Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-28 / 50. szám
ÚJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1995. február 28., kedd 5 Arcok és remények Az Európai Unió PHARE kísérleti programjából összesen 107 millió forint értékű vissza nem térítendő támogatásban részesül huszonhárom nyírségi vállalkozás, önkormányzat és intézmény — mondták el az 1994 augusztusában létrehozott Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Közalapítvány tájékoztatóján. Alapítói a Magyar Köztársaság Kormánya és megyénk önkormányzata. A Közalapítvány elsődleges célja a térség fejlesztésének segítése, működése pedig szerves részét képezi az Európai Unió PHARE területfejlesztési programjának. Róka László, a Megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatója elmondta, hogy a nyolcvanhárom beérkezett pályázat elbírálásában főként mezőgazdasággal (növény- és állattenyésztés, almatermelés, biotermesztés), élélmi- szerfeldolgozással, turizmussal, határmenti együttműködéssel kapcsolatos tevékenységeket helyeztek előtérbe. A megye gazdasági, társadalmi növekedési forrásainak feltárására, a korábbi tervek vizsgálatára és új javaslatok előkészítésére (gazdaságitársadalmi) helyzetelemzési kutatást kezdeményeznek. — Friss arcokat és friss reményeket látok a térségben — mondta bizakodva dr. Veress József\ a kutatási projekt elnöke, aki a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanára. A kutatás főbb területei az élelmiszergazdaság, pénzügyi, ipari vállalkozások, önkormányzati, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, turisztikai területekre vonatkoznak. A kutatás résztvevői a megyét jól ismerő, szakemberek, de nagymértékben számítanak a lakosság véleményére. — A koncepció elkészítését július-augusztusra tévézzük, amelyben nem csak vágyaknak kell szerepelni — egészítette ki Veress Józsefet Róka László. Meg kell fogalmazni igényeinket, s annak szakmai előkészítését. Ez egy keretterv lesz, amelyet bármely szakmai és gazdasági szakember kiegészíthet a hozzá kapcsolódó elképzeléseivel. Végezetül a Megyei Fejlesztési Ügynökség 1995-ös terveiről is beszélt az igazgató úr. Az Európai Unió PHARE programalapjában további 150 millió forint áll a megye rendelkezésére — területfejlesztéshez. Az összeg elnyerésére újabb pályázatot fogunk kiírni, a szervezés lebonyolítása az ügynökség feladata. Igyekszünk intézményekkel, vállalkozásokkal, magánszemélyekkel, valamint országos és nemzetközi szervezetekkel aktív munka- kapcsolat kiépítésére. Célunk a további pénzforrások, befektetők felkutatása. Fontos a megye pozitív image-ének kialakítása, hogy minél jobb képet tudjunk felmutatni a térségről, hogy felhívjuk a figyelmet a gazdasági, befektetési lehetőségekre, mindezt profi színvonalon kívánjuk megvalósítani. Gazdasági filmet készítünk, kiadványokat készítünk külföldi befektetők „idecsa- logatására"’, havonta Hírlevélben tájékoztatjuk a lakosságot — a felsoroltakat biztos, hogy el tudjuk végezni ebben az évben. Vannak más terveink is, arról majd akkor beszélek, ha már megvalósultak — mondta Róka László, az ügynökség terveiről. Kozma Ibolya Gáva és Vencsellá, avagy Gávavencsellő Leginkább időre és pénzre vnn szükség Gávavencsellő azok közé a települések közé tartozik, amely valamikor közigazgatásilag két különálló falu volt. A rendszerváltást követően több. korábban eggyé lett község vált szét, vagy legalábbis szeretett volna a mi megyénkben is. — Léteztek ilyen törekvések Gávávencsel- lőn? — kérdeztük Karakó László polgár- mestert. — Gáva és Vencsel- lő 1971-ben egyesült, akkor lett nagyközség, és Balsa csatlakozott, mint társközség. Majd az önkormányzati törvény megjelenésével Balsa 1991-ben újra önálló lett. Egy-két fórumon felvetődött a szétválás gondolata. Főleg egy idősebb és kisebb érdekcsoport feszegette, de ez nem lenne igazán ésszerű. Én úgy látom, hogy közel negyedszázada úgy összerázódott a két település, hogy még sokáig így marad. — A nagyközség életében is lezárult egy időszak. Az elmúlt négy évben megyeszerte nagy mértékűfejlesztések voltak, amit az elmúlt húsz évben sem tapasztaltunk. Mi jutott ebből Gávavencsellőre? — Legnagyobb beruházás a gázbekötés volt. Elkezdődött a telefonhálózat korszerűsítése. Jelenleg már 1200 fogyasztónál csörög a telefon, de rövidesen további fejlesztések várhatók ezen a területen is. Beindult a szennyvízhálózat teljes kiépítése, amit szintén nemsokára be szeretnénk fejezni. — Pénzügyileg hogyan zárták az elmúlt négy évet? — Ha azt nézzük, hogy milyen állami támogatásokat kaptunk, akkor pozitív a mérlegünk. De ennek vannak terhei, amik most a működésben jelentkeznek, mint forráshiány. Jelenleg szinte napi pénzügyi gondjaink vannak, és ez sajnos tény. Egy fordulóban már tárgyaltuk az ez évi költségvetést, de még nem fogadtuk el. Az már most biztosnak látszik, hogy 20-23 millió forintos működési költségvetési hiánnyal kell számolnunk. — Az élet nem állhat meg, az intézményeknek működni kell. Mi lehet a megoldás? — Először is minden pályázati lehetőséget igyekszünk kihasználni. Az önhibáján kívüli hátrányos helyzetű települések pályázat adta lehetőségeivel már élni is akarunk. Folyamatosan értékesítjük azokat az ingatlanokat, amelyek nem a törzsvagyonhoz tartoznak. Például ez a szándékunk a műemlék jellegű kastéllyal is, amit már három éve nem tudunk eladni. Ennek az értékesítésével minden pénzügyi problémánk megoldódna. —Ha a megyét úgy vizsgáljuk, hogy szegényebb és gazdagabb térségek, akkor Gávavencsellőről azt tartják, hogy errefelé tehetősebb a lakosság. Mennyire igaz ez napjainkban? — Az iparnak, ezen belül a könnyűiparnak voltak, és vannak csírái. De alapvetően mezőgazdasági település vagyunk, és lényegében ezáltal volt jobb sorú az itt élő lakosság. Tehát, ha a régi mértékkel mérünk, akkor valóban gazdag volt Gávavencsellő. Az országosan is jelentős munka- nélküliség azonban minket is sújt. Ráadásul nálunk ez az országos átlag kétszerese, vagyis a munkaképes lakosság 25 százaléka munkanélküli. — Gávavencsellő a környéken a térségi központ szerepét is betöltötte. — 1989-ben elsőként alakítottuk meg a Felső-dadai Kistérségi Fejlesztési Társulást. Ez később kiteljesedett a feladatát illetően. Most ez a térség IbránytóJ Tisza- nagyfaluig terjed. Ebben állami és Phare-pénzek is vannak. Projektek készültek az itteni beruházásokra, mint például a burgonyafeldolgozó üzem. Az egész a történelmi hagyományokra épül, mert Gáva 1947-ig egy dadai felsőjárási székhely volt. így a földrajzi fekvésünk meghatározza a mozgási körünket. — A városi cím szóbakerült? — A környékünkön — mint ismert — Ibrány várossá vált. Rakamaz jó esélyekkel pályázik a címre. Nálunk is felvetődött, de mire mi odaérnénk, hogy megfelelnénk — a soha le nem írt — kritériumoknak, sok idő telne el. Ebben a ciklusban lehet róla szó, de nem valószínű, hogy város leszünk. Visszatérve a térségi szerepre. Szeretnénk egy bentlakásos szociális otthont kialakítani, 30-40 rászorulót tudnánk elhelyezni, ami növelné a regionális szerepkörünket. Terveink között szerepel a helybeli tüdőgondozó intézetnek a felújítása és fejlesztése, olyan szolgáltatásokkal, ami nemcsak a tüdőgondozással függne össze, de ehhez idő és pénz kell. Oktatási vonalon nagy visszaesést jelentett az, hogy 1978-ban megszűnt a gimnázium, ami jól működött, országos hírű volt. Én személy szerint is sokat munkálkodom azon, hogy ismét beinduljon a középfokú oktatás. — Milyen az egészségügyi ellátás? — Két háziorvosi körzet működik. Vannak törekvések különféle szakrendelések beindítására is. Már működik a sebészeti szakrendelés és most tárgyalunk a nőgyógyászati rendelések megkezdéséről is. Ezek azért is fontosak a lakosság számára, mert egészségügyi komplexumban, sajnos, anyagiak hiánya miatt nem gondolkodhatunk. — Idegenforgalmi szempontból mit jelent a község kedvező földrajzi elhelyezkedése, és a Tisza közelsége? — Nagyon sokat. Tettünk is lépéseket ennek kihasználására. Van egy gyönyörű strandhelyünk a Tisza-par- ton, a Lomoson, aminek a fejlesztésére pályázatot írunk ki. A közelben a szabolcsi földvár, rövidesen itt a honfoglalás 1100. évfordulója. Nyíregyháza, Tokaj közelsége is kínál lehetőségeket. Az említett kastély hasznosítása is ebbe az irányba tart. Tervezünk egy kerékpárutat is, ami Nyíregyházát, Nagyhalászt, Ibránytés Tokajt köti majd össze. — Hogyan látja az elkövetkező időszakban a: önkormányzatok és a polgármesterek helyzetét? — Nagyon nehéz időszak vár ránk. Központi intézkedésekre volna szükség, az önkormányzatokat nem szabad engedni ellehetetlenülni. A korábbi vállalkozások, beruházások végül is jó ügyet szolgáltak. Ha nem indultunk volna el a fejlesztésekkel, akkor