi Jenő, dr. Kalocsai Gá­bor. Egészségügyi, szociálpoliti­kai és lakásügyi bizottság: dr. Soltész János elnök, dr. Voj- nik Mária alelnök, Pongó Károlyné, Mikulás Tamás, dr. Szilassy Géza, dr. Endreffy Il­dikó, dr. Czövek Lászlóné, Végh Béla, dr. Papp Katalin, dr. Bartha Tibor, dr. Nagy Béla. Városfejlesztési bizottság: Belus Tamás elnök, Béres Jó­zsef alelnök, Bartha László, dr. Gábor Zoltán, Tamavölgyi György, Turcsik László, Tóth András, Márkus Gyula, Lend- vai István, Szatmári Miklós, Lencsés Sándor, Péter Lász­ló. A város és az építész (Folytatás az I. oldalról) Ide is egy épületegységet képzeltünk, szállodát. De hogy mikor érik meg arra egy piac­képes társaság, hogy ezeket a területeket megvegye, azt na­gyon nehéz lenne megjósolni. Addig viszont karban kellene tartani. Sajnos nemcsak itt, ha­nem az Érkerti lakótelepen, az állomás előtt, a Búza téren is vannak ilyen elhanyagolt terü­letek. — De ezek majdan mind be­épülnek a főépítész álmai sze­rint.?. ­— Igen, én azt hiszem látszik, hogy hova milyen ház kell, de amikor konkrétan egy építész kezébe kerülnek a tervek, mert megvan a tőke, megvan a beru­házáshoz szükséges pénz, akkor már a részleteken lehet vitáz­ni. A Sóstó — Körbejátuk a belvárost, és most képzeletben autózzunk ki a Sóstóra. Itta Krúdy Szálló, a kádfürdő... — Hát igen. A Sóstó közepe építész szemmel is egy ékszer. Igaz, most kissé megfakult, tönkrement. De ez mind a rossz privatizációnak köszönhető. Ebből egy épületben mondha­tó sárosnak a város, hiszen a kádfürdőt mi adtuk el Kínál úr­nak, a többit pedig szépen, fo­lyamatosan, a privatizáció so­rán megvásárolta. Mindeneset­re a város új vezetői már felvet­ték a kapcsolatot Kínál úrral, hiszen nyilvánvaló, hogy a Sós­tó sokáig nem maradhat így. Hogy még valamit mondjak, Kínál úr is készített felújítási, fejlesztési terveket, csak ebből nem lett semmi. Bennünket sem nyugtat meg, hogy pont a Sós­tó középső, leglátogatottabb része ilyen. Kihasználtunk min­den lehetőséget, például PHA- RE-programra pályáztunk, aminek a megvalósíthatósági tanulmányát most január 31-ig kellett beadni. De ettől persze még nem lesz Sóstó rend­behozva. Itt a tulajdonosokkal összefogva kellene rendbetenni ezeket az épületeket, területe­ket, és utána lehet szépen las­san fejleszteni is. De hát ehhez nagyon sok pénz kell... Hámori Fruzsina

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom