Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-03 / 29. szám
AZ ÚJ KELET M ELLÉKLETE Ha Ön a lapban található hirdetési szelvényt kitölti és azt kivágva vagy fénymásolva beküldi a szerkesztőségbe (Nyíregyháza, Tüzér utca 2.) vagy személyesen leadja a Síp utca 16. szám alatt a reklámcsoportunknál, akkor az apróhirdetése a lehető leghamarabb megjelenik. Ugyanilyen módon gyászközleményeket, családi, baráti jókívánságokat is ingyenesen közlünk! Üzleti jellegű, vállalkozáshoz kapcsolódó, reklámértékű apróhirdetéseket a Síp utca 16. szám alatti irodánkban lehet föladni, ára 50 Ft/szó. KELET szerkesztősége Több figyelmet a kerékpárosokra! Például Oros felé Hogyan tovább. Nyíregyháza? A város ás az ápítász Lassan mármindenki elkészítette az előző évi számvetését. Kiderült ki mennyiből gazdálkodott, és a meglévő pénzét jól forgatta-e meg. Terveket készítünk, mire jut és mire nem 1995-ben. Hiszen itt az új év, új lehetőségekkel. És újból vállalhatunk kockázatot, vagy törekedhetünk biztos befektetésre. Na persze nemcsak az anyagiak terén... Legfőbb kincsünk az egészség! Emelkedett az autóbusz- viteldíj. Közeledik a tavasz. — Ennyit a közhelyekből. Azok közé a szerencsés emberek közé tartozom, akiket; „csak” áttételesen érint a benzináremelés, hiszen szerelmese Vagyok a drótszamámak. Tulajdonképpen nagyon örülök annak, hogy jól menő üzletágnak számít Nyíregyházán is a kerékpár-kereskedelem. Minél többen ülünk nap mint nap nyeregbe, annál kevesebben dúsítjuk a benzingőzzel amúgy is túlterhelt városi levegőt. Erről szól az első közhelyem. Hogy olcsóbban közlekedhetünk kerékpáron egy ekkora városban, ahol azzal hamarabb át lehet szelni a belvárost bármelyik irányból (kipróbáltam, még szabályosan hajtva is!), mint autóval, az a második közhelyem folyománya. A harmadikként említett közhelyet pedig azért tartom fontosnak, mert remélem, javaslataim még besorolhatók a tavaszi feladatok közé a magas Városházán éppúgy, mint a közlekedésrendészeten. Mert mi a helyzet? Ahol én magam a leggyakrabban járok, nem tudok szabályszerűen közlekedni. Például Oros felé nagyobb kerülő vagy leszállás és biciklitolás nélkül sem kihajtani, sem visszatérni a városközpontba egyszerűen nem lehet! Jelzőtáblák tiltják, a rendelő- intézet előtt csak a járdán tolhatom, az orosi kerékpárút pedig inkább akadálypálya, olyan állapotban van. Egyetértek azzal, hogy a szabálytalanul cikázó biciklisták mind az autósok, mind a gyalogosok rémei. Talán ha megtanítják a gyerekeket szabályosan kerékpározni — én még tanultam hajdan a kömyezetisme- reti órákon! —, és meg is teremtik a feltételeit, csökken a veszélyérzet. De így sem tartom indokoltnak, ha vezetők vagy gyalogosok öklüket rázzák a kerékpározók felé. Tehát a javaslatok: 1) Szerezzenek végre érvényt az értelmes szabályok betartásának! Csak teljesen felszerelt, kivilágítható, alkonyattól kivilágított kerékpárokkal szabadjon közlekedni! Ehhez a kerékpárkereskedőket kell elsősorban kötelezni arra, hogy felszereljék az új kerékpárokat lámpákkal! 2) Tervezzék meg egyszer végre értelmesen a városi utcákon, a ki- és bevezető sugárutakon a kerékpáros-forgalmat! Csak ott tiltsák, ahol valóban balesetveszélyes (pl. párhuzamos kanyarodás több sávú úttesten), de egyáltalán vegyék figyelembe, hogy kerékpárosok is léteznek! 3) Indítsák el azt a programot, melynek eredménye egyszer egy szabályosan kijelölt, elválasztott kerékpárút-hálózat lesz. Nem kell ezért Hollandiába utazni és ott tapasztalatokat szerezni, ajánlhatom például Szombathelyei is! 4) Például Oros felé — ha már végképp le kell zámi(?) a kerékpáros-forgalom elől a Bocskai utcát — könnyen össze lehetne kötni egy kerékpárúnál a Bujtos utca végét, az autóparkoló mellett, a kertek mögött az Orosi út elejével, s legfeljebb ott, a Család utcai kocsma mellett kell gyalogjárón kijelölni egy rövid szakaszon közös gyalogos—kerékpáros közlekedést, mint amilyen például a Sóstói úton, a sportpályáktól a Kitérőig van. Azt hiszem, hogy nem csak egy szál kerékpáros ügye a dolog, esetleg gyermekeink élete múlik rajta! Erdélyi Tamás Veress István, Nyíregyháza főépítésze sem a pénzre gondolt, mikor megkérdeztük tőle, jó befektetés volt-e tíz évvel ezelőtt megpályázni a főépítészi állást. — Ezt a kérdést mostanában én is gyakran felteszem magamnak — húzza kesernyés mosolyra a száját Veress István. — De csak akkor, amikor nagyon magam alatt vagyok. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy eltöprengtem rajta. — Ha jól tudom, Nyírbátorban született... — Nyírségi gyerek vagyok, Budapesten tanultam, és Debrecenben kezdtem el dolgozni. Kezdettől fogva rendezési tervekkel foglalkoztam, és azóta is urbanistának vallom magam, a városhoz értő embernek. —Ehhez szükség van—gondolom — rálátásra, rendezett gondolkodásra. — Nem. Hiszen (azt mondják, az öltözködésemen is látszik) egy kicsit szétszórt vagyok. De amit Nyíregyházán tíz év alatt az én nevemhez is lehet kötni, az a rendezettséget mutatja. Én szélesebb látókörűnek vallom magam az átlagembereknél, ami lehet, hogy beképzeltségnek hat. de nem akarok álszerénynek sem látszani. — Talán ennek a képességének köszönhető, hogy fél évvel ezelőtt a volt kollegái körében elterjedt a hír: hívják a minisztériumba. Volt ennek valami alapja? — Azt szokták mondani. hogy ha ilyen híreket keltenek az emberről, akkor azt nem kell megválaszolni, de legalábbis hagyni kell ebben a hitben ringatni a másikat, hátha ezzel is nő az ázsióm. Erről én sem szeretnék sokat mondani. Ha nem is minisztériumi szinten, de volt arról szó, hogy én mást fogok csinálni. Voltak elképzeléseim. és másoknak is velem kapcsolatban. — Könnyű szívvel hagyta volna itt a várost? — Nem, hiszen nagyon szeretem Nyíregyházát. Olyan bolond embert én még nem láttam, aki ennyire beleásta volna magát egy városba, mint én. Ráadásul vagyok annyira hiú, hogy szeretem látni a munkám eredményét. Attól függetlenül, hogy szinte mindennap találkozom kritikával is. Kevesebb a pénz — Új naptár került az asztalokra, és talán lezártuk a bosz- szúságok évét. Mit vár 1995- től? — A bosszúságok, sajnos folytatódnak, mert nagyon kevés dologra lesz pénz. Főleg ahhoz nem lesz elegendő, hogy valami újat csináljunk. A decemberi választások után egy másfajta koalíció állt fel, amely természetesen másfajta koncepciót képvisel, mint az előző. Éppen ezért, most kevesebb jut fejlesztésre. — Ezek szerint valamennyire politikafüggő ez a poszt... — Isten ments! Legalábbis én nem így fogom föl. Viszont azt aláírom, hogy a közakaratnak meg kell feleljen a város főépítésze. Tehát nem a politikának, hanem a közakaratnak. — Lássuk akkor a konkrét terveket! Kiskörút? — Ez egy érdekes történet. A kiskörút Egyház utcai szakaszán épp most azon gondolkozunk. hogy egyáltalán sziikséges-e? Affelé az álláspont felé hajiunk, hogy ott osztottpályás körutat nem kellene építeni. Az Egyház utcát szélesítéssel kell a kétirányú forgalomra alkalmassá tenni. (L.a vázlatrajzot!) Abban viszont biztos vagyok, hogy a körutat folytatni kell, mégpedig a Bocskai utca felé. A körutat a Doinustól a Debreceni útba át kell vezetni. Ez persze egy elég fura nyomvonalon menő új út lenne, mégpedig azért, mert ha a város fejlődési irányait nézzük, akkor errefelé fejlődik Nyíregyháza. A belváros súlypontja is errefelé helyezkedik át, tehát a központor valahogy tehermentesíteni kell. — A központ eltolódása azt is jelenti, hogy újabb területeket fognak belterületté nyilvánítani? — Mára a város szinte elérte optimális határát. Most is vannak már olyan belterületbe vont földek, amelyek üresek, és nincsenek rajta épületek. Hosszú távon még 10-15 százalékkal nőhet a város területe, de hogy ez mikor történik meg, pontosan nem tudom megmondani, mert ez függ az építési igényektől és a helyi feltételektől is. Akkor szerintem már nem kellene tovább növekednie. De persze, mint ahogy mindannyian változunk, én sem biztos, hogy öt év múlva ugyanígy fogom gondolni. És lehet, hogy a városlakók másképp vélekednek majd. — Milyen visszajelzést kap a főépítész arról, hogy mit gondolnak a nyíregyháziak? — Sajnos keveset. Buszon, gyalogosan találkozom emberekkel, rengeteg barátom, ismerősöm van, akik megmondják véleményüket, néha nemtetszésüket is az orrom alá dörgölik. De ez nem biztos, hogy mindig objektív vélemény. Igyekszem mindenkit meghallgatni, de az már más kérdés, hogy mennyire teszem magamévá az elmondottakat. „Ragyogó ház lesz" —Az Univerzum üzletközpont után most egy másik, nagyobb építkezés folyik a belvárosban. Már a kezdet sem volt sima, hiszen felépült a fal, majd lebontották egy részét. Most mintha leállt volna a belvárosi üzletház építése. Mi ennek az oka? — Mint minden, ez is eléggé összetett dolog. Részben a terveket át kellett dolgozni — a város ugyan készített egy tervet, de az nem egy konkrét programra készült, nem voltak mögötte tényleges üzleti igények —, ez pedig időbe került, és lassította az építkezést. Valamint az is hozzájámlt az elakadáshoz, hogy a létrejött társaságot is csak októberben jegyezték be. A megváltozott tervek szerint a pinceszinten is önálló üzletek lennének. Néhány parkoló volt korábban ide tervezve, de az üzleti ajánlat megkívánta, hogy növeljék az eladható üzleti területek számát, hogy egyáltalán megépíthetővé váljon az épület. A kezdeti nehézségek ellenére úgy gondolom, hogy két év múlva ott egy ragyogó ház lesz. Arra szerveződtünk, hogy először a Julius Meinl részét kell átadni, (már egy év múlva), majd az épület többi részét a második évben. — Ha már nagy cégekről beszélünk, lesz-e valóban Mc'Donalds Nyíregyházán? — Két helyen lesz a városban Mc’Donalds. Egy a Nyírfa földszintjén. Ide az építési engedélyt most nyújtották be. Várhatóan át szeretnék adni az első félévben. —Miért nem a Takarékpalotában? — Mert az nem kell a Mc’Donaldsnak. Ilyen egyszerű az egész. A város legszebb háza, a legjobb adottságú, galériás, gyönyörű, álomszép hely, és ebben nem látnak fantáziát, nem látnak benne lehetőséget. A másik étterme (ha annak lehet nevezni) a Me’Drive. A Mc’Donaldsnak vannak tipikus házai, amik a világ minden részén ugyanúgy néznek ki. Itt is szeretné ezt olyan helyre építeni, ami jól megközelíthető, és feltétlenül jól látható. Mivel pedig Nyíregyházán (még) nincs olyan nagy gépjárműforgalom, szempont volt, hogy gyalogosan is megközelíthető legyen. Tehát maradt a belváros. Most ezen megy a vita. A Mc’Donalds megtette az ajánlatát, folyamatosan készülnek a tervek. A Jókai térre szeretnének kerülni, de még így is két lehetőség látszik. Az egyik önmagában „megismételni” azt a kerek épületet, a videomozit, ami jelenleg is áll, vagy pedig a teret rendesen, keretesen beépítjeni, hogy térfalat adjon. Ezen megy a vita, amit végsősoron a városatyák fognak majd eldönteni. — Megépült az Univerzum, mellette pedig egy üres telek hatalmas gazzal. Mi lesz ezzel a területtel? — Előbb utóbb beépítik, és ott szintén egy városi tér alakul majd ki. De hogy addig mi lesz, azt nagyon nehéz megmondani. Itt, Nyíregyházán ugyanis annyiban más a főépítész dolga, mint más városokban, hogy vannak álmok, amik durván fölsejthetők, hogy oda egy magas épület, ide egy alacsonyabb fog kerülni. De ezt nem mindig a városnak kell megépíteni! Nekünk erre nincs pénzünk. (Folytatás a III. oldalon) rehabilitációs rekonstrukcióra kijelölt lakóterület □ zöldterületet igénylő inré intézmény terület zöldfelülettel, díszburkolattal ellátott terület közpark