még húsz évet kellett volna várni. Egy polgármester meg politizáljon minden irányban, és tárgyaljon mindenkivel, ha az a település ügyét előre viszi! Fullajtár András MAI KŐFARAGÓK Tán János műkőkészítő és kőfaragó mesterrel és fiával, ifj. Tán Jánossal beszélgetünk Gávavencsellőn a Dózsa Gy. u. 11. sz. alatt. — Tán Jánost arról faggatom, hogy mikor kezdte a műköves szakmát és milyen volt az indulás, kitől fogadnak el megrendeléseket? — 197i-ben kerültem Vencsellőre Sárospatakról, a nagyszülők innen származnak, és így született az ötlet, hogy itt induljak műkőkészítő kisiparosként. Tizenkilenc évesen kezdtem az iparos életet, egy alkalmazottam volt. Először a kis létszám miatt csak Gávavencsellőn és Balsán dolgoztam. Ezt a kört — a konkurencia növekedése miatt — egyre inkább tágítani kellett. Minden kisebb munkát elvállaltunk és jelenleg is elvállalunk, hogy a munkánk biztosítva legyen. Nyíregyházára, Fehérgyarmatra és Borsod megye több településére is szállítunk. — A minőség mellet az árak is nagy szerepet játszanak. — Az emberek képesek nagyobb távolságról is felkeresni a műhelyemet, mert 2-3000 forint is sokat számít a mai világban. — A megrendelt és elkészített síremlékeket kiszállítják a helyszínre? — A megrendeléstől kezdve semmi gondja nincs a kuncsaftnak, saját gépjárművünkkel, összeszokott brigádunkkal szállítjuk, és állítjuk fel a síremléket. — A megrendelő csak a szükséges szöveget adja le, és kiválasztja a sírkövet? — Igen, az udvaron lévő mintakollekcióból, illertve fényképekről választhatják ki a terméket. — Hány féle betűtípust alkalmaznak, ajánlanak a vevőnek? — Négy-öt féle betűtípust tudunk ajánlani. Visszatérve az árakra: igyekszünk olyan árakondolgozni, hogy a vevők ajánljanak másoknak is bennünket, és mindenki, tehát a vásárlók is és az itt dolgozó emberek is jóljárjanak. Igyekszem a munkabéren felül például gázbekötési kölcsönnel is segíteni az alkalmazottakat. Télen sem küldöm el őket fagy szabadságra. Ekkor végezzük a karbantartásokat és a tavaszi-nyári előkészületeket. — A sírkőkészítés szezonális munka ? — Igen. márciustól megkezdjük a kiszállításokat és november elejétől ez megszűnik. Ettől az időponttól raktárra termelünk. Bevételeink a téli időszakban nincsenek, viszont a dolgozóknak a béreket és az egyéb közterheket fizetni kell ebben az időszakban is. — Ijfabb Tán Jánost szeretném megkérdezni, hogy azért választottad ezt a szakmát, mert ebbe születtél bele, vagy tetszik is az édesapád és kollégái munkája? — Nemcsak azért választottam a műkőkészítői szakmát, mert ebbe születtem bele, hanem örömmel csinálom. Gimnáziumi érettségi után jöttem a műhelybe, jelenleg elsőéves tanuló vagyok. Számítógépes operátor végzettségem is van, ha el akartam volna más helyre menni, már megtehettem volna. — A mester fiával nem kivételeznek? — Nem, sőt akkor is kell dolgozni, amikor a többiek hazamennek, főleg ha szorít a határidő. — Ismét a mester urat kérdezem, van-e terv, elképzelés a bővítésről? — Létszámbővítési tervem van, erre azonban — a nagy járulékos költségek miatt — még várni kell. Mint már említettem, teleltetni kell az embereket. Nem venném a lelkiismeretemre, hogy amikor szezon van, akkor dolgoztatom őket, télen pedig elengedem a munkatársaimat. Egész évben meg akarom tartani a létszámot. — A műköves és kőfaragó tevékenységen túl tervez-e felvállalni más feladatot is? — Sokat gondolkodtunk más profilba vágó munka végzésén. Próbálkoztunk fuvarozási feladatok vállalásával. Szén szállítására akartunk szakosodni. A gázprogram beindításával jelentősen visszaesett a szénfogyasztás. Végül úgy döntöttünk, hogy nem aprózzuk el magunkat. TŰZÉP-telep is nyílt Gávavencsellőn, mely az igényeket ki tudja elégíteni. Visszaálltunk a kőfaragó és műköves szakmához. A technikai eszközök bővítéséről annyit mondhatok, hogy inkább a gépeink korszerűsítését tervezzük. Ezt nem hitelből akarom megvalósítani, mert nagyon magasak a kamatterhek. A lassú bővítés híve vagyok. A fejlesztésre azért is gondolok jó szívvel, mert úgy látszik, hogy lesz utánpótlás a fiam személyében. Itt már nemcsak magamra kell gondolni, hanem arra, hogy neki könnyebb legyen, ha átveszi tőlem a stafétabotot. — Köszönöm — mindkettőjüknek — a beszélgetést. (x) r Gávavencsellő, Dózsa György u. 11. 1 i Telefon: 322-355/26 1 L Rádió telefon: 06-60-355-010 J
